Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-26 / 253. szám

1961. október 26., csütörtök 7 N ÉP Ú J S AG Békés megye Budapest szivében Az Országházzal szemben a ** budai oldalon régi épüfetet takarnak a Bem rakpart öreg fái. A kapu mellett szerény tábla tu­datja az arra járóval, hogy itt van a Földművelésügyi Miniszté­rium Mezőgazdasági Tervező Iro­dája. Az ide belépő azt hihetné, hogy egy kolostorba került. Ne­héz boltívek, vastag falak és síri csend fogad. De ez a csend nein az áhítaté, hanem a komoly mun­ka csendje. Imádkozó papok vagy főkötős apácák helyett fe­hér köpenyes mérnökök, rajzolók hada dolgozik a tiszteletet paran­csoló hatalmas ajtók mögött Szinte félve kopogok a tervosz­tály ajtaján. Senki nem törődik velem. Az íróasztaloknál és a rajzasztalok fölött foglalatosko­dik mindenki. Megszólítok valakit. — Csiba Károly osztályvezető elvtársat keresem. Szívélyesen útbaigazít. Az ^ egyik ablak mellett talá­lom.. A bemutatkozás után udva­rias hangon hellyel kínál. — Tehát Békés megyére ki­váncsi — ismétli kérésemet és a tervek tömegét teszi elém. — Nézze! Ezt már befejeztük — rakja félre a dossziék egy részét — és ezek várnak még megvaló­sításra. A legfelső dosszié tetején a fel­írás: Keltetőállomás. Szeghalom. — Nemrég fejezték be a hat keltetőgép beszerelését — mutat rá a rajzokra — és már készülnek a tervek az üzem bővítésére. Terveink szerint további kilenc gép dolgozik majd a kibővített üzemben. Az egyik dossziéból előkerül a megye térképe.-i- Itt az öntözési és Rizster­mesztési Kutató Intézet részére két növényházat tervezünk — mutat Csiba elvtárs a bekariká­zott Szarvasra. — Egyet a köz­ponti és egyet a kopáncsi telepen fogunk felépíteni. December 12- re már készen lesznek a tervek. — Zoli! Te tervezed Szarvast? — kérdezi a mellettünk elsiető fiatalembertől. A kérdezett röpke igennél felel és máris szalad a telefonhoz. Hív­ják. Mi tovább nézzük a terveket. Békéscsabán két és fél millió u forintos beruházással 16 gépes baromfikeltető állomás épül, aminek kivitelezése a ter­vek szerint a jövő év júniusában kezdődik meg. Ugyancsak Békés­csabán a Szerdahelyi utcában ezer négyzetméteres mezőgazda- sági oldalrakodós gépraktárt terveznek a Békés megyei Mező- gazdasági Ellátó Vállalatnak. — Hát ezek voltak az idei na­gyobb tervezéseink a megyébe — mondja Csiba elvtárs éltévé a dossziékat és egy sok pecséttel ellátott gépelt papírt tesz elém. — Ez lesz nagyjából a jövő év elején a feladatunk. A miniszté­rium most hagyta jóvá. A me­gyében több állami gazdaságnak tervezünk majd takarmánykeverő üzemet, százvagonos magtárat és százférőhelyes modem tehénistál­lót. Egyre több a feladatunk. Az *“ országgyűlés 36 milliárd fo­rintot irányoz elő mezőgazdasá- ságunk korszerűsítésére. Ebből a munkából mi is jócskán kivesszük a részünket. Medveczky László FILMHÍRADÓ Az esőcsináló — Színes amerikai film — Érdekes ismeretterjesztő müvek a Móra Ferenc ifjúsági Könyvkiadó jövő évi tervében A Móra Ferenc Ifjúsági Könyv­kiadó a jövő évben folytatja a népszerű búvár-sorozatot Az ifjúságot sokat foglalkoztató kémiai és fizikai problémákra ad magyarázatot Dala László, A tűz és láng című írásában. Érdekes­nek ígérkezik Kindzierszky Emil ismeretterjesztő könyve a távbe­szélőről. Az ókori kultúra kelet­kezéséről és pusztulásáról ir Ha­lász Zoltán Ur városától Tró­jáig című művében. Artner Tiva­dar a középkor művészetéről ad képet. Minden bizonnyal megnye­ri a fiatal olvasók tetszését Bokor Péternek és Teknős Péternek a Nagy földrajzi felfedezések törté­nete című könyve, amely öt félfe dezés történetét írja le. Érdekes közgazdaságtani mű lesz József Róbert könyve: A pénz története. A földművelés és elsősorban a gabonanövények termesztésének történetét ismerteti Nóber Imre A kenyér története című munkájá­ban. Hazánk virágairól ír Simon Tibor A magyar föld virágai cím mel. Székely Sándor azt vizsgálja, hogyan bővültek évről évre az em. berek ismereted a világról, a ter­mészetről és a társadalomról. Az optikai eszközökről ír Kulin György. Érdekesnek ígérkezik A titkos írások megfejtése című könyv. (MTI) Változatok a meleg vízről REGGEL. Mozgalmas, életszagü reggel. Csak a fürdő melletti ter- málkútnál dermedt meg az élet. Tizen-tizenöten gubbasztanak két­ségbeesetten, de mondhatnám azt is, hogy őrjítő Idegességgel, mert már megint száraz a kifolyó, ki­apadt, mint a sivatagi erecske. A sivatagi utazó letöréséhez hasonlít­hatnám ennek az emberpamacsnak a letargiáját, ha nem hallanám a beszélgetést: — Ránéztem az órára, van még időm, elszaladok vízért, gondoltam — sápadozik egy termetes, pergő- beszédű asszonyság —, s hát nem elzárták! Pedig még körül is kellett kerülnöm ezt az ormótlan fürdőal­kotmányt. — Ezt is körülkerítették... — Körül hát... Építkeznek... Meg hogy vegyük figyelembe a sok száz fürdőzőt... Dehát én egy fia téglát sem lá­tok, pedig már vagy egy féléve, hogy itt van ez a ketrec... — Úgy tetszik gondolni, hogy ráértek volna akkor is keríteni, ha megkezdik az építkezést?' — Hát hogy a fenébe gondol­nám? így csak kerülgeti az a sok ezer ember ezt az épületet, mint a forró kását.... — Mintha engednék már... Gő­zöl. Történt anno sok reggelen 7 és 8 között... HIDEG — MELEG. — Van meleg víz! Van meleg viz! — süvít a kiáltás, berobogja az egész környéket. És megindul az áradat... Vödrök, kanták zörögnek; kiskocsik kanyarognak jobbról-bal- ról, motorkerékpárok, autók szá­guldanak: az új, emeletes lakóne­gyed lépcsőházaiban közlekedési rendőrt kell felállítani, a kis fa­híd csak úgy hajladoz a tömeg lép­tei alatt: mindenki meleg vizet akar... Egyszerre mindenkinek elakad a lélegzete: elállt a víz! Bizony nem folyik már. Mintha játékos ördög incselkedne a tömeggel... — Engedje még, láthatja, hogy sokan vagyunk... — könyörög vala­ki. — Kiabálhatsz te annak — int a másik az ablak felé, ahol látszólag kaján arccal figyeli őket a gépész. — Volt köztük jószívű is, és enge­dett, ha jöttünk, de megmondták neki, hogy állásába kerül, ha még egyszer megteszi. Tanácstalanul állnak. Valaki ész­reveszi, hogy kevesen vannak a hideg víznél. — Vigyünk legalább hideget, ha már meleg nincs! Tülekedve követik, mert bizony itt is várni kell. Végtelen perceket, rettenetes félórákat. — Érdekes, míg a fürdőnek nem volt meleg vize, mind a két csapon engedte a hideget. Most meg már csak az egyiken, de azt Is csak pislákolva... — Valóban nagyon érdekes, de­hát, első a fürdő... — Hát az a sok ember?... S folyik a beszéd, amíg sor nem kerül a beszélgetőkre... SZOMBAT ESTE. öt óra. Fél hat. Hat. Már fél hét. Eljött a hét is. És még mindig semmi. Egyre jönnek az emberek. Egyre többen. Vannak vagy százhúszan, vagy kétszázan? Ki ér rá megszámolni őket? Ember van a partszegélyen, korláton, a ciszternákon, a fák alatt, a járdán, mindenütt. Zöld, sárga, kék, piros kanták, vedrek, demizsonok, bödö- nök élénk színei rikoltanak, s ván­szorog az idő. Keleti vásár. — Már a moziból nem lesz sem­mi.... — örölük, hogy egyszer le­jöttem a harmadik emeletről... — Jancsi, vigyázz, beleesel a víz­be... — Csak nyolc után lesz... — Előbb teleengedik a meden­cét... — Miért most? Reggel nem ér­nek rá? Gejzírként lobban ki a bodros, ezüstös pára, folyik a víz. . Minden­ki ájtatosan, mintha szertartáson lenne, sorba áll. illedelmesen. Gyor­san tartják a víz alá az edényeket. Egy csöpp se vesszen kárba... ÉJFÉLKOR ÉS MINDEN VASAK NAP. Két ember nézi combnyi vastagon ömlő vizet. A cinikus csabai és a vidéki. A vidéki provokálja ki a beszélgetést. — Nem kár ezért az értékes vízért? Mennyi energia megy ve­szendőbe. — Kár. Csakhogy ez is akkor van, amikor nem kell. — S nem gondolja, hogy a kör­nyékbeliek társadalmi munkával vagy akár anyagiakkal is hozzájá­rulnának, csakhogy akkor is kap­janak vizet, amikor a fürdő is igényli? Egy egyszerű elzáró csap felszerelésével meg lehet oldani, nemde? — Más itt a baj, kérem. — Más? — Más bizony. Mert ez nem ám akármilyen egyszerű gépezet, de nem ám. Mit gondol? Egy csapot, amikor a fürdő is szívja a vizet? Tyitov űrhajója kismiska ehhez. — No, de most már a Holdra ké szül a 3. űrhajós... — Igen, igen, de nem a csabai fürdő küldi. Mert ha attól függne, még Jamináig se jutna el... (Hiába, cinikus csak cinikus választ tud adni.) így volt, s igaz is volt. A beszél­getések elhangzottak, a történetek is valódiak. Én csak lejegyeztem őket. K. A. Ki az esőcsináló? Különös em­ber, rokonszenves keveréke a szél. hámos kalandornak és a gyermeki lelkületű álmodozónak. Varázs­boltra emlékeztető batárjával jár­ja a szárazságtól szikkadt földeket és jó pénzért illúziókat árusít hi­székeny embereknek. A Curry 'V ,\=Í 4 ’fi* M&w '•> 'li'l 'M " I I mÜ „csodát” tesz, mert tudja, hogy a boldogságot nem álmokban és hó- kusz-pókuszokban kell kei-esni, hanem az életben megteremteni. A film rendezője hű maradt Ri­chard Nash Az esőcsináló című színdarabjának elgondolkoztató tartalmához. A filmet a békéscsabai Brigád Filmszínház október 26-tól, csü­törtöktől november 1-ig tűzte mű­sorára. Folytassa nővér — Angol film — Újságíró, . zeneszerző, atomfi­zikus, ezredes, boxbajnok és or­vosok, orvosnők meg kedvesnővé­rek a szereplői ennek az angol filmvígjátéknaik. Nincs végigvo­nuló története, de az emberek egyéniségébe, jellemébe bevilágító ezer meg ezer epizód, jelenet még­is mély betekintést enged az em­berek lelkivilágába, s egyben ab­család életébe akkor robban be, amikor a perzselő naptól pattaná­sig feszült idegek már-már válsá­got idéznek elő a kis családban. Ekkor bontakozik ki a néző előtt, hogy ebben a látszólag könnyed, bohém „beugratóban” ott él ‘az a tiszta szándékú, igazi is, aki, mi­kor az életben komolyra fordul a helyzet és becsületes emberek sor. sa forog kockán, igazi, valóságos Háromszáz éves Németország legnagyobb könyvtára Berlin (MTI) Most ünnepük a demokratikus Ber­linben Németország legnagyobb könyv­tára, a Berlini Állami Könyvtár meg­alapításának 300. évfordulóját. A berlini Unter den Linden egyik reprezentatív épületében elhelyezett Könyvtár ma világviszonylatban az ötö- dik helyen áll. A második világháború idején a bombázások következtében az épület súlyosan megrongálódott, a könyvállo­mányt azonban sikerült biztonságba helyezni. A szovjet katonai igazgatási szervek támogatásával a könyvtár újra megnyílt, a katalógusok és a könyvek egyik fele (1,8 millió kötet) ismét az állami könyvtár birtokába került. Má­sik fele (kb. 1,8 millió kötet), valamint 3000 ősnyomtatvány, több ezer kézirat térkép azonban Nyugat-Németor- szágban maradt. A könyvtárban számos értékes ere­deti kéziratot őriznek, mint például Mozart: „Figaro házassága’* című ope­rájának és Lessing: „Minna von Barn- helm” című drámájának kéziratát. Az összesen 450 000 példányból álló tér­képgyűjtemény egyik érdekessége az 1665-ben készült, 125 kilogrammos, 1,70 méter magas és 2,20 méter széles óriás- :i tiasz. A jubileumra nagyszámú külföldi vendég érkezett az NDK-ba, köztük magyar küldöttség ki. (MTI) ba a világba is, amelyben szület­tek, élnek és meghalnak. A filmet a csabai Szabadság Filmszínházban vetítik október 26-tól, csütörtöktől november 1-ig. Rádió- és televízió-műsor FENTEK, 1961. OKTÓBER 23. KOSSUTH RADIO: 8.10 Reggeli hang­verseny. 9.00 Napirenden. 9.05 Könnyű zene. S.50 Iskolai kórusok énekelnek. 10.10 Kamarazene. 11.00 Vidám percek. 11.15 Havasi kürt. Operettrészletek. 11.45 Kórusmuzsika. 12.15 Tánczene. 13.00 Csicskás. Regényrészlet. 13.20 Régi magyar dalok és táncok. 13.45 Gazda­szemmel a nagyvilág mezőgazdaságá­ról. 14.00 Zenekari muzsika. 15.10 A Gyermekrádio énekszakköre. 15.30 Ver­sek. 15.40 Szív küldi... 16.25 Periszkóp. Az ipari rovat műsora. 16.40 Mai kato- ! nadalok. 17.15 Tánezene. 17.45 Rádióis- kola. 18.30 Adám Jenő népdalfeldolgo- a fortyogó, ! zásaiból. 18.50 Moszkvai tudósítónk jegyzete. 19.00 Pénteken este... 23.00 Magyarországi Verdi-bemutatók — ko­rabeli kritikák II. 0-10 Csillagfényes szerenád. PETŐFI RADIO: 14.15 Könnyű zene. 14.40 A portugál szonettekből. Versek. 15.00 Népi zene. 15.40 Járdányi Pál: n. vonósnégyes. 16.05 Országgyűlés után. Riportműsor. 16.15 Német Zenei Hét. Operarészletek. 16.50 1000 szó franciául. 17.00 Kis muzsikusoknak. 17.20 Fiata­lok filmklubja. 17.45 Fúvósindulók. 18.05 Operettrészletek. 19.20 A Sárga-fo- Iyó mentén. Verses—zenés összeállítás. 19.40 Falurádió, TELEVÍZIÓ: Adásszünet, szabadság MOZI, Békéscsaba, Október 26—november 1: Folytassa nővér. K. h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8. BRIGÁD MOZI, Békéscsaba. Októ­ber 26—november l: Az esőcsináló, K. h.: fa 6, fél 8, V.: fél 4, fél f, fa 8. TERV MOZI. Békéscsaba. Októbet 26—29: Háború és béke II. r. K. h.1 fél 6, fél 3, v.: tél 4, fél 6, fa 8. BÁSTYA MOZI, Békés. Október 26—29: Északi történet. K. h.: 6, 8, v.: 4, 6. 8. SZABADSÁG MOZI, Gyoma. Októ­ber 27—29: Csutak és a szürke ló. K, h.: 8, v.: 4, 6, 8. PETŐFI MOZI, Gyula. Október 26— 31: Napfény a jégen. K. h.: 6, 8, v.. 4, 6, 8. ERKEL MOZI, Gyula. Október 27— november 1: Különös házasság. K. h.: fa 6, fa 8, v.: fa 4, fél 6, ta 8. VÖRÖS OKTOBER MOZI, Mezők» vácsháza. Október 27—29: Orvos a vá­laszúton. K. h.: 7, v.: 3, 5, 7, PARTIZÁN MOZI, Orosháza. Októ­ber 26—31: Katonazeme. K h.: fél 6, fél 8, v.: fa 4, fél 6, fél 8. BÉKE MOZI, Orosháza. Október 27—-29: Találkozó a Tigris-sziklánál. K. Jl- 5, 7, v.: 3, 5, 7. PETŐFI MOZI. Sarkad. Október 27—29: A macska kinyújtja karmait. K. h.: 8, v.: 4. 6, 8. TÁNCSICS MOZI, Szarvas. Október 26— 29- Puskák és galambok. K. h.: 5, 7, v.: 3, 5, 7. ADY mozi, Szeghalom. Október 27— 29: Ludas Matyi K. h.: 7, v.: 3, 5, 7. DÓZSA MOZI, Tótkomlós, október 27—29: Tisztes úriház. K. h.: 8, v.: 4, 6, 8. SZABADSÁG MOZI, Vésztő. Október 27—29: Holnap fanőtt leszek. K. let A «W * *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents