Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-25 / 252. szám

8 N ÉP ÚJ S A Q 1961. október 25., szerda A járási játékvezető bizottság jubileumi ünnepsége Orosházán hírek Páratlan építkezés A kélsopronyi Dózsáról nemrégen írott cikkemben rendkívüli hír látott napvilágot: onindítós istállót épít a termelőszövetkezet. A világviszonylatban is kétségkívül egyedülálló építkezés megmozgatta úgy kelet, mint nyugat szakembereit. Ilyen még nem volt* Az istálló együtt halad a legelésző gulyával. Méghozzá önindítással! Nem akarok csalódást okozni senkinek, de be kell vallanom, hogy az istálló eredetileg önitatósnak lett tervezve, a „tervmódosítást” a nyomdai szedés eredményezte... O. K. I. Bensőséges ünnepség volt ok­tóber 21-én. szombaton délután az Orosházi JTST-nél, ahol a Járási Labdarúgó Játékvezetők Bizottsá­ga fennállásának 15 éves évfordu­lója alkalmából tablóavató-ünnep- séget rendeztek. A családias ünnepséget Hajdú Sándor JTST-elnök nyitotta meg, majd Kunos Antal, a JB elnöke tartott rövid beszámolót. 1947-ben kaptak megbízást a megyei lab­darúgó szövetségtől a játékvezető bizottság alakítására és a játék­vezetők képzésére az orosházi já­rásban. Az azóta eltelt 15 év alatt 81 játékvezetőt vizsgáztatott és nevelt a labdarúgó-sport számára. A járás községeiből és Orosházá­ról évente 15—20-an jelentkeztek, és 1954-ben már 42 tagja volt a testületnek. Céljuk olyan volt, mint egy családé, együtt tartsák továbbra tagjaikat. Az össze­gyűjtött forintjaikon most tablót készítettek, melyen megörökítet­ték tagjaikat. Ezután Kiss Ferenc főtitkár szó­lalt fel, aki az idei átszervezésről és továbbtanulásról, a két TST-vel való jó kapcsolatról beszélt, majd a megjelenteket további lelkes működésre kérte fel. Ezután Di- mák B. Ferenc, a városi TST, majd Szakáll József, a KISZ me­gyei bizottsága névében üdvözölte a játékvezetőket, akik Orosházán segítik a városi labdarúgó-bajnok­ság lebonyolítását. — A játékve­zetők — mondotta Szakán elvtárs — segítsenek a szocialista jellemű, fegyelmezett, öntudatos sportoló fiatalság nevelésében. Ezután a TST-iroda falán elhe­lyezték a Játékvezető Bizottság fényképtablóját, majd Kunos An­tal mondott megható köszönetét az üdvözlésékért a megjelentek­nek. Hajdú Sándor JTST-elnök az .elnökség nevében ajándékot nyúj­tott át Kunos Antalnak, Vranka Bélának, Kiss Ferencnek, Kolom­pár Antalnak és Klempa János­nak, akik legaktívabban, fáradsá­got nem kímélve, évek óta dolgoz­nak a játékvezető bizottságban. A hivatalos ünnepség után társas vacsorát rendeztek a Gólyafészek­ben. Egy szépséghibája volt mind­össze az ünepségnek, mégpedig az, hogy a lelkes orosházi sportembe­rek ünnepségén a megyei JB nem képviseltette magát. hajrá. A legutóbbi két fordulóban a legnagyobb meglepetést Battonya vá­ratlan veresége okozta. Mezőberény- ben az éllovas Battonya vereséget szenvedett, ennek ellenére még szilár­dan tartja az első helyet. A 22. forduló eredményei: Bős. Pamut—Mezőberóny B 2:6, Bcs. MÁV-Bocsfcai—Gyulai Kinizsi 3:5, Oros­háza B—Bcs, Kötött 6:2, Gyulai Spar- takusz—Bcs. Spartakusz A 2:6, Mező- berény A —Battonya 5:3, Gyulai ME- DOSZ B —Orosháza A 5:3, Gyulád Len­dület B—Orosháza A 7:1. A 23. forduló eredményei: Bős. MÁV-BocsIkai—Orosházá B 2:6. Gyulai Kinizsi—Bcs. Spartakusz A 3:5, nokság eredményei: Ruhagyár—Kinizsi 4:1, Közlekedés—Vasas 1:0, VTSK II.— Szabadkígyós 6:0, Postás—Május 1 Tsz 3®. A bajnokság állása: 1. Ruhagyár 6 5 — 1 9:2 10 2. Közlekedés 6 4 1 1 10:6 9 3. VTSK n. 7 3 t 3 19:4 7 4. Vasas 6 3 1 2 21:7 7 5. Postás € 3 1 2 8:5 7 6. Kinizsi 6 3 — 3 16:10 6 7. Építők III. 5 3 — 2 11:13 6 8. Szabadkígyós 5 1 — 4 4:2a 1 9. Május 1 Tsz 6 — 1 5 4:29 1 Az orosházi városi labdarúgó-bajnok­ság eredményei: Fáklya—Faipar 1:0, V. Csillag Tsz—trj Í2et Tsz 9:1, Kőolaj k e Bcs. Spartakusz B—Gyulai MEDOSZ B 2:6, Battonya—Gyulai Spartakusz 7:1. A bajnokság állása a tartalékcsapatok eredményei nélkül: 1. Battonya 15 36141 91 2. Bcs. Spartakusz 14 32962 80 3. Gy. Kinizsi 15 34179 74 4. Mezőberémy 14 31557 58 5. Gy. Lendület 13 30428 58 6. Bcs. MÁV 13 28581 43 7. Bcs. Kötött 13 >8556 43 8. Orosháza 12 26197 40 9. Gy. Spartakusz 15 32662 36 10 Bcs. Pamut 14 30036 30 A 23. forduló legjabbjai: Baksa (Bat­tonya) 444, Gulácsd (Battonya) 429. —Spartakusz B 6:0, Dózsa Tsz—Gép­állomás 2:2, Béke Tsz—Vasas 1:1. A békéscsabai szakszervezeti labdarúgó-bajnokság végeredményei: L csoport: l. Vasápar 8 6 — 2 24:7 12 2. Téglagyár 8 5 2 1 15:8 12 3. Városi t. 8 4 2 2 13:12 10 4. Közlekedés 8 2 — 6 6:14 4 5. Békési nyomda 8 1 n. csoport: 7 11:28 2 1. Tervezők 12 8 3 1 12:7 19 2. MÁV 12 6 3 3 15:8 15 3. Gépállomás Iß 6 2 4 11:9 14 4. MÉSZÖV 12 5 4 3 15:13 14 5. Petőfi Tsz 12 3 4 5 15:22 10 6. Béke Tsz 12 3 2 7 6:10 8 7. Kinizsi 12 1 2 9 5:10 4 — HIDEGKONYHA- és édes-' ség-bemutatót rendez október 27- én és 28-án Békéscsabán a 105-ös Csemegebolt. — KIBŐVÍTETT megyei' bizott­sági ülést tart október 31-én Bé­késcsabán a Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága. Az ülé­sen részt vesznek a községi titká­rok is. Merényi Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára beszá­mol az elmúlt negyedévi munká­ról, majd Szabó Sándor, az MSZMP megyei bizottságának másodtitkára tájékoztatja a részt­vevőket a második ötéves tervről és az ezzel kapcsolatos feladatok­ról. — RÉGI mozgalmi munkás­asszonyok találkozóját rendezte meg október 22-én Békéscsabán a II. kerületi MSZMP székházban a kerületi pártszervezet és a nő­tanács. A találkozón Kis János, az MSZMP II. kerületi titkára üdvözölte az asszonyokat, majd a nőtanács tea-délutánt rendezett. — KÉTEZER darab pulykát szállítanak exportra még ebben az évben a bélmegyeri Aranykalász Termelőszövetkezet tagjai. Orosházi Kinizsi — Makói Vasas 2:2 (1:1) Orosháza (barátságos labdarúgó-mér­kőzés). Vezette: Baranyai. A Rozsnyai átadásáért Orosházára edzőmérkőzésre átrándult Makód Vasas ellen játszott barátságos mérkőzést va­sárnap az Orosházi Kinizsi. A hazai csapat eléggé mérsékelt formában sze­repelt. Ezért tudott csak döntetlen eredményt elérni a fiatalokkal meg­tűzdelt Makó ellen. A Kinizsi góljait Csömör és Berta, a makóiakét Nagy és Rozsnyai lőtte. Jók: Perjés!, Nagy I., Túri, Berta, Bogár, illetve Tóth, Nagy, Szopoii. — GYÉMÁNT-diplomával tün­tették ki dr. Széli Imre gyulai gyermekorvost, aki 60 éves mun­kásságáért kapta meg a szép ju­talmat. — EGY GRŰZ . kutatóintézet dolgozói kidolgozták azt a mód­szert, amelynek segítségével bú­tort lehet gyártani a napraforgó- mag ragasztóval összepréselt héjá­ból. Az így elkészült próbát.’.to­rok kitűnően beváltak, könnyűek és jól használhatók'. — BOLGÁR—MAGYAR estet rendez október 27-én Orosházán a Petőfi művelődési házban a he­lyi Hazafias Népfront. Az esten Bulgáriáról szóló filmet is vetíte­nek. — A GÖRÖG társadalom és az általa kialakított művészet cím­mel október 25-én, Békéscsabán este 6 órakor a TIT Művészeti Szakosztálya rendezésében elő­adást tart Nyíri Sándor tanár. Felhős idő Felhőátvonulások, néhány helyen, főként nyugaton és északon kisebb esővel, több helyen reggeli köd. Élén­külő déli-délnyugati szél. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet 4—8, legmagasabb nappali hőmérséklet 15—» 18 fok között. Tanácstagi fogadóóra Békéscsabán Békéscsabán a 60. számú váro­si választókerületben Makrai Györgyné tanácstag 1961. október 26. napján 16—18 óráig Gyulai út 31. szám alatt fogadóórát tart. Vá­lasztói javaslatait, kérdéseit, pa­naszait meghallgatja, azokra vá_ laszoi, illetve azokat a végrehajtó bizottsághoz továbbítja. Kéri. hogy választói bizalommal keressék fel a fogadóóra alkalmával. Battonya veresége Mesőberényben és még néhány meglepetés A megyei baj nokságban kezdődik & Városi és szakszervezeti labdarúgó-bajnokság A békéscsabai városi labdarúgó-baj­£7 IG E-Y ESE TART A jóságos tündérről, aki ha el­„Kossuth Rádió, Budapest. Ti- zenkilencóra ötvennégy perc. Jó estét, gyerekek. Remélem ágyban vagytok már?! Most az úri paripá­ról és a paraszti lóról mesélek nektek....” És a mesemondó néni mesél, mesél. Elmondja, hogy a kényeskedő úri paripát hogyan szégyenítette meg ‘a szerény vi­selkedésű, kis falusi ló. Legkisebbik gyermekem erősen figyel. Hátha láthatná a bemon­dó nénit, azt a nénit, aki neki oiy szépet, oly csodálatosat mesél. Különös az az érzés, amely ha­talmába kerít. Szinte belereme­gek. Szemem a múltba néz, gon­dolatom messze, nagyon messze száll. Közel negyven évet ugrik vissza a múltba, egy román ha­társzéli, csöndes kis faluba. Lá­tom az alvégen a fehérre meszelt kis falusi házat. A meggörbült ge­rincű tetőt... olyan, mint a falu­ban élő sok-sok szegény ember­nek már élete delén meggörbült háta. És már ott is vagyok a mes­tergerendával díszített, szarufák­kal ékített, s búbos kemencével bélelt, gyermekkori álmaimra oly sokat vigyázó kis szobácskábán. Este van. Az óra már későre jár. Teljesen kihalt és néma a falu. Itt-ott egy-egy vakkantás, a Holdat ugatják a kutyák. Láztól tüzes az arcom. Pihegek, mint a megriasztott kis madár­fiók. Nevelőanyám az ágyam szé­lén ülve aggódva figyel. S közben mesél, mesél ő is. alszom, eljön hozzám, gyógyító kezével megsimogat és holnapra már meggyógyulok. Elalszom, hisz a tündér vigyáz reám. A mesét, a mama meséjét álmodom tovább. * Egy másik este, szűkebbre si­került a kiszabott kenyér. — Mama... üres kenyeret Ké­rek. Zsírost, cukrosat nem mertem kérni, mert tudtam, hogy nincs otthon semmi: se cukor, se zsír... de hogy kenyér sincs... arra nem gondoltam. Pedig de szerettem a zsíros-cukros kenyeret! Ugyan­úgy, mint ahogy most az én leg­kisebbik icike-picike, de már óvodás nagyfiam. Nevelőanyám a pislogó petróle­ummécsestől alig megvilágított kis, alacsony fehér szobában megáll az ágyam szélénél. Mon­dani akar valamit, de csak az ajka rándul meg, és két kövér könnycsepp ül a szemében... — Kisfiam... ma már nem lehet enni. Alszik a kenyér. — Mama, a kenyér nem alszik! — De igen, alszik, hogy holnap nagyobb le­gyen. Tudod, holnap vasárnap lesz... S a mama megint mesélni kezd. „Egy gonosz császár összeszed­te az összes búzát és lisztet. Elvit­ték a farkasok a császár udvará­ba. Ott a katonák őrzik hét lakat alatt. Olyan messze van ez a csá­szár tőlünk, hogy szegény ember nem juthat el oda soha. Még a sóhaja sem. Ugyan ki hallgatná meg a szegény embert — még az üveghegyen is túl van a császár­nak aranyból készült fényes pa­lotája...” — Mama... az előbb azt mond­ta, hogy alszik a kenyér... — Mondtam.... hát persze, hogy alszik... hogy holnapra nagyobb legyen... — A kenyér nem nő meg! Megnő? Hát hogy nő meg? — Ügy, hogy pumpálják. — Pumpálják? Mivel pumpál­ják? Kik pumpálják? — Mivel...? Élesztővel! Hogy kik... hát a manók... hogy vinne el már téged is a manó és alud- nál*már édes gyermekem! — Manó? Hát az meg micso­da... azok emberek? — Igen... azok emberek. Kis ap­ró emberek, de ha megnőnek, márpedig egyszer megnőnek, na­gyobbak lesznek, mint az óriá­sok — akikről már meséltem ne­ked — s reszketni fog tőlük majd a gonosz császár és a szegény embernek is lesz majd nagyobb darab kenyere... De figyelj csak! Elmondok neked még egy történetet. Ha te is olyan leszel, mint ebben a mesében a kisfiú, akkor veled is megtörtén­het. Ha elalszol, mindjárt, már... már az éjjel. „Volt egyszer egy kisfiú... nem volt neki sem apja, sem anyja. Nem volt otthona, sehol. Ez a kis­fiú mégsem panaszkodott. Pedig sokat éhezett. Történt egyszer, egy szép szép napon... amint az erdőszélen egy nagy, odvas fa tö­vében szundikál, óriási szárny- csattogás közben leszállóit hozzá egy hatalmas griffmadár. Megszó­lította a kisfiút: „Ülj a hátamra fiú! Elrepülök veled az Óperen­ciás tengeren is túl! Átrepülünk a kásahegyen! Majd az üveghe­gyen! Ott lesz egy gyönyörű kas­tély, kolbászból a kerítés-sövénye, hurkából az ajtaja, mézeskalács a kastély fala, csokoládéból a te­lpje...” És a griffmadán úgy is tett, ahogyan mondta. Repült a kisfiúval árkon-bokron át, még az Óperenciás tengeren is túl, és lám, egyszer csak ott volt előttük a csodálatos kastély. És megint megszólalt a griffmadár... „Szállj le fiú, megérkeztél. Ezentúl itt van a tanyád, ez a te hazád. Mi­vel szótlanul tűrted edd’g az éh­séget, a jövőben ezekből, amit itt látsz, annyit ehetsz, amennyi csak jólesik, mert amit megeszel, a helyébe azonnal új nő.” Összefolyt a számban a nyál, de nem mertem szólni. Nem mondtam, hogy éhes vagyok, én sem panaszkodtam. Hátha én ér­tem is eljön az a nagy griffma­dár... Elaludtam. A griffmadár nem jött el értem. * Abban az időben a mese szárí­tott könnyeket, nevettetett, re­ményt keltett. A mese... De sokszor elhallgat­tam a mamát! Mesélt, ha beteg vagy éhes voltam. Mesélt, ha nem akartam aludni még. Mese... amit szívesen hallgat mindenkor a gyermek, de még a felnőtt is, mert ilyenkor egy ki­csit... gyermek lesz újra. Mese... amit elalvás előtt ma a Kossuth Rádióból hallgat minden este a gyermek, hogy okuljon, ta­nuljon, és a mesével álmodjon to­vább... — A mesének vége... álmodja­tok szépeket! Jó éjszakát, gyere­kek! Igen, álmodjatok szépeket!... De ti, felnőttek, embermilliók soha ne engedjétek, hogy iszonyú za­jok verjék fel gyermekeink éj­szakai csendjét, a sok kis. apró buksi fej édes, csendes álmát. Ti, mi, valamennyien vigyáz­zunk, vigyázzatok! Kovács Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents