Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-25 / 252. szám

2 NÉPÚJSÁG 1961. október 25., szerda Tanácskoznak a kommunizmus építői (Folytatás -az 1. oldalról) nzonban még nem semmisültek meg. önként az imperializmus so­ha nem távozott és nem engedi át politikai és gazdasági pozícióit. A kolonializmus legfőbb táma­szai az amerikai monopóliumok. Ezek a kollektív kolonializmus szervei, mondotta Muhitgyinov, hozzátéve, hogy úgynevezett „se­gélyük” imperialista jellegű. Ez a „segély olyan méz, amit csak az üvegén keresztül engednek nyalo­gatni”. Mihail Soiohov: Azokról írunk, akiket szeretünk Mihail Solohov író, az SZKP rosztovi szervezetének küldötte (Oroszország Föderáció) kijelen­tette, hogy „e nagyszerű kong­resszusi napokban dalol az élet, a szovjet nép élete új dallamot zeng”. A párt új programjáról szólva Solohov így nyilatkozott: „Nagy népre nagy út vár, hiszen nagy fának hosszú az árnyéka”. Mihail Solohov a pártellenes frakciós csoportra gondolva „a pártütők kemény, de igazsá­gos elbírálása” mellett nyilatkozott. Kijelentette, hogy „tetteikért felelniük kell és fe­lelni is. fognak”. Beszédének jelentős részét Solohov irodalmi kérdéseknek szentelte. Megelégedéssel állapí­totta meg, hogy „a fiatal és valóban tehetséges írónemzedék érett mesterekké fejlődik”. Ez nemcsak az orosz irodalmárok­ra, hanem a többi nemzeti iro­dalom képviselőire is vonatkozik. „Támogatnunk kell ezeket az író­kat” — mondotta a szónok. Solohov rámutatott, hogy az utóbbi időben jó könyvek jelen­tek meg, de számuk kicsi, s ezt azzal magyarázta, hogy sok író elszakadt az élettől. A burzsoá kritikusok azt állít­ják — jegyezte meg Solohov —, hogy mi elfogultan írunk. De hát mit akarnak? Nem írhatunk kö­zömbösen azokról, akiket szere­tünk. Az író felhívta kollégáit, hogy művészi módon énekeljék meg a szovjet emberek munkájának szépségét és heroizmusát, írjanak a művészet magas fokán álló al­kotásokat a szovjet emberről. Arvid Pelse: Ot év alatt teljesítjük a hétéves tervet AíTnd Pelse, a Lett Kommunist ta Párt Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy a lett dolgozók szívügyüknek tekin­tik az SZKP új programja által kitűzött feladatokat. Arvid Pelse rámutatott, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja a gazdasági és kulturális építőmun- ká minden területén óriási mun­kát végez. Megállapította, hogy e nagy győzelmek mellett nyomo­rúságosán festenek a pártellenes csoport próbálkozásai, hogy leté­rítsék a pártot a lenini útról. A frakciósok a történelem sze­métkosarába kerültek, és helyes lenne ezt a szemetet kidobni pártunk házából. — mondotta Pelse. Lettország — folytatta Pelse — a szovjet hatalom évei alatt mo­dern iparú, fejlett mezőgazdaságú, virágzó köztársasággá vált. A bur- zsoá-időkben csupán a tőkés or­szágok agrár-függvénye volt. Arvid Pelse a küldöttek és ven­dégek tapsa közepette jelentette ki, hogy Lettország dolgozói öt év alatt teljesítik a köztársaság hétéves I népgazdaságfejlesztési tervét. A Lett Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titkára kijelentette, hogy az albán veze­tők magatartását, akik a harcos nacionalizmus álláspontjára ke­rültek, az egész nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom el­ítéli. L sonyid Iljicsov: A vezetők tekintélye nem személyi kultusz Leonyid Iljicsov, az SZKP KB szövetséges köztársaságokkal fog­lalkozó agitációs és propaganda osztályának vezetője volt a kong­resszus délelőtti ülésén az utolsó felszólaló. Arról beszélt, hogyan fojtották el Sztálin személyi kultusza idején a friss elméleti gondolkodást, majd elítélte a pártellenes csoport álláspontját az elméleti kérdéseik­ben. „A személyi kultusz időszakában — állapította meg Iljicsov — falat emeltek minden friss gon­dola! elé ami az életből fa­kadt. A szónok kijelentette, hogy a pártel lenes csoport résztvevői nem csupán akadályoztak minden újat a gazdasági épftőmunfcábam, de az elméleti kérdések megoldá­sában is megcsontosodott dogma­tikusoknak bizonyultak. A frakciós csoport főkolompo­sai — mondotta Leonyid Iljicsov — nem ismerték be álláspontjuk antileninista lényegét, nyilatkoza­taik hamisak voltak, méltatlanok a nagylelkűségre, amit a párt irán­tuk tanúsított. Iljicsov megállapította, hogy a vezetők tekintélyét nem sza­bad összetéveszteni a személyi kultusszal. A párt mindent megtesz — jelen­tette ki, hogy kizárja a személyi kultusz újjászületésének lehetősé­gét, de mindent megtesz és meg fog tenni, hogy megóvja a veze­tők tekintélyét, akik minden ere­jüket a népnek, a kommunizmus győzelmének áldozzák. Tidjam Traore: A kommunizmus egyértelmű a szabadsággal Délután Tidjani Traore, a Mali Köztársaságban működő Szudánd Unió küldöttségének vezetője, a párt politikai bizottságának tag­ja is mondott beszédet. Kifejtette, hogy a függetlenné vált afrikai országokban azért ért el sikert a nemzeti felszabadító mozgalom, mert a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország, a világ demokra­tikus és haladó erői szolidári­sak e mozgalommal. — A kommunizmus egyértelmű a szabadsággal, az igazságosság­gal, az egyenjogúsággal, a test­vériséggel és a méltósággal — jelentette ki a továbbiakban Traore, majd hansúlyozta, hogy a Szovjetunió önzetlen segítséget Az SZKP XXII. kongresszusát történelmi jelentőségű kongresz- szusnak nevezte Emil Lövlien, a Norvég Kommunista Párt elnöke. A kongresszushoz intézett üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy az SZKP XXII. kongresszusának munkáját nagy figyelemmel kísé­rik Norvégiában, nemcsak a kom­nyújt az ázsiai és afrikai népek­nek. Ez a segítség lehetővé teszi, hogy a népek megteremtsék füg­getlen gazdasági életüket. E né­pek tudják, ki az igazi barátjuk és barátjaik között természetesen ott található a Szovjetunió és a többi szocialista ország: a gyar­mati rendszer állhatatos és követ­kezetes ellenfelei. leáris fegyverek eltiltására vonat­kozó egyezményt, és Európában korlátozott fegyverzetű övezetet létesítsenek. Folytatjuk a harcot, hogy az i orosz és a norvég nép közötti ha­gyományos évezredes béke fenn­maradjon — mondotta a Norvég Kommunista Párt elnöke. Ernest Bumelle, a Belga Kom­munista Párt elnöke az SZKP új programját olyan „friss szélhez” hasonlította, amely „megtisztítja a világot és örömöt hoz az embe­rek millióinak”. Az SZKP XXII. kongresszusa arról tanúskodik, hogy a Szovjetunióban a dolgozók millióit bevonják az állami fel­adatok megoldásába. Az SZKP XXII. kongresszusá­nak határozataiból új erőt merí­tünk az eljövendő osztályharcok­hoz — jelentette ki Burnelle. Rodnev Arismendi: Latin-Amerikában osztályliarc folyik Emil Lövlien : Harcolunk, hogy hazánk kilépjen a NATO-bóI munisták, hanem a lakosság ösz- szes rétegeinek képviselői is. Emlékeztetett arra, hogy a norvégok a szovjet néppel együtt harcoltak a német fa­sizmus ellen, majd nyomatéko­san rámutatott a nyugatnémet militarizmus újjászületésének veszélyére. A békeharc a norvég kommu­nisták központi feladata — jelen­tette ki Lövlien. A norvég nép szívósan harcol azért, hogy hazá­ja kilépjen a NATO-ból, hogy megkössék a nukleáris fegyverkí­sérletek megszüntetésére és a nuk­Az SZKP XX. kongresszusa óta eltelt időszak mérlegét a legjob­ban az SZKP új programja fog­lalja össze — mondotta Rodney Arismendi, az Uruguayi Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak első titkára. Hangsúlyozta, hogy a világ kommunista és munkás- mozgalmának gyakorlati és el­méleti tevékenysége nagymér­tékben azon az alapon nyugszik, amelyet az SZKP XX. kongresz- szusa fektetett le. Az Uruguayi Kommunista Párt küldöttségének vezetője elítélte az Albán Munkapárt vezetőinek ál­láspontját, amellyel szembehe­lyezkednek a többi kommunista és munkáspárttal. Rodney Arismendi hangsúlyoz­ta, hogy az SZKP programja elemzi az óriási erőt képviselő nemzeti felszabadító mozgalmat, majd kijelentette, hogy Latin- Amerika népei bekapcsolódtak ebbe a mozgalomba. Rámutatott arra, hogy a kubai forradalom győzelme a latin-amerikai népek nemzeti függetlenségéért vívott harcának új szakaszát jelzi. „Erő­sen kiéleződött az osztályharc” — mondotta. IVyikoláJ Svernyik: Helyreállítottuk a pártélet lenini normáit nos tevékenységéről. — Nagyszá­Utána Ny.ikoláj Svernyik mon­dott, beszédet. Kijelentette, hogy a- XX. pártkongresszus óta eltelt időszak „a párt- és állami élet Lenin által kidolgozott normáinak és elveinek diadalát hozta”. Hozzáfűzte, hogy a XXII. párt- kongresszus újabb szakaszt nyit meg a szovjet társadalom törté­nelmi fejlődésében: a kommuniz­mus általánosan kibontakozó épí­tésének szakaszát. Az új pártprog­ram lenini módon elemzi a jelen­legi helyzetet és határozza meg a jővő társadalmi fejlődés útját. — Először történik meg — jelentette ki Svernyik —, hogy egy programban testesül­nek meg az emberiségnek az igazságos és boldog életről szőtt álmai. Ez a program még a jelenlegi nemzedék életében valósággá vá­lik. A szónok megállapította, hogy a párt a XX. kongresszuson kidol­gozott lenini irányvonalat követve biztosította a népgazdaság vezeté­sének megjavítását, bővítette tö­megkapcsolatait, egész sor intéz­kedést hajtott végre a szovjet tár­sadalom további demokratizálásá­ra, fellendítette a szovjet embe­rek életszínvonalát. Svernyik megállapította, hogy a pártélet lenini normáinak helyre- állításával szembehelyezkedett Malenkov, Kaganovics, Molotov és mások pártellenes csoportja, majd kijelentette: „A párt hatá­rozottan visszaverte a megvetésre méltó összeesküvőket, akik kezet mertek emelni a párt lenini egy­ségére, és az egész szovjet nép színe előtt leleplezte azok igazi arculatát”. Svernyik közölte, hogy a párt ellenőrző bizottsága az alaptala- * nul elítélt kommunisták rehabili­tálása céljából végzett munkája során szembekerült annak az ön­kénynek és azoknak a.törvényte­lenségeknek súlyos következmé­nyeivel, amelyeket Malenkov, Ka­ganovics és Molotov személyesen követtek el. Svernyik tényeket sorolt fel a Borisz Ponomarjov, az SZKP Központi Bizottsága nemzetközi osztályának vezetője felszólalásá­ban hangsúlyozta, hogy a prog­ramtervezet a marxista gondolko­dás történetében először adta konkrét képét a kommunista tár­sadalomnak, amely „ízig-vérig, egész valóságában és szépségében kibontakozik előttünk”. Miután megemlítette, hogy nap­jainkban az amtikornmunizmus- ban összpontosulnak a legreakció- sabb irányzatok, rámutatott, hogy a szélsőséges antikommunizmus a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen, a nemzeti felszabadí­tó mozgalom és minden haladó mozgalom ellen irányul. Az antikommunizmus ellen ví­vott határozott harc korunk egyik legfontosabb feladata — jelentette ki Borisz Ponomar- jov. Az SZKP új programja hatalmas csapást mér az antikommunizmus. ra, halomra dönti annak minden kohol mánvát. Borisz Ponomarjov megállapí­totta, hogy mű dokumentum alapján a párt ellenőrző bizottsága megállapítot­ta — mondotta—, hogy Malenkov, Molotov és Kagan»- vics nagy kárt okozott a párt­nak. Ezek az emberek foltot ej­tettek a kommunista becsületen és nem maradhatnak meg az SZKP soraiban. „az antikommunisták fekete se­regének soraiban szégyenletes helyet töltenek be a jobboldali szociáldemokrata vezetők”. Miután beszélt arról a nyilatko­zat-tervezetről, amelyet a szocia­lista intemacionálé soron lévő ró­mai kongresszusán akarnak elfo­gadni, Ponomarjov rámutatott, hogy ez a hidegháború dokumen­tuma, olyan dokumentum, amely igyekszik fehérre mosni és védel­mezni a kapitalizmust és amelyet áthat a kommunistaellenesség és a szovjetellenesség szelleme. Ponomarjov hangsúlyozta, mi­lyen kiemelkedő szerepe^ töltött be az 1957-es és 1960-as moszk­vai értekezlet a kommunista és munkáspártok összekovácsolásá­ban. Megállapította, hogy csak az Albán Munkapárt vezetői lépnek fel az SZKP XX. kongresszusá­nak határozatai ellen, amelyeket jóváhagyott minden testvérpárt. Nevetséges az albán vezetők­nek az az igénye, hogy kiadiák magukat igazhitű marxisták­nak” — mondotta Ponomarjov. Az SZKP XXII. kongresszusa ma. szerdán folytatja munkáját. (MTI) pártellenes csoport tagjainak bű­Borisz Ponomarjov: Korunk fontos feladata az antikommunizmus elleni harc

Next

/
Thumbnails
Contents