Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-25 / 252. szám
2 NÉPÚJSÁG 1961. október 25., szerda Tanácskoznak a kommunizmus építői (Folytatás -az 1. oldalról) nzonban még nem semmisültek meg. önként az imperializmus soha nem távozott és nem engedi át politikai és gazdasági pozícióit. A kolonializmus legfőbb támaszai az amerikai monopóliumok. Ezek a kollektív kolonializmus szervei, mondotta Muhitgyinov, hozzátéve, hogy úgynevezett „segélyük” imperialista jellegű. Ez a „segély olyan méz, amit csak az üvegén keresztül engednek nyalogatni”. Mihail Soiohov: Azokról írunk, akiket szeretünk Mihail Solohov író, az SZKP rosztovi szervezetének küldötte (Oroszország Föderáció) kijelentette, hogy „e nagyszerű kongresszusi napokban dalol az élet, a szovjet nép élete új dallamot zeng”. A párt új programjáról szólva Solohov így nyilatkozott: „Nagy népre nagy út vár, hiszen nagy fának hosszú az árnyéka”. Mihail Solohov a pártellenes frakciós csoportra gondolva „a pártütők kemény, de igazságos elbírálása” mellett nyilatkozott. Kijelentette, hogy „tetteikért felelniük kell és felelni is. fognak”. Beszédének jelentős részét Solohov irodalmi kérdéseknek szentelte. Megelégedéssel állapította meg, hogy „a fiatal és valóban tehetséges írónemzedék érett mesterekké fejlődik”. Ez nemcsak az orosz irodalmárokra, hanem a többi nemzeti irodalom képviselőire is vonatkozik. „Támogatnunk kell ezeket az írókat” — mondotta a szónok. Solohov rámutatott, hogy az utóbbi időben jó könyvek jelentek meg, de számuk kicsi, s ezt azzal magyarázta, hogy sok író elszakadt az élettől. A burzsoá kritikusok azt állítják — jegyezte meg Solohov —, hogy mi elfogultan írunk. De hát mit akarnak? Nem írhatunk közömbösen azokról, akiket szeretünk. Az író felhívta kollégáit, hogy művészi módon énekeljék meg a szovjet emberek munkájának szépségét és heroizmusát, írjanak a művészet magas fokán álló alkotásokat a szovjet emberről. Arvid Pelse: Ot év alatt teljesítjük a hétéves tervet AíTnd Pelse, a Lett Kommunist ta Párt Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy a lett dolgozók szívügyüknek tekintik az SZKP új programja által kitűzött feladatokat. Arvid Pelse rámutatott, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja a gazdasági és kulturális építőmun- ká minden területén óriási munkát végez. Megállapította, hogy e nagy győzelmek mellett nyomorúságosán festenek a pártellenes csoport próbálkozásai, hogy letérítsék a pártot a lenini útról. A frakciósok a történelem szemétkosarába kerültek, és helyes lenne ezt a szemetet kidobni pártunk házából. — mondotta Pelse. Lettország — folytatta Pelse — a szovjet hatalom évei alatt modern iparú, fejlett mezőgazdaságú, virágzó köztársasággá vált. A bur- zsoá-időkben csupán a tőkés országok agrár-függvénye volt. Arvid Pelse a küldöttek és vendégek tapsa közepette jelentette ki, hogy Lettország dolgozói öt év alatt teljesítik a köztársaság hétéves I népgazdaságfejlesztési tervét. A Lett Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára kijelentette, hogy az albán vezetők magatartását, akik a harcos nacionalizmus álláspontjára kerültek, az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom elítéli. L sonyid Iljicsov: A vezetők tekintélye nem személyi kultusz Leonyid Iljicsov, az SZKP KB szövetséges köztársaságokkal foglalkozó agitációs és propaganda osztályának vezetője volt a kongresszus délelőtti ülésén az utolsó felszólaló. Arról beszélt, hogyan fojtották el Sztálin személyi kultusza idején a friss elméleti gondolkodást, majd elítélte a pártellenes csoport álláspontját az elméleti kérdéseikben. „A személyi kultusz időszakában — állapította meg Iljicsov — falat emeltek minden friss gondola! elé ami az életből fakadt. A szónok kijelentette, hogy a pártel lenes csoport résztvevői nem csupán akadályoztak minden újat a gazdasági épftőmunfcábam, de az elméleti kérdések megoldásában is megcsontosodott dogmatikusoknak bizonyultak. A frakciós csoport főkolomposai — mondotta Leonyid Iljicsov — nem ismerték be álláspontjuk antileninista lényegét, nyilatkozataik hamisak voltak, méltatlanok a nagylelkűségre, amit a párt irántuk tanúsított. Iljicsov megállapította, hogy a vezetők tekintélyét nem szabad összetéveszteni a személyi kultusszal. A párt mindent megtesz — jelentette ki, hogy kizárja a személyi kultusz újjászületésének lehetőségét, de mindent megtesz és meg fog tenni, hogy megóvja a vezetők tekintélyét, akik minden erejüket a népnek, a kommunizmus győzelmének áldozzák. Tidjam Traore: A kommunizmus egyértelmű a szabadsággal Délután Tidjani Traore, a Mali Köztársaságban működő Szudánd Unió küldöttségének vezetője, a párt politikai bizottságának tagja is mondott beszédet. Kifejtette, hogy a függetlenné vált afrikai országokban azért ért el sikert a nemzeti felszabadító mozgalom, mert a Szovjetunió és a többi szocialista ország, a világ demokratikus és haladó erői szolidárisak e mozgalommal. — A kommunizmus egyértelmű a szabadsággal, az igazságossággal, az egyenjogúsággal, a testvériséggel és a méltósággal — jelentette ki a továbbiakban Traore, majd hansúlyozta, hogy a Szovjetunió önzetlen segítséget Az SZKP XXII. kongresszusát történelmi jelentőségű kongresz- szusnak nevezte Emil Lövlien, a Norvég Kommunista Párt elnöke. A kongresszushoz intézett üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy az SZKP XXII. kongresszusának munkáját nagy figyelemmel kísérik Norvégiában, nemcsak a komnyújt az ázsiai és afrikai népeknek. Ez a segítség lehetővé teszi, hogy a népek megteremtsék független gazdasági életüket. E népek tudják, ki az igazi barátjuk és barátjaik között természetesen ott található a Szovjetunió és a többi szocialista ország: a gyarmati rendszer állhatatos és következetes ellenfelei. leáris fegyverek eltiltására vonatkozó egyezményt, és Európában korlátozott fegyverzetű övezetet létesítsenek. Folytatjuk a harcot, hogy az i orosz és a norvég nép közötti hagyományos évezredes béke fennmaradjon — mondotta a Norvég Kommunista Párt elnöke. Ernest Bumelle, a Belga Kommunista Párt elnöke az SZKP új programját olyan „friss szélhez” hasonlította, amely „megtisztítja a világot és örömöt hoz az emberek millióinak”. Az SZKP XXII. kongresszusa arról tanúskodik, hogy a Szovjetunióban a dolgozók millióit bevonják az állami feladatok megoldásába. Az SZKP XXII. kongresszusának határozataiból új erőt merítünk az eljövendő osztályharcokhoz — jelentette ki Burnelle. Rodnev Arismendi: Latin-Amerikában osztályliarc folyik Emil Lövlien : Harcolunk, hogy hazánk kilépjen a NATO-bóI munisták, hanem a lakosság ösz- szes rétegeinek képviselői is. Emlékeztetett arra, hogy a norvégok a szovjet néppel együtt harcoltak a német fasizmus ellen, majd nyomatékosan rámutatott a nyugatnémet militarizmus újjászületésének veszélyére. A békeharc a norvég kommunisták központi feladata — jelentette ki Lövlien. A norvég nép szívósan harcol azért, hogy hazája kilépjen a NATO-ból, hogy megkössék a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésére és a nukAz SZKP XX. kongresszusa óta eltelt időszak mérlegét a legjobban az SZKP új programja foglalja össze — mondotta Rodney Arismendi, az Uruguayi Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Hangsúlyozta, hogy a világ kommunista és munkás- mozgalmának gyakorlati és elméleti tevékenysége nagymértékben azon az alapon nyugszik, amelyet az SZKP XX. kongresz- szusa fektetett le. Az Uruguayi Kommunista Párt küldöttségének vezetője elítélte az Albán Munkapárt vezetőinek álláspontját, amellyel szembehelyezkednek a többi kommunista és munkáspárttal. Rodney Arismendi hangsúlyozta, hogy az SZKP programja elemzi az óriási erőt képviselő nemzeti felszabadító mozgalmat, majd kijelentette, hogy Latin- Amerika népei bekapcsolódtak ebbe a mozgalomba. Rámutatott arra, hogy a kubai forradalom győzelme a latin-amerikai népek nemzeti függetlenségéért vívott harcának új szakaszát jelzi. „Erősen kiéleződött az osztályharc” — mondotta. IVyikoláJ Svernyik: Helyreállítottuk a pártélet lenini normáit nos tevékenységéről. — NagyszáUtána Ny.ikoláj Svernyik mondott, beszédet. Kijelentette, hogy a- XX. pártkongresszus óta eltelt időszak „a párt- és állami élet Lenin által kidolgozott normáinak és elveinek diadalát hozta”. Hozzáfűzte, hogy a XXII. párt- kongresszus újabb szakaszt nyit meg a szovjet társadalom történelmi fejlődésében: a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének szakaszát. Az új pártprogram lenini módon elemzi a jelenlegi helyzetet és határozza meg a jővő társadalmi fejlődés útját. — Először történik meg — jelentette ki Svernyik —, hogy egy programban testesülnek meg az emberiségnek az igazságos és boldog életről szőtt álmai. Ez a program még a jelenlegi nemzedék életében valósággá válik. A szónok megállapította, hogy a párt a XX. kongresszuson kidolgozott lenini irányvonalat követve biztosította a népgazdaság vezetésének megjavítását, bővítette tömegkapcsolatait, egész sor intézkedést hajtott végre a szovjet társadalom további demokratizálására, fellendítette a szovjet emberek életszínvonalát. Svernyik megállapította, hogy a pártélet lenini normáinak helyre- állításával szembehelyezkedett Malenkov, Kaganovics, Molotov és mások pártellenes csoportja, majd kijelentette: „A párt határozottan visszaverte a megvetésre méltó összeesküvőket, akik kezet mertek emelni a párt lenini egységére, és az egész szovjet nép színe előtt leleplezte azok igazi arculatát”. Svernyik közölte, hogy a párt ellenőrző bizottsága az alaptala- * nul elítélt kommunisták rehabilitálása céljából végzett munkája során szembekerült annak az önkénynek és azoknak a.törvénytelenségeknek súlyos következményeivel, amelyeket Malenkov, Kaganovics és Molotov személyesen követtek el. Svernyik tényeket sorolt fel a Borisz Ponomarjov, az SZKP Központi Bizottsága nemzetközi osztályának vezetője felszólalásában hangsúlyozta, hogy a programtervezet a marxista gondolkodás történetében először adta konkrét képét a kommunista társadalomnak, amely „ízig-vérig, egész valóságában és szépségében kibontakozik előttünk”. Miután megemlítette, hogy napjainkban az amtikornmunizmus- ban összpontosulnak a legreakció- sabb irányzatok, rámutatott, hogy a szélsőséges antikommunizmus a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen, a nemzeti felszabadító mozgalom és minden haladó mozgalom ellen irányul. Az antikommunizmus ellen vívott határozott harc korunk egyik legfontosabb feladata — jelentette ki Borisz Ponomar- jov. Az SZKP új programja hatalmas csapást mér az antikommunizmus. ra, halomra dönti annak minden kohol mánvát. Borisz Ponomarjov megállapította, hogy mű dokumentum alapján a párt ellenőrző bizottsága megállapította — mondotta—, hogy Malenkov, Molotov és Kagan»- vics nagy kárt okozott a pártnak. Ezek az emberek foltot ejtettek a kommunista becsületen és nem maradhatnak meg az SZKP soraiban. „az antikommunisták fekete seregének soraiban szégyenletes helyet töltenek be a jobboldali szociáldemokrata vezetők”. Miután beszélt arról a nyilatkozat-tervezetről, amelyet a szocialista intemacionálé soron lévő római kongresszusán akarnak elfogadni, Ponomarjov rámutatott, hogy ez a hidegháború dokumentuma, olyan dokumentum, amely igyekszik fehérre mosni és védelmezni a kapitalizmust és amelyet áthat a kommunistaellenesség és a szovjetellenesség szelleme. Ponomarjov hangsúlyozta, milyen kiemelkedő szerepe^ töltött be az 1957-es és 1960-as moszkvai értekezlet a kommunista és munkáspártok összekovácsolásában. Megállapította, hogy csak az Albán Munkapárt vezetői lépnek fel az SZKP XX. kongresszusának határozatai ellen, amelyeket jóváhagyott minden testvérpárt. Nevetséges az albán vezetőknek az az igénye, hogy kiadiák magukat igazhitű marxistáknak” — mondotta Ponomarjov. Az SZKP XXII. kongresszusa ma. szerdán folytatja munkáját. (MTI) pártellenes csoport tagjainak bűBorisz Ponomarjov: Korunk fontos feladata az antikommunizmus elleni harc
