Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-24 / 251. szám
KÉPÚJSÁG 3 Az alkotó ember A népgazdaság és a tsz-tervkészítés WfflL október 24., ketW JtZ IDŐJÁRÁS immár két hónapja változatlan. Nagy a szárazság. A határban, különösen a kötött, fekete és szikes talajokon több méter mély, tenyérnyi széles repedések tátonganak. Itt van október közepe, és az őszi esőzés időszaka még mindig nem jött el. Az emberek várják az esőt. Ez a várakozás azonban nem olyan njragtatenító. mint néhány esztendővel ezelőtt. Az akkori vénasszonyok nyarát tétlenkedve töltötték az emberek. Most viszont a szövetkezetek földjei naponta munkát adnak. A felkelő Nap több ezer gazdát talál a határban, akik kukoricatöréssel, szárvágással, burgonyaszedéssel, szántással, vetéssel foglalatoskodnak. Az ősz mai embere cselekvő ember! A nagy közösségek erejének tudatában, gépek segítségével legyőzi a természet mostohaságát. Megyénk szövetkezeteiben talán még egyik évben sem dolgoztak győz olyan erőbevetéssel, mint manapság. A szarvasi és a gyomai járás versenyfelhívása, az őszi betakarítás gyors befejezése országos mozgalommá nőtt. Ahol a versenyhez csatlakozók rajta tartják kezüket e mozgalom ütőerén, ott nincs hiba, ott úgy halad a munka, mint a versenyt kezdeményező járásokban. Szarvason és Gyomén a párt, valamint a tanács vezetői állandóan a határban tartózkodnak, és az őszi munkákban operatív segítséget adnak. Laukó György elvtárs, a párt szarvasi járásának titkára elmondotta, hogy több tsz-ben a most betakarított táblákon jobban elő tudják készíteni a magágyat, mint a nyáron szántott földön. A szövetkezetek vezetői nem akarták a vetésre kijelölt táblák sorrendjét megbontani, inkább vállalták az 5—6-szori rögtörőzést, a költségek növelését. A párt szervei felfedték a termés önköltségének növelését és javaslatot tetteik, hogy kevesebb munkával készítsék elő a vetésre alkalmasabb, most betakarított táblákat. Ahol ilyen megoldásra nincs mód, ott a többszöri rögtörőzés mellett vannak, de dolgoznak. Napról napra szembenéznek a feladatokkal, és eredményesen gyűrik le a gondokat. A NEHÉZ MUNKA láttán több járási, városi vezető, de .szövetkezeti elnök is megtorpant. Mezőko- vácsházán több napon át azon morfondíroztak, hogy 8—10 nap alatt — egy közelgő eső után — elvetnek. (Ennyi a gépkapacitásuk.) De ha egyhamar nem lesz eső?... Nincs várakozásra idő! Október közepén járunk, s mindenféleképpen azok a szövetkezetek járnak jól, ahol az eső nem a zsákban, hanem a földben találja a magot. A párt tagjainak, szerveinek is elsősorban ilyen irányban kell tevékenykedni. Olyan munkalégkör kialakítására van ma szükség', mint amilyennel a gyomai járásban találkozunk. Itt a szárvágók után ott jár az eke, a rögtörő és a vetőgép. Keményen dolgoznak, s nem engednek restséget, tétlenséget. A közösről van szó, s ezt valamennyien érzik, és tudják, hogy a jövő évi gazdag aratás megalapozását nem a decemberi fagyban, esőben lehet előkészíteni, hanem most októberben. A vezetők jó hangulatot, igazi munkásszellemet alakítottak ki, s mert meg tudták magukat értetni a szövetkezetiekkel, követik őket. Viszont a megye déli járásaiban, ahol 40—50 évenként fordul elő ilyen ősz, már egy kis nehézségtől is megtorpannak. Itt sincs idő a várakozásra, az eső le- sésére. De kérdés, lesz-e az esőzések idején 8—10 nap jó idő? Nem valószínű! Az idősebb emberek megfigyelése szerint az időjárásban egyik véglet a másikat követi. A hosszú szárazságot tartós esőzés válthatja fel. így az a biztos, amit az esőzések elkezdése előtt meg lehet csinálni. A VETÉSSEL kapcsolatban még jócskán van teendő. A 174 ezer hold búzából eddig 40—42 ezer holdat vetettek el. És már október közepe van. A hátralévő időszakban az eddigieknél is szervezettebbé kell tenni a politikai és a gazdasági vezetők munkáját. Pártszervezeteink tagjai további példamutatással serkentsék gazdatársaikat az őszi teendők következetes ellátására. Csakis a közös összefogás eredményezheti az őszi betakarítás sikerét. Szövetkezeteinkben ne engedjenek teret a pa- tópálok gondolkodásmódjának, hanem igyekezetük, szorgalmuk javával szolgálják az őszi betakarítás, a szántás és a vetés mihamarabbi befejezését. Dupsi Károly Pártunk Központi Bizottsága szeptember 12-i ülésén határozatot hozott népgazdaságunk második ötéves tervéről. A terv különös hangsúllyal emeli ki a mezőgazdaság feladatait, hiszen döntően fog hozzájárulni anyagi javaink soha nem látott bőségének termeléséhez. Azt mondja a második ötéves terv: az 1954—58-as színvonalhoz viszonyítva 30—32 százalékkal kell emelni a mezőgazdaság termelékenységét. A számok rideg egymás után rakása nem sokat mond az embernek. Mit jelenthet ez a százalék? Mennyi jut ebből a dolgozók asztalára? A számok mögé bújó erőket közgazdászok ismerik, s nekünk nem marad más. mint a számokból átalakult — tapintható közelségbe került — szocialista rendszer. Ám. hogy ebből reális tények alakuljanak, ahhoz terveink maradéktalan és szervezett végrehaj. tása szükséges. Mint mondottuk, népgazdaságunk második ötéves tervében fontos szerepet kap a mezőgazdaság, ezen belül szocialista nagyüzemekké fejlődő termelőszövetkezeti mozgalmunk. S hogy ez mennyire így van, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy soha ekkora felelősséget, ennyi munkát nem adott még a tervkészítés a termelőszövetkezetekben. mint az idén. Nem arról van itt szó, hogy valamiféle komplikációk tömege jött felszínre éppen az idén, hanem arról, hogy az országos szinten meghatározott mutatók összetevőit nagyobb kötöttséggel, s több hozzáértéssel kell végrehajtani. Nagyobb kenyeret kell tenni a dolgozók asztalára, jobban kell 'égrehajtani kereskedelmi terveinket; növelni kell a kenyérgabona-termést. A „kell"-ek között elsőnek említjük a gabonavetésterület tervének pontos betartását. S ha ezt betartják gazdaságaink, s kihasználják a külföldi búzafajták termés- eredményei adta lehetőségeket, akkor nem lesz ezzel baj. Több bús kell: emeljük, alakítsuk az álA megye termelőszövetkezetei befejezték az őszi árpa és az őszi takarmánykeverék vetését. Néhol jól halad a kenyérgabona vetése is. A versenyfelhívó gyomai járásban a vetésterv 77 százalékát már teljesítették. A szeghalmi járás négy termelőszövetkezetében, a kertészszigeti Dózsában, a vésztői Rákócziban, a szeghalmi Kossuthban és a szeghalmi Űj Barázdában a gabonát elvetették. Október 19-ig 91 ezer 440 hold búzát vetettek el megyénk termelőszövetkezetei, a vetésterület 52,5 százalékát. Ettől függetlenül gyorsítani kell a vetés ütemét, mert néhány helyen lemaradás mutatkozik. Különösen rosszul áll a gyulai járás. Amíg például a múlt héten a szarvasi járás 32 százalékot teljesített, addig a gyulai járás csak 9 százalékkal emelte vetésterületét. latállományt a népgazdaság érdé* keinek megfelelően. S itt álljunk meg egy pillanatra. A népgazdasági terv elsősorban nemcsak számokból, mutatókból áll, hanem egészséges, alkotó elképzelésekből is. Vegyünk egy példát. A termelőszövetkezetek — nagy. jából helyesen — kialakították a tenyésztés és a piac szempontjából előnyös fehér hússertés törzs- állományokat. Az év első felében mutatkozó nagyarányú sertéselhullás bebizonyította: ez a fajta nem szívós, könnyen reagál a betegségekre. Tehát edzett, igénytelenebb állományokat kell tenyészteni. Békéscsaba termelőszövetkezeteiben helyesen tervezik: mangalica- és cornwall-kcresztezéseket hoznak létre. Állatállományunk növelésének alapvető követelménye: biztosítani a takarmánybázist. S a tervekben már úgy gondolkozzanak termelőszövetkezeteink, hogy a tömegtakarmányokon kívül termeljék meg a koncentrált, fehérjedús takarmányok alapanyagait, a napraforgót, s a megfelelő hüvelyeseket. Annyi „kell”-ről beszéltünk, hogy joggal lehetne várni a terv- készítési előkészületekben az ellenkezést. Talán nem is furcsa, hogy megyénkben az idén erről szó sincs. Felelősséggel és a népgazdaság érdekeit ismerve fogadták a tsz-ek a megadott irányszámokat. Végeredményben arról nincs szó, hogy ilyen alapon a tervkészítés mechanikus utasításokra megy. A népgazdasági terv egész népünk iig^e. A termelőszövetkezetek 1962-es terve a termelőszövetkezetek ügye, s mint összetevői az egésznek, alkotnak egyet a nép- gazdasági össz-érdekkel. Ezek az érdekek akkor lesznek valóban hasznosak, ha tanácsi szerveink, a bank-apparátus megfelelő összhangot tud teremteni a helyi adottságok között s megfelelő támogatást is talál erre a termelőszövetkezetek tagságától. A tagság véleményének kihagyása, bárhol is. a népgazdaság érdekeinek megsértése lenne. Kiss Máté A gyulai járásban egyébként is hibák mutatkoznak, hiszen október 19-ig csak 33 százalékos eredményt ért el. Elsősorban a vetőterületek szabaddá tételében és a vetőszántások gyorsításában kell a mutatkozó hiányosságot javítani, de a traktorvontatású vetőgépeket is jobban ki kell használni. Befejezte őszi munkáit a Kertészszigeti Dózsa Termelőszövetkezet Vasárnapig az utolsó hold répát is felszedték a kertészszigeti Dózsa Termelőszövetkezetben, letörték a kukoricát és elvetették a kenyérgabonát. A múlt hétről mindössze 70 hold mélyszántásra váró területük maradt. A mai nappal befejezték a maradék földterület mélyszántását is. r SkebUeQUiett (ian£eitdftabi tanulók ”1 A Pósteleki Konzervgyárban október elseje óta csaknem 30 érettségizett fiatal tanulja a konzervkészítés művészetét. A tanulóidő letelte után valameny- nyien a Békéscsabai Konzervgyárba kerülnek. Ók alkotják majd a megyeszékhely új ipari létesítményének — amely a jövő évben kezdi meg a termelést — szakmunkás törzsgárdáját. Huszár Irén konzervipari mérnök, a tanulók elméleti és gyakorlati oktatója igen elégedett az ! érettségizett fiatalokkal. Amint | elmondotta, nagyon szorgalmasan : | tanulnak. Nem kényesek, még a 1 legegyszerűbb munkát is szívesen, ; jókedvvel csinálják, j Felvételeinkkel a szakma tanu- lásának néhány mozzanatát örökítettük meg. Szabó Lajost láthatjuk képünkön, amint a lecsót főzi és kavarja az üstben. Munkában a töltőcsoport. Az elkészített lecsót a fiatalok üvegekbe töltik. Könyves Gabriella a lecsókészítés munkafolyamatához az adatokat gyűjti össze. Farkas József a sűrített paradicsomot készíti elő és mérlegeli. A mezőgazdasági osztály jelenti: Gyorsítani kell a kenyérgabona vetésének ütemét
