Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-22 / 250. szám
6 NÉPÚJSÁG 1961. október 22., vasárnap 3Ccp ík az új békéscsabai napközi otthonból Október 15-én ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének Békéscsabán, a bérházi lakótelepen épült új napközi otthont. Képünk az új napközi otthont ábrázolja. Az ünnepélyes avatáson az otthon új lakói rövid kis műsort is adtak. Képünkön két kislány szaval. Alig hagyta el az épületet az ünneplő közönség, a kis tulajdonosok máris birtokukba vették új otthonukat. A gyönyörűen berendezett napközi otthonban elmerülten játszanak a gyermekek az új játékokkal, az új képeskönyvekkel. Tovább javul a közlekedés az ötéves tervben K/ss Mítrf Biciklivel a 21. hosszúsági fok mentén 12. S ha elszakad a húr? Mezőkovácsháza és végállomásunk: Mezőhegyes között érdekes emberrel találkoztunk. Azaz, nem is az ember volt az érdekes, mert ő ugyanolyan volt, mint más ember, esetleg kissé barnább bőrű — hanem a gondolkodása volt érdeke®. Nem furcsa, hanem érdekes! Hűségesen ápolja környezete felfogásénak régi gyökereit. — Hát tessék elhinni fiatalúr, én úgy dolgozok, mint az isten ... — mentegetödzött, amikor gyanúba fogtuk, hogy talán azért megy a munkakönyvért az állami gazdaságba, mert nem kedvére való a munka. Hangszíne még kissé „nyújtott”, de nem annyira, mint ahogy régről ismerjük a cigányok nyelvét. — Hát művelt az én családom, tessék csak nézni — kutatja elő 16 éves lányának személyazonosságiját. — Gyorsíró iskolát végzett a lány... Valóban, Lóié András lánya már utat lelt a társadalomban: tanul. Csak most nem tud dolgozni, mert az ujját elvágta. Meg az asz- szony is beteg. — Hát kérem, egyedül meg nem ízlik a munka... A franc álljon belé... Nevetünk a logikáján. Éppen ilyenkor kellene jobban dolgozni, hogy a „kiesést” pótolja a családnak. De valahogy neki egyedül nem megy a munka ... A munkakönyvét Még ázért kéri ki, mert van egy jó barátja (vagy csak ismerőse), asztalos valamelyik üzemben, s megígérte neki, hogy beteszi oda „könnyebb munkára”. — Ez már biztos? Nehogy két szék közül a pad alá essen ... !* — Hát olyan becsületesein mondta, már csak elhiszá az ember egy ren des magyarnak. Meg biztosan valami góré lehet az, mert már hat éve ott dolgozik... Reményt ringató álom még csak az új munkahely, de már úgy építi rá egész jövőjét, mint beton- fundamentumra. Még a munkakönyvét is kikéri! Pedig az ismeretség sem lehet hosszabb, mint a hegedűhúr, amelynek vinnyogása közben született a „barátság”. S ahogy emez elszakad, elszakadhat a „komázás” is. S akkor sem állami gazdaság, sem „köny- nyebb munka”. Meg is mondtuk kételyeinket, de ő bízik. Bízzon — legfeljebb az élet pofoncsapja. A két titkár Mezőhegyes. Itt reális tényékre építő emberekkel találkoztunk. Mindjárt a' községi pártbizottság titkárával és a K1S Z - ti tká rral. Egy KlSZ-taggal beszélgettek, alki munkásőr szeretne lenni. S ahogy ilyenkor lenni szokott, bizony azt is megkérdezik, hogy ez, meg az a megbizatás miért nem ment jobban. Mert mint munkásőmek nem lehet ám hivatkozásokkal kibújni a feladatok elől! Ahogy a beszélgetésből kivettük, nem Is lesz hiba. — Bízva távozhatott a kiszes fiatal. Itt is, mint utunk folyamán sokszor, rögtön az őszi munka került szóba. Az állami gazdaság eredményeit, meg gondjait magyarázta Isaszegi elvtáirs. Közbe kellett szólni, s kértük, hogy most kivételesen a termelőszövetkezetekről beszéljed nekünk, mert bizony a mezőhegyes! tsz-ek „kiesnek” a nyilvánosságból. Valahogy a híres állami gazdaság kiszorítja, eltörpíti őket. Pedig kár. Milyen kevesen tudják például, hogy a József Attila TeirmelőszöFilmhírek — mindenfelől Az ötéves terv idején tovább folytatódik és meggyorsul a vasúti fő vonalak korszerűsítése. Sokfelé az országban hézagmentes pályák épültek és épülnek, amelyeken 80—100—120 kilométeres sebességgel haladhatnak a szerelvények. A fejlődés azonban megköveteli azt is, hogy felújítsák a MÁV mozdonyparkját. Az ötéves terv idején a vasút új Diesel- és villanymozdonyokat kap. A következő években a terv előírása szerint 220 Diesel-mozdonnyal gyarapodik a MÁV vonóerőparkja. Beszerzésükkel jelentős mértékben előbbre jutunk a forgalom korszerűsítésében, hiszen például — az elgondolások szerint Budapest—Debrecen és a Balaton-kör- nyéki vonalakon ezekkel a gépekkel vontatott szerelvények közlekedhetnek. A terv kimondja azt is, hogy 1965 végéig 59 villanymozdonyt kap a MÁV. Ennek is óriási a jelentősége. Eddig ugyanis kénytelenek voltunk a villamosított pályán gőzmozdonyokat közlekedtetni, s ez rendkívül káros a íel- sővezetékre. A füst és a korom szennyezi a vezetéket, emiatt nem eléggé biztonságos, tökéletes az áramszedés. Az új gépek megérkezte után a villamosított pályán többé nem járnak gőzmozdonyok. (MTI) A LENINGRÁDI FILMSTÜ- DIÖBAN elkészült az Atlantisziak című film, melyet Srebelj rendezett. Szovjet emberek a hősei, akik termővé tesznek pusztaságokat, meghódítják a kozmoszt, s tetteikkel, példamutatásukkal lelkesítik az egész emberiséget. * DOKUMENTUM-FILM KÉSZÜL Amerikában a Rosenberg házaspár tragédiájáról. Truman elnöksége idején azzal fogták perbe őket, hogy atomtitkot árultak el külföldnek. Halálra ítélték őket. Halálos ítéletükre már Eisenhower tette a pontot. Kegyelmi kérvényükön az ö kezeírásával e szavak állnak: „Visszautasítva”. Köztudott, hogy a házaspárt ártatlanul ültették a villamosszékbe, hogy megfélemlítsék az amerikai békeharcosokat. — Ha a film elkészül, és a szövegkönyv-írónak, s a rendezőnek lesz bátorsága ahhoz, hogy az igazságot mondja el, akkor az amerikai nép most először szerez tudomást, miért kellett a fiatal házaspárnak ártatlanul meghalnia. * EGY BOLGÁR BALLADA címmel dokumentum-filmet forgat Bulgáriáról Jean Lodz, a párizsi filmakadémia docense. * AT hUMAtvtté ÍRJA: .Stanley Kubrick Spartacus című filmje bizonyíték arra, hogy lehet milliós költséggel látványos filmet készíteni anélkül, hogy az a demagógiát, a szekszuális megszállottságot, vagy a klerikális propagandát szolgálná.” * LONDONBAN, bankrablás közben megölte az éjjeli őrt a 20 éves Victor Terry, akit később felakasztottak. Kihallgatásakor elmondta, hogy „eszményképét” a mozi vásznáról ismerte meg. Az amerikai gengsztereket tartotta példaképének. vetkezet 41 forintot tervezett egy munkaegységre, s ha minden jól megy, még több is lesz. — Jól dolgoznak itt a tagok, iis' úgy állnak, hogy november 10—15-re befejezik az egész őszi munkát. Viseli -is a címet: Mezőhegyes három termelőszövet, kezete közül a József Attila Tsz a legjobb. Az új tsz, a Rákóczi szintén jól áll. Kukoricáját már mind letörte. És itt is elégedettek lesznek a tagok a munkaegységértékkel. ...Mégis beleestünk a „hibába”. Hiába kerültük az állami gazdaság munkáját, amikor Kassai Béla hamiskásan elnevette magát a felsőnyomási kukoricatörőgépekről „tartott’ tájékoztatónkon, hegyeznünk kellett a ceruzánkat, mert 5 is mondott ilyet: — Mi meg rendes gabonakombájnnal törjük a kukoricát! Csakhogy a miénk letöri a csövet, levágja a szárat, lefejti a csuhét, lemorzsolja a szemet és silóz is! No tessék! Most kössük be a fülünket, dugjuk zsebre a ceruzánkat, mert ez esetben a gazdaságról nem akarunk írni?! Képtelenség. A KISZ-titkár elmondta azt is, hogy a toiszesek még a régi vállalásuk alapján teljes gazdái a kukorica betakarításának. Négy brigádjuk csinálja most a törést. Az említett kombájnokon is kiszesek ülnek. Sőt, a kukoricavetőmagot is ők készítik elő. — Most meg versenyt rndftumk a brigádok között, hogy még jobban men jen a munka. Az igazgató elvtárs adta á pénzt a győztesek jutalmazására. Csalni akartunk Aztán a mezőre invítálh bennünket Kassai Béla. Nézzük meg saját szemünkkel azokat a kombájnokat. Indultunk is, de egy kis csalással próbálkoztunk. Négy-öt kilométerre vannak a központtól, talán inkább valami gépkocsival. Nem volt gépkocsi, így nem tudtuk „elkövetni” a csalást — ha valóban csalás tett volna! Ugyanis mi azzal győzködtük egymást, hegy végeredményben az olvasót mégsem csapjuk be, mert azt vállaltuk, hogy Bucsától Mezőhegyesig biciklizünk, nem pedig „Mezőhegyesen túl”. Ezt is, meg azt is bocsássa meg az olvasó, hogy biciklivel nem mentünk ki a kombájnokhoz. Elfáradtunk. így aztán még végignéztük Mezőhegyes főutcáját, s száguldozó traktorokon, tehergépkocsikon siető embereket — és az állomásra mentünk. Indulás hazai, most már nyolc keréken. Sok emberrel taláTkoztwnk, sofe élményt gyűjtöttünk. Valahogy úgy érezzük, jobban ismerjük az embereket, akik — bár gond is vegyül életükbe — becsületesen dolgoznak, érzik, tudják, hogy e maguk jövőjét, boldogságát építik. . Vége. Korszerű cinkefészkek az arborétumban A szarvasi arborétumban a rendkívül hasznos cinkék elsza- porításának elősegítésére eternit- pala csőodvakkal kísérletezik néhány éve a Növényvédelmi Kutatóintézet Madártani Osztálya dr. Vertse Albert, a neves ornitológus irányításával. A nyolcvan holdas botanikuskertben száznál több eternit-palából készült odút helyeztek el. A tudományos megfigyelések szerint a kísérlet kitűnően bevált, a kertészek kis segítőtársai megkedvelték a palaodvakat és szépen szaporodnak biztonságos fészkeikben. Az eternit-odvakon ugyanis csak akkora nyílás van, amelyen egy cinke befér, a náluk nagyobb verebek így nem űzhetik el többé a cinegéket új otthonukból, amint azt gyakran megteszik természetes fészkekben. A palacső-odu előnye az is, hogy évtizedekig tartós, nem korhad, mint a fából készített mesterséges odú, s a paraziták sem telepednek meg benne. A tapasztalatok szerint országszerte alkalmazzák majd az eternit-ód^ vakat a cinkék fészkelésére.
