Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-22 / 250. szám

4

NÉPQJSAG

1961. október 22., vásárnál»

Téli

Még ugyan messze vannak a hosszú téli, késő-őszi esték, amikor olvasókörökben, tsz-klubok- ban egyre többször és mindig többen összegyűlnek az emberek, hogy beszélgessenek a világ és a haza dolgairól, olvasgassanak, szó. rakozzanak, vagy éppen ismeret- terjesztő előadásokat hallgassanak végig —, mégis ideje már most ezen a kellemesen, de nem minden szempontból hasznosan elhúzódó ősz-előben szót keríteni ezekről a dolgokról. Még pufognak a traktorok, csörögnek a vetőgépek, még javában hull a jövő esztendő kenyerének magja a nehezen megporhanyósított földbe, de las- san-lassan közeleg már az igazi ősz és a tél is, és hozzák magukkal a hosszú estéket, és a népművelő munkások gondjait.

Bizony van gond bőven! De ezek a gondok egészen másfélék, mint régebben voltak, ezek a gondok a kialakuló egységes paraszti osztály kulturális, művelődési igényének ugrásszerű növekedéséből adódnak, és főként formai, módszerbeli kérdéseket hoznak, ezek megoldására követelnek helyes válaszokat. Sokszor elhangzott már, és népművelő munkásaink jól tudják, hogy ez a most kezdődő, alakuló új népművelési évad egy, ilyen mértékben még soha nem jelentkező problémát: a falu kulturális színvonalának emelését kell, hogy szolgálja. A falusi népművelésről szóló párt- határozat hasznos útmutató ebben a munkában, és erőteljesen hangsúlyozza a legfőbb feladatot: a tartalmi, minőségi színvonal eme- lését, a mennyiségi növekedéssel egy időben. Nyilvánvaló, hogy ezernyi oldalú, formájú a falusi népművelés, számtalan ügyes, és az adott helyen vonzó módszer, forma született már, jó tanácsok és javaslatok forogtak közkézen az elmúlt évadokban is, ezekhez azonban egy éve új testvér csatlakozott: a termelőszövetkezeti akadémia.

Ezek a tsz-akadémiák a téli esték hosszú óráinak leghasznosabb kitöltői, legmagasabb színvonalú tudomány gyűjtő lehetőségek mű. velődni, kultúrálódni akaró parasztságunk számára. Évente több millió dolgozót ölel fel az ismeretterjesztés ilyen vagy olyan fo. ka, formája, és még ez is kevés, sokkal többre van szükség, sokkal többen kell, hogy részt vegyenek magasszintű előadássorozatokon, tsz-akadémiákon, hogy a falusi emberekről beszéljünk tovább, újra.

A falusi ismeretterjesztő munkában — a mostani szakaszban — elsősorban a gazdasági és kulturális kérdések dominálnak. Ezt egyrészt a termelés fellendítése érdekében korszerű agrártudományi, műszaki és közgazdasági ismeretek hintésével érjük el, másrészt pedig — ami a dolog kulturális részét illeti — a falusi dolgozók szocialista emberré formálását szolgáló természettudományos alapismeretek, társadalomtudományi ismeretek terjesztésével valósulhat, nak meg. Röviden tehát: a parasztság általános és szakmai műveltségének gyarapítására kell fordítani a falusi népművelés erejének zömét, hogy mielőbb sajátjuk lehessen a nagyüzemi gazdálkodás

esték

által megkövetelt szemlélet és szakismeret is.

Ezek a gondok, ez a tennivaló ma falun, hogy szövetkezeteink okos — és mind okosabb — tagjai megvalósíthassák termelési terveiket, hogy mielőbb teljesen kikovácso- lódjon az egységes szocialista paraszti osztály, hogy erősödjön a munkás-paraszt szövetség, és parasztságunk általános műveltség dolgában sem maradjon le, behoz, za évszázados hátrányát.

így — egyszeri olvasásra is — megdöbbentően nagyok a feladatok, és bizony nem valósíthatók meg csak úgy, ha teljes mellel belevetjük magunkat a munkába, új, mindig jobb és jobb módszereket keresünk, állandóan az élet ütőerén tartjuk az ujjúnkat és rendre számolunk minden új igénnyel, minden új érdeklődési körrel. Hiszen úgy rohan, fejlődik az élet, olyan távlatok, és új — nem is olyan régen még — képzelet-szül- te, fantázia-világok nyílnak meg reális valóságként az ember akaratereje előtt, hogy az ismeretterjesztés minden fokán szinte napról napra bukkannak fel új kérdések, új „tudni szeretném” követelések, melyekkel számolni kell, melyekre választ kell adni. íme, így emelkedik a színvonal — az ismeretterjesztésben is. Ami tavaly jó volt, azt ma már bővíteni kell, szélesíteni, mert a hallgatóság többet kíván tudni mindenről.

A tsz-akadémiák szervezése most van folyamatban. Most mérik fel újra a lehetőségeket és kívánalmakat népművelésünk munkásai, és ezen a felmérésen nagyon sok múlik. Ne törekedjünk látszateredményekre! Ott, ahol az akadémia rendszerességet, állandó hallgatóságot és folyamatosságot követelő lehetősége még nem biztosítható, ne kerüljük meg a fokozatosság elvét, mert a sikertelenség visszavet, és sokkal nehezebb lesz mindent újra elölről kezdeni. Ilyen körülmények között tegyük hasznossá a téli estéket három-négy előadásból álló kis-sorozatokkal, magyarázattal kísért filmvetítésekkel — hol milyen forma látszik leghasznosabbnak.

Talán felesleges is sorolni ezeket, népművelési munkásaink túlnyomó többsége jól ismeri, és jó érzékkel szervezi területén a hosz. szú téli esték hasznos elfoglaltságait, lényeges azonban, hogy a falusi népművelés gondjai, problémái társadalmi üggyé váljanak, és e munkára mind több pedagógust, falusi értelmiségit, orvost, állatorvost, agronómust nyerjünk meg, akik egészen biztos, hogy szívesen áldoznak néhány órát majd a hosszú téli estéken arra, hogy hozzájáruljanak parasztságunk szakismeretének, műveltségének gyarapításához.

... Ha kitekintünk az ablakon, egyre több jelét látjuk már annak, hogy jönnek a hideg, esős, ziman- kós napok. Hogy is írta a költő? „Hol a boldogság mostanában? Barátságos, meleg szobában!" Tegyük hozzá: barátságos, szép klubban, olvasókörben, ahol a téli estéken tudásban, közösségi érzésben is erősödve tavaszra készül a falusi ember.

Sass Ervin

Eltemették Mihail Sadoveaniit

Bukarest (MTI)

Szombaton délután eltemették Mihail Sadoveanut, a román nép nagy íróját. A bukaresti Athenaeum előcsarnokában elhelyezett ravatal előtt a román főváros dolgozóinak tízezrei búcsúztak el a nagy művésztől és hazafitól. Mihail Sadoveanut a gyászünnepségen • kormány képviselői és írótársai búcsúztatták.

Megválasztották a Magyar Jogász Szövetség megyei csoportjának új vezetőségét

— Hatsxáz jogi előadást tartottak ax elmúlt három évben —

Békéscsabán vezetőségválasztó közgyűlésit tartott szombaton a Magyar Jogász Szövetség Békés megyei csoportja a városi tanács nagytermében, dr. Kádár Géza elnökletével.

Dr. Fodor György, a Megyei Bíróság elnöke, a megyei jogászcsoport elnöke beszámolt az eltelt három év munkájáról. — Ebben az időszakban a munkacsoport hatszáz jogi előadást tartott huszonötezernél több hallgató jelenlétében, azonkívül rendszeres szakmai és politikai továbbképzésiben részesültek a jogászok. Tíz megyebeli jogászt elismerő oklevéllel tüntetett ki a Hazafias Népfront Országos Tanácsa az idén, kiváló jogi propaganda-munkájáért. Az összes állami és társadalmi szervvel jó az együttműködés — ismertette többek között

Még az idő is kedvezett a déva- ványaiaknak a lottósorsoláshoz. Igaz, komor felhők gyülekeztek, de nem esett, s így ez nem riasztotta vissza a mintegy 1500 főnyi közönséget. A szabadtéri színpad minden ülőhelye megtelt kíváncsiakkal, s akik „csak” kilenc órára jöttek — amikorra a sorsolást hirdették —, azok kénytelenk voltak állva várni, amíg a bűvös gömbből előkerült az öt szám, s talán ezzel a szerencséjük is.

A várakozás feszült izgalmát enyhítette a művelődési otthon kultúrgádája —, Garamvölgyi Katalin, Szabó Emilia és a többiek énekszámai, és a helyi földművesszövetkezet divatbemutatója.

A szereplők és a közönség az amatőr és hivatásos fotosok pera megyei csoport elnöke, s az SZKP XXII. kongresszusának rendkívüli jelentőségét méltatva, rámutatott, hogy a fejlődés perspektívája kihat a Jogász Szövetség munkájának további feladataira is.

A tanácskozáson részt vevő dr. Patkós Lajos, az MSZMP Központi Bizottsága képviseletében közölte, hogy az új Büntető Törvénykönyv-tervezet rövidesen a Minisztertanács, majd az ország- gyűlés' elé kerül, s ismertette a kodifikációs bizottság változtatásait is. Elmondotta továbbá, hogy a társadalmi bíróságokról szóló törvényerejű rendelet lát napvilágot, amely kiterjeszti a társadalmi bíróságok hatáskörét.

A vitában felszólaltak: dr. Lukács Emil, dr. Vági József, dr. Kli. máj János. Gyebnár Jánosné, a

gőtüzében várta a sorsolás megkezdését.

A dévaványaiak nagyon akartak kedveskedni Fortuna istenasszonyának, a lottó jelvények ugyanis rohamosan fogytak, s csaknem mindenki feltűzte a kabátjára, még a sorsolási bizottságban részt vevő tanácselnök is.

Igen sok kettes és hármas találat volt Dévaványán a 42. lottósorsoláson. S ebben a férfiak voltak fölényben. Szilágyi Imre, vá- radi Sándor és Himmer Ferenc hármas és több kettes találata is ezt bizonyítja.

Hát ilyen a szerencse, egyszer így, egyszer úgy, ennek így, s annak úgy. A vigasz, hogy egyszer tálán mégis sor kerül ránk is.

K. J.

békéscsabai nőtanécs titkára a válóperekkel s a garázda férjekkel kapcsolatban az asszonyok védelméért szólt. Ezután dr. Nyíró Alfonz korelnök vezetésével megválasztották a 140 tagot számláló megyei munkacsoport, valamint a gyulai, a békéscsabai és az orosházi helyi jogászcsoport új vezetőségét. A megyei csoport elnökévé ismét dr. Fodor Györgyöt, a megyei bíróság elnökét, alelnökké dr. Oláh László megyei főügyészt, dr. Árus Tibor megyei tanácstitkárt, dr. Bereczki Lajos kamarai elnököt, elnökségi tagokká dr. Zala Gábor ügyvédet és dr. Vági Józsefet, a békéscsabai városi bíróság elnökét, adminisztrációs titkárrá dr. Ötvös László ügyvédet, szervező titkárnak dr. Sarkadi Bálint rendőrszázadost, oktatási felelőssé dr. Lukács Emil megyei bírósági tanácselnököt, gazdasági felelőssé dr. Molnár Kálmán ügyvédet választották meg. *.

A békéscsabai helyi jogászcsoport elnökévé dr. Blahut Jánost* titkárává dr. Vági Józsefet, gazdasági felelősévé dr. Nagy János ügyvédet; a gyulai helyi csoport elnökévé dr. Csaba Mihály városi bírósági elnököt, titkárává dr. Kiss István ügyvédet, gazdasági felelősévé dr. Kiss László megyei főügyészt; az orosházi helyi csoport elnökévé dr. Papp Sándor járásbírósági elnököt, dr. Kovács Ferenc járási ügyészt, gazdasági felelősének pedig dr. Supkéglei Emil ügyvédet választották.

A budapesti országos közgyűlésre a következő küldötteket választotta meg a megyei közgyűlés: dr. Fodor Györgyöt, dr. Ötvös Lászlót, dr. Papp Sándort, dr. Vági Józsefet és dr. Galli Aladárt, a megyei konzultációs központ vezetőjét..

Az új vezetőségek nevében dr. Fodor György mondott köszönetét és beszélt a feladatokról.

Ballabás László

Pillanatkép

a dévaványai lottósorsolásról

HARMATH - RÉTI;

IV. A 19-es barakkban

13.

Aki nem lát — annak élesebb a hallása. Akinek füle nem tudja befogadni a világ zaját és zörejeit, szemével, kezével tapintja le a szavakat a szájakról. Az életveszélybe kerülő agyában, szívében, idegeiben megsokszorozódik az életösztön és kifinomul az életművészet.

Ök nem kerültek életveszélybe. Abban éltek. Megszokták a múlandóság gondolatát, a fenyegető veszély tudatát, ahogyan trópusi vidékeken az esős évszakon át monoton kopogó záport. Ha egyáltalán valamikor is meg lehet szokni... És akinek létformája az életveszély, az megérzi a vihart, mielőtt akár szellő kerekedett volna.

— Valami lóg a levegőben — mondogatta Gütig, az apró termetű cirkuszi bohóc a nagydarab Leo Krebsnek. — Érzem, valami lóg a levegőben.

— Jóslással nehezen keresnéd meg a kenyered. Gütig — nevetett az „óriás csecsemőnek” becézett gépmester — ha annyi nappal rövidülne meg a háború, ahányszor te éreztél már valamit

a levegőben, akkor régesrég a békét ünnepelnénk.

Szótlanul mentek tovább néhány lépést az Appelplatz oldalán, azután Gütig újra rákezdte:

— Valami történni fog ma.

— Mi az, Gütig — mosolyodott el ismét a gépmester —, talán levelet kaptál a táborparancsnoktól?

Lehajolt, úgy veregette vállon a törpét. Különös pár volt ez a két ember. Leo Krebs hét esztendeje járt táborról táborra. Járt? Vitték! De a járni ige valahogyan polgárjogot nyert szörnyű kalandjaival kapcsolatban, mert magáról mindig csak harmadik személyben beszélt, mint a pokoljáróról.

Ha igaz a régi bölcsesség, hogy az ellentétek vonzzák egymást, alighanem nehezen találhattak volna rá a két embernél kifejezőbb példát. Krebs szelid, gesz- tenyebama haja fakulóban volt, de ez a hét évi rettenet sem törte meg. Annak idején szociáldemokrata párttag volt, valami bizalmi-féle tisztséget viselt a szak- szervezetben is, de komoly szerep sohasem jutott rá. A helyettese jelentette fel harmincnégyben. Együtt voltak szociáldemokraták,

de abból gyorsan újsütetű bar- nainges lett Krebs elvitetésével egyszerre szabadult meg a kellemetlen szemtanútól, s a gépmestertől, akinek a helyére pályázott. Az első évben Krebs papírt organizált, meg ceruzát szerzett valahonnan, beadványt szerkesztett, kegyelemért, igazságért fohászkodott. Azután három tábort járt végig és mire Sachsenhausenba érkezett, már pontosan tudta hol a helye a náci államgépezet szörnyű fogaskerekei között. És Gütig? Ha kérdezték, miért került a szögesdrótok mögé, a vállát vonogatta. A fecsegő emberke néma lett, vagy az a megfoghatatlan ősi fájdalom ült ki fagyott mosoly formájában szája szegletére. Űj jövevény volt. Egy éve sem múlt, hogy belökték a tábor kapuján. Egyedül jött, nem transzporttal.

Vándorcirkusza volt. apró lovacskák húzták a dülöngélő kocsikat és egy ketrecben két girhes oroszlán az éhségtől, nem a vadságtól ordított. Az attrakció azonban maga volt: „Gütig, Németország legkisebb embere!” Keresztneve? Amikor született és azt hitték, hogy úgy fog felcseperedni, mint annyi más millió, Franznak keresztelték, ^hogyan megállt a növésben, amint szervezete nem akart ágaskodni a többiekkel, csontjai nem polcolták egymásra a mész-emeleteket, törpének csúfolták és a csúfságból foglalkozás lett. Gütiggé vált, bohóccá, akinek keresztneve elsüllyedt — valahol az emlékezet előtti időkben. Jött a háború. A