Békés Megyei Népújság, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-19 / 221. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I ÉÉKÉS MEGYEI XVI. ÉVFOLYAM, 221. SZÁM 1961. SZEPTEMBER 19., KEDD AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ha jő a vetés, bő a termés A megyei tanács mezőgazdasági osztálya jelenti Megkezdődött a kukoricatörés és a rizsaratás Legjobb ütemű as őszi munka a gyomai járásban Sokszor elhangzott már az az igazság, hogy „aki nem vet, az nem arat”, s az is, hogy „ki hogyan és mennyit vet, úgy és any- nyit arat”. Most több okból is szükségesnek látszik ezeket hangoztatni. Köztudomású ugyanis, hogy az ősziek: a búza is, az árpa is a rögmentes, morzsalékos talajt kedveli, abban kél ki egyenletesen. Most azonban nagyon nehéz rögmentes, morzsalékos magágyat készíteni, mert szinte csontkeménnyé száradt a föld. Nehéz, de nem lehetetlen. Igaz, hogy költséges a szántást kétszer-há- romszor megdiszktillerezni, rögtö- rőzni, de megéri, mert a rögmentes magágyban egyenletesen, s annyit lehet vetni, amennyi szükséges, és nem annyit, amennyit a rögök kiráznak a vetőgépből, s úgy, hogy az egyik helyre egy egész marékkai hull, a másik helyre pedig semmi. Nem azért említjük mindezt, mintha meg akarnánk tanítani a termelőszövetkezet vezetőit, szakembereit a magágy készítésére — tudják ők, hogyan kell csinálni. Tudják, de még nem mindenütt fordítanak rá gondot. Egyrészt azért, mert a vetés idején egy kicsit lebecsülik a búzát, azt tartva, hogy ráfizetéses, s csak azért vetik be a szántóterület 30—32 százalékát, mert a felügyeleti szervek, a tanácsok így követelik tőlük. Másrészt nem azt számolják, hogy a jó magágyban mennyi teremhet, hanem azt, hogy mennyit kellene fizetni a gépállomásnak a diszktillerezésért, rögtörőzésért. S az az érdekes, hogy csak a vetés idején nem képez értéket a búza egyes termelőszövetkezeti vezetők és tagok szemében, mert cséplés- kor, amikor arról van szó, hogy be kell szállítani azt a mennyiséget, amennyire szerződést kötöttek a terményforgalmival, akkor azt nézik, hogyan lehetne kibújni a korábbi elkötelezettség alól, mert szeretnék mind kiosztani, ami megtermett. Különösen így van ez azokban a termelőszövetkezetekben, melyekben kevés búza terem. A kevés termést leginkább az időjárás viszontagságaival szokás magyarázni. Szó se róla, az időjárás befolyásolja a terméseredményt, de nem annyira, mint amennyire a jó vagy a gyenge talaj munka, a jól vagy rosszul kiszámított műtrágya-adag, a megfelelő vagy kevés mennyiségű vetőmag, és az idejében vagy a későn történő vetés. Megyénk területén viszonylag egyforma időjárás volt ebben a gazdasági évben. A búza termésátlaga mégis annyiféle volt, ahány termelőszövetkezet és állami gazdaság van megyénkben. Nem lehet csak az időjárással magyarázni, hogy a jó minőségű hunyai földeken 17, a szikes ecsegfalvi földeken pedig 23,7 mázsájával termett az olasz Autonómia, Nagyszénáson 15,5, Ecseg- falván pedig 24,25 mázsájával a Bezosztája búza. Ennél még na- gyob terméskülönbségek vannak ott, ahol a külföldi búzafajtákat olyan agrotechnikával akarták termelni, mint ahogyan a magyar fajtákat. A jó búzatermésnek sok feltétele, követelménye van. S egy-egy követelmény elmulasztása is súlyos mázsákat vámol le a hozamból. Felsőnyomáson kimutatták, hogy az október 30-ig elvetett búza átlag 25,04, az azután vetett pedig 19,69 mázsát termett holdanként. íme csak egy tényező, a késés holdanként 5,35 mázsa kiesést okozott. Egy másik tényező a korai vagy a kései fejtrágyázás. Felsőnyomáson a január vége és március eleje között fejtrágyázott búza 25,63, a március végén és április elején fejtrágyázott búza pedig 20,45 mázsát termett. S így csökken vagy emelkedik a termés a szántás mélységétől, a talaj por- nanyósságától, az elvetett mag mennyiségétől függően is. Ezekre is van példa. Hidasháton egy és ugyanolyan minőségű földön sekély- és mélyszántásba vetettek búzát kísérletképpen. A mélyen szántott terület 3 mázsával termett többet. Felsőnyomáson az a Szkoroszpelka búza, amelyet 145 kilójával vetettek 24,34, az, amelyiket 160 kilójával vetettek 30,40 mázsát termett holdanként. íme így bizonyítják a tények a „ki mint vet, úgy arat” közmondás mély igazságát. S a fenti példák, a 20—25 mázsás terméseredmények arra is választ adnak, hogy érdemes-e vetni, jövedelmező-e a búzatermesztés. Nyilvánvaló, hogy az „ahogy esik, úgy puffan” talajelőkészítési, vetési módszerrel termelt 8—10 mázsás átlagtermésből nem kerül jövedelem a gazdaságok kasszájába, mert a 8—10 mázsa termésnek is megvan a maga kiadása: szántási, vetési, aratási, cséplési költségei, és az ilyen átlagtermésből esetleg ráfizetést mutathat ki a könyvelés. Viszont a 16—20 mázsás búzatermés feltétlenül nyereséges, s ilyen termés elérése nem lehetetlen megyénk bármely részében sem. Legalábbis az ez évi példák azt bizonyítják, hogy nem az időjárás, nem a föld aranykorona-értéke a fő mérvadó, hanerfi az idejében végzett gondos talajelőkészítés és vetés. A vizesfási és a mezőhe- gyesi földek minőségét nem lehet összehasonlítani, mégis az az igazság, hogy az idén Vizesfáson 18, Mezőhegyesen pedig 14,60 mázsa átlag búzatermést takarított be az állami gazdaság. Most már egyre kevesebb vitára ad okot az, hogy érdemes-e külföldi fajtákat vetni vagy sem, mert bebizonyosodott, hogy élvezhető, jó kenyér sül belőle. De bebizonyosodott az is, hogy ha megfelelő agrotechnikával termeljük, akkor bőven fizet, s amellett, hogy megoldódik hazánkban a kenyérgabona-probléma, jelentős jövedelemhez is jutnak a termelő gazdaságok. Azt persze nem kívánja senki, hogy a termelőszövetkezetek ne vessenek magyar búzafajtákat, de mereven elzárkózni a külföldi fajtáktól csupán azért, mert azoknak kisebb a sikértartalmuk, éppoly nevetséges volna, mint az állattenyésztésben a nagy hozamú angol hússertésektől visszatérni csupán a mangalicához vagy a szimentáli szarvasmarháról a rég idejét múlta magyar szürke fajtához. Kukk Imre A megyei tanács mezőgazdasági osztályára érkezett jelentések szerint szeptember 14-ig több mint 80 ezer holdon készítették elő megyénk termelőszövetkezetei vetéshez a talajt. Ez a mennyiség az őszi vetésterület 34,7 százalékának felel meg. A jelentés napjáig 49 318 holdat szórtak meg műtrágyával, 43 131 holdat, a tervezett terület 61,6 százalékát pedig istállótrágyával. A kezdeti szórványos vetés után most már mind több helyen kerül földbe az őszi takarmánykeverék és az őszi árpa. Megyénk termelőszövetkezetei szeptember 14rig 2294 hold őszi takarmánykeveréket és 5739 hold őszi árpát vetettek el. A silókukoricát csaknem teljes egészében betakarították, de már leszedték megyénk területén a napraforgó-termés 43,2 százalékát, s ugyanakkor 6199 hold cukorrépa- termést is felszedtek, ami a vetés- terület 22 százalékának felel meg. Az elmúlt héten nagyobb ütemet vett a rizsaratás: 14-ig 637 holdat vágtak le. A múlt héten megkezdődött a kukoricatörés is, a jelentés napjáig 875 hold termését takarították be a megye területén. Az őszi munkának a gyomai járásban a legjobb az üteme, de nem sokkal marad eredményei mögött a szarvasi járás sem, amellyel közösen betakarítási, szántási és vetési versenyre hívták az ország valamennyi járását. A gyomai járásban szeptember 14-ig a bevetendő terület 59 százalékán végezték el a vetőszántást, istállótrágyával a tervezett terület 84 százalékát, műtrágyával a tervezett terület 30 százalékát szórták meg. A napraforgóbetakarítás 73 százaléknál, a cukorrépaszedés 38 százaléknál tart a gyomai járásban. Emellett elvetették a tervezett őszi árpa 31, és az őszi takarmánykeverék 35 százalékát. A szarvasi járásban 34 százaléknál A megyei tanács mezőgazdasági osztályán összeállították a mező- gazdasági tanulók szerződtetésével kapcsolatban elért eredményeket. Ezek szerint megyénkben 208 parasztfiatal jelentkezett mezőgazdasági tanulónak. Jól szervezték a mezőgazdasági tanulók szerződtetését a szeghalmi járásban. Itt a füzesgyarmati tsz-ek tűntek ki. Jól haladt a szerződésikötés még az orosházi és a gyomai járásban is. A mezőgazdasági tanulók szervezésében a gyulai és a békési járás elmaradt. tartanak a vetőszántással, 75 százaléknál az istálló-, 62 százaléknál a műtrágyaszórással. A napraforgóterületnek 27, a cukorrépaterületnek pedig 41 százalékát szedték fel. Ugyanakkor elvetették az őszi árpa 32 százalékát is. Az orosházi járás lényegesen elmaradt a szarvasi járás mögött is. Ott a vetőszántás 30, az istállótrágyázás 41, a műtrágyaszórás 25, a napraforgószedés 40, a cukorrépaszedés pedig 14 százalékos. A szarvasi járás 1028 hold ősziár- pa-vetésével szemben az orosházi járásban még csak 110 holdat vetettek be szeptember 14-ig. A mezőgazdasági tanulók többsége a baromfitenyésztés, a sertéstenyésztés és a kertészet iránt érdeklődött. A tanulók gyakorlati foglalkozása megyénk valamennyi járásában elkezdődött. Most készítik az elméleti oktatás tematikáját. Amennyiben a mezőgazdasági munkákat az ősz folyamán a közös gazdaságokban befejezik, úgy a tanulók három hónapon át megyénk mezőgazdasági technikumaiban elméleti foglalkozáson vesznek részt. Sikeres szovjet nehézrakéta-kísérletek a Csendes-óceán térségében 1961. szeptember 13-án a Csendes-óceán középső térségében, nem egészen egy kilométeres eltéréssel céiba ért a Szovjetunió területéről — több mint 12 ezer kilométer távolságból — kilőtt több lépcsős nehézrakéta utolsó fokozatának makettje. Térképünk a szovjet nehézrakéták célzónáját ábrázolja, KettŐszáznyolc mezőgazdasági tanuló a megyében
