Békés Megyei Népújság, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-15 / 218. szám

2 NÉPÚJSÁG 1961. szeptember 15., péntek Jól előkészítették az új oktatási évet a mezoberényi pártszervezetek II mezoberényi pártszervezetek már az elmúlt oktatási év lezárása után hozzáláttak az új oktatási évad előkészítéséhez. A munkát azzal kezdték, hogy értékelték: miben voltak hiányosságok, követ­kezésképpen mikénit lehet azokat száműzni az oktatási munkából. Mindenekelőtt azt állapították meg, hogy néhány helyen a párt- vezetőségeik hanyagsága miatt nem indultak be a tanfolyamok, így volt ez a Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben, ahol hiába szervezték meg az Időszerű kér­dések tanfolyamát. Mivel maga a párttitkár elvtárs sem fordított annak ellenőrzésére kellő gondot, már az oktatási év eleién kitűn­tek a hibá'k. Ugyanebben a tsz- ben az elmaradt Időszerű kérdé­sek tanfolyama helyett tömegpro­paganda előadássorozatot szervez­tek, de a fenti hiányosságok miatt az is hiábavaló volt. Ezért a köz­ségi pártbizottság úgy látta jónak, ha mindenekelőtt a pártvezetősé­gekkel beszéli meg behatóan az oktatási munka jelentőségét, főleg azokon á helyeken, ahol a múlt évben ilyen arááyú hiányosságok voltak. A dolog úgy fest, hogy sem a Vörös Csillag Tsz-ben, sem másutt ebben az évben már nincs hiba a szervezésben. A múlt évi tapasztalatok más­részt azt mutatták, hogy sok elv­társ járt az egymást követő évek­ben ugyanarra a szemináriumra, s ezért az érdeklődés lanyhult, ami jelentkezett a szemináriumok aktivitásában is. Most kellő gon­dossággal oldották meg ezt a prob­lémát. Megállapodtak abban — és ezt végre is hajtották —, hogy az elméleti színvonal javításának ér­dekében szem élőtt tartják a fo­kozatosságot, s az önkéntesség el­ve alapján magasabb szintű okta­tási formákba vonták be azokat, akik a múlt években megálltak helyüket az alacsonyabb szintű oktatásokon. A statisztika ugyan még nem készült el róla, de ebben az évben lényegesen több pártonkívüli ak­tívát osztottak be a különböző szemináriumokra, mint tava'y. Olyanokat, akik önként vállalták a tanulással járó kötelezettséget. Szélesebb körben hasznosítja a községi oktatási bizottság azokat a tapasztalatokat is, amelyeket egy- egy elmaradt szeminárium pótlá­saként megtartott, rögtönzött be­szélgetések alkalmával szerzett. Arról van szó, hogy amikor öt-hat elvtárs különböző okok miatt nem jelent meg egy-egy szemináriu­mon, a propagandista, ha nem is a tárgyalt anyag vitáját vezette le, de válaszolt a hallgatók sokirányú kérdéseire, s az oktatásnak ez a „kérdezz — felelek” formája Me- zőberényben igen népszerűvé vált. Az oktatási bizottság ez évben to­vább szélesíti ezt az új formát. A községi oktatási bizottság egyébként két fontos feladat szem előtt tartásában látta az új okta­tási év megszervezését. Egyrészt abban, hogy a párttagok, párton- kívüliek politikai képzése ez év­ben tovább növekedjék és a mező. herényi emberek is közelebb ke­rüljenek az új szocialista ember­típushoz, másrészt, hogy szakmai téren is elősegítsék a termelőszö­vetkezetekben folyó kulturáltabb gazdálkodást, valamint az üze­mekben a több és jobb termelést. Ma nincs Mezőberényben olyan tsz vagy, olyan üzem, amelyikben nem szervezték meg a politikai, il­letve a szakmai oktatást. A 'múlt évben még volt. Ennek kapcsán jellemző, hogy egy év alatt több mint 30 százalékkal nőtt az okta­A Budapesti Pártbizottság ülése Péter János külügyminiszter, Papp János belügyminiszter, llku Pál művelődésügyi miniszter és Ajtai Miklós, a Tervhivatal elnökének életrajza A Magyar Szocialista Munkás­párt Budapesti Bizottsága szerdán ülést tartott, amelyen Marosán György elvtárs, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára adott tá­jékoztatót a Központi Bizottság üléséről. A Budapesti Pártbizottság a Központi Bizottság határozata és javaslata alapján felmentette Gáspár Sándor elvtársat első tit­kári funkciójából, és Kiss Dezső elvtársat megválasztotta a Buda­pesti Pártbizottság első titkárá­nak. A pártbizottság ülésén megje­lent és felszólalt Kádár János elv­társ, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára. (MTI) tásban részt vevő dolgozók szá­ma. A propagandistákat mind az Időszerű kérdések tanfolyamára, melyet tizenkét helyen indítanak be, mind a marxizmus I. és II. év­folyamára, melyet összesen öt he­lyen szerveztek, mind pedig a gaz­daságpolitikai tanfolyamokra, s a tömegpropaganda előadásokra is helyi erőből biztosítják. Szervezettebbé és egységesebbé vált az oktatási anyagok szétosz­tása is. A múlt évben még voltak ebben hibák, mert minden alap- szerv részére a pártbizottsághoz érkezett a kért anyag és hetekig, sőt hónapokig ott porosodott. Egyes alapszervek ugyanis nem vitték él azt Most minden alap- szervezet közvetlenül kapja meg a megyétől a könyveket, s míg az üzemekben és ktsz-ekben egyéni­leg rendelték meg azt az oktatás­ba bevont elvtársak, addig a ter­melőszövetkezetekben a vezetősé­gek előlegezték a befizetést Említettük: az oktatási bizott­ság szem élőtt tartotta, hogy az ok­tatással a politikai képzésen túl, szakmai vonalon is elősegítsék az üzemek, termelőszövetkezetek fej. lődését. A községben — hogy egy példát mondjunk ennek a jelentő­ségére — gordiusi csomó az állat- tenyésztésen belül a baromfite­nyésztés fejlesztése. Egyes terme­lőszövetkezetek, mint például az Aranykalász, egyenesen félnek tőle, mert a múlt évben igen nagy volt náluk az elhuüási százalék. Az Előre Termelőszövetkezetben kétezerből csupán hetven darab hullott el. Ez hét százalék az Aranykalász negyven százalékával szemben. A körülmények a ba­romfiak tartásához egyformák mindenütt, csupán a hozzáértés különböző. Ezért határozott úgy a pártbizottság, hogy segít megszer­vezni egy szakmai tanfolyamot a baromfitenyésztőik részére is. Már tizennyolcán jelentkeztek erre. A nehézség csak ott van, hogy ennek a tanfolyamnak a vezetését már helyi erőből nem tudják megol­dani. De tárgyalásokat folytat a pártbizottság a megyei tanács me­zőgazdasági osztályával, s minden bizonnyal megvalósulnak a tervek a szakmai továbbképzés biztosítá­sára is. (v. d.) PÉTER JÁNOS Tolna megyé­ben, Alsónyéken született 1910- ben. Apja vasúti munkás, most nyugdíjas. Iskoláit Alsónyéken, Bátaszéken, Baján, Budapesten, Párizsban és Glasgowban végez­te. A református egyházban viselt különböző tisztségeket, volt deb­receni református püspök. 1950-ben a Béke-Világtanács tagjává választották. 1953-ban a biharkeresztesi választókerület képviselője lett és itt 1958-ban új­raválasztották. A forradalmi munkás-paraszt kormány a Kul­turális Kapc'solatok Intézetének elnökévé nevezte ki 1956 decem­berében. A Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának tagja, 1958 febru­árjában lett a külügyminiszter el­ső helyettese. PAPP JÁNOS 1925-ben, mun­káscsaládból született Kaposvá­rott. Szegeden a felszabadulás évében fejezte be tanulmányait a vegyipari középiskolában. Ve­gyésztechnikusként került 1946- ban az ajkai erőműbe, ahol vosbe- tőszerepet töltött be az ifjúsági mozgalomban és itt lett a párt tag­ja. 1949-től több mint két évig volt a Veszprém megyei Pártbi­zottság ipari és közlekedési osz­tályának vezetője. Közben elvé­gezte a kétéves Pártfőiskolát. 1956 november elejétől a Veszp­rém megyei Pártbizottság első titkára, 1958-tól országgyűlési képviselő. Az MSZMP hetedik kongresszusán a Központi Bizott­ság tagjává választották. ILKU PÁL 1912. október 8-án született, szegényparaszti család­ból. Középiskolai tanulmányait a beregszászi Állami Reálgimnázi­umban végezte, majd Pozsonyban tanítói oklevelet szerzett és Kár­Moszkva (TASZSZ) A Szovjet Külügyminisztérium nyilatkozatot adott ki, amelynek értelmében Gromiko külügymi­niszter, aki az ENSZ-közgyűlés 16. ülésszakán részt vevő szovjet kül­döttséget vezeti, hajlandó eszme­cserét folytatni Dean Rusk ameri­kai külügyminiszterrel a német kérdésről és más problémákról. pátukrajna több falujában községi tanító volt 1939-ig. Ebben az idő­ben került kapcsolatba a munkás- mozgalommal. Üjságírói munkás­sága idején az Új Korszak című pedagógiai szaklapot szerkesztet­te, s a diákéletről magyar nyelven regénye jelent meg, amelyet a fel- szabadulás után Lengyelország­ban és Csehszlovákiában iá kiad­tak. A felszabadulás után dolgozott a Pártfőiskolán, majd a pécsi vá­rosi pártbizottság első titkára, ké­sőbb pedig a magyar néphadse­reg magasrangú tisztje volt. 1958 februárjától művelődésügyi mi­niszterhelyettes. Országgyűlési képviselő, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. AJTAI MIKLÓS Rákosligeten született 1914-ben. Középiskolai tanulmányai után a budapesti tu­dományegyetemen vegyészdoktori oklevelet szerzett, s a felszabadu­lás előtt hosszú évekig a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termé­kek Gyárában dolgozott üzem­mérnökként. A munkásmozgalommal 1943- ban került kapcsolatba, részt vett a budapesti partizánharcokban, s többek között egyik tagja volt an­nak a partizáncsoportnak, ame­lyik az egykori Városi Színházban tartott nyilas nagygyűlést „szét­robbantotta”. A felszabadulás után került az államapparátusba, a Népjóléti Minisztériumban főosztályvezető, Iparügyi Minisztériumban cso­portfőnök, a Könnyűipari Minisz­tériumban a miniszter első helyet­tese volt és 1956-tól a Tervhivatal elnökének helyetteseként dolgo­zott. Az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja. (MTI) A Szovjet Külügyminisztérium fenti nyilatkozata válasz Kennedy amerikai elnök szeptember 13-án elhangzott nyilatkozatára, amely kifejtette, hogy az Egyesült Álla­mok kész komoly tárgyalásokra a Szovjetunióval a német kérdésről és más problémákról, ha a szovjet fél kinyilvánítja erre irányuló óhaját. (MTI) A Szovjet Külügyminisztérium nyilatkozata Egy pártmunkás naplójából küldjünk valakiket állatgondozód III. — MÁR MEGINT? — kérdez­ték egyesek, mikor meghallották, hogy a szövetkezet vezetősége má­jus 10-re összehívta a közgyűlést. Mi tagadás, egy kicsit sok volt a szervezett megbeszélés, hiszen voltak, akik 8-án aktívaülésen, 9- ón KISZ-vezetőségin vettek részt, s most pedig itt a közgyűlés. De hat az eddigi hibáknak, lazasá­goknak üzentünk hadat, s ez nem megy megbeszélések, tanácskozá­sok nélkül. Napirenden az intézkedési terv szerepelt, vagyis az, hogy mit hogyan kell megcsinálni ahhoz, hogy jó termést és legalább a ter­vezett 17,17 forint munkaegység­értéket elérjük. Volt szó a közgyű­lésen az agrotechnika következe­tesebb alkalmazásáról, az őszi ve­tések fejtrágyázásáról, az aratásra való felkészülésről (560 hold a ka­lászosvetés), ösztönző prémium- rendszer kidolgozásáról, a juhállo­mány növeléséről, az állattenyész­tésről, hizlalásról és arról is, hogy tanfolyamra. A SZÖVETKEZET GAZDÁIT láthatólag minden érdekelte ezen a közgyűlésen. Bizonyság erre, hogy 25-en szólaltak fel, mondták el véleményüket, javaslatukat. Most, amint a naplómat nézege­tem, úgy tűnik, hogy szenvedé- lyesiség-mentesen zajlott le a má­jus 10-i közgyűlés', ahol mindenki megértette, hogy saját magának használ a lelkiismeretes, pontos munkával, saját magának árt az eddigiekhez hasonló: „Ha van ked­vem, csinálom, ha nincs, nem” felfogással. Kovács Imre arról ér­deklődött, hogy a fogatosofanafc mettől meddig tartson a napi munkaidejük a közösben? Kiss Gábor erre azt válaszolta felszó­lalásában, hogy addig tartson a munkaidő, ameddig a munka meg­kívánja, s inkább hosszabb legyen, mint rövidebb. Kucsera bácsi a családtagok közös munkába való bevonását sürgette. Kocsis József pedig azt kérte: Ne reggelenként töltsük az időt azzal, hogy kit ho­va irányítsunk dolgozni, hanem egy nappal előbb beszéljük meg a munkaelosztást. A KÖZGYŰLÉSEN SOK SZŐ ESETT a munkaversenyről is, de a verseny aztán kezdett kibonta­kozni, miután másnap idős Erdős István, az I-es számú brigád ve­zetője a pártszervezet és a tsz ve­zetőségéhez fordult, hogy segítse­nek a versenypontok kidolgozásá­ban, mert versenyre akarják hív­ni a II. számú brigádot. Amint kö­zösen kidolgoztuk a verseny felté­teleit, Erdős István munkacsapa­tonként vitatta meg azokat bri­gádjának tagjaival. A versennyel és a versenypontokkal való egyet­értésüket aláírásukkal erősítették meg. Vállalták többek között, hogy kötött munkaidőben dolgoznak, a brigádból nem lesz igazolatlan hi­ányzó, s ha egy-egy növény ápo­lása úgy kívánja, akkor kora reg­geltől késő estig is dolgoznak. Kü­lön pontban vállalták, hogy ha va­laki megbetegszik közülük, akkor annak a területét közösen kapál­ják meg. A szövetkezeti vezetői úgy fo­gadták az eddiginél sokkal jobb munkamorálnak ezt a megnyilvá­nulását, mint a sivatagi vándort a hirtelen esőt. Csakhogy Dobra István, a II. számú brigád veze­tője azt felelte a kihívásra, hogy ő nem engedi brigádjának tagjait versenyezni. Nem első versenyel­lenes megnyilvánulása volt ez. Pe­dig a versennyel csak nyerni le­het, s az ő brigádjára nagyon fel­férne a gyorsabb, lendületesebb munka, mert két és fél napi hát­rányban van területén a növény- ápolás az I-es brigádéval szem­ben. Dobra István túllépte a tü­relmi határidőt, nem volt más hát­ra, mint leváltani, s olyan ember­re bízni a Xl-es brigád vezetését, aki nem tűri a lazaságot, aki híve minden olyan kezdeményezésnek, amelyek az időszerű tennivalók idejében való elvégzésére irányul­nak. A II-ES BRIGÁD ELFOGADTA Dobra István leváltása után a ver­senykihívást, s tagjainak nemcsak a munkához, a versenyhez válto­zott meg a viszonya, hanem a szövetkezet vezetőihez is. Lehet, hogy túl gyorsnak tűnik a váltó-, zás, mégis így van: Kugyelka Er­sának, hogy jelentkezett párttag­jelöltnek, s vasárnap is dolgozik Biliczki Jánossal és Pikó János­sal együtt, akik ugyancsak kér­ték tagjelöltfelvételüket. Pikó Já­nos tavaly legtöbb munkaegységet szerzett a bélmegyeri Keleti Fény Tsz-ben, de tavaszra mintha ki­cserélték volna: csak immel-ám- mal dolgozott eddig. Azt mond­ta: nem látom biztosítottnak, hogy év végén megkapom azt, amiért megdolgozom. A KISZ-SZERVEZET annak el­lenére, hogy spontán tett felaján­lást 34 hold kukorica megművelé­sére, és társadalmi munkára is, még nem az, ami lehetne. Nem megfelelő a vezetése. Ezért a tsz pártszervezete vezetőségválasztást készített elő a KISZ-ben, s a ja­vaslatát az új vezetőség összeté­telére helyeselte az ifjúság több­sége. Azonban Gajdács János, Ilyés Imre és Varga István nem éi-tett egyet sem ezzel, sem azzal, hogy a KISZ-nek ezután a szerve. zsébet, aki eddig Dobra János la- zeti szabályzat szerint kel] dol- za vezetési módszerével értett goznia, s ezért mikor a fogadalom- egyet, annyira hátat fordított ko- tételre került a sor. letették tag- rábbi ellenzókieskedő magatartá- sági könyvüket az asztalra, és el-

Next

/
Thumbnails
Contents