Békés Megyei Népújság, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-14 / 217. szám
BÉKÉS MEGYEI * Ara SO fülét * Vilég proletárjai, egyesüljetek! 1961. SZEPTEMBER 14., CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 217. szám Közlemény az MSZMP Központi Bizottsága szeptember 12-én tartott üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szeptember 12-én ülést tartott. Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára tájékoztatta a Központi Bizottságot egyes nemzetközi kérdésekről és a hazánkban járt román párt- és kormányküldöttséggel folytatott eredményes tárgyalásokról. A tájékoztatót a Központi Bizottság egyhangúlag tudomásul vette. Fock Jenő elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára a Központi Bizottság elé terjesztette a második ötéves terv főbb előirányzatait. Marosán György elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára jelentést adott a Központi Bizottságnak a régi párttagok ügyeivel foglalkozó bizottságok munkájáról. Kádár János elvtárs a Politikai Bizottság megbízásából javaslatot tett a párt- és az állami vezetés további megerősítését szolgáló szervezeti és személyi kérdések megoldására. A Központi Bizottság az előterjesztett javaslatokat egyhangúlag elfogadta. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata a magyar népgazdaság lejlesztésének második ötéves tervéről Ä Központi Bizottság megvitatta és egyhangúlag elfogadta az 1961—1965. évekre terjedő második ötéves terv főbb előirányzatait. A tervidőszakban a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. Kongresszusa határozatainak megfelelően befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását. Meggyorsítjuk a szocializmus építését, tovább emeljük népünk anyagi ellátottságát és kulturális színvonalát, hazánk erősebbé, gazdagabbá válik. Tervezőszerveink figyelembe vették az ország gazdasági életében a hetedik kongresszus óta végbement, a tervezettnél gyorsabb fejlődést. Az ország dolgozói a hároméves tervünkben magunk elé tűzött termelési és fejlesztési célok többségét jelentősen túlszárnyalták és a kongresszus óta eltelt időben több százezer parasztcsalád választotta az egyéni gazdálkodás helyett az egész társadalom gyorsabb, szocialista fejlődését biztosító társas gazdálkodást. Népgazdaságunk minden ágában a szocialista termelési viszonyok váltak uralkodókká. A Központi Bizottság helyesli az ipar, az építőipar, a szállítás és a hírközlés tervezett előirányzatait, amelyek figyelembe veszik iparunknak az utolsó években kialakult szerkezetét és célul tűzi ki ennek a szerkezetnek további javítását. A terv végrehajtása megköveteli, hogy összpontosítsuk erőnket az ország nyersanyagellátását javító, a viszonylag kevéssé anyagigényes és magas képesítésű munkát megkövetelő termékek gyártására. A nemzetközi munka- megosztásba beilleszkedve, modern eljárásokkal, gazdaságosan előállított, kiváló minőségű, korszerű és keresett árucikkeket kell termelnünk. Az ipari termelés 1958-hoz viszonyított növekedését 1965-re a terv a kongresszusi irányelvekben megszabott 65—70 százalék helyett — tekintettel a hároméves terv túlteljesítésére — 83—87 százalékban irányozza elő. Ezt a nagyobb növekedést is elsősorban a meglévő kapacitás jobb kihasználásával, a termelési folyamatok korszerűsítésével, a gyártmányok műszaki-gazdasági jellemzőinek jelentős javításával, takarékosabb anyagfelhasználással és gazdálkodással kell elérnünk. Emelnünk kell a termelés irányításának és a tervezésnek tudományos színvonalát. A terv által megkövetelt mértékben kell növelnünk a szakemberképzést A Központi Bizottság szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a tervnek megfelelően az ipari termelés növekedésének legalább 70 százalékát a munka termelékenysége növekedésének kell adnia, szemben a hároméves terv időszakával, amelyben a munka termelékenysége a termelés növeke<jé- sének csak mintegy felét biztosította. A Központi Bizottság jóváhagyta a mezőgazdaság termelési előirányzatait. Megállapította, hogy ezekben figyelembe vették a ter- mélési viszonyokban, valamint a mezőgazdaság szerkezetében bekövetkezett változásokat. A mező- gazdasági termelés növekedésének az irányelvekben lefektetett mértékét fenntartva, a tervben az állattenyésztés termelési előirányzatát kismértékben csökkentették, a növénytermesztési előirányzatokat pedig növelték. Népgazdaságunk jelenlegi körülményei között a Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a tervidőszakban a növénytermesztés gyorsabban növekedjék, mint az állattenyésztés. Egyrészt az állatállománya korábban tervezettnél alacsonyabb, másrészt a növénytermesztésbe fektetett anyagi eszközök gyorsabban térülnek meg. Ennek megfelelően a terv a korszerű gazdálkodás gyorsabb megvalósítására az irányelvekben előírtnál több műtrágyát, magasabb gépesítési színvonalat, nagyobb öntözési területet irányoz elő. Mindez lehetővé teszi, hogy a tudomány legújabb eredményeire támaszkodva, kihasználva a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, a mezőgazdaságban a termelés emelkedését a munka termelékenységének növekedése útján érjük el. A Központi Bizottság hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a terv a nemzetközi munkamegosztásra és elsősorban a testvéri szocialista országokkal való szoros együttműködésre épül és lehetővé teszi kereskedelmi kapcsolataink további szélesítéséit az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján minden országgal. A tervidőszakban segítjük a nemzeti függetlenségük megszilárdításáért küzdő országok iparosodását, előirányozzuk nemzetközi fizetési és áruszállítási kötelezettségeink pontos teljesítését. A Központi Bizottság reálisnak és célszerűnek tartja, a második ötéves terv időszakára tervezett beruházásokat, amelyek lehetővé teszik a termelési előirányzatok teljesítését. A beruházási előirányzatok jelentős túlteljesítése az elmúlt két évben, a beruházások tervezett koncentrálása és a kivitelezéseknél elérhetőnek mutatkozó megtakarítások lehetővé, ugyanakkor a honvédelem erősítésével összefüggő és más kiadásainknak a kongresszuson feltételezettnél gyorsabb növekedése szükségessé is tették, hogy a terv a beruházások teljes összegét némileg alacsonyabban irányozza elő, mint a kongresszusi irányelvek. Pártunk, híven a marxizmus- leninizmus elveihez, mint ahogy a múltban, úgy ma is szilárdan vallja: támogat minden olyan kezdeményezést, amely a béke megvédését és a népek közötti barátság fejlődését szolgálja. Súlyos búnt követnénk el népünkkel, szocialista hazánkkal szemben, ha a nagy és legyőzhetetlen szocialista táboron belül erőnkhöz mérten nem tennénk meg mindent szocialista vívmányaink védelmének, népünk békés alkotó munkájának biztosítására. Ezért a Központi Bizottság helyesli, hogy a második ötéves tervünk figyelembe veszi honvédelmünk megerősítésének szükségességét. A kongresszusi irányelvekkel egyező mértékben fog emelkedni a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó reáljövedelme és a népi állam öt év alatt állami erőkből, valamint állami támogatásból és a lakosság megtakarításából mintegy 250 000 lakás felépítéséről gondoskodik. A reáljövedelem növekedésével összhangban irányozza elő a terv a lakosság fogyasztási alapjának növekedését. Az eredetinél nagyobb mértékű fejlődést irányoz elő a középiskolai tanulók számának növekedésében és az egyetemek és főiskolák fejlesztésében, lehetőséget teremt ahhoz, hogy a dolgozó emberek minél nagyobb számban gyarapítsák szaktudásukat, esti vagy levelező oktatásban megszerezzék a fejlődés által megkövetelt szakismereteket. ! legfontosabb előirányzatokat • Mindezek figyelembevételével Központi Bizottság a következő- a második ötéves tervet jellemző I képpen határozza meg: kongresszusi második irányelvek ötéves terv a szocialista ipar termelésének növekedése 1965- re 1958-hoz viszonyítva, százalékban 65—70 83—87 a mezőgazdasági termelés növekedése százalékban 1961—1965. években 1954—1958-hoz viszonyítva 30—32 30—32 a munka termelékenységének növekedése a szocialista iparban hét év alatt, százalékban 37—40 «>—45 beruházások öt év alatt, milliárd Ft 200—205 180 nemzeti jövedelem növekedése hét év alatt, százalékban 50 55—00 a dolgozók egy főre eső reáljövedelmének növekedése hét év alatt, százalékban 26—29 26—29 a lakosság fogyasztási alapjának növekedése hét év alatt, százalékban 40—45 40—42 A Központi Bizottság utasítja A Központi Bizottság időszerűtervezőszerveinket, hogy a második ötéves tervről szóló törvényjavaslatot egy hónapon belül terjesszék az országgyűlés elé. A közérthetőség kedvéért a továbbiakban minden előirányzatot az ötéves terv időtartamára, tehát 1960- hoz viszonyítva kell meghatározni. Gyorsítsák meg 1962. évi nép- gazdasági tervünk kidolgozását, hogy az idejében az üzemek rendelkezésére álljon. A tervezés módszereinek állandó tökéletesítésével dolgozzák ki az átmenetet a második ötéves tervről a harmadikra. Folytassák, a szocialista nemzetközi munkamegosztás követelményeinek számbavételével, 20 éves távlatra szóló népgazdaságfejlesztési tervünk kidolgozását, munkálkodjanak annak tökéletesítésén és gondoskodjanak róla, hogy annak fő elgondolásai fokozatosan testet öltsenek a közbeeső tervekben. nek tartja, hogy emlékeztessen a kongresszusi irányelvek következő, változatlanul érvényes megállapítására: „Hazánk gazdasági fejlődésének üteme a legközelebbi években nagymértékben függ attól, mennyire tudjuk megjavítani a tervezés, irányítás, általában a vezetés színvonalát.” A Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy második ötéves tervünk az ország anyagi erőforrásaiban és lehetőségeiben kellően megalapozott, megvalósítása gyorsítja a szocializmus teljes győzelmét. Megfelelő vezetés mellett a dolgozók — munkások, parasztok, értelmiségiek — jó munkával, a takarékosság és gazdaságosság elveinek állandó szem előtt tartásával a tervet túlteljesítik, még kedvezőbben kialakítják sor. sukat, jövőjüket. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata a párt régi tagjairál A Központi Bizottság megállapítja, hogy a párt az utolsó években a régi párttagok kérdéseivel eredményesen foglalkozott, megbecsülésüket intézményesen biztosította, s ezt mind a párttagság, mind a pártonkívüli dolgozók egyetértése kísérte: a régi párttagok ma már a pártban és a közvéleményben az őket megillető erkölcsi és politikai megbecsülést élvezik. A párt régi tagjainak ügyéivé* foglalkozó bizottságok munkájukat eredménnyel befejezték: a régi párttagok nyilvántartásba vétele megtörtént. Ennek következtében a régi párttagok bizottságai megszűnnek és a továbbiak folyamán a párt régi tagjainak ügyeivel az illetékes pártbizottságok közvetlenül foglalkoznak. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata a személyi kérdésekben A Központi Bizottság megválasztotta rendes tagjának Ajtai Miklós elvtársat, a Központi Bizottság póttagjának Pullai Árpád elvtársat. Megválasztotta a Politikai Bizottság póttagjának Czinege Lajos elvtársat. Felmenti Központi Bizottsági titkári megbízatása alól Fock Jenő és Kiss Károly elvtársakat. Egyidejűleg állami vonalon történő kinevezésüket javasolja. Megválasztotta a Központi Bizottság titkárának Gáspár Sándor és Nemes Dezső elvtársakat. Nemes Dezső elvtársat felmenti a Népszabadság szerkesztő bizottsága vezetői tisztségéből. A Nép- szabadság szerkesztő bizottsága vezetőjének Komócsin Zoltán elvtársat választotta meg. Jóváhagyja Benke Valéria elvtársnő kinevezését a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottsága vezetőjének. A Központi Bizottság megtárgyalta az állami vezetés megerősítésének személyi kérdéseit is és (Folytatás a 2. oldalon)
