Békés Megyei Népújság, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-08 / 212. szám
N ÉPÚJ SÁI O Épül megyénk legjelentősebb ipari beruházása, a Békéscsabai Hűtőház Egy évvel ezelőtt gyérülő füvet kaszáltak még itt. A rossz földű legelőt, mint sivatagot a néhol termett csenevész bokor, itt-ott nádasok tarkították... Ma megyénk egyik legnagyobb építkezése folyik a Kígyósi út mentén. A huszonhat tonnás gépóriások lassú mozdulata, a habarcskeverőgépek, az autódaruk üzemeltetése és mindenekelőtt az alkotó emberek szorgos, a festő ecsetjére kívánkozó tevékenysége alig egy év alatt megváltoztatta a hajdan sivár város-peremet. A dalmahodó szél a gépek zajával együtt az országúira libbenti a buzdító kiáltásokat, a kőművesek vidám énekét. Kerepeczki Pál, az építkezés fő— Nemcsak nagyságra, hanem ságosabb újszerűségre is Európa egyik legjelentősebb hűtőháza lesz — magyarázza lelkesen az atléta -termetű Sipos Zoltán. — A KGST-or- szágok, mondhatnánk úgy is mintatelepe, amelyben a legkorszerűbb hűtési technológia valósul majd meg. Újszerű a hatalmas épületek szerkezeti megoldása is. Modernebb, mint a miskolci hűtőház, mely több szinten épült, öt év alatt. A mienk két esztendő alatt készül el. — Miért előnyösebb ez az egyszintes megoldás? — tesszük fel a kérdést. — Sok előnye van — feleli Sípos elvtárs. — Nálunk előregyáris. Harmadszor pedig könnyebb az ilyen nagy terű termeknek a gépesítése, valamint a hűtése, ha nem egymásra épülnek. Ebben is elütünk a miskolci testvérüzemtől. A hagyományos megoldással szemben ezek a termek oldalról is hűtik egymást. Alulról pedig szellőzőpince biztosítja a mindig szükséges hőmérséklet tartását. Minden termet külön teljesen körbe szigetelünk, csehszlovák szerelők, s a nálunk bevált új eljárás alkalmazásával. Tizenkét kompresszor nyomja majd a kellő hőmérsékletet a hűtőcsarnokokba. Jellemző az építkezés nagyságára, hogy eddig 6500 darab vasbeton elemet használtak fel, mintegy 8 ezer tonna súlyban, 1800 tonna vasanyagot építettek be és mintegy 1700 köbméter kitöltő falazatot emeltek. Az 1963 végén működő hűtőház építkezésénél kitűnő munkát véA hatalmas csarnok, amelyben elférne egy futballpálya művezetője éppen egy csoportnak tott elemekkel történik minden magyaráz valamit. Fönt, a nagy- beépítés. A nagyobb elemeket itt csarnok domborodó tetején Sipos a helyszínen készítettük, a közép- Zoltán mérnök, Drienyovszki elv- mérétű elemeket pedig előregyártó telepünkön. Igen kiváló munkát végeznek ebben telepünk irányítói: Nagy Sándor mérnök, Opausz- ky Mihály főműveze. tő és Csepregi András vasbetonszerelő művezető. Azért ment olyan gyorsan az építkezés, mert — talán nem találó hasonlattal —, de valósággal úgy állítottuk össze ezeket a hatalmas hűtőtermeket, ''alamint a mirelit üzemet, mint ahogyan a gyermekek építőjük maguknak a várat. Könnyebben, ve- szélytelenebbül és gyorsabban is ment így a munka, mintha társ, az ÉM. Békés megyei Állami emeletes csarnokokat kellett volna Építőipari Vállalatának igazgatója emelnünk. Nem is történt semmi- és Monori elvtárs főépítésvezstó féle baleset ezen az építkezésen, ellenőrzik a munkák menetét. Ez az egyik előny. A másik, hogy így emelik be daruval az előtetőelemeket WW. / . '/I . té' Pándi István épitőmunkás geztek a mélyépítők is. Lefektettek 900 méter iparvágányt és egy darabban süllyesztettek egy 150 köbméteres derítőt. Még nagy feladat vár a mélyépítő részlegre, amelynek munkáját kiválóan irányítja Szarvas János mérnök, főépítésvezető. Az illetékes minisztériumok úgy határoztak, hogy az eredeti kapacitás 3—4-szeresére Hőgye László segédmunkás A habarcskeverőt eteti Gyula bácsi Végigsétálunk a hatalmas csar- a többszintes épület tartópillérei, nokon. liftaknái, lépcsőházai igen jelen— Akkora, mint egy hitelesített tős térfogatú hasznos helyet vesz- futballpálya — mutat szét Kere nek el egy épületből. Tehát ez az peczki elvtárs. egyszintes építkezési mód gazdakén bővíteni a mirelit-üzemet. Ezáltal lényegesen megnövekszik az üzem vízszükséglete. Szükségessé válik, hogy a téglagyári gödrökből eternit nyomócsővezetéken ipari célokra ide vezessék a vizet és ennek a munkának az elvégzése is a mélyépítőkre vár. Elöljáróban említettük, hogy a pusztából alig egy év alatt nőtt ki ez a nagy üzem, amely teljes kapacitással 6—700 dolgozót foglalkoztat majd. Ez a gyors munka nemcsak a jól szervezett irányítás eredménye és nem is csak 1961. szeptember 8., péntek Kihagy a szívverés.. Gyulavári kedves kis község, Gyulától pár kilométerre. Olyan, mintha városunk fia lenne, hisz még a nevét is viseli. Nem is az. Több ennél. Gyulának szerves része, olyan, mint Máriafalva, habár közigazgatásilag nem tartozik ide. Csak egy út, mint egy ütőér kapcsolja városunkhoz. Forgalmas ez az út. lüktető az ér egész nap. Hol az autóbusz, hol a kisvasút robog végig e rövid távon. A motor- kerékpárosok és kerékpárok özöne cirkál rajta reggeltől estig. Nem csoda, hiszen sokan, nagyon sokan dolgoznak Gyulán, fiatalok, öregek. Mégis valamelyik este ki akartam jutni Gyulaváriba és alig-alig sikerült. Az összekötő főút, az ütőér néma volt, csendes. Megállt a vérkeringés a két helység között. Ez persze mindennap így van ilyentájt. Este fél hét volt. Nekem nyolcra kellett kijutnom, tehát bőven volt időm, csakhogy... Elszámítottam magam. Este fél 7 és fél 9 között se busz, se kisvonat. Hiába érkeztek meg Sarkad felől a „héttizenkettessel” a Váriba igyekvők. Ok is várhattak nyugodtan. Nem én panaszkodom most, azok az emberek, akik rendszeresen utaznának ebben az időben. Csak hát... esténként Gyula és Gyulavári között valami okból kifolyólag kihagy a szívverés. Vajon miért? K. I. Árpád-kori sírokat találtak Orosházán Orosházától északra, a Kristó-féle téglagyár területén levő Béke Tsz egyik istállója mögött silógödör ásása alkalmával csontvázakat találtak a munkások. A halottakat kinyújtóztatva, arccal a felkelő Nap felé fordulva temették el. Egy sírban koporsó nyomait észleték, több sírból faszénrögök kerültek elő. A sírok ifjú Olasz Ernő kutató megállapítása szerint a XI—XII. századból valók, s a mai város ősének, a középkori Orosegyháza falu temetőjéhez tartoztak. Több mint négymillió látogató a különböző ismeretterjesztő előadásokon A Művelődésügyi Minisztérium, ban statisztikát állítottak össze az elmúlt három év ismeretterjesztő munkájáról. A múlt évben az üzemekben mintegy 8400 műszaki előadás hangzott el, s a hallgatók száma elérte a félmilliót. A TIT műszaki szakosztálya egy év alatt 60 százalékkal emelte előadásainak számát. Az agrártudományokról 7000 előadást tartottak. Rohamosan fejlődik a közgazdasági ismeretterjesztés is. Falun 2261 előadást 122 000-en hallgattak meg. Üzemekben 5600 előadást tartottak, amelyen 336 000-en vettek részt. A falvakban közkedveltté váltak a jogi kérdésekkel foglalkozó előadások is. (MTI) annak, hogy a vállalat ide vonultatta fel a helyi építőipar rendelkezésére álló valamennyi kisgépet. Hanem annak is, hogy Drienyovszki elvtársék több kooperációs értekezletet tartottak más érdekelt vállalatokkal, és jelentős segítséget adott a munka zavartalan menetéhez a városi és megyei pártbizottság is. Segítettek például abban, hogy mielőbb üzembe helyeződjék az iparvágány. A pártbizottságok ipari osztályainak munkatársai ma is rendszeresen látogatják e jelentős építkezést, s ha szükségesnek mutatkozik, operatívan is támogatást nyújtanak a munka zavartalan folytatásához. De mindezen túl a fő érdem az egyszerű munkásoké abban, hogy 1 év alatt ilyen szép eredményt értek el. Az ácsoké, a kőműveseké, a vasbetonszerelőké, a gépkezelőké, s a segédmunkásoké. Nem tudjuk valameny- nyiüket bemutatni, ezért csak néhány dolgozóról emlékezünk meg. Mindenekelőtt Gubis Pál és Csóti Kálmán gépkocsivezetőkről, akik szinte bravúros mutatványokkal, olyan helyzetekben, amikor csak egy-egy centi távolság maradt a falak és a gépkocsik között, vezették be autójukat a kijelölt helyre, hogy kéz alatt legyen az építőanyag. Hasonlóan dicsérendő Szász István ács, és az egész ács-brigád hozzáértő, odaadó munkája, akik fennakadás nélkül biztosították a hatalmas előregyártott elemek elhelyezését. A segédmunkások közül pedig hadd említsük meg Hőgye Lászlót, a béna karú, de annál nagyobb akaratú embert, aki a legnehezebb feladatokat is köny- nyedón elvégzi és még soha nem teljesített 100 százalékon alul. Az ő kiáltásaiktól, vidám daluktól, szorgos munkájuk zajától zeng ma a város pereme. S aki arra jár és látja a több mint 200 Munkában az autódaru munkás tempós tevékenységét, annak átvillan az agyán: igen, így erősödik napról napra az egész ország, így épül nálunk a szocializmus. Varga Dezső (A rajzokat Csanyi Béta készítette).
