Békés Megyei Népújság, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-29 / 230. szám

2 NÉP ÚJ ® ÁG 1961. szeptember 29., péntek A Szovjetunió három memorandumot terjesztett az ENSZ elé New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés szerda dél­utáni, magyar idő szerint esti ülé­sén tovább folyt az általános poli­tikai vita. A közgyűlés egyhangúlag jóvá­hagyta a Biztonsági Tanács Sierra Leone felvételéről hozott határo­zatát. Sierra Leone az ENSZ szá­zadik tagállama. Mint a TASZSZ-tjudósítás közli, az ENSZ-közgyűlés 16. ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség szer­dán este három memorandumot terjesztett az ENSZ elé. Az első a nemzetközi helyzet enyhítésére, az államok közötti bizalom elmélyí­tésére, valamint az általános és teljes leszerelés előmozdítására irányuló intézkedésekről szól. A második a gyarmati országok és népek függetlenné nyilvánításáról jóváhagyott nyilatkozat végrehaj­tásának menetére, a harmadik pe­dig a nukleáris fegyver-kísérletek kérdésére vonatkozik. (MTI) A katonaság vette át a hatalmat Damaszkuszban Damaszkusz (MTI) A nyugati hírügynökségek csü­törtökön a kora reggeli órákban jelentették, hogy az EAK szíriai tartományában katonai erők vet­ték át a hatalmat. A jelentésekből nem tűnik ki, hogy milyen egysé­gekről van szó, sem az, hogy a megmozdulás mögött milyen erők állanak. A damaszkuszi rádió bejelenté­se szerint a katonaság megtámad­ta a damaszkuszi rádió épületét, lezárta az ország valamennyi kikö­tőjét és repülőterét. Űjabb, Kairóból érkező jelenté­sek szerint Nasszer elnök értesül­ve a damaszkuszi eseményekről, rádiónyilatkozatban egységre szó­lított fel és állítólag utasítást adott az EAK első hadserege egy­ségeinek, induljanak Damaszkusz­ba a katonai megmozdulás leveré­sére. Újabb hírek a damaszkuszi helyzetről Kairó (MTI) Az AP hivatalos forrásra hivat­kozva jelenti, hogy Abdel Hakim Amer marsall, az EAK hadügy­minisztere és Fejszal hadsereg- parancsnok a damaszkuszi főpa­rancsnokságon tartózkodik. A fő­hadiszállás épületét a hatalmat át­vett katonai erők körülzárták. A kairói rádió többször megis­mételte a délelőtti órákban Nasz- szer elnök reggeli rádiónyilatkoza­tát. Naszer kijelentette, soha nem fogja bejelenteni az EAK egysé­gének megbontását, mert „az egy­értelmű lenne azzal, hogy kezére járunk ellenségeinknek, Izraelnek, a reakciónak és az imperializmus­nak”. Beirut A damaszkuszi rádió „a szíriai fegyveres erők főparancsnoksága” nevében kiadott rádióközleményé­ben azt állítja, hogy a katonai ‘ megmozdulás mögött sem szemé-! lyiségek, sem csoportok nem áll- ; nak, hanem olyan mozgalom, amelynek célja a korrupció kiír- ! tása, a nép törvényes jogainak helyreállítása. I Az őszi feladatokról tárgyalt a cőtanács Szeptember 28-án délelőtt Bé­késcsabán, a megyei nőtanács he­lyiségében az őszi-téli oktatási fel­adatokról, valamint a termelő- szövetkezetben végzett munkáról tárgyalt a nőtanács megyei végre­hajtó bizottsága. A termelőszövetkezeti mozga­lomban végzett munkáról és az er­ről szóló jelentésről Boros Gábor- né, a megyei nőtanács titkára tá­jékoztatta a végrehajtó bizottsági tagokat. Az oktatásról szólva többek között elmondotta, hogy az általános iskolák esti és levelező- tagozatain TOO, a középiskolákban 950 nő tanult az elmúlt oktatási évben. Elmondotta, hogy a nőta- náesok a termelőszövetkezeti, asz- szonyok részére 114 jogi előadást tartottak, és 56 alkalommal ren­deztek tsz-nőtalálkozót. A közsé­gekben és városokban összesen 95 gazdasszonykör működött, s a hallgatók nagy része termelőszö­vetkezeti tag. A termelőszövetke­zetekben 187 nőbizottság műkö­dik a megyében, és a mintegy 22 ezer női tsz-tag közül 253 önálló női munkacsapat van. A beszámoló után az 1961/62-es évi oktatási munkatervet tárgyalta meg a végrehajtó bizottság. Az el­múlt évekhez hasonlóan az idén is megszervezik a nőtanácsok sa­játos oktatási formáit: a gazdasz- szonyköröket és az asszonyok művelődési körét. Ezenkívül a ter­melőszövetkezeti asszonyok részé­re mezőgazdasági szakelőadásokat szerveznek és bevonják őket az ezüstkalászos gazdatanfolyamok előadásaira. Az iskolai nevelés elősegítésére szülők iskoláját szer­veznek a megyében. A munkaterv részletesen kiterjed minden okta­tási formával kapcsolatos feladat­ra és járásonként tünteti fel, hogy egy-egy területen hány helyen szerveznek gazdasszonykört és egyéb oktatási formát. A munkatervvel kapcsolatban a résztvevők elmondták véleményü­ket. Dr. Pásztor József né többek között javasolta, hogy a köz­ségekben szervezzék meg a nőta­nácsok, hogy az asszonyok egy- egy televíziós előadást közösen nézzenek meg és ankétet tartsa­nak a látottakról. Beszélt még ar­ról is, hogy az ezüstkalászos gaz- dataiifolyamokra igen kevés asz- szony jelentkezett és ezen a téren van még a nőtanácsnak tenni­valója. Török József a Hazafias Nép­front részéről elmondotta: a nő­tanácsok érjék el, hogy a községi tanácsok vezetői nagyobb gonddal törődjenek a különböző oktatási formák lebonyolításának segíté­sével. Ugyanis nagyon sokszor helyiség miatt akadályokba ütkö­zött egy-egy tanfolyam megszer­vezése. Kiss Róza a MÉSZÖV ré- részéről javasolta többek között, hogy a nőtanácsok szervezzék meg a könyvbarát-mozgalmat, amit már a földművesszövetkezetben most szerveznek. Orvos Andrásné java­solta, hogy a Békéscsabán jól be­vált helyesírási tanfolyamot szer­vezzék meg a megye más városai­ban és községeiben is. A hozzászólások és a válasz­adás után harmadik napirendi pontként tárgyalták meg a Nem­zetközi Demokratikus Nőszövet­ség Budapesten megtartásna ke­rülő értekezletének előkészítésével és propagálásával kapcsolatos fel­adatokat A szovjet kormány emlékirata Moszkva (TASZSZ) A szovjet kormány ismét felhí­vással fordult minden néphez, az ENSZ minden tagállamának kor­mányához, kövessenek el minden tőlük telhetőt, hogy haladéktala­nul megoldást nyerjen a szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett vég­rehajtandó általános és teljes le­szerelés kérdése, és ezáltal bizto­sítani lehessen a tartós békét a földön. Ez a felhívás benne foglalta­tik a szovjet kormánynak az atom­fegyver-kísérletek kérdésével kap­csolatos emlékiratában, amelyet az ENSZ-közgyűlés elé terjesztett. Azt a javaslatot, amelyet az Egyesült Államok és Anglia kor­mánya „A nukleáris kísérletek hathatós nemzetközi ellenőrzés melletti megtiltásáról szóló szer­ződés megkötésének sürgős szük­ségessége” címmel terjesztett az ENSZ-közgyűlés 16. ülésszaka elé, úgy minősíti az emlékirat, mint e kormányok kísérletét arra, hogy a közgyűlés szónoki emelvényét használják fel az atomfegyverek kérdésében folytatott veszélyes irányvonal igazolására, és lehető­séget kapjanak arra, hogy akadály nélkül folytathassák a termonuk­leáris háború kirobbantásának előkészítését. A szovjet kormány hosszú évek során lehetővé tette az atomfegy­ver-kísérletek kérdésének elkülö­nített megoldását, függetlenül a leszerelés egész problémájának megoldásáról — mutat rá az em­lékirat. — A továbbiakban azonban a szovjet kormány a genfi tárgya­lásokon számos olyan körülmény­be ütközött, amely álláspontjának felülvizsgálására kényszerítette. „A nyugati hatalmak kettős já­tékot űznek” — hangzik az em­lékirat. — NATO-beli partnerük — Franciaország — egymás után robbantotta az atombombákat a Szaharában. Mint az emlékirat rámutat, a nyugati hatalmak a háború előké­szítését célzó irányvonala, a foko­zott háborús előkészületeik és az általános és teljes leszerelési egyez­mény elérésére vonatkozó ENSZ- határozatok szabotálása új meg­világításba helyezte az atomfegy­ver-kísérletek eltiltásának egész problémáját. Világossá vált — hangzik az em­lékirat —, hogy az atomfegyver­kísérletek megszüntetéséről szóló külön szerződés megkötése, mi­közben a nyugati hatalmak foly­tatják az esztelen fegyverkezési versenyt, csak arra alkalmas, hogy olyan illúziókat támasszon a né­pekben, hogy történt valami az atomháború elhárítása érdekében, holott a valóságban a nyugati ha­talmak éppen az atomháború felé viszik a helyzetet. A folytatódó fegyverkezési verseny viszonyai közepette, a leszerelés általános problémájának megoldásától el­szakítva szerződést kötni az atom­fegyver-kísérletek megszüntetésé­ről — ellenkező következmények­kel járhat: elleplezheti az atom­háború előkészítését. Az atomfegyver-kísérletek meg­szüntetése a három hatalom meg­állapodása alapján — amelyről Genfben folytak a tárgyalások —, elszakítva az általános és teljes le­szereléstől, az erkölcsi kötelezett­ségeken kívül semmiféle kötele­zettséget nem ró az államokra. Franciaország durván lábbal ti­porta ezeket az erkölcsi kötele­zettségeket. Következésképpen — hangzik az emlékirat —, ha nem folyta­tunk kitartó és határozott harcot az általános és teljes leszerelésért, senki sem szavatolhatja, hogy hol­nap más államok nem kezdik meg saját atomfegyver-kísérleteiket még akkor is, ha a három hatalom Szeptember 20-án befejezték Dévaványán a tbc-vizsgálatot. Összesen több mint tízezer embert vizsgáltak meg a röntgenszűrő-ál- lomás dolgozói. A vizsgálatokon a lakosság 98 százaléka részt vett, s ebben a nagy munkában igen jól dolgoztak az állomás munkatársai, az orvosok, asszisztensek és a technikai dolgozók. A tüdőszűrő­vizsgálat sikeres lebonyolításában igen sóikat segítettek a helyi vö­röskeresztes aktívák, akik nem ismertek fáradtságot, nap mint nap megjelentek és felajánlották segítségüket az orvosoknak. Külö­nösen jól dolgozott Zsombok La­megkötötte az atomfegyverek megszüntetéséről szóló szerződést. Ma nem arról van szó, hogy az atomsugárzás káros következmé­nyekkel van az emberi szervezet­re, hanem arról, hogy meg kell szabadítani az emberiséget a ter­monukleáris háború veszélyétől — jelenti ki a szovjet kormány. — Ez csak úgy érhető el, ha megva­lósul az általános és teljes lesze­relés. Ez ma a fő cél, a fő feladat. A nemzetközi feszültség nagy­mérvű kiéleződése közepette a szovjet kormánynak gondoskodnia kellett a Szovjetunió véderejének fokozásáról. A szovjet kormány kényszerült arra, hogy határoza­tot hozzon a kísérleti atomfegy­ver-robbantások végrehajtásáról. „A szovjet kormány nem szíve­sen, a körülmények nyomására tette meg a lépést, de meg kellett, hogy tegye a Szovjetunió és min­den szocialista állam biztonságá­nak létfontossága érdekében.” Ha az államok hatásos nemzet­közi ellenőrzés mellett megvaló­sítják az általános és teljes lesze­relést, akkor senkit sem fog el majd a kísértés, hogy atomfegy­ver-kísérleteket hajtson végre a földön, föld alatt, a légkörben vagy a kozmikus térségben, és nem lesz mit kipróbálni, mert megsemmisítik az atomfegyvert — mutatott rá a szovjet kormány emlékirata. (MTI) josmé, Furka Lajoseé, Darvas! Ká- rolyné, U. Nagy Lászűóné, Szőlős! Józsefné, Vass János, D. Müller Kálmán, Németh Józsefné, Dé- kány Zsuzsa és Kovács Józsefné. Sokat segítettek az ifjú vöröske­resztesek is. Bakó Rozália, Patkós Gyöngyi, Zsombok Irénke és Szi­tás Ilona a tüdőszűrő® első napjá­tól kezdve segítettek a munkában. A vizsgálatok befejezésével a Vö­röskereszt és a nőtanács előadást szervezett, melyen Fazekas Ká­roly, a szűrőállomás vezetője a tbc-ről tartott filmvetítéses elő­adást. Papp Imre, Dévaványa Vöröskeresztes aktívák segítették a tiidőszörő-vizsgáiatot AAAAA^WWWVWWWW H#yex. HUNGUP AUA OPON es ft AKTA I mevc R»POftTR£6e'NYE 10. Müller testvér eltűnik Öt perc múlva Bondi Zsuzsa sá­padtan, de egyre lassabban léle­gezve ott fekszik Marika ágyában és Béla bácsi — aki Homoródi doktorhoz irányította Pétert — elgondolkozva .nézi a kislány las- ían emelkedő-süllyedő paplanét. Még egy védence van immár. — Hanem, látta magát valaki, mérnök úr? — adja fel a régóta kikívánkozó kérdést a szerelő. — Látott, sajnos. — Kicsoda? — Müller. A nyilas. Tegnap es­te itt volt a mulatáson, az a szél­hámos kis ürge, Mihalkovics vagy hogy hívják, az hozta ide. Meg­kérdezte, nem zsidó a kislány? Otthagytam, azzal, hogy az utcán találtam lábtöréssel, eltévedt go­lyó... — No, ez baj — mondja a foga közt Béla —, de majd csak segí­tünk rajta. Van pisztolya, mér­nök úr? Müller testvér ezalatt sétálgat a folyosón és a fogát szívja. Nem stimmel valami itt... Agyában nemcsak ez a gyanús sebesült-ügy cirkál. Müller test­vér agya nem forog gyorsan, Mül­ler testvér sohasem számított a lángelmék közé a maga pártszer­vezetében, mindig csak nyalókák falragasztására küldték ki, olyas­miket ragasztgattak, hogy „Rebe- ke ki a Várból!”, meg „Ki nem hiszi, nem vallja — nem lehet ma­gyar fajta”, aztán néha — már október 15 után — részt vett né­hány piszkosabb munkában is és most tessék, ezek itt ebben a szállodában gúnyt űznek belőle. El lehet hinni, hogy tán még zsidót is rejtegetnének! Ez a szőke mérnök is milyen szemtelenül odébbállt azzal a lánnyal. Hogy emberéletről van szó. Hát aztán, hány emberéletről van szó mos­tanában, aki után a kutya sem ugat! Nem ártana a körmére nézni ennek a bandának. Odakint megint felhördülnek az ágyúk, s a havas Duna-parton végigszánt a tűz első acélsöprüje. Aknák sivítanak — dong, zeng az ég és a víz tükrén csattanva sza­lad tovább a visszhang. Itt figyelni kell! Ki kell nyitni a szemét. Lám, most is nyílik egy ajtó. Áh, semmi, nem lényeges, az a fűtő vagy kicsoda, már látta egyszer. Valami Béla. Inkább va­lamelyik zsidórejtegető jönne. No, de ezzel az emberrel lehet­ne beszélni. — Álljon csak meg, barátom — mondja éles, népgyűlési hangon. — Tessék, kérem — mondja Bé­la bácsi udvariasan. — Jöjjön csak ide. — Hiszen itt vagyok, kérem. — No, szóval... figyeljen rám, testvér. Jó magyar ember maga?

Next

/
Thumbnails
Contents