Békés Megyei Népújság, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-24 / 226. szám
1961. szeptember 24., vasárnap 5 Szórakozva tanuló fiatalok Szeptember 21-én este Békéscsabán az Építők Művelődési Otthonában minta-klubestet tartott a KISZ városi bizottsága. Az esten mintegy 150—200 fiatal vett részit. Meghívót kaptak a városban lévő KISZ-alapszervezetek is erre a klubestre. A városi KlSZ-bizott- ság által rendezett minta-klubest célja volt, hogy bemutassa az alapszervezetek vezetőinek, KISZ- tagságánák, hogy hogyan lehet úgy megszervezni egy foglalkozást, hogy az kellemes és hangulatos legyen, ugyanakkor a fiatalok komoly tájékoztatást kapjanak a különböző témákból. A minta klubestet Tuska Márta szavalata nyitotta meg, aki Juhász Gyula Munkásotthon homlokára című versét szavalta el. A megnyitó után Zsilinszki András, a KISZ városi végrehajtó bizoittsá- gánák titkára tájékoztatta a fiatalokat az őszi oktatási formákról, majd igen színesen és érdekesen ismertette az Épitők művelődési otthonának múltját, és az otthonban folyó életet. A beszéd után a klubesteit szervező bizottság társastáncot rendezett, melynek megnyitóját a művelődési otthon táncklubjának tagjai tartották, akik két táncot mutattak be és bebizonyították, hogy igen szépen lehet táncolni a modern táncokat is. Ezután a Körösztös színészházaspárral ismerkedtek a fiatalok. Körösztös István és Barcza Éva beszélt a fiataloknak színészi pályafutásáról és mindketten érdekes történeteket meséltek el életükről. A fiatalok több kérdést is intéztek a Békés megyei Jókai Színház két művészéhez. Körösztös István elszavalta Ganai János Az obsitos című versét, amelyet á fiatalok vastapssal köszöntek meg. A klubesten fellépett még az Út-, Híd- és Vízműépítési Technikum KlSZ-szervezetének kórusa is, valamint Dubszky János dzsessz-számokat adott elő. Ügy hisszük, ez a klubest színvonalával és a rendezéssel megnyer, te a fiaitalok tetszését és jó tapasztalatokat adott az alapszerve- zetek vezetőségének, hogy hogyan kell megszervezni, hangulatossá tenni egy-egy ilyen összejövetelt. K. J. Román nyelvű ismeretterjesztő előadások Békés megyében Ä TIT Békés megyei szervezete a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségével közösen román nyelvű ismeretterjesztő előadásokat rendez ősszel és télen a román nemzetiségűek lakta községekben és tanyavilágban, így pl. Kétegyházán, Méhkeréken, Pusz- taottlakán, Eleken, Nagykamarás- Botospusztán. A kívánságnak megfelelően 8—10 román nyelvű előadást tartanak községenként októbertől kezdve, közöttük filozófiai, természettudományi — közte csillagászati —, közgazdasági, mezőgazdasági, irodalmi és művészeti tárgyú előadásokat. A lakosságot saját anyanyelyén ismertetik meg a román irodalommal és művészettel, valamint bemutatják azokat a magyar írókat és költőket is, akiknek műveit román nyelvre lefordították. A román nemzetiség lakta községekben levetítik az 1907-es román földmunkás felkelésről készített, egyórás időtartamú dokumentumfilmet is. A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége ezenkívül felajánlotta, hogy a magyar nyelvű ismeretterjesztő előadások anyagából is fordít román nyelvre, ha lesz ilyen kérés. Az előadások témáját a lakosság érdeklődése szerint választják ki, s annak megfelelően közvéleménykutatást rendeznek. »/VWWVWVWWS/WWVWVWWWVWSrt/V^WWW kott volna, sőt, mintha övé lennie az egész szálloda. S akikor elé áll az egykori londiner és ráreccsem. — Kicsoda maga és hogy mer géppisztolyt viselni? De a nagydarab motoros nem szívbajos természet — Ahhoz magának semmi köze — válaszol, minden hangfogó nélkül. — Igazolja magát, amíg finom vagyok! — kapcsol rá az erőteljesebb hangra a katona is. — Eszem ágában sincs — mondja a jövevény és meglóbál- ja géppisztolyát. Ujja a ravaszon. De nem lesz verekedés. Sőt: Feri, az ex-londiner megjuhásao- dik a határozott modor láttán, s azt mondja: — No, most már igazán kíváncsi vagyok, ki vagy... — Hát, ha annyira érdekel... S a bőrkabátos a zsebébe nyúl. Nyomtatott cédulát húz elő. A katona orra alá nyomja. Az nézi a papírost, aztán táskájába csúsztatja a pisztolyt és nagyon csendesen azt mondja: — Kérem, az más. És már ott sincs. Csak akkor sétál elő, amikor a bőrkabátos vendég felrobog a lépcsőn, győztes magabiztossággal. Senki se kérdez tőle semmit. De a portás kérdő tekintetére úgy érzi: mégiscsak meg kell indokolnia, miért lett olyan kis fiú egyszerre. — Mi az úristent csináljak vele, Gestapo-papírja van... — Aranynak hívják... A portás hirtelen kinyitja a száját, min tha mondaná akarna valamit, aztán csak károg kettőt. És valami nagykönyv fölébe hajlik, némileg túlzott sietséggel. S csak akkor lesz beszédesebb, amikor „Feri” odébbáll. — Gestapo — mondja a sötét- kék-zubbonyos ember a portáspult mögött. — Látta, hogy vi- gyázzba állt előtte a végén ez a mi londinerünk? Pedig lehet, hogy ennek a Gestaposnak régen fejbelőtték valahol a mamáját... — Ismeri? — Kérem, mi mindenkit ismerünk és senkiit sem... Ez a fiatalember sokat kockáztatott itt a kis bárban... A tót néha egy üveg Dry Gin volt, néha egy szép versenyló. Néha csak ezer pengő... Aranyifjú, tetszik érteni... De hogy ehhez a papírhoz hogy jutott, nem tudom. Igaz, az anyját is eladta volna jó pénzért mindig. Ilyen az egész társaság... — — Az egész társaság? —kapaszkodik bele mégis a szóba Soós Péter. — Ugyan kérem, hát mit gondol, miből élnek? Ez — int a lépcső felé, s Péter érzi, hogy a bőrkabátosra szól az intés — megcsinálta azt a stiklit is, hogy vállalta, kihozza* a munkatáborból egy likörgyáros fiát, aztán az ügy nem sikerült, nála maradt a pénz. A következő héten a Gestapo véletlenül elvitte a papát is a Svábhegyre, s csodálatos módon ki lehetett hozni, de ezért is ennek kellett adni húszezret Az isten ismeri ki magát rajta... De a Lexi báró se különb... — Gondolom — bólint önkénte lenül Péter. (Folytatjuk) NÉPŰJSÁG IP Nehezen áll rá a toll — nem kritikát írni. Az elemezgetés, boncolgatás helyett azonban álljon itt a krónikás röpke beszámolója: Pompadur Békésen járt és meghódította Békést. Bizonyosságot is tett: a Jókai Színház szép dalokra képes... De hagyjuk a kritikát. Ülünk a nézőtéren, s hallgatjuk Leo Fall muzsikáját. Peregnek az események. Pompadour uralkodik Franciaországon 'és uralja a színpadot. Calicot jön, s mert Cseré- nyi Béla hozza, mosolygó taps fogadja, a rendőrfőnök és a kopó, Székely Tamás is és Demény Gyula is összecsattintatja a nézők tenyerét. És érdekes — nincs feltörő kacagás! Nem is lehet. A Pompadour többet adott a nevet- tetésnél. A nézők néha elcsodálkoznak, néha mosolyognak, s amikor búcsút tapsolnak ütemre, akkor már nagyszerű élménnyel lettek gazdagabbak. Berta Józseffel-, a Hazafias Népfront járási elnökével, s a gépállomás párttitkárával, Salamon elvtárssal beszélgetek. Bérletük van, együtt szoktak színházba járni. — Nagyon tetszett — mondja Salamon István —, mert komoly, fennkölt gondolatokkal volt megtűzdelve ez az operett. Megjegyeztem Calicot egyik mondatát: „Az utcá mindig vezet valahová, de az udvar soha.” Tömény társadalmi mondanivaló. Jellemző volt a korra. És az is jellemző — hadd tegyem hozzá —, hogy a közönség Film készül Hemingway éleiéről A 20th Century Fox szeptember 18-án a Wisconsin államban lévő Mellemben megkezdte a Hemingway életéről készült film külső felvételeit. A filmtársaság egyik szóvivője kijelentette, hogy a film alapjául Hemingwaynek a fiatalabb éveiben történt élményeiről szóló novellái szolgálnak. (A ,,Tat”-1>ól) Fásítási tanácsadás a termelőszövetkezeteknek Az Országos Erdészeti Főigazgatóság a fásítási munkák megkönnyítésére „Fásítás a termelőszövetkezetekben” címmel tanácsadó füzetet jelentetett meg. A füzet összefoglalja a fásítások tervezésének legfontosabb tudnivalóit, tanácsokat ad az erdősávok telepítéséhez, a legelők fásításához, a termelőszövetkezeti majorok és lakótelepek környékén történő faültetésekhez, ismerteti az olasz módszerö nyártelepítést és gyakorlati tanácsokat ad az ültetéshez, a fiatal csemeték ápolásához. (MTI) Vasárnap nyitják meg a nemzetközi Liszt— Bartók zongoraversenyt A nemzetközi Díszt—Bartók zon. goraverseny ünnepi megnyitójára vasárnap délután négy órakor kerül sor a Zeneakadémia nagytermében. Meruk Vilmos, a Művelődésügyi Minisztérium Színházi és Zenei Főigazgatóságának vezetője tant üdvözlő beszédet, majd megejtik az elődöntő sorsolását. Hétfőn délelőtt 10 órakor^ kezdődnek az elődöntő első válogatóversenyei. (MTI) r r most nem siet haza, hanem kis csoportokban — az előtérben vagy lenn a kultúrház előtt beszélgetnek. Pompadour a beszélgetés témája. Boldogan, de még most sem megnyugodva nyújtja kezét Gáti Sándor, a darab rendezője. — Izgalmas, nagy feladat volt — mondja. — Hiszen hiteles történelmi játékot csináltunk és sokkal több is mint a szokványos operett. Az operettekben általában azért van szöveg, hogy elvezessen bennünket az énekszámig. A Pompádourban nem a komédi- ázás, hanem a szöveg és a zene drámai egysége dominál. Közéj áll a musical comedy-hez. Hát ezért volt érdekes a Pompadour. Na és Pompadour? Barcza Éva sok tapsot kapott. Elmerengve ül az öltözőben, szinte rossz most megzavarni. De boldogan válaszol: — Nem voltam primadonna. Pompadour drámai hős. Sok arcú hős. Uralkodó udvarhölgy,, ravasz politikus és csókra vágyó asszony. A diadalmas asszony után Pompa- dourt szeretem legjobban. Az új operett színházi premier is volt. Doby írisz így sommáz: — Remegéssel teli izgalom egy bemutató. A mai is az volt. Ügy érzem, sikerült. — Mindenki kapott valamit ezen az estén. A közönség is, a színészek is — Bánffy Frigyes fogalmazott így. Én komoly, zenei feladatot kaptam, bár René a zenében is eltörpül Pompadour alakja mellett. Kiss Tibor: — Szerepet kaptam. Zeke László: — Ha észrevett a közönség, akkor boldog vagyok. Észrevette. Székely Tamás jubilált. A mai volt az 1500. tájelőadása. Ahogy iellép a buszra, nevetve visszaszól: — Holnap lesz az 1501-ik. Elment a busz, s mi Nagy Imrével, a kultúrház igazgatójával ketten maradunk. Terveikről, bajaikról beszélt. — Kár, hogy nem volt telt ház. Rossz volt a szervezés. Űj módszereken dolgozunk, de a mai előadás nagyon megkönnyítette a dolgunkat. Igen. Pompadour Békésen járt* s meghódította Békést. Kiss Máté Évadnyitó őszi—téli divatbemutató Budapesten rendezte meg az állami ruhaipar évadnyitó őszi-téli divatbemutatóját. A ruhagyárak, a Ruhaipari Tervező Vállalat és a kötszövőipari mintázó üzem modelljeit mutatták be. A bemutatott kabátok magasan záródnak, a legtöbb egysoros, háromgombos, és az alsó gomb alig valamivel térd fölött van. A kalapok közül sok volt a kucsmaszerű, prémből készült vagy azzal díszített. Sok nőnek adott jó ötletet az egyik kosztümhöz viselt, szintén kucsmaformájú sapka, amelyet a kosztüm anyagából varrt rolnikból készítettek. Nappali viseletre főként 2—3 részes ruhákat, kosztümöket terveztek, mert ezek a legpraktikusabbak és a legjobban öltöztetnek. Az idei divatot egyébként is a célszerűség és a nőies vonalak kihangsúlyozása jellemzi. A ruhák díszítése többnyire tűzés, rojtozás. Az alkalmi, ünnepi öltözékeknél ugyanehhez gyöngyöt használtak fel. A bemutatón elmondottá^, hogy az itt látott ruhák, kabátok jelentős részét már gyártják a konfekció-üzemek, úgyhogy ezekkel a modellekkel a vásárlók már az ősszel találkozhatnak az üzletekben. (MTI) Részletes felvilágosítást az Állami Riztosító fiókjai és körzetfeliigyelöi adnak 482 ________
