Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-18 / 194. szám

1961. augusztus 18.. péntek N ÉP&JSÁ 0 3 40 millió forint értéket termel, eddig négy és fél millió forint előleget adott a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz Jól gazdálkodik a békésszentandrási Ifjú Tizenharmadik esztendeje gaz­dálkodik a Sárrét egykor termé­ketlen szikes talaján a füzesgyar- m&ti Vörös Csillag Tsz. A kilenc­ezer holdas gazdasággá fejlődött szövetkezet tagjai hallatlan szor­galommal, erőfeszítéssel varázsol­ták jó termőfölddé a sziket. A ta­lajjavítás, a rendszeres gépi mun­ka, a nagyarányú pillangóstakar- mány-termesztés porhanyóssá tet­te a kőkemény földréteget s év­ről évre emelkedett a termésátlag. Búzából ez évben kettő ezer hold átlagában 15 mázsás termést ta­karítottak be ott, ahol azelőtt 6 mázsa bő termésnek számított. Tudtam, hogy undorító a dolog, mégis vele mentem. A katona ott.. Szóval, ahol talál. Harchely­zetben meg... ki a fene mer ellent­mondani? ...Az őr az előbb benézett hoz­zám. Csaik a szemeit láttam, aztán eltűnt. Odakint jövés-menés. Úris­ten! Csaik nem értem jönnek?!... Félek. Nem akarok még megdög- lemi! Élni akarok!... Élni! Én nem tehetek semmiről, Hans vitt ma­gával, oda, át, abba az átkozott házba!... — Vigyázz — mordult rám Hans — ha a többiek megneszelik, tízein is jönnek! — És röhögött megint rekedten, mint a megre­pedt komdér, ha oldalba rúgják­Az ajtó alig nyikkantva enge­dett. Pillanatok alatt felmértük a helyzetet. A sarokban mécses füs­tölt. Ott volt a két nő! Az egyik az asztalnál ült, a másik az ágy­ban kuporgott. ...Nem tudom tovább írni, meg­őrjít a visszaemlékezés! írnod kell — dörömböl bennem egy hang — írd! Tovább! Azonnal! Miért is mentem azzal az állat­tal oda! Anyám, ne haragudj rám, legalább te ne!... Az a nő, akit... az is anya volt! Hans kezében megcsillant a fegyver. Dühöngött, hogy csak az Cukorrépából az utóbbi években meghaladták a 220 mázsás átla­got, kukoricából pedig a 35 má­zsát. A mélyen művelt talajban az idei szárazságot is jól bírja a ka­pásnövényük. A jó hírű termelőszövetkezet ebben az évben több mint negy­venmillió forint értéket termel. A bő termésből szépen jut a tag­ságnak is: havonta osztanak 15 fo­rint előleget munkaegységenként. Eddig négy és fél millió forint készpénzt vett fel a tagság elő­leg címén. Egyébként a Vörös Csillag Tsz összvagyona meghalad­ja a 40 millió forint értéket. nyésztésnél, 3 pedig a szarvas­marhatenyésztésnél fog dolgozni. Ezenkívül egy tanulót szerződtet­tek a juhtenyésztésre és egyet a kertészetbe. A bucsai Kossuth Termelőszövetkezet hét tanulót szerződtetett, ezenkívül a szeghal­mi Új Barázda, a vésztői Béke, a körösladányi Dózsa és a bucsai Új Alkotmány Termelőszövetkezet is szerződtetett tanulókat. pedig 25 ezret vásároltak. A Le­nin Tsz baromfigondozói ismertet, ték a náluk jól bevált baromfi­nevelési módot, melynek segítsé­gével minimálisra csökkentették az elhullást. A gyulai Aranykalász Termelő- szövetkezetben igen nagy gondot fordítanak a szövetkezeti gazdák továbbképzésére. Az idén nyolc tsz-gazda iratkozott be a mező- j gazdasági technikumba. A mun­kacsapatvezetők részére pedig a egyik, szóval csak az egyik fiatal. Félrelökte a jajgató asszonyt, és a lány ágya elé lépett. Letépte róla a takarót, aztán az inget is, közben rám ordított: — Verd fejbe, Framzl! Ideesődíü az egész ezred! Az asszony eszelős arccal ka­paszkodott Hans karjába, és húz­ta, vonszolta volna magával a má­sik ágyhoz. Hans röhögött. — Ugyan mamóka! A lányod jobb lesz, mint te! És bikaerejének egy apró kis mozdulatával a sarokba lökte. Ami azután történt, az pillanatok története csupán. Az asszony fel­ugrott, kés villant meg a kezében, és Hans hátába döfte. Akkor húz­tam meg a ravaszt... A rövid soro­zat iszonyú csattogással verődött oda-vissza a szoba falaitól. Meg­bénultam. Néztem, egyre csak néztem a két véres testet, és a zo­kogó, meztelen lányt... Hogy meddig álltam ott, máig sem tudom. Hirtelen ütést érez­tem, még láttam, hogy a mécses lángja a magasba szökken, a fa­lak megfordulnak felettem, és zu­hantam, zuhantam valami fene­ketlen mélység felé... Itt eszméltem, ebben a börtön­— ÜGY STILSZERÜ, hogy az Ifjú Gárda Tsz-nek fiatal elnöke legyen — jegyeztem meg tréfá­san,, mikor Bolgár Józseffel, a bé­késszentandrási Ifjú Gárda Tsz elnökével kezet ráztunk. Bolgár József Hajdú megyéből került a Szarvasi Mezőgazdasági Gimnázi­umba 1949-ben, aztán Szentand- rásra honosodott, mivel hogy oda nősült. Abban az időben ismerke­dett meg feleségével, amikor az ottani földművesszövetkezet agro- nómusa volt. Mint manapság a legtöbb fiatalember, ő sem elég­szik meg azzal, amit a középisko­lában tanult, hanem levelező úton, a Mezőgazdasági Akadémia ne­gyedik évfolyamával birkózik. — Hogyan barátkozott meg a „szűkmarkú”, mostoha békésszent­andrási földekkel? — kérdeztem, mert azt hittem, hogy Hajdú-Bi- har megye valamely gazdag ter­mésű vidékéről származik. — Nem újak nekem az itteni ta­lajviszonyok, a szülőfalumban Egyeken is hasonló gyenge minő­ségűek a földek. Meg aztán mikor a Hortobágyi Öntöző Vállalatnál gyakorlóéveimet töltöttem, ott is találkoztam bőven hasonló gyenge talajokkal. — Szóval öntözővállalatnál dol­gozott? Gondolom, hogy ez is, és a szentandrási öntözőlehetőségek is arra ösztönzik, hogy az Ifjú Gárda Tsz-ben minél nagyobb te­rületet öntözzenek. — AKARAT VAN, vízben sincs hiány. Be is jelentettük a szövet­kezet igényét csaknem 400 hold öntözésére, azonban a felszerelé­seink még eléggé kezdetlegesek, öntözőberendezések kellenének. De sokért nem adnám, hogyha hozzájutna szövetkezetünk egy NDK-gyártmányú, 56 szórófejjel működő Manessmann-berendezés­tsz vezetői a téli hónapokban szakmai tanfolyamot rendeznek, ahol a munkaegységszámolásra és a szövetkezeti munkák szervezé­sére tanítják meg azokat a parasz­tokat, akiket a közgyűlés eme fe­lelősségteljes posztra emelt. ben. Tegnap kihallgatták. Meg­mondták, hogy egy arab gerilla­csapat fogott el: az ezred pihenő­helyei körül bújkáltaik. Kihallga­tás után is ide hoztak vissza, az ajtóm előtt őr áll. Tudom, hogy elintéznek, nincs kegyelem. ...Zajt hallok! Jönnek! Most már vége... vége mindennek!... Édesanyám! Ne... ne gyűlölj na­gyon. Csak még egy percig. Egy percet még!:.. Nem vagyok bűnös, én nem akartam idejönni, én sem­mit sem akartam, szeretnék visz- szacsinálni mindent... én nem va­gyok bűn... * Verőfényes délután volt, amikor egy tuniszi katona a más táborba irányított foglyok egyik cellájában két teleírt füzetlapot talált. Azon­nal vitte a parancsnoknak. Az ismeretlen nyelvű írást nem tudták elolvasni. A tiszt össze­gyűrte és félredobta. Nincs idő bajlódni vele. Bizerta segítségért kiált! A távolban, ott ahol az ég és a tenger a várossal ölelkezett, ide­gen, mély csend volt az úr, de a francia napalm-bombák fényénél is ragyogóbban kelt fel a nap... Sass Ervin hez. Az ÖRKI rózsási üzemegysé­gében működik egy ilyen, de szak­könyvből is olvastam róla. Napon­ta tíz hódat lehet megöntözni ve­le. Az itteni földek a jó talajmun­ka és a talajerő-utánpótlás mellett csakis öntözéssel teremnek. Jó példával szolgál azok számára, akik ezt nem hiszik, a nyolc hold silókukoricánk. A silókukoricate­rület talaja nagyon egyenetlen, s ezért barázdás módszerrel nem jutott el mindenhová a víz. Azo­kon a helyeken, ahova eljutott a víz, embermagasságú, ahova nem jutott el, ott csak bokáig ér a si­lókukorica. ELMENTÜNK MEGNÉZNI a szóban forgó silókukoricát, s bi­zony ott, ahol nem érte a víz, nemhogy csak bokáig ér, hanem szinte le van sülve a növény, az öntözött részeken viszont üde­zöld, s olyan magas, hogy Tóth Imre, a szentandrási termelőszö­vetkezetek öntözési patronálója alig látszott ki belőle. A 80 hold öntözött kukorica is nagyon szép, szinte alig van olyan szár, ame­lyik 3—4 csövet ne hozott volna. Jó magtermést ígér a 25 hold ön­tözött lucerna, és bő szénater­mést takarítottak be már eddig is a 20 hold vörösheréről és a 20 hold öntözött legelő is bő táplá­lékot adott és ad az állatállo­mánynak. Egyszóval ha nem is tel­jes mértékben, de eléggé jól gaz­dálkodik a békésszentandrási Ifjú Gárda Tsz az öntözési lehetősé­gekkel. Több mint 30 forint érté­ket terveztek ez év végére mun­kaegységenként a tavaly osztott 26 forint helyett. S a tervezett részesedést igyekeznek túl­szárnyalni. S erre nemcsak ön­tözéses növénytermesztéssel, ha­nem állathizlalással, az állati ter­mékek növelésével is töreksze­nek. A 947 hold közös gazdaságból az idén 240 hízott sertést és ti­zenegy hízott marhát szerződtek le. Emellett jelentős bevételhez jutnak a 8000 szerződött csikkéből, a-600 pecsenyekacsából és a csak­nem 1800 pulykából. — Nem valami dicsekvésre mél­tó az állatállományunk, hiszen most kezdjük kialakítani, lényegé­ben az idén láttunk hozzá na- gyob erővel a férőhelyek építésé­hez — szerénykedik a fiatal elnök. Az „idén láttunk hozzá nagyobb erővel a férőhelyek építéséhez” mögött többek között az idén épült ötven férőhelyes tehénistál­ló, 240 férőhelyes hizlalda, egy ta­valy épült szerfás tehénistálló, és húsz férőhelyes sertésfiaztató té- liesítése, meg egy háromszáz fé­rőhelyes juhhodály építése van. Az épületek nagy részét saját erő­ből építette a szövetkezet öt tagú építőbrigádja. S még építkeznek. Harmincezer vályogot készítettek a szövetkezet központjában istál­lónak, és az újabb szerfás épüle­tek téliesítéséhez. Az idén szeret­nének egy négyezer férőhelyes ba­romfiólat is építeni. Ez csak azon múlik, hogy megkapják-e a járási tanácstól a bontási engedélyt két régi istállóra, amelynek a használ­ható anyagából akarnak építkezni. Mindazt, amiről beszélgettünk, meg is nézegettük. A hizlaldával kezdtük, aztán az istállókkal, a csontkeményre száradt vályogok­kal, az öntözött kukoricával és egyéb látnivalókkal folytattuk. Néhány percet eltöltöttünk az olajlen eséplésénél is. Azaz hogy nem cséplés az, hanem kinlódás. Már hetek óta ott áll egy kis 750 mm dobszélességű cséplőszekrény a 30 hold olajlentermés kazla mel­lett, de nem haladnak vele, mert minduntalan elromlik a gép Csoda, hogy bírják idegekkel a cséplőgépnél dolgozók és a szövet­kezet vezetői. Váltottunk néhány Gárda Tsz szót Csík Bélával, Farkas István­nal, Szító Imrével és társaikkal, akik az istállótrágyát terítették. A trágyázás ütemét nagyon lassúnak említette Bolgár József, a tsz el­nöke, mondván, hogy a különböző elfoglaltságok miatt lényegében még most kezdtek hozzá. De most már van rá idő is, munkaerő is, s mintegy száz holdat terítenek meg. Abba a területbe, amelyre éppen a trágyát szórta Csík Béla, Farkas István és társai, tavasszal kukoricát vetnek, s íogadkojjnak, hogy öntözéssel legalább 25 mázsa májusi morzsolt termést takaríta­nak be róla. — Hát ha a nap és az eső nem lúgozza ki a jó vastagon elterített trágyát, és ha öntözik, akkor ez nem is lesz csoda — jegyeztem meg. — NEM LESZ IDEJE a napnak kilúgozni — mondották többen is —, az éjjel leforgatja ezt a terüle­tet a DT és az Sz—80-as. Dolgoz­nak éjjel-nappal, s ha nem is túl sok, de eddig 120 holdra szaporo­dott a nyári mélyszántásban ré­szesült területünk. Sok mindent megnéztünk még, és sok mindenről esett szó a be­szélgetés közben. A látottak és a hallottak alapján bizonyosra ve­hető, hogy legalább annyi értéket osztanak a békésszentandrási Ifjú Gárda Tsz-ben, amennyit tervez­tek, s Farkas István még jobban meg lesz elégedve. Mert azt mondja, hogy ő meg volt elégedve a tavalyi 26 forint munkaegység­értékkel is. De elégedett az élettel is. Nem is csoda, hiszen mióta szövetkezeti tag, azóta tanyát vett egy hold földdel, amely háztáji földjéül szolgál. No de nem erre legbüszkébb, hanem arra, hogy legidősebb fia, István tüzér őr­nagy, a másik fia, Mihály rendőr, a harmadik, Péter zetoros, és lá­nya Rozália is — aki Ambrus Jánoshoz ment férjhez — jól él a szentandrási Rákóczi Tsz tagja­ként. Kukk Imre Szarvasi Mezőgazdasági és Faipari Kisipari Termelőszövetkezet Szarvas A 39. nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából szeretettel köszönti összes meg­rendelőit és ügyfeleit. Üdvözli és köszönti továbbá ösz- szes tagjait és dolgozóit, valamint azok családtagjait. További munkájukhoz sok sikert, erői, egészséget kíván a szövetkezet vezetősége szövetkezeti bizottsága 409 Mezőgazdasági tanulókat szerződtettek a szeghalmi járás termelőszövetkezetei (Tudós itónktó1) A szeghalmi járásban az elmúlt hetekben augusztus 15-ig összes en 46 mezőgazdasági tanulót szerződ­tettek a termelőszövetkezetek. A füzesgyarmati Aranykalász Ter­melőszövetkezetben szerződtették a legtöbb tanulót, összesen hu­szonhatot. Ezek közül 18 a nö­vénytermelésben, 3 a baromfite­Átmeneti csibenevelő bajtatóházból, juhhodályból A hazánkban elsőnek alakult earkadi Lenin Termelőszövetkezet­ben szerdán jól sikerült baromfi- ankétot rendezett a nőtanács, me­lyen a Körös-vidék számos terme­lőszövetkezetéből érkező asszony és leány tanulmányozta a barom­finevelés módjait, ötletesnek ta­lálták a vendégek, hogy a Lenin Tsz tagjai a nyári szünetben átme­neti csibenevelőnek rendezték be a kertészet hajtatóházát és a juh- hodályt. A Lenin Tsz-ben egyéb­ként háromezer pulykát, ötezer pecsenyekacsát és ugyanannyi gyöngyöst nevelnek, naposcsibét Már a télre készülnek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents