Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-12 / 189. szám

1961. AUGUSZTUS' 12., SZOMBAT

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA £S A MEGYEI TANÄCS LAPJA

XVI. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM

BÉKÉS MEGYEI

+ ára SO fillér *

Világ proletárjai« egyesüljetek!

A büszkeség hazámra, és az irántam tanúsított bizalom lelkesitöen hatolt rám

— Tyitov sajtóértekezlete —

Moszkva (TASZSZ)

A moszkvai egyetem aulájában Tyitov őrnagy pénteken sajtó- értekezletet tartott, amelyen beszámolt a második szovjet űrhajón végzett sikeres repüléséről.

A tömeg zsúfolásig megtöltötte a több mint 1500 főt befogadó termet. Jelen voltak a szovjet és kül. földi lapok, távirati irodák, ráddó- és televíziós társaságok tudósítói. Meghívták az értekezletre a szovjet tudományos élet kiemelkedő képviselőit, a diplomáciai testület tagjait. Jelen voltak a Moszkvában megnyílt nemzetközi biokémiai kongresszus 57 országból érkezett résztvevői is.

A sajtóértekezletet Keldis akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg.

— Juríj Gagarin hőstettét — jelentette ki a többi között — annak idején joggal hasonlították össze Columbus és Magelhaes hőstettével. Germán Tyitov repülése viszont nem hasonlítható össze sem. mi olyasmivel, ami az emberiség történelmében ismeretes. Ez a repülés újabb hatalmas lépés volt a világűr meghódításának útján, újabb történelmi jelentőségű győzelem volt.

Az Akadémia elnöke hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a rakétatechnikában elért rendkívüli eredményeit a béke és az emberi haladás szolgálatába állította.

— A szovjet űrhajó-szputnyikok útjai azt mutatják, hogy nincs messze az idő, amikor az ember megvalósíthatja a nagy álmot: elrepül a Holdra, a Marsra, a Venus- ra és még mélyebben hatol be a világmindenségbe. Azok az új jelenségek, amelyekkel más bolygókon találkozunk majd, a földi élet megjavítását fogják szolgálni;

— Az űrhajó útja — folytatta Keldis — igen értékes tudományos eredményeket hozott. Feldolgozásuk után közzétesszük és az egész világ tudósai számára hozzáférhetővé tesszük ezeket az eredményeket.

Az akadémiai elnök ezután kijelentette, hogy a Szovjet Tudományos Akadémia elismerve German Tyitov űrrepülésének óriási tudományos jelentőségét, a Ciolkovszkíj Aranyérmet adományozta a pilótának.

Keldis akadémikus viharos taps közepette át is nyújtotta Tyitov- nak a megtisztelő kitüntetést

Ezután Tyitov szólalt fel. Kijelentette, hogy négy feltétel mozdította elő az űrrepülés sikerét.

— Először is — mondotta — a Vosztok—2 tudósaink, mérnökeink, technikusaink és munkásaink alkotása. Alaposan kitanulmányoztam az űrhajót, szerkezetét és felszerelését többször is kipróbáltam a repülőút során.

— Másodszor, tudtam, hogy mindent, ami az ember életműködését biztosítja az űrhajó kabinjában, a földön és repülés közben számos kísérlet során kipróbáltak.

— Harmadszor, az űrrepülés sikerének fontos eleme, hogy irányítani tudjuk az űrhajót. Én vadászrepülő vagyok. Ez segített.

A negyedik feltételként az űrhajós az erkölcsi tényezőt említette. — A büszkeség hazámra és az irántam tanúsított bizalom lelkesítőén hatott rám —mondta.

Ezután Tyitov kijelentette:

— A súlytalanság kezdetén az első benyomásom az volt — folytatta —, hogy lábbal felfelé fekszem, de néhány másodperc múlva minden rendbejött.

— Moszkvai idő szerint tíz órakor, feladatomnak megfelelően bekapcsoltam az űrhajó kézi irányító készülékét. Az irányítás könnyű volt és kényelmes, a hajót be lehetett állítani minden megadott helyzetbe, és minden pillanatban oda lehetett irányítani, ahova szükséges volt.

— Az űrhajó urának éreztem magam — jelentette ki Tyitov. — Készségesen engedelmeskedett parancsomnak, minden kézmozdulatomnak. Amikor a hetedik kört tettem a Föld körül, a tudományos megfigyelési programnak megfelelően újból bekapcsoltam a kézi irányító művet.

Az űrhajós megelégedéssel emelte ki, hogy egész repülőútja során megbízható kétoldalú kapcsolat állt fenn a Vosztok—2 és a Föld között, rövid és ultrarövid rádióhullámok segítségével.

— Amikor a második kört tettem a Föld körül — folytatta — jelentést adtam Nyikita Szergeje- vics Hruscsovnak, az SZKP Központi Bizottságának és a szovjet kormánynak az útról. Hamarosan megkaptam Hruscsov választáviratát, amely igen meghatott.

— Repülőutam során rádióüd- vözletet küldtem moszkvai elvtár. saimnak, a Szovjetunió, Európa, Ázsia, Afrika, Észak- és Dél-Ame- rika, Ausztrália népeinek.

Tyitov kijelentette, hogy rendkívüli szokatlanul szép látvány tárul az ember elé, ha a világűrből tekint a Földre. A Földet körülvevő kék sugárzástól a szivárvány minden színe kibontakozik, amikor pillantásunkat a ferde égbolt felé fordítjuk. Néha úgy tűnt, hogy a földgolyó a fejem fölött függ — mondotta, majd megjegyezte, hogy a repülés egész idején az űrhajó kabinjában normális időjárási viszonyok uralkodtak, a légnyomás, a hőmérséklet, a levegő összetétele a megszokott volt.

— Utam során nem éreztem különösebb étvágyat —mondotta ezután Tyitov. — Mégis moszkvai idő szerint 12.30 óra körül megebédeltem, a hatodik fordulóban pedig megvacsoráztam.

A kidolgozott program a hetedik fordulótól a tizenkettedikig pihenést és alvást írt elő az űrhajóspilótának. Tyitov a tizenharmadik kör elején ébredt fel. Ütja során tornagyaikorlatokat végzett és az orvosok által előírt programnak megfelelően megfigyelte saját magát.

— A tizenhetedik kör elején — folytatta Tyitov — a programnak megfelelően bekapcsolták a leszállást biztosító automatikus berendezést. Az űrhajó a megadott irányba helyezkedett, bekapcsolódott a fékezömű és a Vosztok—2 rátért a leszállás pályájára.

A leszállás előtt nem zártam be a kémlelőnyílást és nagy érdeklődéssel figyeltem, milyen világosan ragyog az űrhajót körülvevő levegő, miközben a Vosztok—2 behá- tolt a légkör sűrűbb rétegeibe. Miután áthaladtam a magashőmérsékletek és a súlynövekedés övezetén, üzembe lépett a földreszállást biztosító berendezés.

— A Vosztok—2 szerkezete a földreszállás két módját teszi lehetővé — mondta Tyitov. — Vagy oly módon, hogy a pilóta az űrhajó kabinjában marad és vele együtt száll le, vagy pedig kioldja az ül 'st és ejtőernyővel ereszkedik le. Elhatároztam, hogy a második módszert próbálom ki. Nem nagy magasságban az űrhajós ülése levált a hajóról és a továbbiakban a leszállás ejtőernyővel történt.

Befejezésül Tyitov közölte, hogy jól érzi magát, semmiféle változást vagy rendellenességet nem tapasztal, cs az orvosok sem észleltek szervezetében semmiféle elváltozást. (MTI)

Bemutatják Magyarországon Ervin Leiser dokumentumfilmjét

Külföldön már sok ezren látták Ervin Leiser svéd újságíró dokumentumfilmjét, és most rövidesen Magyarországon is bemutatják ..Soha többé” címmel. A film szinkronizálását hamarosan befejezik. Ervin Leiser azok közé tartozik, akiknek sikerült kimenekülni a fasizmus karmaiból. A film egy olyan ember szenvedélyes kiáltása, aki közvetlen átélte a fasizmus borzalmait.

A film készítői a véres évekről szóló filmet Hitler áldozatainak emlékére készítették. Több mint kétszázezer méter dokumentfilm- ből, fényképek százaiból állították össze. Minden kockája hiteles, a Jeleneteket nem rekonstruálták. (MTI)

Hruscsov elvtárs nagy jelentőségű beszéde

a szovjet—román barátsági nagygyűlésen

Moszkva (MTI)

Pénteken a kora délutáni órákban a Nagy Kreml-palotában szovjet—román barátsági nagygyűlést tartottak. A nagygyűlést Pjotr Gyemicsev, az SZKP moszkvai bizottságának első titkára nyitotta meg. A két ország himnuszának elhangzása után Jevgenyij Afanaszenko, az OSZSZSZK oktatásügyi minisztere, a Szovjet—Román Baráti Társaság elnöke, majd a moszkvai dolgozók és az ifjúság képviselői köszöntötték a román párt- és kormányküldöttséget. Ezután Nyikita Hruscsov emelkedett szólásra. Nagy jelentőségű beszédét a hallgatóság többször szakította félbe viharos, hosszantartó tapssal.

Hruscsov kijelentette, hogy a román párt- és kormányküldöttség Szovjetunióban tett látogatása, a Moszkvában megtartott tárgyalások és a küldöttségnek a dolgozókkal való találkozásai meggyőző erejű megnyilvánulásai voltak annak az őszinte tiszteletnek és meleg baráti érzésnek, amelyet a szovjet nép táplál a román nép iránt.

Hruscsov kijelentette: Romániának a szocializmus útján való gyors ütemű előrejutását megkönnyíti, hogy a szocialista államok hatalmas baráti közösségéhez tartozik, és hogy ezek az államok állandóan támogatják egymást. „A szocialista baráti közösség — a népek egyetlen testvéri családja.”

Az SZKP programtervezetéről szólva, Hruscsov azt mondotta, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja, annak Központi Bizottsága, a szovjet kormány, a Szovjetunió — csakúgy, mint minden szocialista ország — népei, erőfeszítésüket arra összpontosítják, hogy még magasabb színvonalra emeljék a gazdaságot, és a kultúrát, jobbá, szebbé tegyék az emberek életét. „Mi nemcsak magunk akarunk jól élni, hanem munkánkkal megalapozzuk a jövő nemzedékek boldogságát. Feladataink békések és nagyszerűek. Ezért küzdünk a háború ellen” — mondotta.

Majd hangsúlyozta, hogy nem a harcmezőn, hanem a békés versenyben kell eldönteni azt a vitát, hogy melyik rendszer ad több anyagi és szellemi értéket a népeknek, Éppen erről van szó az SZKP programtervezetében.

Hruscsov ismét kijelentette: A szovjet kormány azt javasolja a nyugati hatalmak kormányainak, hogy együttesen oldják meg mindazokat a kérdéseket, amelyeket különbözőképpen értelmeznek, de amelyeket nem lehet megoldatlanul hagyni, mert súrlódásokat keltenek az államok között, feszültséget teremtenek a világon.

„Mi elsősorban azt tartjuk elengedhetetlenül szükségesnek, hogy eltakarítsuk az államközi kapcsolatokból a második világháború maradványait és utat nyissunk a valamennyi országgal való barátság megteremtéséhez és az együttműködés fejlesztéséhez”.

Mi alá fogjuk írni a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal — jelentette ki a továbbiakban a szovjet kormányfő.

A szovjet kormányfő kijelentette, hogy a nyugati hatalmak ki akarják próbálni a Szovjetunió szilárdságát. „Imperialista urak! Sokat akar a szarka!” — mondotta Hruscsov a terem résztvevőinek viharos tapsától kísérve.

Hruscsov hangsúlyozta, hogy most más idők j árnak, de az imperialisták magatartása, étvágya a régi maradt. Önök ezzel a régi mértékkel méregetik ma is a Szovjetuniót. Önök bennünket ijesztgetnek ugyan, mégis félnek tőlünk. urak!

Tapsvihart keltett Hruscsovnak az a kijelentése, hogy a német békeszerződésért vívott harc — „nagyságunk elismerésének kérdése”.

A német békeszerződés megkötése dolgában előterjesztett szovjet javaslatokról szólva Hruscsov azt mondotta, hogy a Szovjetunió kész meghallgatni és megvitatni a nyugati országok bármely konstruktív javaslatát. Ne keressék a mi álláspontunkban azt, ami nincs benne — jelentette ki Hruscsov* a nyugati hatalmakhoz címezve. „A szovjet kormány nem akar kárt okozni senkinek, a szovjet kormány nem fenyeget senkit”.

Hruscsov a továbbiakban a következőket mondotta: „Újra megismétlem az egész világ előtt: ne ijesztgessük egymást, ne azt keressük, ami elválaszt bennünket* ne mélyítsük el a már anélkül is elég mély nézeteltéréseket. Azt javasoljuk, hogy üljünk a tárgyalóasztal mellé. És a szenvedélyek felszítása nélkül nyugodtan, gyakorlatiasan vitassuk meg, mit kell tennünk, hogy a múlt háborúból örökségül ránk maradt talajon ne sarjadhassanak ki újabb konfliktusok magvai.”

Hruscsov kifejezte azt a reményét, hogy a Nyugat és mindenekelőtt az Egyesült Államok felelős köreiben felülkerekedik az értelem, és a fegyvercsörtetés átadja helyét a dolgok józan és elfogulatlan szemléletének.

Hruscsov az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány nevében ismét kijelentette, hogy mindent elkövet a háború megakadályozására. „De mi nem rendülünk meg a fenyegetőzésektől — hangsúlyozta —, mi elsőnek nem nyomjuk meg rakétaberendezéseink gombját. Nem kezdünk háborút. De ha az imperialisták ránk kényszerítik a háborút, bátran fogadjuk, és megsemmisítő csapást mérünk az agresszorra”.

„Ma világos az emberiség szocialista reggele — mondotta Hruscsov. — Ez a reggel előre jelzi a csodálatos kommunista napot. Eljön ez a nap és békés jó életet hoz a Föld minden népének. Ezért harcolnak az egész szocialista tábor, a világ minden országának kommunistái”.

Hruscsov beszéde után Gh. Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke mondott beszédet.

A nagygyűlés az Internacionálé éléneklésével ért véget. (MTI)