Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-09 / 186. szám

1961. augusztus 9., szerda NÉPÚJSÁG 3 Kiváló patronáns-gazdaság Érdemes jól dolgozni Ä megyei tanács végrehajtó bi­zottsága határozatban dicsérte meg a Szabadkígyósi Tangazda­ságot a termelőszövetkezetek pat- ronálásáért, s azért a sokoldalú segítségért, amelyet a helyi és a környékbeli tsz-ek gazdálkodásá­hoz nyújtott. Mivel bővebben akartunk tájé­kozódni a tangazdaság patronáló munkájáról, íelkerestük Timkó Béla elvtársat, a Szabadkígyósi Tangazdaság igazgatóját, s meg­kértük, sorolja el milyen segít­séget adtak eddig a termelőszö­vetkezeteknek. Timkó elvtárs az­zal kezdte, hogy az elmúlt évben két termelőszövetkezetet patro­nált a tangazdaság: az újkígyósi Aranykalászt és a szabadkígyósi Szabad Földet. Ez év január 1-től azonban csak a helyi termelőszö­vetkezetet patronálja, mondván, hogy az újkígyósi Aranykalász Tsz megerősödött, megtanult a saját lábán járni, jól gazdálkodni. Egyébként az el­múlt évben az újkígyósi Arany­kalász Tsz-nek többek között 8 vagon vetőmagbúzát, 4 vagon ve­tőmag őszi árpát, mintegy 12 má­zsa lucernamagot, 30 kocasüldőt, 4 tenyészkant, 6 ezer csirkét, 3 vagon műtrágyát adott el vagy kölcsönzött a tangazdaság, de emellett bérbeadott az Aranyka­lász. Tsz-nek 70 hold lucernával bevetett földet is, amelyről mint­egy 2500—3000 mázsa szénát ta­karított be a tsz. Hosszú volna felsorolni a köl­csön adott gépek számát és fajtá­ját, ráadásul Timkó Béla elvtárs gyakran megfordult a termelőszö­vetkezetben, és sok segítséget, ta­nácsot adott a termelőszövetkezet­nek a munkaszervezés kialakításá­hoz, a táblásításhoz, az üzemterv­készítéshez és egyebekhez. Töb­bek között Timkó Béla elvtárs jött rá arra, hogy a tejbegyűjtő hónapokon keresztül 2,8 százalé­kos zsírtartalommal számolja el a termelőszövetkezettől átvett 3,5— 3,8 százalékos zsírtartalmú tejet, s hogy ezzel havonta mintegy 1500 forinttal károsodik a termelőszö­vetkezet. No, de mindez tavaly történt, s amint fentebb szó volt róla, most már csak a szabadkígyósi Szabad Föld Tsz-t patronálja a tangazda­ság. De mielőtt elmondanánk, hogy milyen segítséget adott az idén, néhányat megemlítünk a tá­lát ja, hogy Tücsök meg Zsíros ve­lük van. Látszik az arcán, hogy nem érti, mi történt. Oda is int nekik, de a bátorságra kapott Zsí­ros vastag hangján elküldi a.. fenébe. Az őrs hangos kacagással fogadja a váratlan fordulatot. Egyesek barátságosan hátba is veregetik érte a dagadt fiút. Laci váratlanul feláll és Ka­kukkhoz megy. — Nézd — szól hozzá — mi nem haragszunk rád, de hagyd ezeket a fiúkat — int Tücsök és Zsíros felé. Öknem fognak már veletek tartani és nem is félnek tőletek. Te viszont gondolkozz! Jobbern tennéd, ha nem Totyakkal barátkoznál. Nem kellene lopnod a saját szü­léidtől ... neki. Azt gondolod, hogy a te száz forintodat vissza­adja?... Hogyne... Ügy mint a Sanyiét. — Külföldre akartok szökni? Ostobák. Az első állomáson le­szednének a vonatról. Válassz! Ha akarod, mi segítünk neked is. Látod Sanyi örül, hogy ilyen könnyen megszabadult tőletek. Tücsök és Zsíros is kezdi jól érezni magát közöttünk. Ha kö­valyi segítségből is. Például ta­valy egész évben gyakori vendég volt a tsz-ben Timkó Rudolf, a tangazdaság állattenyésztője, és sok segítséget adott az állatállo­mány kialakításához, szakszerű takarmányozásához. Pálvölgyi La­jos tanár pedig a különböző nö­vények védelméhez, Hrabovszki Pál és Szilágyi Béla tanárok pe­dig a növénytermesztésben nyúj­tottak sok segítséget a termelő- szövetkezetnek. De úgyszólván segített az egész tantestület, s nemcsak a gazdálkodásban, ha­nem az agitációs munkában is, Tóth Ferenc kollégiumi igazgató vezetésével. Az erkölcsi segítség­hez, a szaktanácsokhoz természe­tesen párosult a kézzel fogható segítség is, többek között tavaly májusban két vagon terményt adott kölcsön a tangazdaság a Szabad Föld Tsz- nek az állatok takarmányozásá­hoz. Ezenkívül kölcsönzött két— három vagon búza, 2—3 vagon ősziárpa-vetőmagot, s 40 szakisko- I lás diák másfél napig segített is­tállót építeni a tsz-ben. Ezenkívül több alkalommal a tsz-ben tar­tották a gyakorlati foglalkozást, többek között mélyalmot készítet­tek a csibéknek, és más egyéb hasznos dolgot. Ez év januárjában Timkó Béla elvtárs egy szakkört hozott létre a Szabad Föld Termelőszövetkezet­ben, s ennek keretében havonta két alkalommal 2—2 órás oktató jellegű előadást tart a termelő- szövetkezet tagjainak és vezetői­nek az időszerű munka techniká­járól és módszereiről. A tangazda­ság a termelőszövetkezetben kí­sérleti telepet létesített, és ehhez ad műtrágyát is, gépeket is. A kísérleti telep létesítésével az a tangazdaság célja, hogy a terme­lőszövetkezet tagjai gyakorlatban is lássák, hogy mit lehet kihozni a földből megfelelő agrotechniká­val. Többek között 38 hold kuko­ricát vetettek el e cél érdekében négyzetesen, Timkó elvtárs taná­csai szerint, s ez a tsz legszebb kukoricája. Timkó elvtárs adott tíz hold kukoricához elegendő si- mazint is. Egy 52 holdas területen bemutatták a tsz-ben a lucernate­lepítést tisztán, borsóval és árpá­val vetve. A vetés előtt a gazdaság gépeivel készítették elő a talajt. Egy 20 holdas táblán a gazdaság kezdte meg ebben az évben a lu­WHmmsMmnámiammmmammQ i— n_— a— o — o —k»—» zénk jössz te is, elfelejtjük ami | történt. Láthatod, egyedül ma- jj radtál Totyakkal. Holnap lop- jj hatsz még egy százast neki. Az- i után a többit, s végül mehetsz | utána a börtönbe. Gondolkozz j rajta. Minket megtalálsz. Itt fo- I gunk futballozni. Ha minket vá- | lasztanál, gyere közénk. Ha nem | jössz, akkor ... akkor jó utazást | Alaszkába vagy ahová indul-1 tok. Kakukk csak áll és hallgat. Lát- | szik rajta, hogy küzd önmagával. ! néha-néha a bokrok felé pillant, várja a cserbenhagyott vezért. De sűrűn tekinget a tisztásra is. ahon­nan az őrs vidám kacagása száll feléje. Laci vár egy kicsit, majd visz- | szaindul társaihoz. Ebben a perc- | ben Kavics bukkan ki a fák kö­zül. Meglepetésében megáll, úgy­mint aki minden percben készen van a futásra. Szemreveszi az út- g törőkét, majd sokáig nézi az árva, J legófejű Kakukkot. A fiúk nem g figyelnek rá, legalább is úgy tesz- g nek, mintha észre sem vették | volna. (Folytatjuk) cérna betakarítását teljes gépi erő­vel. A termelőszövetkezet 50 szá- rítcallványt készített a 20 kh lu­cernaszénához. A tangazdaság ál­tal ebben az évben adott segítség mérlegéhez tartozik még a mint­egy 6 ezer csibe a tojó törzsállo­mány kialakításához, és 80 jerke bárány, a juhállomány kialakítá­sához. Hosszan lehetne még sorolni, hogy mi mindent segített a helyi termelőszövetkezetnek a tangaz­daság, de a fentiek eléggé bizo­nyítják: rászolgált a termelőszö­vetkezeti tagok és a megyei tanács elismerésére is. S Augusztus 5-én fizettek előle­get a körösújfalui Rákóczi Ter­melőszövetkezetben. A terme­lőszövetkezet tagjai közül igen sokan értek el kiemelkedő ered­ményt. Különösen az aratás ide­jén szerzett sok munkaegységet több termelőszövetkezeti tag. Az előleg osztásakor Hegedűs István, aki a növénytermesztési brigádban dolgozott, 1582 fo­rintot kapott munkájáért. Her­ceg Gyula ugyancsak a növény­ápolási munkában elért ered­ményeiért az aratási premizá­lással együtt 1341 forint előle­get vett fel, Kiss Károly pedig 1517 forintot kapott. A termelő- szövetkezet tagjai bebizonyítot­ták, hogy érdemes jól dolgozni* hiszen mint a fenti példák is mutatják, igen szép összeget kaptak az előleg osztásakor. Éjjeli legeltetés Nagyszénáson ez még nem minden A tangazdaságot ez év májusában kijelölték a nyolc békéscsabai ter­melőszövetkezet bemutató gazda­ságává. Ezt a feladatát a tangaz­daság úgy oldja meg, hogy előre éves ütemterv készült, amelynek keretében elméletben és gyakor­latban mutatják be a gazdálkodás különböző módozatait a nyolc ter­melőszövetkezetből testületileg ér­kezőknek. Befejezésül még annyit, hogy a Szabadkígyósi Tangazdaság az aratás befejezése után két kom­bájnt adott 8 napra a gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz-nek, a csép- lés befejezése után pedig egy cséplőgépet, elevátorral együtt a pusztaottlakai Űj Élet Tsz-nek. Ezek után feleslegesek a szavak, hiszen a tények beszédesen dicsé­rik a Szabadkígyósi Tangazdaság patronáló munkáját. A vegyipari, élelmiszeripari, energetikai és hűtőgépeket gyártó gépipari üzemekben az önálló iparigazgatóság létrehozásakor 1957-ben megállapították, hogy a használatban lévő gépek és jelen­tősebb technológiai berendezések átlagos életkora 27—28 év. Azóta nagy összeget fordítottak az üze­mek műszaki, technikai, techno­lógiai fejlesztésére, a megmunkáló géppark felújítására, korszerűsí­tésére. Csak 1959-ben 96 millió forintot költöttek gépek és technológiai berendezések vásárlására, s eb­ből 72 millió forint értékű külföldi eredetű volt. 70 millió forint ér­tékű gépet még a beérkezés évé­ben üzembe helyeztek. 1960-ban 80,5 millió forintért vásároltak gé­peket, viszont az előző évről el­maradottal együtt 105 millió fo­rint értékűt helyeztek üzembe. Az év végén újabb felmérést végeztek, megállapították, hogy a nagyarányú fejlesztés hatására a használatban levő gépek és beren­Kétnapos kiállítást rendeznek Mezőberényben Augusztus 19-én és 20-án Mező- berényben járási mezőgazdasági és ipari kiállítást, árubemutatót ren­deznek a ligetben. A kiállításon a járás termelőszövetkezetei mutat­ják be legszebb terményeiket és állataikat, ezenkívül a járás kis­ipari szövetkezetei állítják ki ter­mékeiket. A kiállított tárgyak közül a lá­togatók többet meg is vásárolhat­nak a helyszínen. A kétnapos ki­állítás ideje alatt kulturális és más szórakozási lehetőségekről is gondoskodnak. A magyar háziasszonyok köré­ben megszokottá vált már, hogy hiába lóg a marhahús a hentes­üzletben, ha sertés nincs, akkor kategorikusan kijelentik: rr>a me­gint nincs hús! Az ízletes sertés­hús különböző módon, számtalan változatban készíthető el, ezért kedvelik különösen. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy mennyi­re megnövekedetett a sertéshús fogyasztása hazánkban. A terme lőszövetkezetek zöme már beren­dezkedett nagyüzemi hizlalásra, az egyre növekvő igények kielégí­tését azonban az alapanyaghiány zavarja. Ezért különös gonddal kell kezelni az anyakocaállo­mányt. A nagyszénási Dózsa Termelő- szövetkezetben bárki meggyőződ­het arról, hogy mennyire megéri az anyakocákkal való fokozott tö­rődés. Kaczkó János Munka Ér­demrendes, háromszorosan kitün­tetett sertésgondozó — aki tizen­dezések átlagos életkora a gépipa­ri üzemekben 18,6 évre csökkent. Az év első hat hónapjában ösz- szesen 190 új gép és berendezés érkezett, s ezek jelentős részét már üzembe is állították. (MTI) egy esztendeje ápolja a szövetke-; zet törzs-kocaállományát — az időjárást is bekalkulálja. Napja­inkban például a 33—35 fokos me­leg nagyon fikkasztólag hat em­berre, állatra egyaránt. A Dózsa Tsz 105 borjú nagyságú anyakocá­ját — melyeknek a súlya meg­haladja a két mázsát — éjjel, a hűvösön legeltetik. Hajnali két órától reggel hatig sétálnak a le­gelőn, s mire jó melegen kisüt a nap, a hűvösre húzódhatnak a kényes állatok. Délelőtt 11 órakor füröszteni hajtják őket a számuk­ra épült fürdető medencébe. A gondozójuk rendszeresen biztosít számukra tiszta, friss ivóvizet, így viszonylag könnyen elviselik a Szokatlan hőséget. Az oktalan állatok busásaa megfizetnek a róluk való gondos­kodásért. A Dózsa Tsz anyakoca állománya évente egyenként át­lag 20 malacot nevel fel, s a leg­kiválóbb süldőket továbbtenyész- tésre adják el a környékbeli ter­melőszövetkezeteknek. A hizla­lásra szánt süldők gyorsan gya- rapszanak. A nagyszénási Dózsa Tsz törzs- állománya nemegyszer nyerte már el az Országos Mezőgazdasági Ki­állítás nagydíját. Az elnöki szobá­ban egész sor értékes váza és egyéb díj hirdeti a sertéstenyész­tésben elért eredményeket. A jól gondozott sertésállomány — te- nyészsüldő-értékesítésbői és hizla­lásból összesen — két és fél millió forint bevételhez juttatja a szö­vetkezetei. A. R. jövedelem. a SZERZŐDÉSES SERTÉS­HIZLALÁS ÁLLATFORGALMI VÁLLALATTAL Kukk Imre Tíz évvel csökkent a gépek átlagos életkora Az idén 190 új megmunkáló gép és berendezés érkezett a gépipari üzemekbe

Next

/
Thumbnails
Contents