Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-09 / 186. szám
BÉKÉS MEGYEI * Ä*8 501®^ * Világ proletárjai, egyesüljetek! M6L AUGUSZTUS 9., SZERDA AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 186. SZÁM Világrengető események sodrában Itt az ideje, hogy a Nyugat megkeresse a tárgyalások reális alapját Hruscsov elvtárs beszédének nemzetközi visszhangja (MTI) Nyugat-Európát hétfőn két nagy esemény hozta lázba. A nyugati világ a délelőtti órákban hatalmas örömmel fogadta Tyitov őrnagy sikeres űrrepülésének hírét, este pedig feszült érdeklődéssel hallgatta Hruscsov szovjet miniszterelnök nagyjelentőségű beszédét. A nyugati kommentárok megállapítják, hogy Hruscsov beszédét talán Angliában fogadták a legpozitívabban. Washington egyelőre tartózkodó, Párizs és lonn pedig többnyire ellenséges. Néhány nap alatt annyi rendkívüli, történelmi jelentőségű esemény kortársai voltunk, hogy alig-alig ocsúdunk fel a hallottaktól, olvasottaktól. Az eseménysorozat annak a grandiózus programtervezetnek a közlésével kezdődött, amelyre méltán mondták a világ minden táján: „Ablak a jövőbe.” Ablak, melyen át már távcső nélkül is közel lehet látni az atomkorszak Édenjét, azt a csodás, leg- nagyob lángelméink által megálmodott világot, melyről látnok Petőfink is írt A XIX. század költőihez című versében, amikor harcra, cselekvésre buzdította társait: „Ha majd a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága ragyog be minden ház ablakán, — Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, mert itt van már a Kánaán...” Nemzedékek céltudatos, a marxi-lenini elmélettől irányított harcán a tető e nagyszerű programtervezet. Magas, egekbe nyúló tető, ami végre befedi majd azt a monumentális házat, amelynek falát annyiszor próbálták rombadönteni századunk modem barbárai, pusztító tüzeket, bombákat, átkokat zúdítva hős építőire, akik helytálltak a vérzivatarokban, sorra megsemmisítették és megsemmisítik ezután is a rájuk törőkeb S míg képzeletünk az „ablakon” át a jövőben járt, s hosz- szú vitákon beszélgettünk arról: mi magyarok mikor juthatunk el a kommunizmusig, vajon az „egyazon idő” jelent-e néhány év eltérést? Vagy: amikor a Szovjetunióban 34 órás lesz a munkahét, s az üzletekben már pénz nélkül elvehetik amire szükség van — nekünk erre várni kell-e még kicsit?... Míg ezen vitáztunk, elmélyedve a programtervezet által felszabadított saját képzeletünk ösvényeiben — máris új világszenzáció ért él tudatunkig: vasárnap reggel a Szovjetunióban fellőtték a Vosztok—2-t, melynek fedélzetén Tyitov őrnagy többször fogja körül repülni a Földet Tyitov elvtárs, aki több mint 25 órán keresztül repült a világűrben, már földünkre érkezett. Dicső tettéről oldalakat írnak ma is a világlapok, útjainak minden percét feszült figyelemmel kísérték földünk minden táján. E figyelemben mélységes elismerés volt a szovjet tudománynak és technikának a világűr meghódításában aratott kiemelkedő győzelmei iránt. Ezek a titáni eredmények nem véletlennek köszönhetők, hanem a győzelmes kommunizmus törvényszerű útját jelzik, mely feltartóztathatatlanul halad előre. S mint ahogyan a Vosztok—2-t sem állíthatta meg semmi az útján, nincs olyan erő a világon, mely meg tudná akadályozni az emberiség haladását fényes jövője felé. Ezt rögzítette az a felhívás is, melyet az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége, s a Szovjetunió kormánya küldött az egész haladó emberiségnek a Vosztok—2 sikeres földreérésé- nek órájában. A felhívás békeharcra szólítja az embereket a Szovjetunió példáján, amelynek fiai szilárdan hisznek a békében, s tudományos eredményeiket az emberiség boldogulásának szolgálatába állítják. A kommunizmus megvalósításának gigászi tervei mindenekelőtt békét követelnek, s ez a világon mindenütt egyezik a becsületes emberek óhajával. Erről beszélt hétfőn este Hruscsov elvtárs a moszkvai rádióban és televízióban, s beszédét nem kisebb figyelemmel hallgatták az emberek, mint az előző két világeseményt. Az a világos vaslogika, amellyel összefoglalta az utóbbi hetek nemzetközi eseményeit, különös tekintettel a német kérdésre, még a nyugati ingadozó polgárokat is meggyőzte arról, hogy lehetetlen tovább halasztani a békeszerződés megkötését, mert csak ilyen módon lehet megakadályozni a német militarizmus és revansiz- mus továbbfejlődését, mely újra veszélyes mezsgyére akarja taszítani a világot. A hatalmas, katonai és gazdasági erejében is legyőzhetetlen Szovjetunió tántoríthatatlan béketörekvése, az egységes szocialista tábor újabb és újabb eredményei reményt; a jövőbe vetett hitet öntenek az emberekbe. S mit tud ezzel szemben felmutatni az imperialista csoportok „szent szövetsége”? Újra és újra kardcsörtetést, fenyegetőd- zést, ijesztgetést a fegyverkezési hajszára fordított újabb mil- liárdok megszavazásával 1—■ egyszóval kimustrált, végtelenül unott, s a békét óhajtó emberektől megvetett módszereket, amelyek egy szűk milliomos klikk érdekeit képviselik. E szűk csoportnak azonban kezében van az atomfegyverekkel felszerelt katonai gépezet. S ha nem fogja le senki ezeket a kezeket, annak súlyos következményei lehetnek az egész emberiségre nézve. E gyilkolni akaró kezek Nyugat-Berlinig érnek, s ott izzítják a háború lángját. El keli onnan űzni őket, hogy hamuvá váljon a parázs. Ezt teszi a Szovjetunió, s mindazok az országok, amelyek még ebben az évben alá fogják írni a békeszerződést az NDK-val, mely után ki kell takarodniuk Nyugat-Berlinből a kém- és di- verzáns központok irányítóinak. Ezt megakadályozni — bármeny nyire is szeretnék — nem képesek az imperialisták, akiknek a békeharc előrenyomulásától ismét csak szűkebb körre kell majd visszahúzódniuk. Varga Dezső London Az angol főváros sajtója általában megegyezik abban, hogy itt az ideje, hogy a Nyugat megkeresse a reális alapot a tárgyalásokra. A Daily Express című lap megállapítja, hogy a kérdések megértek a sürgős megvitatásra. „Ügy tudják, hogy az angolok és amerikaiak inkább mondhatók a tárgyalás híveinek, mint a franciák és nyugatnémetek. Ebben a kérdésben az angoloknak és amerikaiaknak keresztül kell vinniök saját akaratukat.” A Daily Mail szerint ideje, hogy a nyugati vezetők találkozzanak Hruscsowal. A Daily Telegraph is tárgyalásokat sürget. A Times elismeri, a szovjet népnek megvan minden oka arra, hogy bízzék abban az emberben, aki annyi jó alkalmat adott a nép önbizalmának megerősítésére. A Guardian figyelmeztet arra, szomorú lenne, ha a Nyugat el- szalasztaná a tárgyalások lehetőségét. Lehetséges — írja —, hogy a kelet-nyugati megbeszélések zavarnák Adenauert, „a berlini válság azonban túl komoly ügy a Nyugat számára ahhoz, hogy megfontolásait ilyen meggondolások irányítsák”. Londoni diplomáciai megfigyelők megállapítják, hogy a szovjet vezető beszéde és tárgyalásokra szólító felhívása még a nyugati külügyminiszteri értekezlet befejezése előtt hangzott el, a külügyminisztereknek tehát módjuk van levonni következtetéseiket. Washington Az amerikai külügyminisztérium egyelőre nem fűzött megjegyzést a szovjet miniszterelnök beszédéhez. Lincoln White a minisztérium szóvivője kijelentette, hogy a beszédet gondosan tanulmányozzák, „nem akarunk vaktában lövöldözni” — mondotta. Az amerikai kongresszus tagjai — bár a szokásos fenntartásokkal — többségükben a tárgyalások mellett foglalnak állást. A beszédet általában keménynek, de egyben békü- lékenynek mondják. Az MTI washingtoni tudósítója kommentárjában arról ír, hogy amerikai hivatalos körök nagy jelentőséget tulajdonítanak Hruscsov ama kijelentésének, amely szerint nincs szó nyug at-berlini blokádról. Washingtonban feltűnt, hogy a beszéd az el nem kötelezett országokhoz is szól. Ebből arra következtetnek, hogy a szovjet miniszterelnök talán valamilyen formában be akarja vonni Indiát és más semleges országokat a német kérdés megoldásába. Az a vélemény alakult ki, hogy most elkövetkezik az úgynevezett csendes diplomácia ideje, amikor ki lehet dolgozni valamilyen magas szintű kelet-nyugati tárgyalások alapelveit. Párizs A Párizsban ülésező nyugati külügyminiszterek hétfőn este tanulmányozták Hruscsov beszédének francia szövegét. A külügyminiszteri értekezlethez közelálló körök szerint a beszéd megerősíti, hogy „a szovjet miniszterelnök el akarja kerülni az erőszak alkalmazását a berlini kérdéssel kapcsolatban”. Párizsi hivatalos körök csak a beszéd hosszas és gondos tanulmányozása után hajlandók majd nyilatkozni. Az AFP kommentárja kiemeli azonban, hogy a szovjet nyilatkozat hangja általában „inkább a béke, mint a Moszkva (TASZSZ) Szovjet tudósok, a különböző tudományok kiemelkedő művelői méltatják Tyitov őrnagy űrutazásának jelentőségét Ivan Majszfcij, az orvostudományok doktora, a Kísérleti Biológiai Intézet igazgatója kijelentette, hogy a szovjet szputnyikok és űrhajók első repüléseinek eredményeként a biológia gazdag anyag birtokába jutott arra vonatkozólag, mjlyen körülmények között élnek az organizmusok a világűrben, és hogyan hatnak rájuk a kozmikus sugarak, a vibráció, a súlytalanság állapota. — Túlzás nélkül elmondhatjuk — mondotta Majszkij professzor Tyitovot felvették az SZKP tagjainak sorába Moszkva (TASZSZ) Az SZKP Központi Bizottsága German Tyitov tagjelöltet, aki példátlan hőstettet hajtott végre a világűr meghódításában, felvette a Szovjetunió Kommunista Pártjának tagjai sorába. A tagfelvételről szóló Központi Bizottsag-i határozat kimondja: German Tyitov nagy hőstettével az egész világon dicsőséget szerzett a szovjet szocialista hazának és bebizonyította: méltó arra, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja legyen. (MTI) háború felé mutat”. „Olyan nyitány ez, amely nagy és széles táv. latokat nyithat meg, olyan tárgyalások felé vezethet, amelyek nem korlátozódnak majd csupán Németország problémájára”. A francia sajtó általában hűvös hangot üt meg, a Figaro szerint a beszéd „negatív”. A Párisién Liberó egyszerűen kijelenti: „Nincs szó meglepetésről”. Bonn A nyugatnémet kormány szóvivője „a rendkívül bonyolult nemzetközi helyzetre” való hivatkozással nem volt hajlandó nyilatkozni. Ugyanakkor még Strausa hadügyminiszter is kénytelen volt kijelenteni, hogy — mint mondotta: „Hruscsov sem akar háborút!” Róma Az olasz fővárosból sem érkezett jelentés hivatalos visszhangról. Mindenesetre az a benyomás alakult ki, hogy „olyan emberrel állnak szemben, aki tárgyalni akar és nem karddal akarja kettévágni a problémák csomóját”. (MTI) —, hogy a világ egyetlen országában sem áll a tudósok rendelkezésére olyan gazdag tudományos anyag a világűrre vonatkozólag, mint a szovjet tudósoknak. Most biológiai objektumok újabb csoportja volt több mint 25 órán át a világűrben, a Vosztok—2 fedélzetén. Ezeknek tanulmányozása lehetővé teszt, hogy lényegesen ká- bővítsük ismereteinket a természet titkairól, tanulmányozhassuk azt a kérdést, van-e élet a Földön kívül más bolygókon is. Vlagyimir Tyimakov, a Szovjet Orvostudományi Akadémia alel- nöke, kiváló mikrobiológus a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában kifejtette, hogy Tyi_ tov őrnagy űrrepülése nagy lehetőségeket tárt fel annak a tudománynak előrehaladása szempontjából is, amely az élet keletkezésének titkait fürkészi; — Az SZKP programtervezete — mondotta Tyimakov — széleskörű feladatokat tűz ki az életjelenségek lényegének tisztázására is. E feladatok megoldását az újabb űrrepülések segítségével találhatjuk meg, mert van olyan feltevés, hogy az élet más bolygóról került át a Földre. Ha sikerül eljutni va_ valamely hozzánk közel keringő bolygóra, ez lehetővé teszi, hogy tudósaink tisztázzák e hipotézis helyességét. Ilyenformán az űrutazások megvilágítják majd azt a kérdést, hogyan keletkezett az élet a világmindenségben, lehetővé teszik sok bonyolult biológiai és vegyi folyamat megértését, sőt irányítását. (MTI) Szovjet tudósok Tyitov űrutazásának jelentőségéről
