Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-31 / 205. szám

2 1961. augusztus 31., csütörtök NÉPÚJSAG A kötöttárugyáriak kifognak az /. G. Farbenindustrie urain I Szakszervezeti Világszövetség helyesli az NŐK kormányának határbiztosító intézkedéseit Az igazgató irodájában négyen ülnek: Gajdács László főkönyve­lő, Prisztavok Mátyás gyártásve­zető, Vozár mérnök és Szombati elvtárs, az igazgató. Néhány fon­tos dolog van éppen szóban, rész­ben olyan tájékoztatóféle is a szabadságáról nemrég visszatért igazgatónak, mely egyben a mű­szakiak egy részének villámröp- gyűlése a termelés zökkenőmen­tesebbé tételére. Ezt mondja éppen a főkönyvelő, a dús, fekete szemöldökű gyártás- vezető felé fordulva: Az emberi hozzáállás is fontos — Azt javasolnám Matyikám, hogy az exporttervek teljesítésé­nek állásáról naponta kellene tá­jékoztatót kapniok a blokkveze­tőknek és általában azoknak, akik ezzel foglalkoznak... Ne csak a készáruraktár lássa: ebből ennyit és ekkorra kellene szállítani, pe­dig csak ennyi van még — hanem mindenki, akit illet... — Erre már meg is tettük az készületeket — válaszolja sztavok elvtárs. — Másként ez n is megy. Legyen apja és yja ennek a munkának a blokk­vezető is... Hadd mondjam el Szombati elvtárs, mi volt ebben a hónapban... Három csíkosgép állt. Mondom: — Gyuri bácsi, export­árura kell ráállítani ezeket a gé­peket... „Rendben lesz, könnyű­szerrel megcsináljuk, ami még hátra van”, felelte Gyuri bácsi. S & gépek három nap múlva is ugyanúgy álltak... Tehát arról is szó van itt, hogy nem elég kiír­ni a feladatokat, mert nemcsak a szakértelem számít azok végre­hajtásában, hanem az emberi hoz­záállás is fontos... A beszélgetést ajtónyitás szakít­ja félbe. Valaki behoz egy tucat összekötözött exportra készült 711-es atlétatrikót, melyre egészen más számú címkéket varrtak fel. — Nyolcszáz darab van belőle. Átment a blokkon, a MEO-n és csak a raktában vették észre... — Ez az, amiről beszélek — mondja Prisztavok. — Sok mun­kaidő vész el, mire ezt a hibát kijavítja a délutános parti, ahon­nan kikerült ez az áru. Felelős­ségre kell vonni azt, aki elkövette a hanyagságot Ebből a kis beszélgetésből, ha Itt befejeznénk, az tűnne ki: a Kö­töttárugyárban jóval több a hiba, mint az eredmény az export-ter­vek teljesítésében. Pedig ez nem így van. Az üzem még egyszer 6em maradt adós a megállapított határidőre történő szállításokkal, mert azoknak a munkásoknak a zöme, akik export-árut készítenek, tudják, itt nem csupán tervtelje- sítésiről, s a jó kereset biztosítá­sáról van szó, hanem ennél jóval többről. Nézzük csak meg ezt a közvetlen gyakorlati példát. Politikai kérdés is, nemcsak gazdasági Nyugat-Németország militaris­tái, mint olvashatjuk és hallhat­Párizs (MTI) Debré francia miniszterelnök kedden este rádió- és televízió­beszédet mondott Franciaország gazdasági helyzetéről. Bejelentet­te, hogy a kormány valószínűleg emelni fogja a vasúti, valamint a földalatti és az autóbusz-díjsza­bást, továbbá bizonyos cigaretta- fajták árát. nek, hogy az NDK erélyes intézke­désére válaszképpen gazdasági blokáddal sújtják nemcsak a de­mokratikus nérnetországot, hanem a szocialista országokat, így ha­zánkat is. Ezit a Kötöttárugyárban kézzelfoghatóan is érzik, mert a nyugatnémet I. G. Farbenindust- rie cég önkényesen leállította a minden szín keveréséhez szük­séges vörös festékanyag szállítá­sát. Nyilvánvaló a céljuk: nehéz­séget okozni nálunk is a terme­lésben, s ennek kapcsán rontani a magyar áruk hitelét külföldön. Mert mit szólnának Ghana, Gui­nea s más nemrég felszabadult af­rikai országok dolgozói, akiknek a Kötöttárugyár is szállít külön­böző cikkféleségeket, ha egyik napról a másikra rosszabb minő­ségű blúzt, atlétatrikót küldenénk nekik. Vagy olyan inget, amely­nek a színe az első mosás után a lavórban marad? Azt, hogy a szo­cializmust építő magyar dcígazók erejéből csak ennyire futja? S visszamondanák a rendeléseket... A nyugati mesterkedésekből szár­mazó nehézségeket azonban le­győzik a festők a Kötöttárugyár­ban is. A többi szocialista ország­ból kaptak vörös festék-anyagot, s kellő szakértelemmel és főleg jó emberi hozzáállással — ahogy Prisztavok elvtárs mondta — ki­keverték azt a színt, ami szükség volt a matringoknak a megrende árnyalatra való festéséhez. Ez Bo- sányi Mihály osztályvezető, Gubis Mihály művezető és általában a festődéi dolgozók érdeme. De ugyanígy vigyáznak az ex­portáruk minőségének tartására a raschli-teremben is. — Jobban figyelünk, mint ed­dig — mondja Flender János —, hogy ne legyen kifogás az export­árukra. Tudjuk, ez politikai kér­dés is, nemcsak gazdasági... Állják a sarat Ügy van, politikai kérdés is. A termelési tervek jó teljesítésével politikailag is erősítjük a helyün­ket a nemzetközi porondon bará­tainkkal együtt,. akiknek Kelet- Németországban most fegyverrel kell vigyázni a lezárt határokon, hogy megakadályozzanak minden­fajta provokációt. Ezt tudják a varrodákban is, ahol versenyben illesztik össze pulóvernek, atléta­trikónak stb. a kiszabott anyago­kat a Vozár- és a Molnár-blokk munkásnői. Jelenleg a Vozár- blokk vezet a versenyben. A leg­utóbbi dekád-értékelés szerint 106,9 százalékra teljesítették az export-tervet. 28-án 655 blúzt ad­tak át, amelyből csak egy darab volt a visszavetés. Állják hát a sarat becsülettel a Kötöttárugyár dolgozói abban a harcban, mely a két tábor között folyik... Azzal kezdtük, hogy vannak még hibák. Vannak. Eb­ből azonban azt a következtetést vonja le az üzemi pártszervezet, hogy még közelebb kell hozni a dolgozókhoz saját munkájuk és a békeharc közötti összefüggés meg­értését, még hibamentesebben kell teljesíteni az export-terveket. Varga Dezső Debré a Franciaországra háruló „súlyos terhekkel” próbálta iga­zolni a kormány intézkedéseit. Ki­jelentette, hogy Franciaország folytatja a „pacifikálást” Algériá­ban — vagyis más szóval: a hábo­rút —, továbbá a katonai poten­ciál megerősítésének szükségessé­géről beszélt. Berlin (MTI) A Szakszervezeti Világszövetség Titkárságának tagjai, akik Louis Saillant főtitkár vezetésével va­sárnap óta az NDK fővárosában, a demokratikus Berlinben tartóz­Bonn (TASZSZ) Kölnben a nyugatnémet rend­őrség letartóztatta V. A. Pripolcev mérnököt, a Szovjetunió kereske­delmi képviseletének munkatár­sát. A bonni szovjet nagykövetség képviselői hasztalan próbálták a nyugatnémet külügyminisztériu­mon és rendőrségen keresztül ki­deríteni a törvénytelenül letartóz­tatott szovjet állampolgár tartóz­kodási helyét. A nyugatnémet ha­tóságok nem voltak hajlandók eleget tenni ennek a törvényes és a nemzetközi gyakorlatban elemi követelésnek. Később a sajtóból kiderült, hogy V. A. Pripolcevet átszállították az esseni vizsgálati börtönbe. Amikor a szovjet nagykövetség képviselői követelték, hogy talál­Róma (MTI) Az olasz miniszterelnökségnek Hruscsov üzenetéhez fűzött kom­mentárja heves vitákat váltott ki a kormánytöbbségen, sőt a kor­mányon belül is. A Corriere Della Sera már cí­mében hangsúlyozta, hogy Hrus­csov üzenete megerősíti az Olasz­ország' és szövetségesei között fennálló ellentéteket. Az olasz külügyminisztérium nyilatkozata a nyugatiakat vádolja a berlini események bekövetkezéséért és hangsúlyozza, hogy a tárgyalások elmaradásra idézte elő a Német Demokratikus Köztársaság határa­in hozott intézkedéseket. (3.) Az összehasonlításból kiderül, hogy a város kapitalista ipara a bethleni konszolidáció" első évei­ben ugrásszerűen növekedett, de a fejlődés a gazdasági válság éveiben nemcsak teljesen meg­tört, hanem az egész ipar kataszt­rofális helyzetbe került. így a vál­ságot követő években csak nehe­zen tudta helyreállítani és vala­melyest megnövelni az 1924 évi­hez képest a munkáslétszámot. ! Számításba kell vennünk azon­ban, hogy a bekövetkezett kon­centráció, egyes üzemek (például Hubertus Kötszövőgyár) géppark­jának részleges felújítása terme­lési értékben a 1937-es állapotot kedvezőbbnek mutatja, mint a 'munkáslétszám alakulása. 1937-ben a békéscsabai üzemek nagyrészt visszaszerezték korábbi külföldi piacaikat, sőt a Gömbös­kormány időszakában bekövetke­zett erőteljes politikai és gazda­sági orientáció a fasiszta Német­ország irányában új piaci lehető­ségeket is biztosított. Békéscsaba kodnak, hétfőn és kedden tanács­kozásokat folytattak a Szabad Né­met Szakszervezeti Szövetség (FDGB) vezetőivel. Louis Saillant főtitkár a Kari Liebknecht Gyárban tett látogatá­kozhassanak Prípoleevval, a nyu­gatnémet bírósági szervek azzal a nemzetközi gyakorlatban hallatlan követeléssel álltak elő, hogy Pri- polcewal ne orosz, hanem német nyelven beszéljenek. A rendelkezésre álló értesülések szerint Pripolcevet egész éjszaka nem hagyták aludni, sorozatos provokációs vallatásoknak vetet­ték alá. A bulvársajtó ostoba ko­holmányokat és rágalmakat ter­jeszt Pripolcevről, különböző bűn- cselekményekkel vádolja a szovjet mérnököt. A Szovjetunió nagykövetsége erélyes tiltakozást jeleritett be a rendőri hatóságok törvénytelen és provokációs intézkedései ellen, és követelte Pripolcev azonnali sza- badonbocsátását. (MTI) Pella költségvetésügyi minisz­ter vasárnap elhangzott szélső­ségesen atlanti szellemű beszéde után hétfőn Malagoöi, az olasz li­berális párt főtitkára hihetetlen­nek nevezte azt a híresztelést, hogy az olasz miniszterelnökség nagyobb megértést tanúsít a szov­jet intézkedések, mint a szövetsé­gesek gondjai iránt. Saragat viszont helyesli Fanfar» külpolitikáját. Lapja, a Giustizia keddi szamának vezércikkében hangsúlyozza, hogy sürgősen tár­gyalni kell Berlinről, mégpedig a német választások előtt, és Hrus- csovnak Pearson részére adott nyilatkozatát pozitív tényezőként ítéli meg. két bérhizlaldája például jelenté­kenyen megnövelte az élősertés kivitelét Ausztria mellett Német­országba is. A Hubertus Kötszö­vőgyár cikkeit rendszeresen ex­portálja Angliába s az angol do­míniumokba. A malmok közül fő­leg a nagy kapacitású Rosenthál malom rendelkezik jelentős kül­földi piacokkal, nagy mennyiségű lisztet szállít ki Ausztriába, Cseh­szlovákiába és Hollandiába. A ba­romfifeldolgozó telep (Schneider Ignácz cég) ezekben az években rendszeresen szállít vágott barom­fit Ausztriába, Angliába és Olasz­országba. Ami az ipari dolgozók munka­és bérviszonyait illeti, a 20-as és 30-as évekről megállapíthatjuk, hogy a munkaidő általában 8 és 10, idénymunkáknál 10—12 óra között mozgott és a munkabér sohasem érte el egy munkáscsa­lád hivatalosan megállapított lét­minimumát. A 20-as évek elején az infláció sújtotta a dolgozókat. A pénz: 1926-os stabilizációja alkal­mat adott a tőkéseknek, hogy minél sa alkalmával kijelentette: „Mi nem udvariassági látogatásra jöt­tünk ide. Meg akarjuk nektek mondani, hogy a Szakszervezeti Világszövetség tagjai, vagyis 107 millió szervezett munkás a ti ol­dalatokon áll a német békeszerző­dés megkötéséért és a nyugat­berlini rendellenes helyzet meg­szüntetéséért folytatott harcotok­ban. Felhívással fogunk fordulni a világ munkásaihoz, hogy a né­met békeszerződés megkötése és a nyugat-berlini provokációs köz­pont felszámolása érdekében ves­sék latba minden erejüket”. A főtitkár végül kijelentette, hogy a Szakszervezeti Világszö­vetség helyesli az NDK kormá­nyának törvényes határbiztosító intézkedéseit. A Szakszervezeti Világszövetség szerdán felhívással fordult vala­mennyi tagszervezetéhez, vegyen részt a szeptember 22-én Berlin­be kezdődő háromnapos nemzet­közi szakszervezeti értekezleten. Ez az értekezlet a német béke- szerződés megkötéséért, a nyugat- berlini kérdés békés megoldásáért és a háborús provokációk ellen vívott harc jegyében ülésezik. A felhívás hangoztatja: „A nem­zetközi munkásosztály kötelessé­ge, hogy hallassa szavát olyankor, amikor a béke veszélyben van, tö­mörítse sorait, szilárdítsa meg egységét és küzdjön a békéért”. A nemzetközi szakszervezeti ér­tekezleten arról tanácskoznak, mit tegyenek a dolgozó tömegek azért, hogy megszülessen a két né­met állammal kötendő békeszer­ződés és Nyugat-Berlinből demi- litarizált szabad város legyen, (MTI) Olabä áüamfök érkeztek a belgrádi értekezletre Belgrad (MTI) A tömbön kívüli országok pén­teken kezdődő értekezletére szer­dán a jugoszláv fővárosba érke­zett Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, Modibo Keita, a Mali Köztársaság elnöke, vala­mint Ben Khedda, az algériai ide­iglenes kormány miniszterelnöke. több helyen és minél több alka­lommal megrövidítsék a bérátszá­mításoknál a munkásokat. A pen­gő bevezetésekor például a Rok­ka Kötszövőgyárban a már tel­jes értékű termelőmunkát végző tanonc órabérét 8 fillérben álla­pították meg. Egy ifjúmunkásnak tehát 3,5 órát kellett dolgoznia 1 kilogramm kenyérért. 1937 táján a téglagyári munká­sok legmagasabb napszámbére 3 pengő, a nődolgozóké 2,40, a fia- talkorúaké 2 pengő volt napi 10 órai munka után. A cserépváloga­tásnál foglalkoztatott nők és gyermekek akkordban dolgoztak, s még az 1 pengős napszámot sem tudták sokszor megkeresni. Az itt alkalínazott munkásoknak tehát egy olcsó cipő áráért abban az időben 8—10 napot kellett dol­gozniuk. Hozzá kell tennünk, hogy mind a téglagyárakban, mind pe­dig az élelmiszeripar különböző ágaiban az idényjellegű munka nagy keresetkieséssel sújtotta a munkásokat. A rendkívül gyatra egészségügyi ellátás természetesen erre az időre nem volt érvényes, sőt a vállalatok vezetői még a fi­zetetten ünnepnapokon vagy egy­két napos hiányzás esetén is azon­nal kivonták a munkásokat a oiz- tosításból, s közvetett szociális juttatás még véletlenül sem volt. A nyomorúságos életfeltételek, a juk a rádióból, mindent edkövet­Debré rádióbeszéde Békéscsaba ipari fejlődése a felszabadulásig Összegyűjtötte és feldolgozta: Dr. Szekeres Béla Nyugatnémet hatóságok kihívó intézkedése Ellentétek az olasz kormánykoalíció táborában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents