Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-30 / 204. szám

1961. AUGUSZTUS 30., SZERDA AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 204. SZÄM BÉKÉS MEGYEI * Ära 50 filléf * Világ proletárjai, egyesüljelek! Kerekedjék felül a józan és Valamennyi tanácsi vállalatnál emelkedett a termelékenység A normarendezés következményeit tárgyalta a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap, augusztus 29-én ülést tartott a megyei tanács végre­hajtó bizottsága. Arany Tóth Lajos elvtárs elnökletével az első na­pirendi pontként a normarendezés eredményeit, és következményeit tárgyalták meg a tanácsi vállalatoknál. rÁ háború és a béke szempont­jából az utóbbi évek legizgalma­sabb napjait éljük manapság, amikor egy részről minden tőlük telhetőt elkövetnek a legszélsősé­gesebb imperialista körök a nem­zetközi helyzet végsőkig való éle­zésében, más részről pedig óriási erőfeszítések történnek a bé­ke biztosításáért. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a hábo­rú és a béke erőinek ez a jelenlegi nagy mérkőzése a viiág sorsáért egyetlenegy embert sem hagy közömbösen sem Nyugaton, sem Keleten. S bár a nyugat-ber­lini helyzet rendezésén túl a né­met békeszerződés megkötéséért folyik a diplomáciai harc — e harc végső kimenetelében mélysé­gesen érdekeltek nemcsak a né­met dolgozók, hanem a világ va­lamennyi népe, nem utolsósorban mi, magyarok is. Ezért van az, hogy ahol mostanában leülnek be­szélgetni az emberek, legyen az üzem, termelőszövetkezet vagy hivatal, akármiről kezdik is a szót, mindig a német kérdés ügyénél kötnek ki, s felelősséggel mond­ják el véleményüket, hogy ide­je végre rendezni az ottani ab­normális helyzetet. Miért érdekli a csorvási terme­lőszövetkezeti tagot éppúgy, mint a téglagyári munkást vagy a víz­ügyi igazgatóság irodai dolgozó­ját, hogy milyen eredményre jut­nak a német kérdés rendezésé­ben? Mert azok az emberek, akik ma véleményüket hallatják, ta­pasztalt emberek, legtöbbjük megjárta már a háború poklát, s emlékszik arra, hogy kezdődött a második világégés. Akkor Hitler volt az, aki orránál fogva vezette a nyugati államférfiakat. Az ál- lig felfegyverzett fasiszta Német­ország ellen csak gyenge, erőtlen figyelmeztetéseket eresztettek meg az angol, francia és amerikai vezetők, amikor a fasizmus ben- dője lenyelte Ausztriát és Cseh­szlovákiát. Pedig már látható volt, hogy az egész világ meghódítására törekszik a német militarizmus. Persze nem ezzel kezdte. Először csak a német lakta szudéta terüle­tek visszacsatolásáért csörtette a kardját Hitler is, s mikor úgyszól­ván a nyugati hatalmak díszkisé- rete mellett ezeket a területeket megkapta, nekiugrott bátorítói­nak, kirobbantotta a világháborút. A Berlin-Róma tengely hazánkon futott keresztül, s forgása vágó­hídra kényszerítette a magyar polgárokat is. Európában másod­szor tört ki a háború úgy, hegy a német imperialisták kezdemé­nyezték. A csorvási tsz-tag, az üzemi munkás és valamennyi ta­pasztalt dolgozó tudja: ha annak idején erélyes állj-t kiáltanak a né­met militarizmusnak, nem zúdult volna pusztulás a világra, amely­ben tíz- és tízmilliók vesztették életüket vagy váltak nyomorékká és emberi javak, a kultúra meg­annyi vívmánya lett a semmivel egyenlővé. Mindezt tudva mond­ják egy emberként megyénk dol­gozói is: Egyetértünk kormányunk nyilatkozatával — meg kell aka­dályozni, hogy még egyszer hábo­rút robbantson ki a német milita­rizmus, melynek ma Hitler utódai, a felelős posztokon ülő SS-tisztek, s patrónusuk, Adenauer kancellár a legfőbb akarói. Elejét lehetne venni szándékuk­nak? Igen. Nyugat-Németország abban a stádiumban ,van, hogy mint NATO-tagállamot, most fegyverzik fel modem nukleáris fegyverekkel a nyugati hatalmak. Ezt a felfegyverzést meg tudná akadályozni a békeszerződés, ame­lyet mindkét német állammal akar megkötni a Szovjetunió, s mind­azok az országok, amelyek annak idején harcoltak a fasizmus ellen. Ebben azonban nem hajlandók be­lemenni elsősorban Adenauerék, akiknek terve, hogy erőszakos úton bekebelezzék a Német De­mokratikus Köztársaságot, és hogy „kiigazítsák” Németország keleti határait. Ezt a revansista politi­kát az NDK szívében fekvő Ber­lin nyugati övezetéből folytatják nyílt provokációs, felforgató tevé­kenységgel, amelynek célja, hogy polgárháborút robbantson ki a két német állam között. Meg lehet akadályozni ennek a revansista politikának az űzését úgy is, ha csak az NDK-val kötik meg a bé­keszerződést. Ebben az esetben Nyugat-Németország, valamint más nyugati hatalmak elesnek minden külön jogtól, amelyben eddig részesültek Nyugat-Berlin- ben, mert hisz az oda vezető utak az NDK területén futnak át. Eb­ben az esetben következésképpen elszigetelődnek azok az erők, ame­lyek Nyugat-Berlinből végzik fel­forgató tevékenységüket az NDK és a szocialista országok ellen. Na­gyon részletesen és világosan fej­tette ezt ki legutóbb Hruscsov elvárs egy amerikai laptudósító- na:k adott interjújában. Megyénk dolgozói, amint a sok­sok helyen végighallgatott beszél­getések is bizonyították, egyetér­tenek azzal, hogy nem lehet tovább halogani ezt a kérdést. Tudjuk, csak határozott, kemény intézke­désekkel lehet megfékezni azokat a szándékokat, amelyek pusztulás­ba akarják taszítani a világot. De nem elegendő csak beszélni erről — mondották a téglagyárban leg­utóbb. Cselekedni kell a tartós béke biztosításáért úgy is, hogy túlteljesítjük a terveinket. Kelet- Németország, amelyet Adenauerék gazdasági blokáddal fenyegetnek, segítségünkre szorul. Volt mér ha­muk is olyan helyzetben, amikor Kelet-Németország sietett a segít­ségére. Tudjuk azonban azt is, hogy mindezek csak átmeneti je­lenségek Előbb-utóbb felülkere­kedik nyugati politikai körökben is a józan ész. s mint ahogy Rusk amerikai külügyminiszter mond­ta hétfői sajtótájékoztatójában: előbb-utóbb tárgyalóasztalhoz ül­nek le a felek, hogv békés úton rendezzék a német békeszerződé0 ügyét. Ez az az út. amelyen át el­kerülhető a háború és amely út­nak a járását követelik szerte a világon államférfiaktól az embe­rek. V. D. Mint a jelentésből megtudtuk, a normarendezések előtt a végre­hajtó bizottság testületet hozott létre, amely havonta vizsgálta a normarendezéssel kapcsolatos fel­adatok végrehajtását. E testület­nek és a szakosztályoknak ellen­őrzése alapján meg lehet állapíta­ni, hogy igen sok új technológiai eljárást vezettek be a tanácsi vál­lalatoknál és sok eredményt ér­tek el az üzemszervezés tekinteté­ben is. Jól segítették a normaren­dezést a vállalatok intézkedési tervei is, s végső fokon mindenütt emelkedett a termelékenység. A Békéscsabai Vasipari Vállalat például valamennyi gyártmányra kidolgozta a technológiai előíráso­kat és műveleti utasításokat. En­nél a vállalatnál a transzformátor részleg a trafó-lemezeknél 29 szá­zalékos selejtkiesést 1,46 százalék­ra csökkentette. A gyártás jobb megszervezéséből eredően ugyanis célszerszámokat, megfelelő prés­szerszámokat készítettek házilag a vállalatnál. A gépek átcsoporto­sítása folytán javult a kihaszná­lás foka, illetve megszűnt az anyagok felesleges mozgatása. A vállalatnál a gázkályha gyártásá­nak technológiai utasítását most dolgozzák ki. Az Orosházi Vas- és Kályhaipa­ri Vállalat lényegében új gyártási profilt alakított ki. Az épületszer­kezeti lakatosmunkák helyébe a kisgépgyártást vezették be. A megrendelő (Kisgép Értékesítő Vállalat) szerint hosszabb ideig fennmaradhat a vállalat új pro­filja, mert kielégítően ellátják megrendeléssel. A termelékenység fokozására egy újítási javaslat bevezetését rendelte el a vállalat vezetősége, amelynek során át­térnek az úgynevezett gyors gal­vanizálást eljárásra. Ennek érde­kében alakítanak át egyes hasz­nált gépeket célgépekké is. A Békés megyei Bánya- és Épí­tőipari Egyesülés a hozzá tartozó téglagyárakban megszüntette az áruszállítás felesleges útjait. Ele­ken és GyomAn megszüntették a lóval történő vontatást. Ugyan­csak megszűnt valamennyi tégla­gyárban a kézi síntovábbítás az anyagkotró gépeknél. Érdekes in­tézkedés történt a békési, az ele- ki, a füzesgyarmati és a gyomai téglagyárakban. Itt a mellékter­mékként keletkező salakot beke­verik a nyerstéglába, s ezzel mint­egy negyvenezer mázsa palaszén- őxleményt takarítanak meg. Az intézkedéssel jelentős mértékben megnövekedett a kemencetűz se­bessége, és a kemence kapacitása. Ugyanakkor ezzel javult a tégla minősége is. A száraztégla-táro- lásnál a kézi anyagmozgatást megszüntette a vállalat, és ezzel megszűnt természetesen a nehéz fizikai munka is, ugyanakkor nö­vekedett a termelékenység. Ugyancsak sok eredményt ho­zott a normarendezéssel kapcso­latos munka a faipari vállalatok­nál, a nyomdaiparban, a textil­iparban, a kézműiparban, a szol­gáltató vállalatoknál és az élel­miszeriparban. A normarendezés bár időlege­sen érintette egyes üzemekben a dolgozók keresetét, az utóbbi hó­napokban már elérik, sőt túl is ha­ladják a normarendezés előtti ke­reseti átlagot. Azokban az üze­mekben pedig, ahol tartósan csök­kent az egy főre eső kereset, ott alapbéremelést eszközöltek. Ez a könnyűiparban például mintegy 370 dolgozót érintett. A normarendezéssel kapcsolato­san nem volt számottevő a lét­számcsökkentés sem. A hét ipar­ág közül mindössze a vas- és fémiparban és a faiparban csök­kentették a munkáslétszámot, de ez összesen csupán 27 főt tesz ki. A vita során dr. Árus Tibor el­mondotta többek között, hogy egyes vállalatoknál helytelen szemlélet kezd kialakulni. Példá­nak említette, hogy az időveszte­ségnél elkerülhetetlennek tartják a Vezető hibájából fakadó kiesést, és csupán a dolgozók gondatlan­ságából fakadó kiesést tartják el­kerülhetőnek. — Ezt a szemléletet nagyon gyorsan meg kell szüntet­ni — mondotta. — Vizsgálnunk, kell továbbra is az üzemszervezés hibáit éppen azért, hogy maga­sabb legyen a termelékenység, magasabb legyen a dolgozók kere­sete. Dr. Kertész Márton elvtárs a jelentéssel ellentétben hangsú­lyozta, tudomásul kell vennünk, hogy azok a dolgozók, akiknek a keresetük csökkent, nem minden esetben értették meg a normaren­dezést. A jelentés azt hangsúlyoz­za, hogy mindenütt megértették a rendezést a dolgozók. Ezután Ker­tész elvtárs javasolta, hogy a lét­rehozott bizottságot továbbra is tartsák fent, hiszen munkájára továbbra is szükség van, mert a technika fejlődésével együtt folya­matosan kell ellenőrizni a normák helyességét is. Arany Tóth Lajos elvtárs ösz- szefoglalója után a határozati ja­vaslatok módosításával a végre­hajtó bizottság elfogadta a norma­rendezéssel kapcsolatos jelentést. Ezután tárgyalta meg a végre­hajtó bizottság a lakásépítő szö­vetkezetek megszervezésére vonat­kozó intézkedéseket, és a Honvé­delmi Sportszövetsé; munkáját. Varga Tibor % A barázdahasítás mesterei (Képes beszámoló a megyei szántóversenyről a 3. olduion.j

Next

/
Thumbnails
Contents