Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-27 / 202. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ara 60 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! 1961. AUGUSZTUS 27., VASÄRNAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM Száz külföldi és hazai öntözési szakember látogatása Szarvason Pénteken száz külföldi és hazai öntözési szakembert fogadtak Szarvason az Öntözési és Rizster­mesztési Kutatóintézetben. A nemzetközi öntözési konferencia résztvevői — akik a Magyar Tu­dományos Akadémián megvitat­ták az öntözés hatásfokát — gya­korlatban tekintették meg Szarva­son, az ÖRKI bikazugi kísérleti gazdaságában jól bevált öntözési módokat. A kedves vendégeket Kovács Gábor, az ÖRKI igazgatója, dr. Gruber Ferenc tudományos kuta­tó, Kovács Gáborné, Nagy Jó­zsef és még több helybeli mező- gazdasági szakember kalauzolta a virágoskertre emlékeztető, szépen gondozott határban. Megtekintették többek között az öntözött lucernatáblán villany, pásztor „felügyelete” mellett sza­badon legelésző fehér hússertés állományt. A zöldtakarmányon kevés abrakkal nevelt süldők kilenc hónapos korra átlag meg­haladják a 100 kilót. Érdekesnek találták a Holt-Körös partján, az egykori terméketlen sziken mes­terségesen telepített herefüves öntözött levegőt is, ahol tavasztól őszig csak annyit esznek a tehe­nek, amennyit legelés közben gyűjtenek, s naponta 10—16 liter tejet termelnek. Hosszan időztek az öntözött si­lókukorica-táblán, a rizstelepen, a kísérleti parcella mellett lévő PVC burkolatú öntözőcsatorna mellett. Divis György és Forgács Károly csehszlovák tudományos kutatók — akik két hetet töltöt­tek Szarvason — elmondották, hogy igen sokat tanultak ebben a kutatóintézetben. A szarvasi ku­tatók szívesen adják át tapaszta­lataikat, s kinn a földeken ma­gyarázták meg, mit hogyan kell csinálni. A vízzel való helyes gazdálkodás és a víz hatásfoká­nak eredményeiről sok konkrét adatot gyűjtöttek Szarvason, amit odahaza hasznosítanak. A külföldi és a hazai vendégek később csónakkirándulást tettek a Holt-Körösön és nagy sétát az arborétumban, ahol a világ min­den tájáról származó fák, cserjék, Mezőmegyeren vasárnap egész­napos változatos műsorral béke és barátsági találkozót rendez a nő­tanács. A békési járás asszonyait kilenc órakor ünnepélyesen fogad­ják, tíz órakor pedig ünnepi nagy­gyűlést rendeznek, ahol Kovács Ferencné, az MSZMP Békés me­gyei bizottságának munkatársa lesz a szónok. A mezőmegyeri asszonyok nagy gonddal készülitek az események­dísznövények között megfeledkez­tek egy pillanatra arról, hogy a magyar Alföldön járnak. A Szarvasi Állami Gazdaság határában főleg a rizstermesz­tést tanulmányozták. Megnézték a működésben lévő öntözőhajót, amelyből egyszerre nyolc csövön 150 méteres körzetben hull az eső, s óránkint egy hold földet húsz milliméteres csapadékkal öntöz meg. A hazánkban tartózkodó kül­földi öntözéses szakemberek kö- özönetüket fejezték ki azért, hogy megszervezték számukra a szarva­si utat, ahol gyakorlatban sok szép eredményét láthatták az öntözéses gazdálkodásnak. —Ary— ben gazdag napra: bográcsban főtt birkapörköltet tálalnak a me­leg étel iránt érdeklődő asszonyok­nak. Délután igazi népünnepély lesz Mezőmegyeren: tombola, láangos- sütés, táncmulatság tarkítja a bé­ke és barátsági napot. Egyébként ünnepi műsorral lép fel a békés­csabai Balassi tánccsoport is. A barátsági napra külön autóbusz- járatokat is indítanak Békéscsa­báról; Béke és barátsági találkozót rendez vasárnap a nőtanács Mezőmegyeren Lelkiismeretesen készülök bármely új feladatra — Tyitov beszámolója a Pravdában — Moszkva (TASZSZ) A Pravda pénteki számában Tyitov őrnagy befejezi a Vosztok- űrhajón tett utazásának történe­tét. Mint írja — a jó hangulat egy pillanatra sem hagyta cser­ben a repülés alatt. Sőt egyre nö­vekedett, ahogy közeledett a le­szállás ideje. Örültem — írja Tyi­tov —, hogy sikerült az egész tu­dományos programot teljesíteni. Minden azt bizonyította, a repülés jól zajlik. Megnéztem az éielmi- szertartályt: 10 napra való élelem volt benne. Szükség esetén te­hát folytatódhat az utazás. A leereszkedés kezdete előtt megbeszélést folytattam az űrhajó főtervezőjével. Mindéi kérdésem­re pontos választ kaptam. — Úgy tegyen, ahogyan eddig is eljárt és minden jó lesz — mondotta nekem. És én újra meggyőződtem, hogy a földön mindent előkészí­tettek az űrhajó leszállására a megadott térségben. Nagyon érdekelt engem a súly­talanság megszűnésének pillanata *— írja Tyitov. Jurij Gagarin el­mesélte, hogy ezt a pillanatot igen nehéz elkapni. És valóban, a súlytalanság valahogyan észrevét­lenül tűnt el. Egyszerre csak azt éreztem, hogy szorosan ülök a széken, s bizonyos erőkifejtés szükséges hozzá, hogy felemeljem a kezem vagy megmozdítsam a lá­bam. — Minthogy közérzetem kifo­gástalan volt, habozás nélkül el­határoztam, hogy kipróbálom a leszállás második fajtáját — ej­tőernyővel ereszkedek le. Amikor az űrhajó már elég alacsonyan volt, kidobattam magam a kata- pulttal, az ülés elvált az űrhajó­tól és fölöttem kinyílt az élénk, narancsszínű ejtőernyő. A felhők alá ereszkedve megismertem a Volgát és két várost — Szarato- vot és Engelst. Tehát minden úgy folyt le, ahogyan megtervezték: a leszállás azon a területen törté­nik, ahova Jurij Gagarin is visz- szaérkezett a világűrből. Az űrhajó a vasúti töltés egyik oldalára ereszkedett, én meg a másikra. Megnéztem az órámat: moszkvai idő szerint 10 óra 18 perc volt. Tehát 25 óra 18 percet repültem. Legelőször három kolhozpa­raszt érkezett hozzám motorbi­ciklivel. Az ő segítségükkel leve­tettem űrruhámat, de akkor már mindenfelől futva érkeztek hoz­zám az emberek. Kivettem az űrhajóból a naplót és autóval a párt területi bizottságához vittek, ahonnan jelentést tettem Nyikita Hruscsovnak. Amikor Hruscsov elvtárs azt mondta, hogy az SZKP tagjának tarthatom magam, meg­fogadtam, hogy lelkiismeretesen készülök , bármilyen új, a mosta­ninál is nehezebb feladatra. Még ugyanezen a napon, egy kis Volga-parti házban találkoz­tam Jurij Gagarinnal. Tyitov végül elmondja, hogy az estét Jurij Gagarin és a hármas­számú űrhajós társaságában töl­tötte. A vasegészségű és ugyan­olyan nyugodt hármasszámú űr­utas olyan kérdéseket tett fel, amelyre senki sem tudott vála­szolni rajtuk kívül. Mindent akart tudni, mert a mi tapasztalataink hasznára válhatnak neki egy újabb, s lehetséges, hogy az eddi­gieknél is nehezebb űrutazás so­rán. (MTI) # öfdmm fél dßlgjxznl A Békés megyei Növényvédő Állomás szakszervezeti bizottsága ez év áprilisában versenyt kezdeményezett a vegyszeres gyomirtás minél nagyobb területen való elvégzésére. A versenyben legjobb helyezést elérők részére jelentős összegű jutalmat tűztek ki, s a dolgozók szinte valamennyien vetélkedtek egymással. Csomós István elvtárs, a Növényvédő Állomás igazgatója az augusz­tus 20-ra rendezett ünnepségen méltatta a dolgozók szorgalmas munkáját és az elért eredményeket. Mint mondotta: — A verseny­nek köszönhető, hogy a Növényvédő Állomás a 63 452 hold össz­munka éves tervéből augusztus 20-ig 54 294,6 holdat végzett el, azaz a terv 85,5 százalékát. A vegyszeres gyomirtási verseny győztese Hollósi András brigádja lett, akinek Csomós István a verseny első díjaként átadta a vándor­zászlót és az 1500 forintot. Hollósi András az augusztus 20-án rendezett ünnepségen vette át Csomós Istvántól a „Kiváló Dolgozó” jelvényt és az ezzel járó 600 forint pénzösszeget is. Ugyancsak „Kiváló Dolgozó” jelvényt kapott Pocsai Imre és Wagner Mihály, akik a géppárok versenyében 814 normálholdnak megfelelő vegyszerezést végeztek. Ghánában bizottság alakult a magánvállalkozások ellenőrzésére ACCRA (MTI) A ghanai kormány bizottságot ál lított fel, amelynek az a feladata, hogy megvizsgálja a Ghánában , működő magánvállalkozásokat. A, I bizottság jelentést tesz a kormány-! nak arról, hogyan alkalmaznak ghanaiakat a vállalatok vezetésé­ben, pontosan fizetlk-e a béreket, milyen béreket és fizetést adnak az alkalmazót* aknak, s általánosságban milyenek a munkafeltételek.

Next

/
Thumbnails
Contents