Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-24 / 199. szám

1961. augusztus 24., csütörtök HÉPŰJSÁG 5 A TIT ötezer Ismeretterjesztő előadást tart a télen — Kaszai Pál nyilatkozata — Megyénk városaiban és falvai­ban naigyon megnőtt az érdeklő­dés az ismeretterjesztő előadások iránt. Az új oktatási évad előké­szítéséről, a hosszú őszi és téli es­ték hasznos eltöltéséről beszélget­tünk Kaszai Pállal, a TIT megyei titkárával, aki a következőket mondotta el: — Az elmúlt ősszel előre szer­ződést kötöttünk üzemekkel, in­tézményekkel és termelőszövetke­zetekkel az ismeretterjesztő elő­adások megszervezésére. Ez a módszer jól bevált, ezért hasz­nosítjuk ebben az évben is. A párttal és a tömegszervezetekkel közösen tárgyaltuk meg az őszi­téli programot, s együtt szervezzük az előadásokat, a tanfolyamokat, szakköröket. Elhatároztuk, hogy a télen legalább ötezer ismeretter­jesztő előadást tartunk. — Messzemenően figyelembe vesszük a lakosság érdeklődését Nálunk nagyon szeretik a gyer­meknevelési, egészségügyi, mező- gazdasági és külpolitikai témájú előadásokat. Legtöbbet a pedagó­gusok segítenek, de szívesen tar­tanak előadásokat agronómusok, orvosok és jogászok is. Háromszáz állandó előadónk van. Az ő to­vábbképzésükre is nagyobb gon­dot fordítunk. Klubesteken, ta­pasztalatcseréken rendezünk vitá­kat részükre, s így egymás tapasz­talatait is hasznosíthatják. Arra nagyon ügyelünk, ha egy község­ben különösebben megszerettek egy előadót, lehetőleg mindig őt küldjük oda. Nagyon hasznosak az akadémiák is. A télen hatvan termelőszövet­kezeti, huszonöt-huszonöt munkás és ifjúsági akadémia indul me­gyénkben. A szakszervezetekkel karöltve világnézeti és szakmai jellegű elő­adássorozatokat rendezünk. Gyu­lán beindítjuk a kereskedelmi akadémia második évfolyamát is, hogy a kereskedelmi mintaváros­ban valóban példás munkát lát­hassanak a vásárlók és érdeklő­dők. — Nagyon megkedvelték nálunk a TIT hatáskörében működő akva- rell szakkört. Sok szép képzőmű­vészeti alkotás születik a szak­körben, s a tagok kollektiven ismerkednek a nagy mesterek éle­tével, munkásságával. Elhatároz­tuk, hogy újabb szakköröket indí­tunk. Mivel az űrhajózási sikerek felkavarták a kedélyeket, csillagá­szati szakkört is szervezünk. — Békéscsabán megalakult a TIT városi szervezete dr. Pirityi Pál főorvos és Farkas Sándor ta­nár vezetésével. — Ary — KÖNYVÚJDONSÁGOK Az Európa Kiadó népszerű Mo­dern Könyvtár-sorozatában jelent meg Silvia Magi Bonfanti Fény a sikátor fölött című kisregény e. Az írónő egy bérkaszárnya életét mu­tatja be. Karel Hynek Mácha Heggel pirkadattól című köteté­ben szereplő versei az élet és ter­mészet örök erejét és szépségét érzékeltetik. A Szépirodalmi Kiadónál meg­jelent Hajnal Anna Olajos kor­só című kötete, amely a költőnő az utóbbi években írt verseit és műfordításait foglalja magában. Jókai Mór A mi lengyelünk című regénye egy fiatal házaspár szo­morú életének története. Veres Péter trilógiája, A Balogh család története magában foglalja a Szol­gaság, Szegények szerelme és a János és Julcsa című köteteket. A Móra Ifjúsági Kiadó jelentet­te meg Kántor Zsuzsa elbeszélését David elindul címmel. Az elbe­szélés a harmincas évek elején játszódik a csepeli Shell-telepen. A Gondolat Kiadó újdonsága, az Esszék és esztétikák című kötet az elmúlt másfél-két év alatt a szovjet irodalmi folyóiratokban megjelent viták anyagát foglalja össze. A Játékszín-sorozatban je­lent meg Bródy Sándor A medi­kus című drámája, valamint Ar­buzov Tanya című színdarabja. várja Vácon a 13.30-as szerel­vényt. — Ez jó — mondtam neki, s el­keseredésemben röhögtem. (Volt Svejlnnelc egy ismerőse, egy bádogos, aki mindig összefüggéstelenül beszólt. Ha például megkérdezték tőle, hogy fürdött-e már az idén, azt mond­ta: ' „Az idén még nem fürödtem, de viszont ebben az évben j6 lesz a szilva- termés.” Vagy ha azt kérdezték tőle, hogy látta-e már a pisai ferde tor­nyot, azt felelte: „Azt még nem lát­tam, de tegnap 3:0-ra kikapott a csa­patom.”) » Volt egy másik „sörös” esetem is Pesten. Csapolt sört akartam inni, mert juszt sem fogok üveg­ből fogyasztani. Csakhogy juszt is üveges sört fogyasztottam, mert a csapolt sörből elfogyott a beterve­zett hektó, új hordót pedig nem csapoltak. Megváltottam a blok­kot, odamentem a csaposhoz, aki barátságosan elém tette a kisüveg sört. Én megfogtam egy pohár­ral együtt, és odébb akartam áll­ni, hogy más is hozzáférjen a jó, langyos italhoz. De ebben a pil­lanatban csattant a kedvességgel egyáltalán át nem itatott felszólí­tás: — Az üveg marad, azt nem fi­zette ki! Majd ha kifizeti, akkor hazaviheti! (Volt egy ismerősöm, oki rengeteg embernek tartozott. A pincérnek, a te­jesnek, a sark: fűszeresnek, meg az új­ságárusnak is. Egyszer aztán az utóbbi megszólította teljesen jogosan—, mert mégsem fektetheti be a pénzét azért, hogy más újságot böngészhessen —, hogy „kedves barátom, tartozik 20,50- nel, ha lenne kegyes .; — Mit kiabál velem?! — kiabált az adós ismerősöm, — Elköltöztem már a városból?! Végeredményben teljesein igaza volt ennek az ismerősömnek.) « Nem vagyok Pest-ellenes. Bár csak ö is imádna egy kicsit en­gem, mint ahogy én imádom őt. Nem úgy, mint ahogy jártam ve­le még vonattal hazafelé indu­lásomkor is. Az ablakból nézeget­tem a gyönyörűszép Pest-környé­két. A város szélén néhány szép kis villa szorongott a fák árnyé­kai között. Kedvesek, meghittek. És vannak ott különböző lak-ok. Ilyen-lak, meg olyan lak. Majd­nem az utolsó villa faláról sze­mérmetlenül vigyorgott rám a kö­vetkező szöveg: „KIRUG-hAK”. — Na — gondoltam — ez is Pest. (Van egy munkatársam, mondhatnám úgy is, hogy barátom. Pestről „impor- tálódott” városunkba. Elpanaszoltam neki, hogy még a villa neve is utála­tosan bánt el velem Pesten. — Az semmi — legyintett fásultan — Felmentem, hogy keresek magam­nak ott munkát, s tudod milyen vá­laszt kaptam Pesttől: „BE SEM FO- GAD-iLAK” Mégis imádom Pestet. Varga Tibor Egyhen-másban mindnyájan Gagarinok vagyunk RÉG TESTVÉRÜNKKÉ fogadtuk, serf- vünkbe zártuk őt. Azt hittük, hogy ér­zelmileg közelebb már nem is ke­rülhet hozzánk. És — most, hogy itt járt köztünk bájos életepárjával és az aranyos Gál ócskájukkal, még jobban, erősebben érezzük, mennyire a miénk az örökké mosolygó Jurij. De így volt ez mindenütt a világon, ahol csak megfordult eddig, ahol békés életre szomjazó, dolgos, tiszta szándékú em­berek élnek. Keblére ölelte a világ. Mindnyájan nagyon megszerettük őt, nemcsak első űrrepülőként, hanem mint egyént, mint szerény kommunista embert, a becsületes százmiriók békés életcéljának a megtestesítőjét is. A MÁSIK HŐST, Tyitovot ugyan­ezekért a tulajdonságokért ölelte ma­gához hőstette után a világ. Bennük a szovjet ember, az új, a kommunista társadalom emberének elragadó egy­szerűségét szeretjük oly nagyon. Maga Gagarin és Tyitov hangoztatja is sza­kadatlanul, hogy nem kevesebbek, de ■ nem is többek ok a párt neveltjeinél, a nép előretörő fiainál. Abból a nagy­szerű közösségből valók, melyből gyárak, mezők, tervezőasztalok, író-1 asztalok, műtermek, laboratóriumok és űrhajók szorgos munkásai, tervezői, készítői. Mindezt Gagarin látogatása gondal­tatta velem végig. És még valami, né­hány olyan — talán jelentéktelennek látszó — magatartásbeli tünet, amit ve­lem együtt mások is láthattak, tapasz­talhattak a hétköznapok során. Ezek a torz jelenségek, ha nem Is nagy hord­erejűek és végzetes kihatásúnk, még­sem illenek abba a nagyszerű képbe, amely az újért küzdők világát ábrá­zolja. Élesen ellentétesek mindazzal, amit a ,,közösségért élés” felemeld fo­galma alatt értünk. A fennhéjázó gő- gösködésre, a munka lebecsülésére és különösen a mások semmibevevésére gondolok. Az utóbbi sok minden egyéb hibának a melegágya. Az ilyesmi bán- tón és fájdalmasan kikezdi bent is, és külellenségeink ügyes feltálalása révén Nyugaton is a még nem egészen tisz- tánlátó, de egyébként becsületes ré­tegek szemében mindazt, amit társa­dalma átalakításában, szakadatlan munkálkodás közben népünk elért. A hibának, a rossznak a híre a rémhír sebességével terjed a világban, túl­szárnyalva legnagyszerűbb eredménye­inket is. De kinek van ilyesmire szük­sége? Ellenségeinken kívül senkinek. Mégis meggondolatlanul vagy egysze­rűen ostoba gőgből ártalmas kijelenté­sek hangzanak el itt-ott. EGY VÁLLALATI IGAZGATÓ fele­sége sajnálta, hogy férje nem a felsza­badulás előtt lett igazgató (!), mert ak­kor cselédséget tarthattak volna-. Egy másik megtiltotta a lányának, hogy gépkocsivezetővel udvarolhasson ma­gának, mert „az ilyen parti nem mél­tó”. Az efféle magatartás a vállalati igazgatók zömétől, felelős munkájukat öntudatosan, fáradságot nem kímélve végző többségtől pokoli messze áll, élettársuktól úgyszintén. Ez arculcsa- pásukkal egyenlő. Ilyen kijelentések azt a hazug, mert nem általánosítható, véleményt táplálják a mindent kész­pénznek vevő jóhiszeműekben, hogy „lám, minden munkás elburzsujoso- dik, amint felviszi az. isten a dolgát.” Az embereikkel, a dolgozókkal, az „ügyfelekkel” valló némely hivatalos bánásmódra is akad néhány riasztó példa. — Egy anyának halaszthatatlan határidős családi ügyben szüksége lett volna iratának a sorszámára. Rohanta hivatalba. Délután lévén, már csak ő lett volna az egyetlen ügyfél. Az író­asztal mögött unatkozó hivatali dolgo­zók közül az egyik kijelentette, hogy a kért számot csak az iktatókönyv ve­zetője adhatja meg, az pedig szabad­ságon van. — Ott a könyv kérem, a könyöke alatt, csak ki kell nyitni. SZÓ SEM LEHET róla, hangzott a válasz elutasítón. A kétségbeesett anya futott az illető iktató lakására. Az ép­pen utazáshoz készülődött, csomagolt, gyermekeit öltöztette, mégis készsége­sen elsietett vele, hogy megadhassa a sorszámot. Miikor az édesanya boldo­gan távozott, ő pedig megkérdezte munkatársait, hogy miért nem adták meg ők a számot, hiszen minden sza­bályellenesség nélkül megtehették vol­na, azt felelték: mert remélték, hogy végleg lerázzák az ügyfelet. Másik eset. Tiszta külsejű, szerény viselke­désű, a két ,keze munkájából élő idős házaspár kereste fel a minap szer­kesztőségünket . Miként ez magától ér­tetődő, kezet szorítottunk velük, be­mutatkoztunk, és barátságosan hellyel kínáltuk őket. Erre mintha összebe­széltek volna, mindketten sírvafakad- tak. Riadtam néztünk rájuk, mi tör­ténhetett, talán akaratlanul megbántot­tuk őket valamivel? Faggatásunkra el­mondották, hogy örömükben sírtak. Jólesett nekik a szíves fogadtatás. Gyerekként panaszkodva mondták el, hogy mikor egy „másik hivatalban” jártak, jogos panaszukkal, ott köszö­nésüket nbm fogadták, le sem ültették őket. — Engem, hatvanöt esztendős öreget egyszerűen letegezett a hivatalnok úr — méltatlankodott a bácsi. Persze, mi csak egyszerű cigányemberek va­gyunk — legyintett hozzá. SZÉPEN, TÜRELMESEN megmagya­ráztuk, hogy nem ez a baj, hanem, hogy olyan helyeken, ahol emberek ügyes-bajos dolgát kell türelemmel és szeretettel intézni, néhány olyan „ügy­intéző” is rontja a levegőt, aki sem­miképpen sem érdemes az ilyen fele­lősségteljes posztra, holott másutt, eset­leg megállná a helyét. — Változtasson a szokásán — volt az öreg véleménye. És itt találkozik össze az űr hősének és a „köznap emberének” magatartás­beli kérdése. Ha egy ritka történelmi hőstett ünnepelt szereplője oly végte­lenül egyszerű, közvetlen tud maradni az életben, milyen jogcímen gőgöskö- dik embertársai fölé és nézi le őket; kezeli semmibevevően az a néhány azok közül, akiket népük bizalma em­berek ügyét, sorsát intéző helyre emelt? És csak ők hibásak ebben? A környezetük nem? A munkás világ le­nézéséig, az úrhatnámságig torzult szemléletű igazgatónék esetében senki sem akadt a közelben, sem férj, sem elvtársak vagy mások, akik erre a visszájára fordult magatartásra kellő módon reagáltak volna, akik nevelő szándékkal megmagyarázták volna a helyzet fonákságát és a belőle szárma* zó káros kihatásokat? Abban a hiva­talban, ahol az édesanyát mint ügyfe­let a nagyon is ráérő „ügyintézők^ lustaságból egyszerűen lerázták, ott sem figyelt még fel senki arra, hogy miként bánnak a felekkel? Ahol va­laki hivatali beosztásával pimaszul visszaélve, a régi jegyzők fennhéjázá- sával, letegező, megalázó módon kezel egy öregembert, a körötte lévők ezt eltűrik? GAGARIN BÁTRAN és nyugodtan tette életét koronaként arra a nagy­szerű erőfeszítésre, mellyel honfitársai az embert űrbe ragadó rakétát és an­nak minden kellékét megalkották. Mi, magyarok itt mindnyájan a szocializ­musba ragadó rakéta alkotói és utasai; és így egyben-másban mindnyájan Gagarinok vagyunk. A múlt nehézségi erői bennünket egyénenként is sok mindenben a régihez akarnak láncolni; Tőlük elszakító erőt a békébe, sza­badságba, új életünk felépítésébe ve­tett hitünk adhat csak. Ennek ma­gunkévá tételéhez nem kell életünket kockáztatni. Elsajátíthatja bárki, élet­veszedelem nélkül. De mindenképpen meg kell cselekednie, ha el akar ütni azoktól, akik minden alap nélkül gő­gösek, embertársaikat semmibe vevők* Szerénységre és szorgalomra tanít iga* jó barátunk, a világ első űrrepülője* Jurij Gagarin. Huszár Rezső emberek Lapunkban már kétszer írtunk arról, hogy a Szabadság téri 9. számú ház előtt az utca felőli ré­szen csúnya, nem éppen szemet gyönyörködtető gaz burjánzóit, írásunk megértésre talált, a gazt eltakarították. Már arról is irtunk, hogy ezzel a házzal szemben lévő épület előtt is ugyanolyan gaz nö a ház tövén. A napokban az Ifjúsági Ház és a Szlovák Diákotthon közti épületek elől egy idősebb néni ka­pával, lapáttal eltakarította a gazt. Ki mondja ezután is, hogy nincsenek megértő emberek' (—tyik-) Rádió- és televízió-műsor PÉNTEK, 1961. AUGUSZTUS 25. KOSSUTH RÁDIÓ: 4.30 Hírek. 4.35 Vidáman, frissen! 8.10 Versenyművek. íí.OO Az ágasvári csata. 9,20 Könnyű ze­ne. 10.00 Hírek. 10.10 Napirenden 10.15 Spanyol tárgyú operákból. 10.59 Lottó- eredmények. 11.00 Éljenek a Lajosok! 11.15 A Máday—ifj. Nagy együttes ját­szik. 11.35 Fúvósátiratok. 12.00 Hírek. 12.15 Könnyű zene ebédszünetben. 13.00 A mezők éneke. 13.20 Verbunkosok, katonadalok. 13.45 Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. 14.00 Da­lok. 14.15 Játszani jó! 14.35 Blaháné. 15.00 Hírek. 15.10 Dal tanulás. 15.30 Hangszóróval a tűzvonalban. 15.50 Szív küldi szívnek szívesen. 16.30 Periszkóp. 16.45 Kórusművek. 17.00 Hírek. 17.15 ötórai tea. 18.05 Miről tanúskodik Te­herán? 18.20 Négy műfaj — négy szer­ző. 19.05 Gál Anti és a többiek. 19.20 Bartók művek. 19.45 Jó éjszakát gye­rekek. 20.00 Esti krónika. 20.20 Zenés divatszalon. 21.15 A megszállott. Rádió­játék. 22.00 Hírek. 22.20 Közvetítés Lu­zernból. 24.00 Hírek. 0.10 Opereítrész- letck. PETŐFI RADIO: 5.00 Reggeli zene. 8.00 Hírek. 14.15 Sólymos Péter zongo­rázik. 14.45 Titok. 15.00 Szórakoztató zene. 15.50 Riporterek jegyzetfüzetéből. 16.00 Hírek. 16.05 Bajazzók. 16.20 lánc- zene a Román Rádió műsorából. 16.50 Tábori hangoskép. 17.00 Román zenei hét. 17.40 Theodore Dreiser. Ig.OO Hírek. 18.05 Verbunkosok, népdalok, csárdá­sok. 18.40 A Rádiószínház évadjáról. 19.00 Hírek. 19.05 Operettrészletek. 19.45 Sporthiradó. 20.00 Esti hangverseny­kalauz. 20.40 Falurádió. 21.00 Hírek. 21.10 Kórusok. 21.20 Tánczene. 22.00 Haydn: D-dur vonósnégyes. 22.20 Ma­gyar nóták, csárdások. 23,00 Hírek. TELEVÍZIÓ: Adásszünet. 9mi SZABADSÁG MOZI, Békéscsabai Aug. 24—30: Pedro kapitány vidám hadjárata. K. h. 6, 8, vas. 4, 6, 8. BRIGÁD MOZI, Békéscsaba. Augusz­tus 24—30: Szeptemberi szerelem. Kj h. fél 6, fél 8, vas. fél 4, fél 6, fél 8, A békéscsabai SZABADSÁG és BRI­GÁD MOZI közli, hogy a későn ér« kezűk csak a híradó utáni szünetben foglalhatják el helyüket. A Szabadság és a Brigád moziban minden kedden és pénteken délelőtt 11—1-ig elővételi pénztár. TERV MOZI, Békéscsaba. Augusztus 24— 26: Felismerés. K. h. fél 6, fél 8, vas. fél 4, fél 6, fél 8. BRIGÁD KERT-MOZI, Békéscsaba^ Augusztus 24—25: Szegény gazdagok? X. 9. SZABADSÁG MOZI, Gyoma. Aug. 25— 27: Kenyér és rózsák. K. A. 8, Vj 4, 6, 8. PARTIZÁN MOZI. Orosháza. Aug. 24—27: Üjra reggel van. K. h.: 6, 8* v.: 4, 6, 8. béke MOZI, Orosháza. Augusztus 2)5—30: Ludas Matyi. K. h. fél 6, fél 8, vas. fél 4, fél 6, fél 8. PETŐFI MOZI, Gyula. Augusztus 24— 27: Gyűlölet áldozata. K. h.: 6, 8, v.: 4. 6, 8. ERKEL MOZI, Gyula. Augusztus 25— 27: A góllövő zenész. K. h. fél 6* fél 8, vas. fél 4, fél 6, fél 8. VÖRÖS OKTOBER MOZI. Mczőko- vácsháza. Aug. 25—27: Gábor diáki K. h. 8, vas. 4, 6, 8. bástya mozi. Békés. Augusztus 24— 27: Az énekes csavargó. Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8. PETŐFI MOZI. Sarkad. Augusztus 25— 27: Sorsok áHomása. K. h. 8, vas; 4, 6, 8. TÁNCSICS MOZI, Szarvas. Augí 24— 27: Veszélyes út. K. h. 6, 8, vas. 4, 6, 8. ADY MOZI, Szeghalom. Augusztus 25— 27: Seiler utca 8. K .h. 8, vas. 4} 6, 8. SZABADSÁG MOZI. Vésztő Aufc 25—27: A próba folytatódik. K. h. 84 vas. 6, 8,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents