Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)
1961-07-09 / 160. szám
1961. július 9., vasárnap 3 NÉPÚJSÁi Ű Huszonötezer holdas új öntözőrendszer Megyéinkben, a Körösök mentén mintegy 25 000 holdas új öntöző- rendszer épül a második ötéves terv időszakában. A húszezer holdasra tervezett körösladányi öntözőrendszer egyik több kilométeres főcsatornája már elkészült, első négyszáz holdas öntöző fürtje üzemel a gyomai Üj Élet Tsz földjén. A továbbiakban több öntöző fürt épül ki a Körösi Állami Gazdaság területén, majd a körösladányi és dévaványai termelőszövetkezetekben. Békésszentandráson 4300 holdas lesz a nyolc fürtből álló öntözőrendszer, amelynek kétezer hold öntözésére alkalmas főcsatomahálózata szintén kiépült, s az első nyolcszáz holdnyi öntözőfürtöt a békésszentandrásd November 7, a Rákóczi és a Zalka Máté Termelőszövetkezeteknek a jövő héten adják át ünnepélyesen. Az új öntözőrendszerekkel rizses vetésforgóban gazdálkodnak és szárazföldi növényeket is öntöznek. Országjárás A Kommunista Ifjúsági Szövetség Békés megyei Bizottsága mellett működő fiatal agrár-értelmiségiek csoportja augusztus 1-től 4-ig országjárásra készül. Most a növénytermesztők utaznak Budapestre, Gödöllőre, Keszthelyre, hogy megtekintsék az Agrártudományi Egyetem Tangazdaságát, a Gödöllői Kiséllattenyésztői Kutató Intézetet és a Keszthelyi Akadémia Rezervátumát. Útközben megtekintenek több állami gazdaságot, ipari üzemet, találkoznak fiatal mezőgazdasági szakemberekkel & kicserélik tapasztalataikat. ‘hétköznapi feljegyzés ' Jobb árakkal, sok kedvezményei •r kezdődik meg a jövő évi szerződéses sertéshizlalási akció A JÖVÖ ÉVI HÚSELLÁTÁS biztosítására a Gazdasági Bizottság határozata alapján 1961. július 1- vel megindította az Állatforgalmi Vállalat a szerződéskötéseket. Ezt a feladatot megyénk csak úgy tudja teljesíteni, ha minden termelőszövetkezet a nagyüzemi állattartás és hizlalás előnyét kihasználva, teljes erővel részt vesz a sertéshizlalási akciókban. Emellett jelentős szerep jut a háztáji gazdaságoknak, valamint az egyénileg gazdálkodó termelőiknek és a föld nélküli állattartóknak is. A SERTÉSHIZLALÁSI akció keretében, szerződés köthető minden meglévő jó csontozató, hizlalásra alkalmas választott malacra és süldőre, továbbá tenyésztésbe fogott kocára és kanlott sertésre. A leszerződött sertéseket legkorábban 1962. évi január 1. napjától kezdődően, szerződő fél által vállalt szállítási hónapban kell átadni. Az átadást csak a szerződéskötéstől számított 60 nap eltelte után történhet meg. Az akcióban 1962. év végéig történő átadásra lehet szerződést kötni. A fehér hús*-, valamint a húsjellegű sertések alsó átadási súlya 106 kg, a zsír- és zsír jellegű sertéseknél 126 kg, a tenyésztésbe fogott koca és kanlott sertés alsó átadási súlya 170 kg. A szerződés megkötésénél minden esetben a lekötött süldők súlyából kiindulva kell az Állat- forgalmi Vállalat megbízottjával együttesen meghatározni az átadási hónapot úgy, hogy ezen időig a leszerződött sertések a minimális súlyban feltétlenül átadásra kerüljenek. A sertéshizlalás jövedelmezőbbé tétele céljából kormányzatunk két irányú változtatást vezetett be az új akciókban., melyek közül elsőként említjük a hús- és húsjellegű sertéseknél az átadási alsó súly 110 kg-ról 106 kg-ra történt leszállítását, valamint az egyes súlykategóriák csökkentését, így például fehér hús-, hús- és húsjei- legű sertésnél a korábbi akciókban meghatározott legmagasabb egységár kifizetéséhez előírt alsó súlyhatárt 10 kg-mal csökkentette, fehér hússertésnél 131 kg helyett 121 kg felett fizethető a legmagasabb egységár, hús- és hús jellegű sertésnél 141 kg helyett 131 leg felett. A másik lényeges kedvező változtatás az egységárak emelése az egyes fajtajellegeknél és súlykategóriáknál. A fehér hússertésnél a súlykategóriától függően kg- ként 20—50 fillér emelés, hús- és húsjellegű sertésnél kg-ként 50— 90 fillér emelés, zsír- és zsírjeile- gű sertésnél kg-ként 70 fillértől 1,20 Ft-ig, tenyésztésbe fogott kocánál és kanlott sertésnél kg-ként 50 fillérrel emelte fel kormányzatunk a szerződött hízottsertés átvételi árát. Különösen jelentős az áremelés a zsír- és zsírjeJlegű sertéseknél. VÁLTOZATLANUL fennáll a termelőszövetkezetek részére a szerződéskötés után igénybe vehető rövid lejáratú hitel, egy tételben történő leadás esetén nagyüzemi felár, valamint a leadott sertések után a vállalat által fizetendő öb-kénti kamattérítés. Háztáji és egyéni gazdaságok, valamint állattartók továbbra is 400,— Ft kam átmentés előleget kapnak ser. zsa-öböl partján. Napok alatt olyan feszültté vált a helyzet, hogy az elmúlt héten a Biztonsági Tanács napirendiére tűzte a Kuwaiti kérdés megtárgyalását A Biztonsági Tanács ülésén az iraki küldött ismételten hangoztatta, hogy kormánya „békés eszközökkel kívánja érvényesíteni jogait”. Mint az iraki képviselő rámutatott: az angol kormányt a kuwaiti nép nemzeti felszabadító mozgalma rettentette meg és késztette arra, hogy fegyveres eszközökkel is megőrizze gyarmati uralmát az ország fölött. Az iraki küldött szavainak igazságát akarva, nem akarva alátámasztotta Richard Wood angol üzemanyag- és energiagazdálkodási miniszter kijelentése az alsóháznak a kuwaiti helyzettel foglalkozó ülésén. Wood ugyanis közölte, hogy Nagy-Britannia 1960. június 1-e és 1961. május 31-e között nem kevesebb mint 24 millió tonna nyersolajat importált Ku- waitból. Ez pedig Anglia teljes nyersolajbehozatalának 39 százalékát jelenti. Az Arab-Keletre küldött hajók, repülőgépek és páncélosok tehát nem a kuwaiti nép „függetlenségét”, hanem a Kuwait Oil Company és a többi angol—amerikai olajtársaság koncesszióit védik. Éppen ezért követelte Zorin a szovjet küldöttség nevében, hogy a Biztonsági Tanács kötelezze az angol kormány csapatainak azonnali kivonulására Kuwait területéről. A kuwaiti probléma az arab országok belső ügye, s a kérdést nekik kell az ENSZ alapokmányával összhangban — békés úton, erőszak alkalmazása nélkül — megoldaniok. Az iraki kormányban, amint azt a Biztonsági Tanács vitája is megmutatta, megvan az erre való készség. léseként, s ebben az akcióban is részesülnek központi készletből, állami áron, sertésenként 1,5 q — főleg fehérjedús — abraktakar. Hiány-juttatásban. Változatlanul fennáll a termelő- szövetkezetek részére a tagok általi lekötött minden olyan átadott hízott sertés után a kg-ként 1,20 Ft lebonyolítási díj fizetése, ha a termelőszövetkezet legalább 1 q abraktakarmányt ad el a tagnak sertésenként, állami áron. A lebonyolítási díjat a vállalat a termelőszövetkezetek részére igénylésük alapján negyedévenként utalja át. A KORÁBBI ÉVEKTŐL eltérően már július 1-én beindult az új akció. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a termelőszövetkezeteit, tsz-tagok és egyéni állattartók kellő időben felkészülhessenek a jövő évi hizlalásra. Az Állatforgalmi Vállalat az akciók beindulásakor a termelőszövetkezetekkel 1962. I. félévre kezdi meg a szerződéskötéseket, háztáji- és egyéni gazdaságokkal és más állattartókkal egyelőre csak 1962. I. negyedévi átadásra köt szerződést. A szerződéskötés menetét későbbi átadási időpontra folyamatosan fogja szabályozni az Allatforgal- mi Vállalat. A háztáji és egyéni gazdaságokkal most kötendő szerződésekre a takarmáoyutalványo- kat kiadjuk, azonban ezeknek beváltása csak 1961. november 1-e után kezdődik meg. Az 1962. évi sertéshizlalási akció beindítása mellett párhuzamosan tovább folytatódik a szerződéskötés az ez évi sertéshizlalási akciókban, 1961. évi átadásra. Termelőszövetkezetek részére július 1-től történő átadásnál az alsó súlyhatárt 106 kilogrammban, illetve 126 kilogrammban állapította meg a kormányzat. A tsz-ek részéről feltétlenül szükséges a szerződéskötés az ez évi tervek teljesítése érdekében. Háztáji és egyéni gazdaságokban kedvező továbbra is ez évre szerződni, mert ebben az akcióban még darabként 2 mázsa takarmányt kapnak azonnali beváltási lehetőséggel. Itt kell megemlítenünk, hogy az 1961. évi akcióban lekötött és 1961. év végén átadásra esedékes sertéseknél, amennyiben 1961. év december 31. napja után kerülnek átadásra, csak az 1961. évi akcióban rögzített súlycsoportok szerinti vételárat fizeti az Állatforgalmi Vállalat. KARDOS PÁL a megye Ulatlurgali«* Vállalat igazgatója A szervezésről Napjainkban a párt-, az állami szervek tevékenységének középpontjában a gazdasági szervező és kulturális nevelőmunka áll. Ez a feltétele, hogy gyorsítsuk a szocializmus építését, hogy gyarapodjanak az anyagi javak, és gyarapodjon az emberek kulturáltsága, erősödjenek bennük a szocialista jellemvonások. Ezt az alapvető „tételt”, a proletárdiktatúra e funkciójának előtérbe lévőségét mindinkább és mind többen értik. Ennek megfelelően hoznak döntéseket, szabják meg a feladatokat a párt- és állami szerveink, tömegszervezeteink. Ez alkalommal azt tennénk szóvá, hogy helyenként nem jól értelmezik a szervezőmunkát, helyesebben: a szervezőmunka lényege elsikkad. Vegyünk csak egy példát. Megyei szinten a nyári munkákkal kapcsolatban olyan terv készült, amely számba vett a gépi erőtől kezdve az emberi erőig mindent. E terv alapján járásokban, községekben, szövetkezetekben az aratás megindulása előtt megvitatták, hogyan, miképpen biztosítsák a betakarítás zavartalanságát. Tehát megfelelő döntéseket hoztak, melyeknek valóra váltását az aratás menete tükrözi. Mégis, ha nem csupán a jelen pillanatot nézzük, hanem előre is tekintünk, akkor azt kell mondanunk, hogy a döntések, tervek végrehajtása nem volt minden tekintetben jól megszervezve. Nevezetesen arról van szó, hogy a kalászosok learatásával egy időben már a jövő évi termés alapjait akarjuk előkészíteni. S ezt most nagyban gátolja, hogy egyes helyeken a kombájnnal aratott tarlókon ott hevernek a szalmacsomók és nem kezdték meg a talaj művelését. Pedig a megyei szintű tervben precízen lei volt munkálva, hogy a kombájnok után a szalmacsomók is idejében lekerüljenek a tarlóról. S hogy egyes helyeken nem így történt, annak oka, hogy a szalmalehúzás nem volt megszervezve. Nem másról van szó, mint arról, hogy ezeken a helyeken nem vették számba megfelelően az iga- erőt, a gépi erőt, az emberi erőt és így tovább. Nem jelölték meg, kik hogyan húzzák le a szalmacsomókat a tarlóról. Nem elégséges kimondani: minden erőt a betakarításra, hanem ezt az erőt helyesen el is kell osztani. Így nyer megvalósulást a gyakorlatban a gazdasági szervezőmunka, így válnak anyagi erővé a helyes döntések, határozatok. Amikor a szövetkezetek szilárdításáról beszélünk, nem másról van szó, mint erről. Ennek gyakorlatba való átültetését fényesen példázza a gyulai Aranykalász Termelőszövetkezet. Tavaly mint gyenge szövetkezetét emlegették, döcögött a munka és csaknem mindennel el voltak maradva. Most pedig rendben mennek náluk a dolgok, nincs fejetlenség, mert elsődlegesnek tekintették a munkák megszervezését. S amíg tavaly a szövetkezeti gazdák közül sokan csak ímmel-ámmal, kedvetlenül dolgoztak, az idén kedvvel dolgoznak, mert látják, hogy minden a maga helyén van, nem kell ide- oda kapkodniuk. Arról nem is beszélve: nagyüzemben, ezer holdakon mindent átfogó szervezés nélkül jól gazdálkodni nem lehet. Hogy úgy mondjuk: minden szegnek, minden kapának a maga helyén kell lennie. Nem volna helyes, ha a szervezést a gazdasági tevékenységre korlátoznánk csupán. Az elején említettük, hogy a párt-, az állami szervek tevékenységének középpontjába a gazdasági szervezés és kulturális nevelőmunka áll. S ahogyan megsínyli a gazdasági munka a szervezés gyengeségeit, ugyanúgy a kulturális nevelőmunka is. Amikor a gyulai Aranykalászban felismerték ezt, otthonukban is meglátogatták a szövetkezet gazdáit és beszélgettek velük, miért szükséges ezt vagy azt, ekkor és ekkor megcsinálni, milyen károsodás éri őket, ha a munkából elmaradnak. Lényegében arról van szó, hogy a gazdasági szervező- munka s nevelőmunka együttes hatásaként mennek náluk most rendben a dolgok. Különben a kulturális nevelőmunka szervezését mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a nagyüzemi gazdaságok kialakításával növekedett többek között a szakember- igény. Természetes, ennek megfelelően számba kell venni a lehetőségeket és eldönteni, kinek milyen fokon szükséges tovább gyarapítania ismereteit. Tehát nem elégséges az elvek, határozatok általános „pufogta- tása”, minden adott helyen meghatározott módon szükséges azokat érvényesíteni. Ez a szervezés lényege, és így válik a szervezőmunka alapvető feltételévé a szocialista építés gyorsításának. És az csak termesztés, ha csak a mezőgazdaság gyakorlatában is illusztráltuk a szervezés jelentőségét, hogy a gazdasági, politikai és kulturális élet minden területére vonatkozik. Mert ugyebár nem sokat érő, mondjuk, ha az iparban általában beszélünk a takarékosságról, ha nem vesszük számba az adott üzem lehetőségeit, és a munkásokkal nem beszéljük meg ennek gazdasági hatását. A szervezőmunka eredményeként vállalták a gyulai Harisnyagyár kiszistái, hogy csökkentik a hulladékot, s a rossz árut visszafejtik és újra bedolgozzák. Ennek’ eredményeként nőtt a termelékenység is az orsózóban a normarendezés után. Egy mondattal: a szervezés teszi tervszerűvé a munkát, ez a biztosítéka, hogy minimálisra csökkentsük a meglepetéseket, ez a biztosítéka a gazdasági, politikai, kulturális feladatok jó végrehajtásának, az állandó fejlődésnek. Cserei Pál Á MÉK békéscsabai kirendeltsége közli kedves ügyfeleivel, hogy július 12-én kiköltözik a békési út melletti ÄRHI-. volt Martincsek-telepre. Kért. hogy a megrendeléseket és árufelvételeziéseket ott eszközöljék. Telefon: 23—52, 24—52. 8446
