Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)

1961-07-07 / 158. szám

1961. július 7., péntek í 3 NÉPŰJSÁG Gyula testvérvárosa, a németországi Ronneburg város kereskedelme is áttért a gyulai mintára Hszzászálás a „Sertéstenfészfés és hizlalás néhány problémájáról” című cikkhez Néhány évvel ezelőtt furcsának és szenzációnak tűnt, ha az újság­ban arról adtunk hírt, hogy új ön- kiszolgáló bolt nyílt valahol a me­gyében. Ma már az lenne a meg­lepő, ha az üzletekben ismét a pult mögött látnánk az eladót, ha ismét sötét és rendszertelen kira­katok ásítoznának ránk. Már el­múlt az ellenhadjárat, ellenpro­paganda ideje is, amikor inkább a régit keresték fel a vevők, mint­sem szimpátiát mutassanak az új­jal. Ma már nincs régi Gyulán, s az országban először e kis város­kában győzött az új kereskedelmi forma. Előbb a megye, aztán az ország határait nőtte túl a gyulai­ak sikerének híre. Külföldi ke­reskedelmi szaklapok oldalain fényképekkel illusztrálva látható az új forma, impozáns külsejével, rendezett, harmonikus belsejével. Egy évvel ezelőtt német szak­emberek látogattak el Gyulára, s elismerően nyilatkoztak a város kereskedelmének kulturáltságá­ról. Az új annyira megtetszett, hogy kedvet kaptak a megvalósí­tására. Egy év után Ronneburg- ból a régi ismerősök egy kis cso­magot küldtek, amelyben városuk új arcát rögzítették filmkockára. A filmet július 5-én este Gyulán, a kereskedelmi dolgozók előtt le­A tótkomlós! községi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén a helyi rendőrőrs tájékoz­tatója alapján megtárgyalta a köz­ség közbiztonságának helyzetét. A tanácskozás során kitűnt, Jól fizetett az olasz búza Eleken Háromszáz holdon termeltek az idén olasz búzát az eleki Lenin Tsz-ben. A nagy terméshozamú búzafajta holdanként 27—28 má­zsa szemterméssel örvendeztette meg a szövetkezet tagságát. Volt a tsz határában egy 52 holdas táb­la, amelyről holdanként 30 mázsa búzát takarítottak be. LeggyengéD- ben egy 24 holdas tábla fizetett: 26,5 mázsával. A tsz gazdái jelen­leg a szovjet búzát aratják. Nyolc kombájn, hat aratógép és százötven aratópár dolgozik a ha­tárban. Ugyancsak ebben az szö­vetkezetben elkezdték a tavaszi árpa betakarítását is. zös állásfoglalása, ami még bonyo- lúltabbá teszi az ügyet. 17 tények ismeretében nem kell megalázó követelésnek tartani azt, hogy a bonni Német­ország szolgáltasson konkrétabb bizonyítékokat az ország nácít- lanítására. Adenauernek ez a ki­jelentése, hogy amíg ő él, addig a világnak nem kell tartania Né­metországtól, többet érne, ha a kancellár nem 84 éves lenne, ha­nem 40 évvel fiatalabb. Adenauer- nak ez a kijelentése inkább csak tréfa. Teljes joggal felmerül a kérdés: ká kapja örökül a Bun- deswehrt és hogyan fogja felhasz­nálni? Ha a Bundesweit atom- fegyverzettel látják el, vajon nem fogja megkísérelni, hogy megfi­zessen a korábbi megaláztatásért és újra megpróbálja megszerezni az elveszített „életteret”? Ezek nagyon komoly elképzelé­sek és számot kell vetnünk velük. A múlt megtanított bennünket tgyre-másra. A jelen, sajnos, más vetítették. A vetítésre Gyulára jött Boros László, a Belkereske­delmi Minisztérium Szervezés- technikai Főosztályának vezetője is, aki többek között elmondotta, hogy a gyulaiak nagyszerű példá­ja a baráti országok kereskedel­mében is forradalmasító hatással van, de a nyugati országok is ér­deklődnek, s szaklapjaikban a megjelent képek követésre hívják fel a figyelmet. A film nagyszerűen érzékelteti a fejlődés ütemét. A párhuzam bemutatása a régi és az új kö­zött eloszlatja végképp a ma még mindig kétkedők aggályait. Nem­csak szebb és külsőségekben im- pozánsabb az új kereskedelmi forma, hanem jobb is, s a ma em­bere igényeinek a legmegfelelőbb. Erre adott most cáfolhatalan bi­zonyítékot a német kereskedelmi szakemberek kisfilmje, és más la­pok, szak- és folyóiratok elismerő véleménye. A megye kereskedelmének ve­zetői, s különösen a gyulaiak el­határozták, hogy a testvérvárossal szorosabbá teszik a kapcsolatot, hogy az ott tapasztalt jókat itt is hasznosíthassák a kereskedelem javára, s a vevők, vásárlók örö­mére, hasznára. M. J. hogy 1960 első félévéhez viszo­nyítva a községben a közbiztonság javult. Különösen figyelemre méltó a tájékoztatónak az a része, mely a bűntények megelőzésére és az if­júság nevelésére utal. (Nehogy va­laki az olvasók közül valami nagy­mérvű bűnözésre gondoljon, meg­említjük, hogy fiatal által elköve­tett bűncselekmény egy esetben történt ebben az évben, amikor is egyik fiatal 25 kilogramm cukrot lopott a tsz-ből.) A rendőrség tájékoztatójában felhívja a tanács figyelmét, hogy a rendőrséggel együttműködve aka­dályozzák meg, hogy a vasúti ven­déglőbe a szülők magukkal vigyék a 8—10 éves gyermekeiket, fiúkat és lányokat. A községi rendőrőrs az önkéntes rendőri csoport mellett nagyobb társadalmi segítséget kért a ta­nácstól. Javasolták társadalmi el­lenőrző bizottság létrehozását a bűntények megelőzésére. tanulságokkal is szolgál számunk­ra. Németország nem akarta elfo­gadni azt az üzenetet, amit 15 év­vel ezelőtt Thomas Mann intézett hozzá. Ebben az üzenetben az állt, hogy „Németország vezérkar és hadiipar nélkül is élhet és boldog lehet Éneikül igazságosabban és becsületesebben létezhet. Létezhet és boldog lehet azok nélkül a ke­leti és nyugati területek nélkül is, amelyeket a militarista birodalom katasztrófája idején elveszített”. gjokan azt hiszik, hogy a né­metek nem tudnak megvál­tozni, még ha esküvei fogadták is, ahogy öt évvel ezelőtt tették, hogy soha többé nem öltenek ka­tonaruhát, soha többé nem vesz­nek fegyvert a kezükbe. Ezt az aggodalmat nyilvánvaló­an megértette Karl Jaspers filo­zófus is, aki nagyon jól ismeri a németeket, hiszen maga is né­met. Jaspers nemrégiben a tilta­kozások valóságos viharát keltve A „Népújság” június 24-i szá­mában a fenti címen figyelemre méltó újságcikk jelent meg. A cikkben felvetett problémákhoz kívánok néhány gondolatot fűzni. A cikkíró találóan a fajta meg­választásában s takarmányozás­ban, illetve a takarmánytermelés­ben és a szakértelemben látja a jelenlegi sertéshús-ellátás zava­rainak megoldását, mely a leglé­nyegesebb tényezőket magában is foglalja. A fajtakérdés tekintetében a fehérhús-sertés keresztezése man­galicával megokolt lehet, mert a keresztezésből származó első nemzedék ellenállóbb, gyorshizla­lásra igen alkalmas, korán érő, jó minőségű „tőke”-sertést ad, melyet a belföldi piac igen ked­vel. Ez azonban aligha adhatna eredményes és gyors megoldást, mert mangalica apaállatok biztosí­tása számottevő mennyiségben, a kis létszámú mangalicatörzsek mi­att nehézségekbe ütközik, más­részt ez a módszer csak abban az esetben követhető, ha minden biz­tosíték megvan arra, hogy a ke­resztezésből származó utódok hiz­lalásra kerülnek. Ellenkező eset­ben a meglévő, típusában jelen­leg nem homogén Békés megyei fehérhússertés-állomány leromol­hat és évek kellenek, amíg a je­lenlegi szintet ismét elérné. Fajta tekintetében talán hegyesebb megmaradni a fehér hússertés mellett Eléggé szapora fajta és gyors fej- lődésű, bár tartási és takarmá­nyozási viszonyok és főleg fehér­je-takarmányok tekintetében tény­leg igényes. Az is tény, hogy nö­vénytermesztésünk jelenlegi szer­kezete az állattenyésztés és ezen belül a sertéstenyésztés fehérje­igényét teljes mértékben kiegészí­teni nem tudja. Szerintem azt kell vizsgálni, hogy a jelenlegi viszo­nyok mellett kihasználjuk-e kel­lően a meglévő lehetőségeket. A körösladányi Magyar—Viet­nami Barátság Termelőszövetke­zetben hetekkel ezelőtt felülvizs­gálták az idei gazdálkodást. Meg­állapították, hogy egyes növényfé­lék termésátlaga a vártnál ala­csonyabb. Emiatt némi áruérté­kesítési kiesésük várható. A pénz- bevételi tervek teljesítésére a tsz kijelentette, hogy a Bismarck szellemében egyesített német álla­mot visszahoZhatatlan múltnak kell tekinteni és hogy jobb szabad embereknek lenni a megosztott Németországban, mint az über- nemzet (ebben az országban örök­ké élő) eszméjének alárendelt rab­szolgáknak, vagyis olyan Német­országban élni, amilyenről a Bun­deswehr tábornokai ábrándoznak, atomfegyverrel rendelkező Né­metországban, olyan Németor­szágban, amely végre megszerezte a teljes katonai szuverenitást. De Gaulle a maga ellentmondásos ter­veiben öntudatlanul is ilyen Né­metországot készít elő. Mint az „Express” című lap kijelentette — „párhuzamosan azzal, ahogyan Németországban előrehalad a fegyverkezés, úgy növekednek Né­metország politikai igényei. Elein­te egyelő akart lenni Olaszország­gal, azután — Franciaországgal, ma pedig — Angliával. És hol nap?” Gondolok itt elsősorban a zöldlu­cernára és vörösherére. A cikkíró kalkulációja szerint kukorica-ellátottság tekintetében nemcsak most, de a közeljövőben is problémák lesznek. Ez mégin- lcább indolkolja a zöldlucerna és vöröshere részarányának növelé­sét a sertések takarmányozásá­ban. Ez a két értékes takarmány- növényünk vitaminokban és ás­ványi sókban igen gazdag és ép­pen a fehér hússertés takarmányo­zásához szükséges fehérje-tartal- ma is számottevő. Egy kiló fiatal zöldlucerna belértéke 90 gramm, keményítő-értékben 29 gramm emészthető fehérje. A takarmá­nyozásra használt átlagos szok­vány minőségű takarmányárpa 1 kilogrammja 80 gramm emészthe­tő fehérjét, 1 kilogramm májusi morzsolt kukorica pedig 57 gramm emészthető fehérjét tartalmaz. Három kilogramm zöld lucerna fehérjetartalma meghaladja 1 ki­logramm árpa fehérjetartalmát, 2 kilogramm lucernában ugyanany- nyi emészthető fehérje van, mint 1 kilogramm kukoricában. Természetesen senki sem állít­hatja, hogy az árpa és kukorica a sertések takarmányozásában nél­külözhető, de kényszerítő erővel jelentkezik a zöldlucerna és vöröshere fokozottabb felhaszná­lása. A zöldlucerna ne csak kiegé­szítő takarmánya legyen a sertés­nek, hanem a napi adag tényleges számottevő része. Tenyészkocák- kal a vemhesség első kétharmadá­ban 4—6 kilogrammot is lehet etetni naponta, amely a vemhes­ség utolsó szakaszában 2—3 kilo­grammra csökken. A szopósmalacnak is adható né­mi zöld, de a süldőnevelésnél den^edhefeflen a zöldlucerna etetése Három—öt hónapos süldő 0,5—1,5 kilogramm, 5—6 hónapos süldő 2—3 kiló, 6—7 hónapos süldő 3—4 kiló napi adagot is kaphat. Gaz­daságunkban kialakult gyakorlat, vezetősége programot állított ösz- sze. Ennek értelmében 1100 puly­kával, 12 ezer csirkével, száz hí­zott sertéssel és 27 hízott marhával túlteljesítik eredeti tervüket és így jelentős pénzbevételhez jut­nak. A száz hízósertést már hí­zóba állították, a huszonkét sőre is hízik, de a tsz-ben van már 1100 növendékpulyka is. A következő hetekben, amint átadják a most nevelés alatt álló csibéket, nyom­ban hatezer darab napos barom­fit vásárolnak, s október 1-ig még hatezret felnevelnek. A termelési tervek túlteljesítésével pénzbevé­teli tervüket egyenesbe hozzák. hogy az anyakocák tápanyag- szükségletének 40—45 százalékát zöldlucernával biztosítjuk, süldő­nevelésnél a keményítő- és az emészthető fehérjeszükséglet egy- harmad részét biztosítjuk lucerná­val. A Halaspusztai Állami Gazda­ságban több száz hízósertéssel végzett etetési próbánk bizonyítja, hogy hízósertéssel is számottevő mennyiségű zöldlucerna etethető, és kedvező súlygyarapodás érhető el. Eddigi tapasztalataink alapján beválik az a gyakorlati módszer, hogy a hízósertések napi adagja- kéút testsúlyuk 3 százalékának megfelelő mennyiségű abrakta­karmányt számítunk, de a három százalék helyett csak 2,5—2,8 szá­zaléknak megfelelő mennyiségű abraktakarmányt kap, aztán any- nyi, zöldlucernát, amennyit pocsé­kolás nélkül szívesen elfogyaszt. Ezzel a módszerrel gazdaságunk­ban több száz 90—100 kilogram­mos átlagsúlyú hízósertésnél da­rabonként havi 19—20 kilogram­mos súlygyarapodást értünk el. Felvetődik az etetés mikéntjé­nek kérdése. A pépesítésről nem beszélek, mert a tsz-ekben és ál­lami gazdaságokban nincs elter­jedve és megoldva, bár nyitva áll a kérdés, hogy jó pépesítő gépek konstruálása és elfogadható áron való elterjesztése miért nincs még napirenden? A sertés-, de különösen a süldő­létszám gyors emelése érdekében talán nem érdemetlen a gondolat felvetése, hogy a hizlalásra szánt kocasüldők egy részét egyszer malacoztassák Ha megyénkben a tsz-ek július 1— 15 között ötezer darab, körülbelül 70 kilogramm súlyú süldőt búgát- nának, ezek a kocasüldők a vem­hesség első kétharmadában za­vartalanul fejlődnének, november közepéig lemalacoznának, és mint­egy 30 000 darab szopósmalacot adnának. Ezek a kocák 1962 már­ciusában 140—150 kilogrammos súlyban hízott sertésként már vá­gásra kerülhetnének. A gondolatokat összegezve: ma­radjunk meg a fehér hússertés mellett és ne vállaljuk az esetleges állományleromlás veszélyét. Foko­zottan használjuk ki a pillangós zöldtakarmányok, különösen a zöldlucema és vöröshere etetésé­nek lehetőségét és a hizlalásra szánt, de szaporításra alkalmas kocasüldők egy részét csak egy malacozás után állítsuk hízóba, mindaddig, amíg a szaporulat szükséges mennyisége tenyész- anyagból nem biztosítható. Varga Ferenc a Halaspusztai Áll. Gazdaság állattenyésztője Gyulai Cipész Ktsz a lakosság szolgálatában NŐI és FÉRFICIPŐ-rende- léseit mielőbb adja fel MÉRETES ÜZLETÜNKNEK Sztálin út 15., a Komlóval szemben. VÁLASZTÉKOS BŐRANYAG! Figyelmes kiszolgálás! Javitórészlegeink a város különböző pontjain mindennemű javítási munkát gyorsan és pontosan végeznek (x) bML. I r^>s;övt^ Rendőrségi tájékoztató tanulságai Tótkomlóson Túlteljesítik az áruértékesítési tervet

Next

/
Thumbnails
Contents