Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)
1961-07-07 / 158. szám
1961. Jüuus 7., PÉNTEK AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Ara 56 (Ölte * A KGST-államok talajvédelmi szakembereinek látogatása Ecsegfalván Tfz napot töltenek hazánkban a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa államainak talajvédelmi intézeteinek küldöttei, hogy megvitassák a talajvédelem és talajjavítás időszerű feladatait. Az, hogy a szocializmust építő országok szakemberei éppen hazánkban foglalkoznak ezzel a fontos problémával, öröm is meg üröm is. Üröm azért, mert még százezer holdakra rúg nálunk a javításra váró szikes föld. Öröm viszont az, hogy a talajjavítás nálunk létkérdéssé vált, s az eddigi erőfeszítések közepette kiváló szakemberek nőttek fel, akiknek a tudásával, eredményeivel és tapasztalataival segítségükre lehetünk más országok talajjavító szakembereinek. S nemcsak jó kutató- és szakember- gárdánk tapasztalatai, hanem talajjavító-gépeink és módszereink is olyanok már, hogy érdemesek a tanulmányozásra. Nagyjából ezek miatt a megokolások miatt került sor a talajvédelmi konferencia hazánkban való megrendezésére, ezért járják végig a KGST államainak szakemberei országunknak azokat a vidékeit, ahol digózással és kémiai javítással korábban terméketlen földterületek váltak termővé. A szakemberek országos kőrútjának első állomása — a július 3—4-én Budapesten megtartott kétnapos konferencia és elméleti tapasztalatcsere után — július 5- én megyénkben, Ecsegfalva' határában volt. A szovjet, a lengyel, a csehszlovák, a keletnémet és a román szakembereket erre a körútra elkísérte dr. Soós Gábor, az FM Növénytermesztési Főigazgatóságának vezetője, az FM több vezető munkatársa és számos talajjavítással foglalkozó magyar kutató is. A szakembereket szállító autóbusz először a Dél-magyarországi Mezőgazdasági Kutatóintézet kelemenzugi telepén állt meg, ahol Prettenhoffer Imre, az intézet tu- dományososztály-vezetője üdvözölte a vendégeket, és ismertette Több mint hatszáz budapesti egyetemista érkezett vasárnap a kazincbarcikai Mező Imre ifjúsági építőtáborba, amely a nyáron a Berentei Vegyiművek építését segíti. Az egyetemisták első csoportja még alig rendezkedett be a sátortáborban, amikor csütörtökön délelőtt váratlanul kedves vendég érkezett hozzájuk. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Prieszol Józseffel, az MSZMP Központi Bizottságának tagjával, a Borsod megyei Pártbizottság első titkárával, Papp Károllyal, a megyei pártbizottság előttük az intézet létrehozásának célját, szerteázagó kutató-feladatait és eddigi eredményeit. Elmondotta, hogy a digózás és a kémiai javítás hatására az eddig terméketlen, holdanként 4—5 mázsa gabonát termő földeken most már mindenfajta növény, köztük a lucerna is nagyszerűen díszük, s nem ritka a 16—18 mázsa búzatermés sem a javított területeken. A rövid tájékoztató után Prettenhoffer Imre végigkalauzolta a vendégeket a kísérleti telepen. A külföldi szakemberek már az előzetes tájékoztatón is sokat jegyzeteltek, de kint a parcellák közt még többet, s őszinte elragadtatásuknak adtak kifejezést a látottak felett. Nagyon érdekes látvány az egymás mellett sorakozó, évszázadok óta műveletlen, alig termő és a kémiailag vagy digózással javított szikes, amelyeken vastag rendeken fekszik a lucernaszéna és bő termést ígér az aratásra váró árpa, az érésben lévő mák. Egymás után kattogtak a fényképezőgépek a kísérleti parcellák közt, de a Prettenhoffer Imre által tervezett háromfejű altalajlazító gép előtt is, amelyet munka közben mutattak be a külföldi vendégeknek. Az altalajlazítónak nemcsak a szikes földek javításánál, hanem a belvíz elleni védekezésnél is nagy hasznát lehet venni, hiszen a 60—70 centiméter mélyen fellazított talaj könnyen beissza a nagy mennyiségű csapadékot is. Akiknek a délelőtt folyamán feltűnt a külföldi szakemberek érdeklődése, az, hogy aprólékosan, csaknem mindent feljegyeztek, amit láttak, hallottak, ebéd után még nagyobb érdeklődésnek lehettek tanúi az ecsegfalvi Egyetértés Tsz egy 50 holdas tábláján, ahol két talajjavító brigád 15 géppel mutatta be a digózás minden munkafázisát: a sárga-föld kiemelését, széjjelterítését, a terítés egyengetését, keverését, ekével és diszktillerrel, a bánya oldalainak bedöntését. titkárával és Várnai Ferenccel, a KISZ Központi Bizottsága titkárával együtt meglátogatta az ifjúsági tábort. A vendégeket Bojtor István, a tábor fiatal pedagógus parancsnoka, a fiatalok képviselői fogadták. Jelen volt Sztancsik Károly, a kazincbarcikai városi pártbizottság titkára és Bialis József, a KISZ Borsod megyei Bizottságának titkára. Kádár elvtárs látogatása során hosszasan elbeszélgetett a fiatalokkal. (MTI) — Kolosszális munka, nagyon drága lehet ez! — mondogatták a kelet-németországi szakemberek, és alig akarták elhinni, hogy holdanként mindössze 7 mázsa búza árába került a digózás, és azt is tíz év alatt kell a tsz-nek kifizetnie. — Ennyivel több búza terem egy év alatt a javított földön! — hangzott ismét a csodálkozás. — Államunknak az az érdeke, hogy minél több föld legyen megjavítva, s minél magasabbak legyenek a terméseredmények ■— hangzott a magyarázat. — De egyes termelőszövetkezetek még az ilyen kedvezmények ellenére is húzódoznak a talajjavítástól. A jelenlevő külföldi szakemberek mindegyikének hazájában jelentős területeken hatalmasodott el a szik, de eddig a digózást alig vagy egyáltalán nem alkalmazták. Ezért váltott ki soraik között olyan nagy érdeklődést, ezért jegyeztek, fényképeztek le mindent, amit láttak. Azért került sor hazánkban a tíznapos talajvédelmi konferenciára, mert a digózás mellett jelentős sikereket értünk el a homokos földek, de a hegyoldalak termővé tételében is. Öröm, hogy ilyen eredményeket mutathatunk a testvéri népek szakembereinek, s hogy tapasztalataikat odahaza gyümölcsöztetik népeik javára. Mielőtt e tudósítás végére pontot tennénk, ide kívánkozik néhány epizód is. A találkozón részt vevő hat nemzet szakemberei igazi testvéri szeretettel beszélgettek, s hallgatták egymás tapasztalatait. Akik figyelték őket, az a jóleső érzés erősödött meg bennük, hogy ez a tíz nap jelentősen hozzájárult a hat ország mezőgazdaságának fellendítéséhez, a szocialista tábor további gazdasági izmosodásához. Az ecsegfalvi községi tanács elnöke, aki végighallgatta a szakemberek tapasztalatcseréjét, ebéd előtt azt mondta: őrizzük a békét, hogy a kutatók nyugodtan dolgozhassanak a terméseredmények további növelésén. Az Egyetértés Tsz elnöke pedig azt mondotta: Ne felejtsék el a kutatók, hogy a talajjavítás nemcsak kutatási téma, hanem sok százezer ember jobblétének a kérdése is. A szovjet delegáció vezetője bú- csúzáskor e néhány mondat köré fűzte szavait. Őrizzük a békét, hogy mi, tudósok továbbra is együtt dolgozhassunk a népek jólétén. Ügy igyekezzünk javítani a gyenge talajokat, hogy azokon valóban jól éljenek az emberek. Végezetül a szíves vendéglátást a szovjet és a többi delegáció nevében megköszönve, azt kívánom: Ennél rosszabb ebédje, mint amilyet mi itt, ebben a tsz-ben fogyasztottunk, ne legyen senkinek sem a világon. (A tsz csirkeapró- lék-levessel és csirkepaprikással vendégelte meg a tapasztalatcseré külföldi és hazai vendjeit). Kukk Imii Kádár lános elvtárs látogatása a kazincbarcikai Mezi Imre iffúsági építőtáborban cAcat cl qéjpL Munka közben az új típusú bálázó kombájn a gyulai földeken VÖRÖS ZÁSZLÓ a kombájn tetején A Gyulai Állami Gazdaságban hét kombájn aratja a búzát, hét gép ontja a magot — és a port — a hatalmas és „jól fizető” gabonatáblákon. Két SZK—3-as és öt EMAG. Napi teljesítményük a dőltben 200 mázsa fölött van. Versenyben vannak. A versenyt egy most odakerülő kombájnvezető indította el és ebbe belekapcsolódott mindegyik vezető. Érdekes és eredményes verseny ez, napi értékeléssel. Nemcsak a learatott búza meny- nyisége számít, hanem a tarló, a learatott szalma, a mag tisztasága és más szempontok is. A díjazás is naponta történik. Az aznap legjobban teljesítő gép tetejére felkerül a vörös zászló és a Befejeződött és a külföldi Megyénk termelőszövetkezeteiben csütörtökön délután lényegében befejezték az őszi árpa és a külföldi nagy terméshozamú búzafajták aratását, őszi árpából kereken 36 ezer holdat vágtak le, részben kombájnokkal, részben pedig aratógépekkel. A külföldi búzákat 13 ezer holdon kombájnokkal aratták. Az ősziárpa-termés megyeverseny napi díja az ötven forint pedig a győztesek zsebébe. Külön versenyt futnak a szovjet gépek, hisz azokon egyetlen ember van és teljesítményük mégis jóval fölötte áll az öreg EMAGOK-nak. Itt Szeredi István kombájnos gépére került fél legtöbbször az elsőbbséget jelentő vörös zászló. Az EMAG-oknál pedig Szűcs bácsi vezet, bár igen komoly versenyre késztetik a többi vezetők. Szinte minden gépen lebegett már az elsőbbség büszke jelképe. Ez a verseny jó hatással van a gépeken dolgozókra és elősegíti a gyorsabb és gazdaságosabb aratást. K—k az őszi árpa búza aratása szerte jónak mondható. A termés minősége is kifogástalan. A külföldi búzák közül — a szovjet és az olasz búzákból — a Sampastóre és a Bezosztája emelkedett ki. A csanádapáeai Köztársaság Tsz-ben egy 12 holdas Sampastóre-tábláról hol- dankénti átlagban 43,08 mázsa búzát takarítottak be.
