Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)

1961-07-26 / 174. szám

4 NÉPÚJSÁG 1961. július 26., szerda A tanár és tanítványai Laudisz Lászlót nemcsak úgy ismerik Békésen mint gimnáziumi tanárt, hanem úgy is, mint jó kép­zettségű agronómust. Eredetileg agronómusnak készült, agráregye­temet végzett, s csak később tért át a tanári pályára. Az agronómu- si vér azonban nem hagyta nyug­ton: a rendszeres tanítás mellett hónapokig főagronómusi teendő­ket látott él a békési Október 6. Tsz-ben. Abban az időben a tehe­nészek és az állatgondozók gyak­ran találkoztak vele a hajnali órákban, de találkoztak vele az éjjeliőrök is éjszakai ellenőrző körútja során. Laudisz Lászlónak az volt az elve: ha elvállal vala­mit az ember, akkor igyekezzen teljes mértékben eleget tenni vál­lalt kötelezettségének. Egyelőre felhagyott Laudisz László a „kétéltűséggel”. Az utób­is ezekből a foglalkozási ágakból tesznek majd szakvizsgát, közvet­lenül az érettségi után. A két hé­tig tartó táborozáson azonban a termelőszövetkezetben előforduló minden munkában részt vettek. Persze voltak kivételek, akik spe­ciális beosztást kaptak. Például Varga László elsőéves gimnazista felelős kombájnvezetőként ara­tott most egész nyáron a Kos­suth Tsz-ben egy bálázó géppel felszerelt Velence kombájnnal. A traktorvezetést a Kossuth Tsz fő­gépészének türelmes oktatásával sajátították el a diákok. S nem­csak egyféle, hanem valamennyi traktortípus vezetését. A sok el­méleti oktatást gyakorlat követte, vagyis a diákok önállóan szántot­tak és vetettek is a gépekkel. Most a kétheti táborozás alkalmá­val nap mint nap ott dolgoztak a Az 5-j-1-es keretében a kézikaszá­lást is meg kell tanulni. Nem is annyira tudomány, inkább erő kell hozzá. A jól megtermett, erős testalkatú Földest Elemér egy­kettőre belejött a kaszálásba, s olyan rendeket vágott, mint egy felnőtt. 'A Kossuth Tsz főgépésze nagy türelemmel és szeretettel magyaráz­ta a Maulwurf-traktor működésének és vezetésének csínját-bínját Püski Józsefnek és Hankó Istvánnak, a gimnáziumi KISZ-szervezet titkárának. Érdekes a traktorok működése, nem csoda, hogy az a tizenöt fiú, aki az 5+2-es keretében mezőgazdasági munkára jelent­kezett, a gépészeti szakmát választotta, abból akar érettségi után szakmunkásvizsgát tenni. Nem lehetetlen, hogy jó néhányan egész életre megszeretik a traktorral való munkát. diákok, ahol éppen a legnagyobb szükség volt a munkáskézre. Ha kellett, kaszát, kapát ragadtak vagy éppen szénát gyűjtöttek Laudisz László irányítása mellett. Laudisz László minden munká­nak elmagyarázta a fortélyát, s aztán bemutatta. Például széna- boglyázás közben kisebb csopor­tokra osztotta a diákokat, s mind­egyik csoportban megmutatta, hogyan kell boglyát rakni. Elég sok szénát összeraktak, s a diákok dicséretére legyen mondva, mind­Laudisz Lászlóról már elmond­tunk néhányat a sokoldalúságából. Most még csak annyit: a mező- gazdasági termelés iránt érzett szeretete és fáradhatatlansága nemcsak a gimnáziumban és a bé­kési Október 6. Tsz-ben nyilvá­nult meg, hanem abban is, hogy a tél folyamán a Hazafias Nép­front helyi bizottsága által rende­zett mezőgazdasági előadássoro­zatban is vállalt előadói feladatot. Morva Irén nemcsak a tanulás­ban szerzett kitűnő osztályzato­kat, hanem jól megállta helyét a gyakorlati munkában is, általában 120 százalékos teljesítménnyel dolgozott minden feladatkörben, a kukoricakapálásban is. bi hónapokban már csak a neve­léssel foglalkozott, főleg a poli­technikai oktatással. Az agronó- musi képzettségének nagy hasznát veszik a gimnáziumban, sokat ta­nulnak tőle a diákok. Az elmúlt tanítási évben harminc elsőéves gimnazistát tanított az 5+1-es ke­retében a gyakorlati munkára. A gyakorlati oktatás minden hét egy napján a békési Kossuth Tsz-ben történt, s ott vertek sátrat két A kis Komáromi Sándor szinte elveszett az MTZ traktoron, de az mégis engedelmeskedett akaratának, úgy fordult, ahogyan a vetés megkívánta. Felesleges lenne feltenni a kérdést, hogy milyen élet­pályát választ majd magának, hiszen a gimnázium első osztályát végezte el. Bár gépészetből akar szakmunkásvizsgát tenni, ha nem is lesz traktoros, az 5+2-en megtanulja a különböző traktorok veze­tését, működését és azok nagyrabecsülését, akik élethivatásként nap mint nap esőben, szélben, forró napsütésben szántanak, vetnek. hétre a tanév befejezése után. hogy eleget tegyenek a kötelező­en előírt gyakorlati feladatnak. A harminc elsőéves gimnazista kö­zül tíz lány tejfeldolgozó, hat lány kertészeti, 15 fiú pedig gé­pesítési szakmát választott, vagy­össze két boglya volt olyan sike­reden, hogy fölborította a szél. Most a nyári szünidőben pihen­nek a békési gimnázium diákjai. Összesen százhatvanan voltak ta­valy elsőévesek, s harminchét ki­vételével jelenkeztek az 5-[rl-es oktatásra. A szünidő letelte, a ta­nítás megkezdése után minden hét egy meghatározott napját új­ra kint töltik majd gyakorlati munkán: egy részük különböző üzemekben, más részük pedig a termelőszövetkezetben. ■ Két nappal ezelőtt a megye • határában már csak szórványo- 5 san volt található lábonálló gabo- ; na. Az akkori jelentés mintegy E kétezer hold búza hátralévő S aratását mutatta ki. Azóta a két- : ezer hold búzát is learatták. Az • aratást befejeztük, a csépié s ! azonban még hátra van. « A munkák dandárjában gyak- \ ran hallottuk felelős beosztású \ vezetőktől és egyszerű tsz-gaz- ; dáktól is: az aratással ilyen jól, ■ mint az idei nyáron, még egyik S évben sem birkóztunk meg. i Önmagában véve ez az elismerés : a termelőszövetkezeti mozgalom : előretörésének az elismerése. j Szövetkezeti gazdáink az idén • főként gépek segítségével arat- i tak, s úgy ülték meg a kombáj- ! nokat, aratógépeket, mint hu- 5 szárok a lovat. Nagy volt a tét, s • ebben a hősies küzdelemben • szép számmal születtek új mun- j kasikerek. Evanics István ér ; Görbíts Sándor, a Felsőnyomási l Állami Gazdaság kombájnosai S ugyanolyan „hajrát vágtak kV‘- i az utolsó fogásokban is, mint a : füzesgyarmati kombájnosok : vagy a dévaványai aratógépesek. 1 Jól ment a munka. Ezekben a napokban társa­• dalműnk szeme az aratókon volt. ■ A jövő évi kenyérre gondoltunk ■ valamennyien, s jóleső érzéssel \ vettük számba az átlagtermések­■ ről érkezett híreket. Jó a termés • mennyisége és minősége is. F.r- ; ről tanúskodnak a kombájno- 5 sok, a szövekezeti gazdák és 2 azok a cséplőcsapatok, amelyek a : betakarítás második felének ! megnyeréséért álltak munkába. • Határozott statisztikai adatot az ■ átlagtermésekre vonatkozóan • még nem tudunk, de a legmaga­sabb és a legalacsonyabb átlag­termésből arra következtetünk: megyénkben az idén rekord bú­zatermést sikerült elérni. Ez a rekord holdanként jóval fölöt­te van a tíz mázsának. Most már a gazdag termés cséplésére kell igen sok erőt összpontosítani. Adottságaink megvannak ahhoz, hogy augusz­tus 20-a előtt a megye egész te­rületén ezt a munkát is befejez­zük. Az aratásban tapasztalt munkakedv, lendület arra en­ged következtetni, hogy a csép- lés üteme is jó lesz. Hallottunk már több olyan cséplőcsapatról — mint a bucsai Jenő-majoriak is, akik a cséplés mihamarabbi befejezésére a kora hajnaltól ké­ső estig tartó munkát vállalták. Nyilvánvaló, hogy ezeket a kez­deményezéseket megyénk egész területén, így Búcsún is, felka­rolják és támogatják a szövetke­zetek vezetői és a társadalmi ve­zetők is. Ezeknek az embereknek megbecsülés az osztályrésze. Igen fontos, hogy róluk az elkö­vetkező időszakban se feled­kezzünk meg. Élelmezésük, üdí­tő itallal, cukorkával, csokoládé­val való ellátásuk továbbra is ugyanolyan fontos feladat, mint az aratóké volt. A betakarításban azonban csak akkor érhetünk el igazi győzelmet, ha a gabona cséplése mellett a tarlóhántásra és a nyári mélyszántásra a korábbi­aknál nagyobb gondot fordítunk. Traktorosaink felkészültek a nagy munkára, s a tőlük telhető legtöbbet elkövetik, hogy au­gusztus végére, szeptember ele­jére gabonaföldjeink felszántás­ra kerüljenek. Dupsi Károly cA rJ>(hik /uí a—forró siker A méreteiben is óriási színpadon va­sárnap este a magyar operairodalom remekét, nemzeti történelmünk hű ki­fejezőjét, a Bánk bánt szólaltatták meg. Erkel Bánk bánja ma éppen száz éves. így az idei szabadtéri játé­kok nemzeti operairodalmunk jubileu­mi előadásai közé tartoznak. Az az ér­zésem, hogy a nézőtéren helyet foglaló több mint hétezer embar tudatában volt ennek, de tudatában voltak a mű­vészek is, akik kiváló alakításaikkal méltán kiérdemelték a vastapsot. Kö­zülük talán egyet sem lehet kiemel­ni. Mindannsúan nagyszerűen szerepel­tek. Simándi József Bánk bánja éppen olyan kiváló jellemábrázolás volt, mint Radnai György Tiborcáé, vagy Má­tyás Mária Melindájáé. És a díszletek: Varga Mátyás Kossuth-díjas ismét re­mekelt. Az előadást az összhang jelle­mezte. S ebből az összhangból mégis kiemelkedett a Hazám-ária, amely az est fénypontja volt. A nézőtéren orkán- szerűen tombolt a taps és Simándi is­mételt. Forró siker! — így jellemezhetnénk legjobban Bánk bán szegedi szabad­téri bemutatóját. És amikor a hétez­res nézősereg az ország és a világ kü­lönböző részeiből ideverődve újrá-t harsogott, akkor csak arra gondolhat az ember: Erkel Bánk bánja a nép kö­rében megértésre, elismerésre talált. És ez a művészet! —sik— Az első Anna-bál Békéscsabán a MÁV művelő­dési otthonában július 23-án, va­sárnap Anna-bálat rendeztek. A bál igen jól sikerült, mintegy 500 —550 fiatal töltötte él estéjét kel­lemesen. A vendégek igen nagy tetszéssel fogadták a művelődési otthon vezetőjének kedvességét, hogy minden Annának egy-egy piros szegfűt tűztek a ruhájára. Az első tánc az Annáké volt. A művelődési otthon vezetője, Sár­vári élvtárs köszöntötte a lányo­kat, s ezután megkezdődött a tánc, a vidám hangulat. Természetes, az idősebb Annákról sem feledkeztek meg, éjfélkor őket köszöntötték. A tánc mellett gondoskodtak más szórakozásról is. Tombolán lehetett nyerni műanyagtollat, bort, csokoládét, mintegy 11 tár­gyat. Jól sikerült tehát az első An­na-bál. CSAK NÉHÁNY NAPIG! CSAK NÉHÁNY NAPIG! Á Budapesti Czája Majomparádé 1961. július 26-tól Békéscsabán, a Jókai utcai piactéren tart bemutató elő­adásokat. Naponta délelőtt 10 órától — piaci napokon 9 órától — este 8 óráig félóránként tartja előadásait a különböző majomfajták mókáival Belépődíj felnőtteknek 3 Ft, gyermekelmek 2 Ft. A majomkert egész na­pon át megtekinthető. Felnőttek 2 Ft és gyermekek 1 Ft-ot fizetnek. Itt látható Európa legnagyobb esi mpánzma.ima is. Súlya 55 kg. 8546

Next

/
Thumbnails
Contents