Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)

1961-07-26 / 174. szám

MÉPŰJ&Á« 1961. Július 26., szerda 2, Ne törjük a liberalizmust a pártfegyefmi munkában Az emberek ismerik a Magyar Szocialista Munkáspárt politiká­ját, célkitűzéseit, erkölcsi normáit, sőt a párt Szervezeti Szabályza­tának főbb elveit is. Nem csoda, ha mélységesen elítélik, amikor valaki párttag létére kommunis­tához méltatlanul viselkedik. — A párt miért nézi el ennek »z embernek tűrhetetlen maga­tartását?! — mondogatják ilyen­kor türelmetlenül. Az efféle véleményeken érde­mes gondolkodni, vajon milyen tanulságot tartalmaznak. Mondhatja valaki: Az ilyen bí­rálatok egyrészt abból erednek, hogy egyesek nem ismerik eléggé vagy nem akarják észrevenni a párt belső harcát, melyet a párt­tagság soraiban megnyilvánuló té­ves és nemkívánatos nézetek vagy helytelen cselekmények el­len folytat a nevelés és ezen be­lül a pártfegyelmi eszközével is. Másrészt néhányan úgy gondolják, hogy ha X Y-t felvették a Ma­gyar Szocialista Munkáspártba, akkor az illető bizonyára már tel­jesen mentes a téves nézetektől, előítéletektől, káros jellembeli vonásoktól. Nem veszik figyelembe: a párt tagjai nem élnek elszige­telten a társadalom osztályaitól és rétegeitől. Pedig a külföldi burzsoázia és a belföldi reakció mindent elkövet, hogy életfelfogá­sát, ideológiáját a legkülönbözőbb módon becsempéssze a munkás- osztály és élcsapatának soraiba. Ugyanakkor a kispolgárság is akarva és akaratlanul a munkás- osztállyal és pártjával való együtt­működés során az ideológia, az életmód, az elmélet és a gyakor­lat terén befolyást gyakorol a párt egyes nem szilárd tagjaira. Ilyen lehetőséget rejt magában az is, hogy a falu előrelépése után sok olyan becsületes ember került a pártba; akik szíwel-lélekkel a szocialista építés mellett vannak, tevékenyen dolgoznak a termelő- szövetkezetekben, azonban élet- szemléletükre még sok vonatko­zásban az önző kistulajdonosi gondolkodásmód jellemző. Az okokat vizsgálva nagyvona­lakban ezek a társadalmi alapjai az egyes párttagoknál jelentkező helytelen szemléletnek, életmód­nak, téves, nemkívánatos nézetek, nek. — Ez igaz — válaszolhatjuk a vitatkozónak. — De a bíráló sza­vak nemcsak az ellen hangzanak el, hogy egyes párttagok megfe­ledkeznék kommunista mivoltuk- ról és nem viselkednek egész em­berhez méltóan, hanem azt is a szemünkre vetik, hogy elnézőek vagyunk ezekkel a párttagokkal szemben. — Elnézőek...? — kérdezhetik megütközve megint néhányan. — Hát vajon nem vonjuk (ha kell, fegyelmi úton is) felelősségre a társadalmi tulajdon megdézsmá- lóit vagy az iszákosokat vagy a szocialista erkölcs megsértőit vagy a pártfegyelem ellen egyéb módon vétő párttagokat? — S előkerülnek a jegyzőkönyvek, bi­zonyítékok, mélyek igazolják, hogy állandó harc folyik a párt- fegyelem betartásáért A feljegyzések azonban mást is elárulnak. Arról van szó, hogy egyes pártalapszervezetekben hosszú ideig eltűrik egyik­másik párttag fegyelmezetlensé­gét, helytelen magatartását, téves nézeteit Nem figyelmeztetik az illetőt kellő időben a kisebb hibá­kért. Nem küzdenek eléggé ezek ellen a hibák ellen. Nem bírálják, nem vonják felelősségre a kezde­ti mulasztásokért, és így tovább, hagyják a dolgot odáig fajulni, míg az illető olyasmit tesz, amiről már mindenki a felháborodás hangján beszél. A súlyosabb fe­gyelmi ügyek tárgyalásánál nem­egyszer kiderül, hogy a pártfegye­lem ellen vétő párttag már elő­zőleg is követett el kisebb vét­ségeket, de azokért nem bí­rálták, nem vonták felelősség­re. Ebben az esetben így nyilvánul meg a liberalizmus. Nem alkal­mazzák minden esetben a fokoza­tosság elvét, mely a bírálat és ön­bírálatnál kezdődik, s ha szüksé­ges, a fegyelmi büntetések fokoza. tain keresztül folytatódik. Egyik-másik pártalapszervezet- ben a kisebb hibák, vétségek el­nézésével utat engednek a nagyobbaknak. Az efféle megal­kuvást veszik észre a pártonkívüli munkások. Ilyen értelemben te­hát jogosain bírálják az adott pártszervezetet. A becsületes emberekből a párt féltése beszél, amikor szóvá te­szik, szemünkre vetik a pártfe­gyelem betartatásánál elkövetett mulasztásokat. Igazuk van. A párt erejét, egységét, fegyel­mét, a párthatározatok végrehaj­tása iránt érzett felelősséget csak úgy lehet erősíteni, ha csírájában vesszük észre a mulasztásokat, hi­bákat és azonnal fellé­pünk a párttól idegen szemléle­tek és gyakorlatok ellen, ha úgy vigyázunk a párt tisztaságára, mint a szemünk fényére, ha sora­inkban nem engedjük érvényesül­ni a liberalizmust Boda Zoltán ' „A legjobb lenne, ha demilitarizálnák Németországot it Huszonhét tagú amerikai csoport tanácskozott a demokratikus Berlinben Nem mindennapi találkozóra került sor hétfő délután a demok­ratikus Berlinben, a minisztériu­mok házában. Az Egyesült Ál­lamok huszonhét polgára jött át Nyugat-Berldnből, hogy a német béketervezettel kapcsolatban tá­jékozódó jellegű megbeszélést folytasson a Német Béketanács vezetőivel. A vendégeket Heinz Willmann, a Német Béketanács főtitkára üd­vözölte, majd Kamitzer professzor ismertette a német nép béketer­vezetét, amelyet nemrégiben ha­gyott jóvá az NDK Népi Kamará­ja. „A tartós béke megteremtésé­ért” nevű mozgalomban részt vevő amerikai vendégek: neves pro­fesszorok, szakszervezeti vezetők, kereskedők és egyházi férfiak nagy figyelemmel hallgatták az előadást, amely után élénk esz­mecsere alakult ki. Dr. Jerome Davis professzor, az amerikai csoport vezetője ki­jelentette: „Csoportunk többsége úgy vélekedik, hogy a legjobb len. ne, ha demilitarizálnák Németor­szágot. Sorainkban különféle né­zetű emberek vannak, de mégis egyetértünk abban, hogy nem je­lentene veszélyt, ha a Szovjetunió külön békeszerződést kötne a Német Demokratikus Köztársaság, gal. A helyzet akkor válik veszé­lyessé, ha Nyugat-Németország egy napon már atombombával rendelkezik”. (MTI) Franciaország megszegi a Biztonsági Tanács határozatát — Továbbra sem enyhült Bisertában a helyset — Tunisz (TASZSZ) Bizertából érkező jelentések szerint a franciák megszegik a Biztonsági Tanács tűzszüneti ha­tározatát. A francia ejtőernyősök újabb épületeket foglaltak el a városban, s a tetőkre, erkélyekre alcnavetőket és golyószórókat he­lyeznek el. Közben rabolnak és terrorizálják a lakosságot. A TAP hírügynökség jelentése szerint hétfőn reggel egy francia hadihajó Bizertától északnyugatra mintegy 25 km-re újabb francia erősítést tett partra Tunéziában. New York (TASZSZ) A New York Herald Tribune hétfői számában bizertad fényké­pet közöl: Egy francia ejtőernyős, revolverrel a kezében egy tunéziai holttestére tapos. A fénykép mel­lett olvasható a lap bizertai kü- löntudósítójának cikke. A tudósításból kitűnik, hogy a négynapos harcok után az élet- benmaradottak szinte reggeltől estig a holttesteket takarítják el. Az utcákon egymást érik a mu­zulmán temető felé haladó gyász­menetek. A tudósító beszámol arról, hogy a lerombolt épületek között van a bizertai nagy mecset, amely még vasárnap is füstölgőit. A mecse­tet a franciák már a tűzszünet után rombolták le. A szemtanúk elmondják — folytatja a tudósító —, hogy a franciák válogatás nél­kül tüzelitek a katonákra és a pol­gári személyekre és tűzerejűket mind a levegőből, mind a földről elsősorban a nem katonai célpon­tok ellen használták fel. Bizerta európai negyedeit szemlátomást nem érintették a harcok — álla­pítja meg a New York Herald Tri­bune különtudósítója. Kairó (TASZSZ) Az ázsiai és afrikai népek szo­lidaritási tanácsának állandó tit­kársága nyilatkozatban foglalko­zik Franciaország tunéziai ag­resszív cselekményeivel. „A bizer­tai agresszió egészen világosan megmutatja a népeknek a kül­földi katonai támaszpontók fenn­tartása politikájának csődjét és ugyanakkor veszélyességét is — mondja a nyilatkozat. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a francia gyarmattartók a NATO-tól kapott gépfegyverekkel, szuronyokkal, lövedékekkel és bombákkal válaszoltak Tunézia jogos követelésére, majd felhív­ja az ázsiai és afrikai népeket, tá­mogassák a tunéziai népnek a francia gyarmattartók ellen foly­tatott harcát. (MTI) Kamitatu a kongói parlament képviseletében Stanley viliébe utazott Leopoldville (MTI) A Leopoldville melletti Lovani- um Egyetem körül vont szöges- drót-kerítés mögül még mindig rém jött híre annak, hogy hivata­losan megnyílt volna a kongói par­lament új ülésszaka. Megfigyelők közlése szerint Ka­sza vubu elnök újabb látogatást tett az egyetem területén, ahol tárgyalt az egyes politikai csopor­tok vezetőivel. Kaszavubu látogatását köve­tően Kamitatu, Léopoldville tar­tomány miniszterelnöke elhagyta a Lovanium területét és ENSZ- repűlőgépen Stanleyvillebe uta­zott. ENSZ-körökben hangoztatják, Kamitatu utazását azért mozdítot­Kollórik János: ­A munkavédelemről tanácskozik a MEDOSZ megyei bizottsága 'A MEDOSZ Békés megyei bizottsága a szakszervezetek megyei tanácsával közösen a mezőgazdasági üzemekben mun­kavédelmi őrjáratot szervezett. Az őrjárat kiterjedt a töviskesi, a halaspusztai, a felsőnyomási, a hidasháti és a Csabacsüdi Ál­lami Gazdaságra, a Békési Tangazdaságra, továbbá az orosházi, a gyomai, a medgyes- egyházi, a mezőkovácsházi, a battonyai, a füzesgyarmati, a körösladányi, a mezőberényi és a Békési Gépállomásra. Az őrjárat során a munkavédelmet tanulmányozták. A vizsgálatról részletes jelentést készítettek, amelyet csütörtökön ismertet­nek a MEDOSZ megyei bizott­ságával. L A funezfa! kérdés az aapi alsóházban London (TASZSZ) Angol munkáspárti képviselők híétfőn az «Isóházban felvetették azt a kérdési, hogyan ítéli meg az angol kormán} a Tunézia ellen elkövetett francia agressziót. Wil­liam Warbey képviselő szorgal­mazta, Anglia legalább a Bizton­sági Tanácsban követelje, hogy Franciaország kezdjen haladékta­lanul tárgyalásokat és mielőbb vonja ki csapatait BizertábóL (10) Laci keményen válaszol a csüg­gedő hangra. — Azt egy Kakukk még nem húzza keresztül. Meg­várjuk, amíg Kovács visszajön. Néni hiszem, hogy lemenne a pin­cébe — folytatja aztán, mintegy önmagát nyugtatva. — Nem ment le — hallatszik a hátuk mögül. Meglepetten fordulnak hátra. Kovács érkezett meg észrevétle­nül. — Na, ti is óvatosak vagytok... És ha Totyak is meggondolja és eljön korábban, akkor most ész­revesz, mert a hátatokra nem gondoltatok... — Ne papolj annyit! Hol van? — vágja el Laci a szemrehányó szóáradatot — Ott fekszik a kastély előtt a fűben. Köszöni, jól van. Azt a slágert fütyörészi, hogy... — Ne szellemeskedj — válik ingerültté Laci hangja — erre most nincs idő. Le tudunk menni valahogy? — Hát... nem lesz könnyű — vakarja meg a fületövét. Az a sze­rencse, hogy itt baloldalt sok a bokor. Meg lehet közelíteni a be­járatot, de... — Akkor máris indulunk. Mindjárt jöhetnek a többiek is. A ták élő, mert remélik, hogy sike­rül a betegágyban fekvő Gi zen gát, a kongói törvényes kormány ve­zetőjét rábírni, hogy mégis vegyen részt a parlament küszöbönálló ülésein. New Yorkból érkezett jelentés szerint az ENSZ központjában hétfőn hozták nyilvánosságra Gi- zengának még július 9-én az ENSZ főtitkárához intézett leve­lét, amelyben annak idején fel­kérte az ENSZ-t, biztosítsa, hogy az újonnan összehívott kongói parlamentben ne érvényesülhes­sen külső nyomás, továbbá hogy a parlament valamennyi tagja mind az ülések idején, mind pedig azo­kat követően teljes személyi biz­tonságot élvezhessen. bokrok fedezékében megyünk a kastély bal oldaléihoz és ott lo- pódzunk el a bejáratig. Én előre megyek, de ott utolsónak fogok lemenni. A jelszót ne felejtsétek el és ti pedig útközben vágjatok botot — int Karcsiék felé. Ko­vács, te pedig — jó, hogy figyel­meztettél rá — hátra figyelsz, ne­hogy meglepetés érjen. Maradj utolsónak. Laci, mint a macska, előreszö­kik a bokrok között. A többiek gyorsan, de óvatosan követik. Elérik a kastély falát. Itt sok a száraz gally és a téglatörmelék. Nagyon vigyázni kell, nehogy zajt üssenek. Laci egy bokor mögött hasal — közvetlenül a bejárat mellett. On­nan int hátra. Elsőnek Varga megy le a foghíjas lépcsőn, utá­na a többi. Laci az utolsó. Szét­néz, majd ő is a lépcső felé kú­szik. Kakukk még mindig hanyatt- fekve fütyörész a fűben és ami­kor Laci már majdnem eléri *

Next

/
Thumbnails
Contents