Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)

1961-07-21 / 170. szám

-te 1961. július 21., péntek KÉPÚJSÁG 5 f()áI a .t zo í n ah az illetéke sík Sz. G. békési lakos 1960. decemberé- ben hozzájárulással kilépett munka­helyéről, s aziránt érdeklődik, hogy jár-e neki ennek ellenére nyereség­részesedés. A DÁV válasza: Az alaprészesedés a vállalat va­lamennyi dolgozóját megilleti, aki 1960. évben legalább 6 hónapon keresztül a vállalat állományában volt, és nem esik valamely kizáró ok alá. Kizáró okok: fegyelmi úton történt elbocsátás, önkényes kilépés, felmondás a dolgozó ré­széről, a dolgozó kérésére történt áthelyezés iparágon kívül. Az el­mondottak szerint tehát a dolgozó részéről történő felmondás és hoz­zájárulással való kilépés esetén a dolgozót a nyereségrészesedés nem illeti meg. Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat G. N. lőkösházi lakos panaszolta, hogy a helyi posta arra való hivatko­zással, hogy zivataros idő van, nem tette lehetővé távolsági beszélgetését. A békéscsabai 1. számú posta- hivatal válasza: A panasz nem tekinthető indo­koltnak, mert a Távbeszélő sza­bályzat 17. paragrafusa 7. pontja szerint: Zivataros időben a táv­beszélő használata életveszéllyel járhat, ezért ilyenkor a beszélge­tésektől tartózkodni kell. A Táv­beszélő Kezelési Utasítás 7. parag­rafusának 11. pontja szintén elő­írja: Zivataros időben a távbeszé­lő használata életveszéllyel jár­hat, ezért ilyenkor a kapcsoló­szolgálat szünetel. Magyar Postahivatal, Békéscsaba 1. Cs. Gy. sarkadi és M. I. orosházi ol­vasónk kifogásolta, hogy a TtTZÉP- telepeken „árukapcsolás” történik, a Jó szénhez gyenge minőségűt is kell vásárolni. A TÜZÉP válasza: A 33/1958. B. K. M. számú uta­sítás (Kereskedelmi Értesítő 10. sz. 4. pontja) lehetővé teszi, hogy a mindenkori szénhelyzetnek meg­felelően a szénkeverés arányát a vállalat szabhassa meg. Ezt a ki­zárólagos jogot a kapcsolást ille­tően a minisztertanács egyedül a TÜZÉP vállalatok részére enge­délyezte. Bizonyára a levélírók sem tartanák helyesnek, ha a ke­vés mennyiségű jó szenet a lakos­ság egyik rétegének tisztán szol­gáltatnák ki, míg a gyengébb mi­nőségűt ugyancsak egymagában kellene talán éppen a levélírók­nak átvenniük. Ezért a jelenlegi gyakorlat szerint a jó minőségű szénhez általában 30 százalék gyengébbet adunk és így károso­dás senkit sem ér. A rendelkezés értelmében — ha ez szükséges­nek látszik — a vállalat igazgató­ja akár 50—55 százalékos keverési arányt is elrendelhet. Az erre vo­natkozó rendelkezés egyébként minden telepünkön jól látható he­lyen ki van függesztve. Tüzelőszer- és Építőanyag- értékesítő Vállalat Bcsaba Lapunkban a közelmúltban cikk je­lent meg arról, hogy a MÁV békés­csabai főnöksége nem tudta első ne­gyedévi szállítási tonnatervét teljesíte­ni, mert a fuvaroztatók egy részével nem volt meg a tökéletes együttmű­ködés. A MÁV válasza: A kérdéses cikk több olyan megállapítást tartalmaz, mellyel a legteljesebb mértékben egyet­értünk. Ilyen például a vasút és a fuvaroztatók jó együttműködé­sének a szükségessége. A vasút igyekezete arra irányul, hogy a népgazdaság által megtermelt ja­vak időben és zökkenő nélkül ren­deltetési helyükre jussanak. A Szegedi Igazgatóság (melynek ha­táskörébe a békéscsabai állomás is tartozik) agrárjellegű szállító, tehát itt a fuvarozás nem egyen­letes, mert például az őszi hóna­pokban csaknem kétszeres forgal­mat kell lebonyolítanunk azonos kocsiparkkal. Az őszi forgalmi csúcsokat úgy tudjuk letompítani, ha a tömegáruk szállítását előre hozzuk olyan időpontra, amikor még szabad kapacitással rendel­kezünk. Nyilvánvaló, hogy a tég­Meggyuilad! az olajos víz a csabai íörtfácsolában Csütörtökön délelőtt 10 óra kö­rül sötétbarna füst emelkedett Békéscsaba egyik legfiatalabb üzeme, a Forgácsoló Szerszámgyár fölé. A tűz közvetlen a gyár kerí­tése, a 80 tonna olajtároló tere mellett keletkezett. A tűzoltóság a tűz észlelése után nyomban a helyszínre érkezett és az üzemi dolgozókkal közösen megakadá­lyozták a tűz pusztítását. A tűz okát nem sikerült felderíteni, pusztán feltételezték, hogy égő gyufa vagy cigarettavég okozhat­ta az üzemből a nádasba folyó olajos víz meggyulladását. ígyes feltételezések szerint a tűz úgy keletkezhetett, hogy a város Dói odahordott szemétben üvegdara­bok voltak, amelyek a Nap sugarait összegyűjtve, a hulladékot meg­gyújtották. Rádió- és televízió műsor SZOMBAT, 1961. JÚLIUS 22. KOSSUTH RÁDIÓ: 4.30 Hírek. 4.35 Viöáman, frissen! 8.19 Huszka mű­veiből. 9.05 Lányok, asszonyok. 9.25 Ze­nekari muzsika. 10.00 Hírek. 10.30 Szí­nes népi muzsika. 11.00 A kétezer éves űrhajós. 11.35 Könnyű zene. 12.00 Hí­rek. 12.15 Szív küldi szívnek szívesen. 13.00 Mit olvassunk? 13.15 Operarészle­tek. 13.45 Válaszolunk hallgatóinknak. 14.00 Magyar indulók. 14.15 Élőszóval — muzsikával. 16.50 Hét nap a külpoli­tikában. 17.00 Hírek. 17.10 Elbert: A cirT kuszban. 17.25 A Lengyel Népköztársa­ság nemzeti ünnepén. 18.00 Vadvirágos Akarja tudni a legfrissebb híreket és hogy mi történt a megyében ■ Olvassa a Népújságot! erdő szélén ... 18.20 Moszkvai kultu­rális jegyzetek. 18.35 Nagy mesterek muzsikájából. 19.05 A Szabó család. 19.35 Dalida énekel. 19.50 Jó éjszakát, gyerekek! 20.00 Esti krónika. 20.20 Köz­vetítés a József Attila Színházból: Min­dent a mamáért. 23.05 Táncoljunk. 24.00 Hírek. PETŐFI RADIO: 5.00 Reggeli zene. 8.00 Hírek. 14.15 A Tátrai vonósnégyes játszik. 14.55 Horgászok ötperce. 15.00 Operakalauz. 16.00 Hírek. 16.05 A három csitrl. 16.45 Hanglemezgyfijtök húsz perce. 17.05 Gyárfás Miklós két karco- lata. 17.30 Sanzonok. 18.00 Hirek. 18.05 Angot asszony lánya. 18.45 Elektronika a közgazdaság-tudományban. 19.00 Hí­rek. 19.05 Vidéki népi zenekarok mű­sorából. 19.35 Falurádió. 19.55 Orvosi tanácsok. 20.00 Balassa P. Tamás zon­gorázik. 20.13 Közvetítés Luganóból. 21.50 Sporthírek. 22.05 Galoppverseny­eredmények. 22.10 Könnyű zene. 22.30 Lengyel zenei hét. 23.00 Hírek. TELEVÍZIÓ: 18.30 Falusi posta. 19.00 TV híradó. 19.15 Hétről hétre. 19.40 Daliamról dallamra. 20.45 Katit keres­sük. 21.15 A szaxofon. Televízió-komé­dia. 22,35 Hírek. lagyár. és a tervező vállalatok munkája nem lett egybehangolva, amikor olyan tégla gyártását kezd­ték meg, amire a tervezéseknél még nem voltak figyelemmel. Ezért fordulhatott elő, hogy a lyu­kacsos téglára nem volt diszpozí­ció. — A Bánya- és Építőanyag­ipari Egyesülés esetében más volt a helyzet. A trágyaküldemények fuvarozásánál nemcsak a tonna­terv mikénti alakulásáról van csu­pán szó, hanem a közegészség- ügyi előírásoknak is meg kell fe­lelni. Betartásukért a fuvarozta­tó és a vasút egyaránt felelősség­gel tartozik. A Magyar Vasúti Árudíjszabás I. rész 10. cikk 1. paragrafusa, II. K. H. szerint a trágya május 1. és október 31. kö­zötti időszakban a fuvarozásból ki van zárva. A vasút a mezőgazda­ság megsegítése érdekében — te­kintettel a hűvösre vált időjárásra — ezen a határidőn túl is felvett trágyát fuvarozásra, azonban a meleg idő beálltával ezt be kel­lett szüntetnünk még akkor is, ha tonnatervünkben lemaradás mu­tatkozott. További engedélyezése közegészségügyi szempontból nem volt lehetséges. A fuvaroztatók és a vasút mun­kájának összehangolását célzó cikkért köszönetünket fejezzük ki és kérjük, hogy jövőben is foglal­kozzanak — az érdekeltek szak- véleményének meghallgatása mel­lett — a vasúti szállítások prob­lémáival. A MÁV Szegedi Igazgatósága FILMHÍRADÓ ÁLLAMI ÁRUHÁZ A nagy sikerű magyar film felújítását újra láthatja a közönség. Bemutatja a békéscsabai Brigád filmszínház. Fiatal képzőművészek és főiskolások a viharsarki gazdaságokban A Képzőművészeti Főiskola több fes­tőművész növendéke és végzett hallga­tója dolgozik nyáron a viharsarki fal­vakban és a termelőszövetkezetekben. Benedek Tibor ifjú festőművész a bé­késcsabai Kultch Gyula Termelőszö­vetkezetben készít festményeket és vázlatokat, a füzesgyarmati Vörös Csil­lag Tsz-ben Mladonyiczki Béla és Grú- ber Béla, a muronyi Lenin Tsz-ben és Hány éves a vakolókanál? a Hidasháti Állami Gazdaságban pe­dig Bakonyi Mihály és Ravasz Lajos. Bakonyi Mihályt és Ravasz Lajost pél­dául az állami gazdaság és a termelő­szövetkezet anyagilag is támogatta munkájában, a mezőgazdaság új éle­téről alkotott képeiket kiállították az állami gazdaság művelődési otthoná­ban. Az ifjú képzőművészek a kedves vendéglátásért festményeikkel aján­dékozták meg a gazdaságot, s a szö­vetkezetét. A fiatal fővárosi képzőművészek és főiskolások további csoportjai augusz­tusban érkeznek a Körös-vidéki gaz­daságokba és termelőszövetkezetekbe. Körösladányban, a földműves­szövetkezet italboltjában egyszer két ember: A. András, a Magyar— Vietnami Barátság Tsz építőbrí- gadérosa és K. Gyula kőműves arról vitatkozott, hogy mióta hasz­nál az emberiség vakolókanalat. A kőműves azt állította, hogy 200 esztendeje, mire a briggdvezető határozottan rá vágta: — Van an­nak már ötezer éve is. A kőműves, hogy igazát védje, azt felelte er­re, hogy az lehetetlen, mert akkor még kőkorszak volt. A tsz-brigia- déros kötötte az ebet a karóhoz, hogy pedig már akkoriban lennie kellett, hiszen az ókori népek ha­talmas építményeket hagytak az utókorra, hogy volna hát a va­kolókanál ötezer esztendős! — Pajtás, kacagott a kőműves, öt­ezer évvel ezelőtt az ember még barlangban lakott, ha egyáltalán volt ember. Vagy tizenketten áll­tuk körül őket, vártuk az ered­ményt, de a vitának véget vetett a záróra anélkül, hogy megtudtuk Volna mi, jelenlévők, hogyhát mi is ebben az igazság. Ez volt a tartalma annak a szerkesztőségünkhöz címzett le­vélnek, mely alatt .^Hazafias tisz­telettel a vitát hallgató körösla- dányi lakosok” aláírást olvashat­tuk. A vitázók érdeklődésére Ja- kabffy Imre muzeológus az aláb­biakat válaszolja: „Az ókori hatalmas építmények — piramisok, templomok, sirkam- rák — köveit ragasztóanyag — ha­barcs, malter — nélkül illesztették össze. A falak felületét nem va­kolták, legfeljebb az agyagházak falát simították el valamilyen esz­közzel, yagy a puszta kezükkel. Ebben a korban tehát vakolóka­nálra nem is volt szükség. Amikor feltalálták azt, hogy mész, gipsz és homok keveréke megszáradva kiváló ragasztóanyag, csak ekkor vált szükségessé a vakolókanál és simító, amit először a görögök, majd pedig a rómaiak használtak időszámításunk előtt 400—300 esz­tendővel kezdődően, tehát több mint 2000 évvel ezelőtt. Az időszá­mításunk után 79-ben, a Vezúv kitörésekor elpusztult Pompeji romjai között találtak ilyen szer­számokat. Ezek már vasból vol­tak, s alakjuk szinte azonos a mai. akéval. „5000 év előtt az ember még barlangban lakott...” — ez a megállapítás — az embertársada­lom általános fejlődését tekintve — helytelen. Elmaradott vidéke­ken ma is élnek barlanglakók, sőt nem is olyan régen hazánkban is éltek —, viszont 5000 évvel ezelőtt Mezopotámiában és Egyiptomban fejlett öntözéses földművelő tár­sadalomban élt az ember, agyag­téglákból épített házakban lakott, amit azonban nem vakolt be vas­kanállal, mert a vasat az emberi­ség az ókori keleti kultúrák terü­letén időszámításunk előtt 1200 óta, nálunk pedig a XIX. század óta ismeri — tehát mintegy 3000 éve.” —húr— Négyszáz *ány búcsúja a tábortól A Kalamár ifjúsági tábor József önkéntes KISZ 400 diáklánya szerdán este Mezőhegyesen befejezte munká­ját. Búcsút vettek a tábortól. A lányok mintegy 600 katasztrális hold kukorica címerezésében kiváló eredményt értek el. A búcsúéit ünnepi fénypontja a kul­túrműsor volt. A tábor lakói önmaguk állították össze műsorszámaikat, amelyben versek és parodikus jelene­tek voltak. Az építőtáborban a gazdasági, a kul­turális és a sportmunkát is értékel­ték. A versenyben az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium, a békéscsabai Közgazdasági Technikum és a gyomai gimnázium növendékei kerültek az el­ső helyekre. SZABADSÁG MOZI. Békéscsaba* Július 20—23: A kettétört amulett. K. h.: 6, 8, v.: 4, 6 ,8. BRIGÁD MOZI, Békéscsaba. Július 20—23: Állami Áruház. K. h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, féa 8. A békéscsabai SZABADSÁG és BRI­GÁD MOZI közli, hogy a későn ér­kezők csak a híradó utáni szünetben foglalhatják el helyüket. A Szabadság és a Brigád moziban minden kedden és pénteken délelőtt ti—1-lg elővételi pénztar. TERV MOZI, Békéscsaba. Július 20— 23: Dr. Faustot elvitte az ördög. K. h.: fed 6, fél 8, v.: fél 4.. fél 6, fél 8. BRIGÁD KERT-MOZI, Békéscsaba* * Július 20—21: Huszárok. K.: 9. SZABADSÁG MOZI, Gyoma. Július 21— 23: Mágnás Miska. K. h.: 8, v.: 4, 6, 8. PARTIZÁN MOZI, Orosháza. Július 20— 23: A búcsú. K. h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8. BÉKE MOZI, Orosháza. Július 21— 23: A kolostor titka. K. h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8. PETŐFI MOZI, Gyula.. 20— 23: Lányok tavasza. K. ti.: 4, 6, 8. ERKEI MOZI, Gyula. 21— 23: Megmérgez a családom. K. h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8. VÖRÖS OKTOBER MOZI, Mezőko- vácsháza. Július 21—23: Borús reg­gel. K. h.: 8, v.: 4, 6, 8. BÁSTYA MOZI, Békés. Július 20— 23: Kenyér, szerelem, Andalúzia. K. n.: 6, 8, v.: 4, 6, 8. PETŐFI MOZI, Sarkad. 21— 23: Négyen az árban. K. h.: 4, 6, 8. TÁNCSICS MOZI, Szarvas. 20— 23: Álomrevü. K. h.: 6, í 6. 8. ADY MOZI, Szeghalom. 21— 23: Üjra reggel van. K. h.: 8, v.: 4, 6, 8. SZABADSÁG MOZI, vésztő. Július 21—23 Sziklák és emberek. K. h.: 8, V.: 6, & Július : 6, 8, v.: Július Július Július , v.: 4, Július

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents