Békés Megyei Népújság, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-18 / 142. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ära 60 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! 1961. JÍJNIUS 18., VASÁRNAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM Kincsei érnek a munkásjavcslatok Növényápolási körkép Nyolc tsz kezdi meg az aratást a gyomai járásban Kényes minden bútordarab. Ha egy kis karcolás, horzsolás esik rajta, a megrendelő azonnal rek­lamál. És jogosam, mert olyat akar a pénzéért, amilyet még ilyen apró szépséghiba sem csúfít el. Mi köze van mind ennek — kér­dezhetné az olvasó — a cikk ele­jén álló címhez, mely szerint kin­cset érnek a munkásjavaslatok. Nagyon is sok. A tükörfényes bú­tordarabok csomagoláskor igen könnyen megkarcolódhatnak. Kü­lönösen olyan csomagolási eljá­rással, ahogy azt korábban a Gyu­lai Bútoripari Vállalatnál csinál­ták. A kombinált szekrények fé­nyezett részének beborításához használt papírtekercset a földre terítették le és vágták le belőle a szükséges darabokat. Ha a pad­lóról véletlenül néhány aprócska törmelék vagy salakdarab ráta­padt a papírra, csomagoláskor könnyen felsérthette a bútordara­bok felületét. Nos, itt kapott je­lentőséget egy olyan munkásja­vaslat, amelyből azóta újítás lett. A papírtekercset most már nem teregetik le a földre, hanem egy talpas, függőleges hengerre helye­zik rá, amely körül forgatható. Egyszerű az egész, mégis jelentős. Munkás fejében fogant az ötlet. Az újítás alkalmazásával így nemcsak a csomagolási technika fejlődött, kisebb lett a veszélye annak is, hogy az árut megsért­sék. Nemcsak a bútor kényes, az ember is. Arra is vigyázni kell, mégpedig nagyon. A gondolkodó munkásokra, akik lényegében a régi, megszokott ellen küzdenek, amikor termelést elősegítő, mun­kakörülményeiket javító javasla­taikat, ésszerűsítéseiket, újításai­kat kidolgozzák. Azért teszik, hogy ezeket üzemükben felhasz­nálják. Joggal várhatják hát, hogy javaslataik gondos intézésé­vel további bátorítást, ösztönzést kapjanak ahhoz, hogy újabbakat alkothassanak. Mert ki tagadhat­ná, hogy mindezzel a fejlődés út- jából görgetik el a még itt-ott található akadályokat. S ezzel az erővel, alkotókészséggel lehetetlen nem számolni. Mert vajon elju­tottunk volna-e odáig az iparban és a mezőgazdaságban, ahol most tartunk, ha az alulról jött bírála­tokat, kezdeményezéseket, ame­lyek gyakran csak néhány életre­való javaslatban, majd ésszerűsí­tésekben, újításokban és nemrit­kán találmányban csúcsosodtak ki, figyelmen kívül hagyták vol­na? Minden bizonnyal nem. Ezért szükséges tehát megkülön­böztetett gondot fordítani a mun­kások véleményére, mert azokkal legtöbbször üzemük előrehaladá­sát szorgalmaz ák. Mégis nemegy termelési tanácskozáson a mun­kások jogosan szóvá tették, hogy meghallgatni ugyan meghallgat­ták véleményüket, javaslataikat, de az azokat követő intézkedések­ről sem szóban, sem írásban nem kaptak választ. Még az jobbik eset, ha figyelembe vették az el­hangzottakat, hasznosították őket. Ha azonban elsikkadtak, s a ja­vaslattevőket még válaszra sem méltatták, akkor bizony megvan az alapja a számonkérésnek. A munkásjavaslatok semmibevevé­sének gyakorlata semmi esetre sem tesz jót a kezdeményező- és alkotókészség kibontakoztatásá­nak. Az üzemi demokrácia helyes értelmezése megköveteli, hogy egyetlen valamirevaló javaslatot se hagyjanak kárba veszni. Ahol az észrevételek, indítványok nem kallódnak el, hanem számolnak velük, s erről rendszeresen tájé­koztatják a munkásokat, kétség­kívül nem maradnak el az ered­mények sem. És ez nemcsak erre érvényes. Vgyük például az újítómozgal­mat, hiszen ébben tömegében jut­nak kifejezésre a kincset érő munkásjavaslatok. A Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának közgaz­dasági bizottsága több üzemben és vállalatnál megvizsgálta, mi­ként kezelik az újításokat, a mun­kások javaslatait. A tapasztalatok nem egyértelműek. A Békéscsa­bai Ruhagyárban, mint Hankó Pál elvtárs, az SZMT közgazdasági fe­lelőse összegezte: „A vezetők apellálnak a dolgozók vélemé­nyére, javaslataira”. Ez legin­kább és legjobban az újítómozga­lom eredményein mérhető le, méghozzá úgy is, hogy a műszakiak oldaláról a munkások javára bil­lent a mérleg. Tavalyelőtt a gyár­ban a műszakiaktól származott az újításoknak mintegy 60, a mun­kásoktól 40 százaléka, tavaly pedig már 70 százalék volt áz arány a fizikai dolgozók javára. Nem vé­letlen, hogy az üzemben több munkás töri újításon a fejét. Elő­segítette ezt az is, hogy a párt és szakszervezet is megfelelően se­gítette és segíti az újítókat. Nem mondható el ugyanez a Békés megyei Malomipari Vállalatról. A gazdasági és műszaki vezetők törődnek az újításokkal, a párt­ós szakszervezet azonban — amint a vizsgálat kiderítette — már ke­vésbé. Kitűnik ez abból is, hogy a pártszervezet még egyszer sem számoltatta be az újítási felelőst munkájáról, de a szakszervezet is egy-két esettől eltekintve, amint a feljegyzésben olvasható, kissé passzívan szemléli az újítómozgal­mat. Több figyelmet érdemelnek a munkások javaslatai, újításai! Mindegyik mögött az embert kell látni, aki még többre képes, ha bátorítják, ha segítik. De kedvét is szegheti, ha azt tapasztalja, hogy nem támogatják eléggé próbálkozásait. Közös tehát a fel­adat. Ebben pedig nemcsak a gazdasági és műszaki vezetőknek, hanem a párt- és szakszervezetek tagjainak is megvan a maga min­dennapos tennivalója, hogy egyet­len munkásjavaslat se vesszen kárba. E. P. Tegnap, szombaton reggel egy kis körútra indultunk, hogy meg­nézzük, hogyan hajráznak a ter­melőszövetkezetek tagjai a nö­vényápolásban, az aratás küszö­bén. Amerre jártunk: Békéscsa­ba, Kétsoprony, Kondoros, Endrőd és Gyoma határában mindenfelé szorgoskodó embereket találtunk. A békéscsabai Dózsa Tsz tagjai is szorgoskodtak a szarvasi köves, út mindkét oldalán. Szükséges is a fokozott szorgalom, hiszen a Krajcsó-tanya előtti, elég nagy kukoricatáblában még nagyon vi­rított a sárga virágú vadrepce a reggeli órákban. A békéscsabai Előre Tsz-ben is eléggé elgyomo­sodtak a növények a sok esőzés következtében s a gyomot nem­csak gépi-, fogatos. és kézikapá­val, hanem vegyszerrel, Dikonirttal is irtották szombaton. Az Előre Tsz is készül az aratásra. Egy jó­kora receptábla szélében már he­lyet vágtak kiskaszával az arató­gépnek, hogy a jövő héten beta­karítsák ezt az értékes olajosmag- vat. A kondoros! Lenin Termelőszö­vetkezetnek is van egy jókora ku­koricatáblája a szarvasi műút mentén, de abban nagyon nehéz Prága (ADN) A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kormánya pénteken kö­zölte, hogy kész aláírni a béke- szerződést Németországgal. Vaclav David külügyminiszter a nemzetgyűlés külügyi bizottsá­ga előtt olvasta fel a nyilatkoza­tot: „Megértek a feltételek a Német­országgal való békeszerződés meg­kötésére. A Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság kormánya támo­Moszkva (TASZSZ) A Pravda szombati száma ve­zércikket szentel Hruscsov június 15-i rádió- és televíziós beszédé­nek. A szovjet dolgozók — írja a lap — megelégedéssel hallották, hogy a szovjet kormányfő elége­dett az amerikai elnökkel folyta­tott tárgyalásokkal. Reális lehetőség van az egye­temes béke megvédésére és meg­szilárdítására — hangsúlyozza a Pravda vezércikke. Jó alap van a vitás problémák békés rendezé­sére. Akinek szeme van, meglát­ja ezt a jó alapot abban a nagy­szerű prograiflban, amelyet beszé. dében Hruscsov ismertetett. gyomot felfedezni: a tsz szorgal­mas tagjai ezt a kukoricát már másodszorra is megkapálták. Ameddig a műútról be lehet látni, mindenfele kapáltak szombaton a kétsopronyi Béke Tsz tagjai is. Egyébként a kétsopronyi Béke Tsz kukoricatábláiban is, és még sok­felé csak egy-egy gyomos csíkot lehet látni. A kukoricaterületet ugyanis kiosztották a tagok között és úgy látszik, hogy a tagok nem egyszerre láttak hozzá a kapálás­hoz. Ezt tapasztaltuk a hunyai Aranykalász Tsz-ben is. Az End­rőd felé vezető kövesút mentén egymástól távol Farkas Gergely és Látkóczki József kapálgatott a már csaknem térdig érő kukoricá­ban. Bizony a vadrepce helyen­ként jóval magasabbra nőtt, mint a kukorica. Farkas Gergely férfia­sán bevallotta: azért késett né­hány napot a kukoricával, mert nősült a fia és mint örömapának sok elintéznivalója akadt a ház körül az esküvő előtt is, utána is. Velük szemben, a túloldalon, ugyancsak a hunyai Aranykalász Tsz kukoricájában a Kiszely-bri- gád tagjai dolgoztak népes szám­ban. Az endrődi termelőszövetkeze­gatja a szovjet javaslatokat, ame­lyek szükségesnek ítélik, hogy e tárgyalásokra hat hónapon belül sor kerüljön. Amennyiben nem történik megállapodás, akkor az érintett országok belátásuk sze­rint megkötik a békeszerződést mindkét német állammal vagy közülük egyikkel. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormá­nya kijelenti, hogy kész egy ilyen békeszerződés megkötésére” — hangzik a nyilatkozat (MTI) A beszédnek a leszereléssel fog­lalkozó részét kommentálva, a Pravda rámutat: nem lehet vilá­gosabban és meggyőzőbben kimu­tatni, hogy a Szovjetunió a szigo­rú és hatékony nemzetközi ellen­őrzés híve. A Szovjetunió reális kivezető utat javasol abból a si­ralmas helyzetből, amelybe az atomfegyverkísérletek megszün­tetéséről folytatott tárgyalások ke­rültek. A szovjet néppel együtt — foly­tatja a vezércikk — minden jó- akaratú ember elvárja és reméli, hogy a nyugati hatalmak végre felhagynak a leszerelési tárgyalá­sok szabotálásának taktikájával. tek is növényápolási hajrát indí­tottak. A kukorica első kapálását teljes egészében elvégezték s a második kapálással is jól előre­haladtak. Az endrődi Szabad Föld Tsz már csaknem befejezte a húsz hold cukorrépa s az 50 hold napra­forgó második kapálását s ugyan­csak másodszorra kapálják a ku­koricát is. Ez a termelőszövetkezet a jövő hét elején, hétfőn vagy kedden kezdi meg az őszi árpa aratását. A Szabad Föld Tsz-nek összesen hatszázötvenhét hold aratnivaló kalászosa van s az elő­zetes számítások szerint 337 hol­dat kézierővel kellett volna levág­janak. De mivel elsők közt kezdik az aratást a járás területén, gé­peket csoportosítanak ide azokból a termelőszövetkezetekből, ame­lyekben később érik az őszi árpa. A gyomai járás termelőszövet­kezetei szombatig befejezték a kukorica-vetésterület első kapálá­sának mintegy 90 százalékát. A cukorrépa második kaplásának 62 százalékánál, a napraforgó má­sodik kapálásának pedig 55 szá­zalékánál tartanak. Közben az 5600 hold lucernavetésből is leka­száltak már 1800 holdat másod­szorra. A járásban elsőnek az ecsegfalvi Egyetértés Tsz-ben kéz. dődött meg az őszi árpa aratása. A sok esőzés miatt aratógéppel nem tudnak rámenni a földre, ezért a tsz tagjai szerdán, június 14-én kiskaszával láttak hozzá s péntek estig húsz holdat arattak le. Az ecsegfalvi Egyetértés Tsz után a jövő hét elején, hétfőn és kedden megkezdi az aratást a dé- vaványai Lenin, a gyomai Zöld Mező, az endrődi Szabad Föld, az endrődi Dózsa és még további négy termelőszövetkezet. Ezekbe az aratást korábban kezdő terme­lőszövetkezetekbe a járási tanács mezőgazdasági osztálya mintegy hat kombájnt és 15 aratógépet csoportosít át a járás területéről. A június 19-én megkezdődő szov­jet-amerikai leszerelési tárgyalá­sokon az Egyesült Államoknak módja lesz építő módon megköze­líteni a leszerelés kérdését. A tartós béke biztosításának út. ja nem könnyű út — zárja vezér­cikkét a Pravda. — De békét akar­nak és békére törekszenek világ­szerte száz- és százmilliók. Ezen az úton nem kevés nehézséget és akadályt kell még leküzdeni. A szovjet kormány továbbra is kö­vetkezetesen folytatja a békés együttélés lenini politikáját, a béke és a népek közötti barátság megszilárdításának politikáját. (MTI) A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kész aláírni a békeszerződést Németországgal A szovjet kormány továbbra is folytatja a békés együttélés lenini politikáját A Pravda vezércikke Hruscsov június 15-i beszédéről

Next

/
Thumbnails
Contents