Békés Megyei Népújság, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-13 / 137. szám
1961, Jfiaiua 13., kedd NÉPŰJSÄG 5 Vidám látogatás egy 3600 holdas birodalomban Ez a vidám látogatás úgy értendő, hogy nem valamiféle hivatalos vendégeskedés történt a minap a szeghalmi Rákóczi Tsz-ben. Sokkal egyszerűbb, kötetlenebb. A szekerek a tsz-lroda elé álltak, s Árpád Antal, az elnök, kedélyesen kiadta a parancsot: — Elvtársnőik, elvtéreak! Felkapaszkodni!.A felkapaszkodók összetétele a következő volt: egy moziüzemvezető, egy Járási könyvtáros meg egy művészeti előadó a járási művelődési házból. A felsoroltak mind-mind szeghalmiak. Ráadásként még egy gyulai vízügyes”, és e sorok írója, mint a Békés megyei Irodalmi Kör tagjai foglaltak helyet a szekerek egyikén. Ott, Szeghalmon az a kitűnő ötlete támadt a pártnak, hogy nem ártana a mozi, a könyvtár, a művelődési ház, s a járási kultürügyek vezetőit, no meg a könyvnap alkalmával Szeghalomra' érkezett két „megyei Írót” a Rákócziban meg- kocsikáztatni. Hadd lássák meg közelebbről mindazt, amit elevenséggel igyekeznek a maguk területén hirdetni és bizonygatni; a szocialista nagyüzemi mező- gazdálkodást. Hát így esett a dolog. Vígan szaladtak a lovacskák kifelé a községből, fel a Körös hídjára. A híd lábánál négyablakos, igen takaros ház keltette fel a figyelmünket. Amuló tekintetünk láttán az elnök alig palástolható büszkeséggel világosított fel; — A mi kedves juhászunké, a Soós Józsefé meg a családjáé! — Nem rossz bemutatkozásnak, no de majd meglátjuk, hogy odébb mik vannak vagy nincsenek — mondtuk jó hangosan, mivel hogy az emberféle ilyen huncut fenekedő kedvű, ebben a nyáreleji roppant tágasságban. A Körös vize másik felén egyenesen a mezők végtelenjébe szekereztünk. A végtelen elején bosszú, fehérre meszelt. széles abla-ksorú épület előtt húzta meg először az elöl kocsikázó Kelemen Laci bácsi, a tsz egyik hajtója a gyeplőszárat. Rikácsoló pulykák, ká- ráló tyúkok, hangoskodó' libák, kacsák tömege vett körül bennünket. Hamarosan előkerült a szép. fehér épületnek, a tsz baromfinevelő üzemrészlegének két piros arcú, mosolygós asszonyparancsnoka. Hajdú Gyuláné meg Emődi Gyuláné is. Nyomban közrefogták a társaságot és vitték körbe. Elmagyaráztak töviről hegyire mindent: 209 pulyka, 600 liba. 550 tyúk, (122 rántanivaló csirke. 2500 darab naposcsibe — egyelőre. Mert itt minden csak „egyelőre” ennyi, aztán több és több — ezt tapasztaltuk mindenfelé. Érdekesnek és nekünk újnak tetszett a csibenevelő ..központi” fűtése. Hatalmas füstcső húzódik a fal mentén végig, ezt a „haliból” kukoricaszárral füstölik tele. így aztán az aranyos, eleven Ids pihecsomók állandóan anyamelegen vannak. Az épület mögött legelészik a ménes, csupa jó erőben lévő állat. A tsz egész lóállomámya 140 darab. Előrebocsátjuk, hogy a számok így. egymagukban nem sokat mondanak, hiszen vannak szövetkezetek, ahol jóval több, esetleg kevesebb az állatállomány, azonban mindjárt jelentőséget kapnak ezek a számok, ha idézzük Árpád Antal elnöknek a sétakocsizás végeztével mondott szavait: — Tíz éves szövetkezet ez, de viharos a múltja nagyon. Ezerki- lencszázötvenhá romban Nagy Imre hŐ- zöngése miatt szétverődtünk. Üjból kezdtük, s mikor már rendbejött a szénánk, becsapott az ötvenhatos istennyila, s a fundamentumig elhordták mindent, ötvenhétben mégis megindultunk, igaz, hogy csak harmincán, nyolc lóval, nyolcszáz holdon, de ötvennyolcban már harminc lovunk volt és ezer hold föld, ma meg 3606 hold, i a maga megfelelő, bőséges lehetőségeivel! Az embereknek olyan életbíróak- nak kell lenniük, hogy csoda, s akkor nincs baj. Olvastam az Üj barázdát szánt az ekét, hát körülbelül így voltunk mi is egy ideig, elvtáreak. Az elnök igaz, Őszinte szavainak a tükrében már egészen másként ragyognak a számok: a 7 hold lugasszőlő, a 10 hold gyümölcsös, a 20 hold- nyi mák, a 100—100 hold krumpli, cukorrépa, a 190 holdon termesztett takarmány, a 730-on zöldellő kukorica, a 200-on nemsokára már sárgálló napraforgó, a 60 holdat elfoglaló rizstelep, a 123« hold kalá6ztenger, no meg az az ötven holdnyi erdő. amit még a tagság 1954-ben telepített, vagy ahogyan ők szépen kifejezik: „örökítettek”. Az eredmények előtt azonban a Rákócziban senki sem esik hasra. Inkább azt hangoztatják, hogy az új belépők miatt — ma már réginek számítódik azért itt mindenki — 2500 hold „felfutás” volt, s ezt bizony nem gyerekjáték a szövetkezet eleven testévé gyúrni, és most ebben izzadnak, szorgos- kodnak mindahányan! Az állatállománnyal egyáltalán nincsenek megelégedve. Minden erővel azon vannak, hogy több és több állatférőhely legyen. A 230 darab sertés — köztük 108 darab sonkasüldő — majd szétnyomja az ólakat. Lázas igyekezettel építik a 600 férőhelyes hizlaldát. Az építkezésekre a saját erőből való idei beruházás egymillió forint. Igen szeretnek saját erőből csinálni, amit csak lehet; hasznos is, büszkeség is! Még ebben az esztendőben 100 férőhelyes istállót húznak tető alá növendékmarhák részére. Ha mór itt tartunk, elmondhatjuk, hogy a rákóczisták kényesek a tehenészetükre Joggal. Noha jelenleg csupán 150 szarvasmarhájuk van, ezek között kiváló tejelők szerepelnek. Májusban 23 tehén összesen 9440 liter tejjel örvendeztette meg a két belevaló tehenészt. A gondjaikra bízott állatok jól teleltek. Volt silóeledel bőven! Az alap- takarmányt egész télen megkapták. Május elején már a mezőn ropogtatták a zsenge füvet. Az évi 35 ezer liter tejtermelési tervet 70 ezerre akarják teljesíteni, pedig — mint határozottan állítják — a norma nem laza egyáltalán! A napi átlagfejésük 10—12 liter, a legkiugróbb 23 liter. Miközben egyik üzemegységtől a másikba „haj ókáznak” szekereink a vetéstengeren át, az embert szinte falja, dögönyözi az erős, friss levegő. Pipacs meg búzavirág, pacsirtaszó és nagy gomolyfel- legek kísérik utunkat. Aki ideges, aki elpihentetni, kiszellőztetni akarja városi munkától fáradt fejét, jöjjön, látogasson el a termelőszövetkezetek levegős világába. Beszélgessen el az itt élőkkel, például a már említett Soós József tsz-juhásszal, hatszáz birka felelős számontartójával Ott található az egykori „zselléri rész” nagy mezőségeiben, a galambokkal népes tetejű, hatszáz férőhelyes birkaistálló szomszédságában. Kedvesen fogadott minket is, és az elnök kérdésére, hogy „Hány az óra komám?” nagy természetességgel emelte karját a szeme elé, úgy olvasta le a márkás karóráról a feleletet. Most azt tervezi, hogy táskarádiót vesz. Jó lesz abból tudni a pontos időt, az időjárást. Aztán az sem rossz, ha a világ dolgairól szóló hírek is helybe jönnek, meg a muzsikát is szívesen hallgatja a mai puszták pásztörembere. Egyébként, árát illetően, nem nagy terv, mondhatnánk semmiség az a táskarádió egy Soós Józsefnek, csak csupán rászánás kérdése, hogy mikor kanyarodjék a szeghalmi bolt felé. Ha beballag a könyvtárba, akkor majd útbáejti a boltot is. Hirtelen egy zengő nagy hahót kiált, s a távolban megmozdul, és széles hullámzással árad felénk száz meg száz bárány és birka. Mögöttük nyurga, napbarnított legényke, nylon ingben, short-nadrágban. — A fiam — mutat rá apai büszkeséggel a juhász. A nyáj körül villámként cikázik valami aprócska állat, ö a Bohóc kutya, így hívják, mindössze négyhónapos, de már vérében van a terelés. Apró, hegyes fogával vadul belecsimpaszkodik egy-egy csellengeni kész jószágba, és addig viteti magát dühös acsargás- sal, míg a birkát vissza nem riasztja a tömkelegbe. Búcsúzunk embertől, tájtól, és a hangok, színek, illatok százféle hangszerén' muzsikáló mezőkön vlsszasze- kerezünk a faluba, azokon a tsz-föl- deken ót, melyekről szívet és elmét nyugtató bölcsességei csak ennyit mojndott az elnök: — Mindent megadtunk nekik anyagban és szorgalomban egyaránt. Ment a munka, mert így akarta a tagság. Hogy aztán milyen lesz a termés? A szorgalom tekintetében csakis jó, de a betakarításig még sokszor hál kint a vetésünk. Már régen elbúcsúztunk a 3606 holdas tsz birodalmától és népétől, sőt el is múlt néhány nap azóta, de néhány onnan való emlékkép még most is fel- idéződik bennem. Például a sertéstenyésztő üzemegység udvarán az az édesanya, akinek karján pólyában békességgel szendergett a kisbaba, a Fekete Margitka. Ügy érzi az ember, hogy nemcsak az anyukája, hanem az egész szövetkezet ringatja őt és vigyázza álmát. Aztán egy másik, meghökkentően érdekes kép tolakszik emez elé. B. Szabó Sándor, feleségével együtt, ennek a szemhatárig terjedő közösnek egykor messziről megsü- vegelt gazdája volt. A felszabadulás után nem futottak el osztályos társaikkal nyugatra, sőt mikor a birtok szövetkezetivé vált, beálltak tagnak. Ki tudja, milyen meggondolások vezették Őket, mert, hogy nem változtak pa- rasztproletárrá, az bizonyos. 1956 Őszén B. Szabó is kihúzta a derekát, s büszkén kezdett sétálni a görbebotjával. Am. hogy megint erősödött a néphatalom, ő ezt ismét tudomásul vette, s feleségével együtt tovább dolgozott a közösben. Ma mindketten tsz-nyugdí- 1asok. — Milyen virtusosap nagylelkű tudsz lenni, te nép! Még egykori uraidat sem hagyod éhenveszni, ha félik hatalmadat. És milyen szépen gyarapodó erő ez a tiéd! Lám, a Rákóczi Tsz is milyen becses bizonysága ennek. A sokszor szétzilált és négy év előtt 30 emberrel és 8 lóval nekiveselkedő közösség ma csak úgy belenyúl a lajbizsebbe, és 200 ezer forintért vesz egy új tsz-irodának való házat a faluban, mert a régit kinőtte. Csoda-e. hogy annyira szereti ezt a népet az elnöke, hogy miatta egyszer oda akarta hagyni az elnökképző tanfolyamot, mondván, hogy: — Nagyon kell a tudás, az igaz, vissza is térek miatta, dj^ most... vetnünk kell! Huszár Rezső ízléstelen voltam Egy barátom mesélte... „Tudod, akarva, akaratlan, az ember hivatalos ügyben néha kénytelen vidékre utazni. Én nem szeretek utazgatni. Pedig megéri, mert minden út alkalmával tapasztal valamit az ember, amivel eddig szegényebb volt. Gondoltam is én erre már korábban, de csak az egyik legutóbbi vidéki utazásom győzött meg róla végérvényesen, amikor az egyik szomszédvárosban jártam. Hogy a lényegnél kezdjem: elutazásom előtt feleségem azon töprengett, milyen ennivalót vigyek. Hozzon valami húst? Vagy majd ott ebédelek valamelyik vendéglőben?... Leintettem, mondván: — Tegyél egy darab kolbászt meg szalonnát és kész! Nem szeretem, ha ilyen kicsiségből komplikált ügyet csinálunk. Ügy is lett. Eljött az ebéd ideje. Betértem egy falatozóba, leültem a legbelső sarokban lévő asztalhoz és két deci bor mellett nyugodtan falatozgattam. Két asztallal arrébb vidám társaság ült: Három férfi és egy nő. Borozgattak. Amikor odapillantottam, a nö éppen az egyiji férfi borral telt poharába nyomta az ujjacskáját, és leszopva róla a bort, így szólt: — Ez egészen jó! Persze, mindannyian jót mulattak, még a pohár tulajdonosa is nevetett egy kényszerűt. A szalonnafalat majdnem a torkomon akadt. Éppen elmélkedni kezdtem, hogy hogy lehet ízléstelen valaki, amikor hozzám lépett az üzlet vezetője, és rendkívül udvarias hangon (bárkinek dicséretére válnék) megkért, hogy rakjam el a kolbászt és a szalonnát, ne botránkoztassam meg a jó ízlésű vendégeket ízléstelenségemmel. Szerencse, hogy nem vettem be újabb falatot az előző ijedtség után, mert most már minden bizonynyal az életembe került volna. De mert ő olyan udvarias volt, nekem is hasonló hangnemben illett megköszönni a figyelmeztetést. Nem tudtam azonban megállni azt, hogy ne említsem neki a másik asztalnál látott jelenetet. Azt vártam, hogy megbotránkozik. Tévedtem: — Azok ott? —r kérdezte átszellemültem — Jaj! maga nem ismeri őket?! Nagyon jópofák! Különösen a Mary! Tudja, hogy a múltkor mit csinált? Versenyzett a férfiakkal. Két pohárból ivott egyszerre. Milyen jópofa volt, mikor a végén észrevette. hogy lecsurgatta a ruháját! Hahaha! Egyszer meg versenyt rendeztek, hogy ki tud megenni hamarabb egy adag burgonyát. Mafy akkor is a legokosabb volt. Két kézzel csak ügy dobálta befelé, míg a többiek villával piszkálgatták. Persze, hogy ő nyerte o versenyt! Aztán egyszer meg... Fölálltam. Nem kérdeztem meg, hogy kik azok a törzsvendégek. Gyorsan elbúcsúztam, még mielőtt folytatta volna az illemtan órát... Nem akartam ..ízléstelenségemmel” tovább zavarni a falatozó nagyközönséget. Ettől kezdve azonban mintha megváltoztam volna: csudamódon szeretek vidékre utazni. Hiába, tudod, mindig tapasztal valamit az ember!" BECK ZOLTÁN Többek érdeklődésére Számtalan esetben fordulnak szerkesztőségünkhöz munkaügyi és egyéb hasonló természetű problémákkal olvasóink és mások is, akiket bizalmuk irányit hozzánk. Gyakran tapasztaljuk azonban, hogy a tanácskérő a munkahelyén is megkaphatta volna a szükséges felvilágosítást, s ezzel időt és fáradságot takaríthatott volna meg. Hogy mégis hozzánk fordult, annak olyan egyszerű oka volt, mint például munkahelyén nem találták hirtelenjében a Munka Törvénykönyvét. Nemrég közölte szerkesztőségünkkel a Békés megyei Egyeztető Bizottság vezetője, hogy megjelent „A Munka Törvény- könyve és végrehajtási rendelete”, a Szakszervezetek Országos Tanácsa titkárságának hivatalos összeállításában. Megragadjuk az alkalmat, és felhívjuk a vállalatok, üzemek, intézmények személyzeti ügyintézőinek figyelmét erre a nélkülözhetetlen törvénykönyvre. Rádió- és televízió műsor Érdemes felkeresni! Hegnyílt Dévaványón a Földművessiövetkeiet korszerűen berendezett kultúr szaküzlete valamint önkiszolgáló konfekció boltja Bőséges áruválasztéki Figyelmes kiszolgálás! (X) SZERDA, 1961. JCNIUS 14. KOSSUTH RADIO: 8.10 Operstt- részletek. 9.0« Az elvarázsolt tanya 9.30 Vidéki népi zenekarok és kórusok műsorából. 10.00 Hírek. 10.10 Üt- törő-fifrado. 10.20 Leoncavallo: Ba- jazzók. 12.00 Hírek. 12.15 Tánczene. 13.00 Thinger bárónő. 13.20 Sugár Rezső: Szvit. 13.45 Válaszolunk hallgatóinknak. 14.00 Oláh Kálmán népi zenekara játszik, Utry Anna és Solti Károly énekel. 14.10 Toronyzene. 15.00 Hírek. 15.10 Helikon-ünnepségek Keszthelyen. 15.55 Könnyű zene. 16.30 Lengyelországi útijegyzetek. 16.40 Chopint 6 etűd. 17.00 Hírek 17.15 Szív küldi... 17.55 Gondolat. 18.35 Tánczene. 19.05 Munkásklub. 19.25 A Magyar Rádió népi zenekara játszik, Kürthy Éva és Baksay Árpád énekel, Béres János furulyázik. 19.54 Jó éjszakát, g>erekek! 20.00 Esti krónika, 20,25 A Magyar Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye a stúdióban. Kb. 22.00 Hírek. 22.35 Köny- uyü zene éjfélig. 24.00 Hírek. 0.10 Éji zene. 0.30 Himnusz. PETŐFI RÁDIÓ: 8.00 Hírek. 14.15 Ágay Karola és Mátray Ferenc énekel. 14.40 Orosz nyelvlecke az általános iskolásoknak. 15.00 Tánczene. 15.40 Közvetítés a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. Részletek a középiskolai énektanár- és karvezetőképző hallgatóinak diplomahangversenyéből. 16.00 Hírek. 16.05 A negyedik. 17.20 Történetek Enrico Carusó- ról. 18.00 Hírek. 18.05 Kedvelt régi melódiák. 18.35 Rádióegyetem. 19.00 Hírek. 19.05 Gulyás László: Kisboj- tár. 19.25 Orvosi tanácsok. 19.30 Hatvani diákjai. 21.00 Hírek. 22.05 Kamarazene. 23.00 Hírek. 23.15 Műsorzárás. TELEVÍZIÓ: 18.00 TV-magazin. 18,55 A kosárlabda varázslói. 21.30 Hírek, SZABADSÁG MOZI, Békéscsaba* 8—14: Dúvad. K. h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8. brigád MOZI, Békéscsaba. Június 8—14: Ember a Holdon. K. h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8. A békéscsabai SZABADSÁG és BRIGÁD MOZI közli, hogy a későn érkezők csak a híradó utáni szünetben foglalhatják el helyüket. A Szabadság és a Brigád moziban minden kedden és pénteken délelőtt 11— 1-ig elővételi pénztár. TERV MOZI, Békéscsaba. Június 12— 14: Ütött az óra. Kezdés hétköznap fél 6. fél 8, vas. fél 4, fél 6, fél 8. BRIGÁD KERT-MOZI, Békéscsaba. Június 12—14: Vörö6 tinta. Kezdés 9 órakor. SZABADSÁG MOZI, Gyoma, Június 12— 14: Téves kapcsolás. Kezdés hétköznap 8, vas. 4, 6, 8. PARTIZÁN MOZI, Orosháza. Június 13— 14: A nyomorultak. I. rész. Kezdés hétköznap 6, 8, vas. 4, 6, 8. BÉKE MOZI, Orosháza. Június 12—13: Huszárok. Kezdés hétköznap fél 6. fél 8. vas. fél 4, fél 6, fél 8. PETŐFI MOZI, Gyula. Június 12—13: Szembesítés. Kezdés hétköznap 6. 8, vas. 4, 6, 8. ERKEL MOZI, Gyula. Június 12—14: Az élet titka. Kezdés hétköznap fél 6, fél 8, vas. fél 4, fél 6, fél 8 órakor. VÖRÖS OKTOBER MOZI. Mezökovácsháza. Június 12—14: 57-es riport. Kezdés hétköznap: 8. vas. 4, 6, 8. BÁSTYA MOZI, Békés. Június 12—13: Afrikában jártunk. Kezdés hétköznap 6. 8. vas. 4, 6, 8. PETŐFI MOZI, Sarkad. Június 12—14: A vakmerő szív. Kezdés hétk. 8, vas. 4, 6, 8. TÁNCSICS MOZI, Szarvas. 8—14: Tisztes úriház. K. h.: 4, 6, 8. ADY MOZI, Szeghalom. 12—14: Emberek és farkasok, hétk. 8, vas. 4, 6. 8. SZABADSÁG MOZI. Vésztő 12—14: Warrenné mestersége, hétköznap 8, vas. 6, 8, Június , 8, v.: Június Kezdés- Június Kezdés
