Békés Megyei Népújság, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-07 / 132. szám
2 NÉPÚJSÁG 1961. június 7. .szerel» A párizsi véres összetűzéseknek tiz halálos áldozata van Párizs (MTI) A hétfőre virradó éjszaka Párizs utcáin algériaiak (közöttük a francia hadseregben szolgáló muzulmán katonák) és rendőrök között lefolyt véres tűzharcok végső veszteségmérlege: tíz algériai halott és öt sebesült, a rendőrök közül szintén öten sebesültek meg. Az algériai halottak között volt négy francia — egyenruhás katona is. A rendőrség őrizetbe vett 19 muzulmán katonát, akik Párizs közelében. Frileuse és Montlhéry-ben teljesítettek szolgálatot és szabályszerű kimaradási engedélyt mutathattak fel. (MTI) Tízévi börtönbüntetésre ítélték De Saint-Marc őrnagyot Párizs (MTI) Mint nyugati hírügynökségek közük, hétfőn 10 évi börtönbüntetésre és kényszermunkára ítélték De Saint-Marc őrnagyot, az algériai katonai puccs egyik vezetőjét, aki az idegenlégió első ejtőernyős ezredének volt a parancsnoka. A DPA közlése szerint a katonai bíróság kedden Bigot tábornok ügyében ítélkezik, szerdán pedig Petit tábornok ügyét tárgyalja. (MTI) II termelőerők fejlesztésének lehetőségei a termelőszövetkezetekben termelőszövetkezetek megszilárdításának elemzésénél az alapvető társadalmi törvényből kell kiindulni. Minden társadalomban — így a szocialista társadalomban is — alapvető társadalmi törvény a termelőerők és a termelési viszonyok kötelező összhangjának a törvénye Ha ez a társadalmi törvény érvényesül, a társadalom gyors fejlődésének lehetősége biztosítva van. Az esetben azonban, ha ez az összhang megbomlik, a társadalom fejlődése meglassul, a társadalom életében szükségszerűen súlyos konfliktusok, válságok keletkeznek. Hogyan alakult a termelőerők és termelési viszonyok összhangja hazánkban a felszabadulás után? Az iparban az üzemek államosításával, a termelőeszközök társadalmi tulajdonba vételével megteremtettük az összhangot a termelőerők és a termelési viszonyok között. Ez lehetővé tette azt a nagyarányú fejlődést, amelyet az ipari termelés terén a felszabadulás óta elértünk. A mezőgazdaságban a földreform végrehajtása után az ország szántóterületének túlnyomó többségén kisáruterme- lő gazdasági forma jött létre. Ez Szovjet lop a dominikai helyzetről Moszkva (TASZSZ) A keddi Krasznaja Zvezdában Gvozdarjov megjegyzéseket fűz Trujillo dominikai diktátor meggyilkolásához és az ezt követő eseményekhez. A cikkíró megállapítja: Trujillo halála zavart és nyugtalanságot keltett Washingtonban és a Wall Street-en. Az amerikai külpolitika és a „Big Business” vezetőinek aggodalmai teljesen érthetőek, hiszen a diktátor a sajátmaga által büszkén „Trujillo-korszak- nak” nevezett uralkodásának elejétől végéig odaadóan szolgálta gazdáit, az amerikai monopolistákat. Trujillo a United Fruit konszern kezére játszotta az ország gazdaságának alapját: a banán- és gyapotültetvényeket. Az amerikai tőke megkaparintotta a dominikai gazdasági élet valamennyi kulcspozícióját. Ellenőrzése alatt tartja a vízgazdálkodást, a postát, a közlekedést, a könnyűipar sok vállalatát. A cikkíró ezután jellemzi Trujillo kegyetlen terrorját és zsarnokságát, majd hangoztatja, hogy a meggyilkolt diktátor volt a közép-amerikai reakció egyik támasza, fenyegető nyilatkozatokat tett a kubai forradalmi kormány ellen, merényletet szervezett Betancourt venezuelai elnök ellen, s végül még az Amerikai Államok Szervezete is kénytelen volt határozatban elítélni Trujillo diktatúráját. Sajnos azonban ez a határozat Trujillo haláláig írott ma- laszt maradt, s a külföldi pénzarisztokrácia ma is otthon ér zi magát Dominikában. Ma a Dominikai Köztái'saság- ban ostromállapot és szigorú cenzúra uralkodik — írja befejezésül Gvozdarjov. — Mégis látnivaló, hogy Trujillo gyűlöletes diktatúrájának megszüntetése élénkebbé teheti a dominikai hazafiaknak az ország gazdasági és politikai függetlenségéért vívott küzdelmét. (MTI) Nigériai küldöttség Moszkvában Moszkva (TASZSZ) Kedden Okotie Eboh pénzügy- miniszter vezetésével a szovjet fővárosba érkezett a Nigériai Államszövetség gazdasági küldöttsége. (MTI) A Magyar Távirati Iroda közleménye: Államellenes szervezkedés bírósági tárgyalásának megkezdése A sajtó korábban hírt adott arról, hogy a Belügyminisztérium szervei államellenes szervezkedés gyanúja miatt több személyt őrizetbe vettek. Az ügyben a vizsgálat befejeződött. A Fővárosi Főügyészség 1961. május 29-én vádiratot nyújtott be Havas Géza püspökség! számvevő és társai: Merényi Gyula, Nobilis Gábor, Hontvá- ry Miklós, dr. Gáldi Zoltán, dr. Barlay Ödön, dr. Ikvai László, Emődi László, Földi Endre, Lénáid Ödön, Köllei György és Tabődy István ellen a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés büntette miatt. A Fővárosi Főügyészség Tabódy István ellen hűtlenség bűntette miatt is vádat emelt. A Fővárosi Bíróság a tárgyalást június 7-én megkezdi. abban az időben helyes intézkedés volt, mert a szocialista nagyüzemi gazdálkodás létrehozásának nem voltak meg sem a tárgyi, sem a személyi feltételei. A szocialista ipar megteremtése után azonban szükségszerűvé vált a mezőgazdaság szocialista átszervezése is, mert a kisárutermelő gazdaság nem volt képes a szocialista társadalomban szükséges bővített újratermelésre és gátolta az egész társadalom fejlődését. ismeretes, hogy ez év elején Magyarországon a mezőgazdaság szocialista átszervezését lényegében befejeztük. Megszűnt a mezőgazdaságban a kapitalista kisáru termelési viszony, mert az ország szántóterületének túlnyomó többségén szocialista nagyüzemi gazdálkodás folyik. Békés megyében is a szántóterület 94 százalékán szocialista gazdálkodás van. Ezzel azonban még korántsem mondhatjuk, hogy fejlett szocialista mezőgazdaságot hoztunk létre, mert annak megvalósítása, mint központi feladat, most van folyamatban. A fejlett szocialista mezőgazdaság megteremtése még szívós, kemény munkát, s komoly erőfeszítést igényel az ország dolgozóitól. elsősorban a termelőszövetkezeti tagságtól. Hogyan alakult a termelőerők és termelési viszonyok összhangja a mezőgazdaság szocialista átszervezése után? A mezőgazdaság szocialista átszervezésének megvalósításával lényegében az egész mezőgazdaságban fejlett, új, szocialista termelési viszonyokat hoztunk létre. Az új szocialista termelési viszonyok mellett azonban a termelőerők fejlődése elmaradt, mert a termelőszövetkezetek vezetői, tagsága jelentős része még nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel. Emellett a termelőeszközök fejlesztése is sok kívánnivalót hagy maga után, számos korszerű mezőgazdasági gépekre, épületekre van szükség. Egyes termelőszövetkezetek már rendelkeznek bizonyos mértékben korszerű termelőeszközökkel, a gépállomások pedig a termelőszövetkezetek löszére a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges legfontosabb munkákat (szántás, vetés, aratás) korszerű gépekkel végzik. Ennek ellenére korántsem kielégítő a termelőeszközök fejlettsége sem. A korszerű mezőgazdasági épületek építését, a mezőgazdaság gépesítését máról holnapra nem tudjuk megvalósítani. Azt csak olyan ütemben lehet folytatni, ahogy az ország és a termelőszövetkezetek anyagi helyzete, valamint a rendelkezésre álló anyagellátás lehetővé teszi. Addig, amíg a szükséges korszerű mezőgazdasági épületek és gépek megfelelő mértékben nem állanak rendelkezésre, az adott lehetőségek között kell a nagyüzemi gazdálkodást úgy folytatni, hogy a mezőgazdasági termelés növelésében minél nagyobb eredményt érjünk el. IVf ilyen feladataink vannak a 1 termelőszövetkezetek megszilárdítása során a termelőerők fejlesztése terén? Elsődleges feladatként áll előttünk a szocialista nagyüzemi gazdálkodáshoz értő — politikailag, szakmailag képzett — termelőszövetkezeti tagság kinevelése. A korszerű. fejlett termelőeszközök mellett elsősorban azok alkalmazásához, kezeléséhez értő emberekre van szükség. Különösen fontos, hogy a termelőszövetkezetek ve- zetögárdája (gazdasági, politikai vezetők) között minél nagyobb számban legyenek a szocialista mezőgazdasághoz értő mezőgazda- sági, közgazdasági szakemberek. Ez azért elsődlegesen fontos, mert a jó vezetés ösztönzőleg hat a termelőszövetkezet fejlődésére, ugyanakkor, ha a vezetés sorozatos hibákat követ el, komoly károk keletkeznek és ez gátolja a termelőszövetkezet fejlődését. Ennek bizonyítására csupán egy példát kivánok megemlíteni. G. község egyik termelőszövetkezetében a legkorszerűbb típusú vetőgéppel vetettek el most a tavasszal 150 hold kukoricát. A vetésnél azonban nem a vetőmag nagyságának megfelelő tárcsát helyeztek a gépbe. Ennek következtében a tárcsa a kukoricavetőmagot összetörte, s a 150 hold vetés nem kelt ki. Lényegében tehát nem egész kukoricaszemet, hanem darált, törött szemet vetettek el. Ha kellő szakértelemmel bíró emberek lettek volna, ez a kár elkerülhető. Ezen túlmenően ez a körülmény káros hatással volt a szövetkezeti tagság hangulatára is. Azt a feladatot, hogy a termelő- szövetkezetek vezetésében minél több mezőgazdasági, közgazdasági középiskolát végzett, vagy azzal azonos szintű képzettséggel rendelkező tagok legyenek, mint reális feladatot annál is inkább célul tűzhetjük ki, mert ennek előfeltételei — különösen Békés megyében — adva vannak. A megyében három mezőgazdasági, egy közgazdasági középiskola áll a termelőszövetkezet tagjainak rendelkezésére. Ezenkívül számos helyen szakmai tanfolyamokat, ezüstkalászos tanfolyamokat szerveznek. Tehát a szövetkezetek tagságán múlik elsősorban az, hogy milyen mértékben él az e téren adott lehetőségekkel. 17 gyes termelőszövetkezetekben van olyan nézet, hogy a szövetkezeti tagság nem akar tanulni. A napokban egyik értekezleten a békéscsabai Szikra Tsz elnöke úgy nyilatkozott, hogy a termelőszövetkezetükben lévő ifjak nem akarnak iskolára menni. Ilyen nézetekkel más termelőszövetkezetekben is lehet találkozni. Azonban éppen az ilyen helytelen nézeteket kell leküzdeni a termelőszövetkezetek kommunistáinak, vezetőinek. Meg kell győzni elsősorban a termelőszövetkezetek fiataljait és a továbbtanulásra alkalmas felnőtt tagságát arról, hogy nemcsak az orvosi, mérnöki vagy pedagógus pályának van meg a maga szépsége, hanem a termelőszövetkezeti agronómus, könyvelő, brigádvezető vagy munkacsapatvezető munkája is nagyszerű és szép feladat. A növénytermelésben, az állattenyésztésben érvényesülő biológiai törvények ismerete, azok tudományos ismeretekkel való alkalmazása igen nagyszerű és hasznos feladat és ettől függ elsősorban a termelőszövetkezetek megszilárdítása. Ezen túlmenően azok, akik e téren jó munkát végeznek, erkölcsi és anyagi megbecsülésben is részesülnek. A termelőszövetkezetekben tehát elsősorban ma az a feladat, hogy a szocialista mezőgazdasághoz értő vezetőgárdát neveljünk ki és ezzel párhuzamosan növel[jük az egész termelőszövetkezet! tagság szakmai és politikai képzettséget. Ez nem könnyű feladat, de a kommunisták ennél nehezebb feladatot is megvalósítottak már a. felszabadulás óta. ^ szövetkezeti tagságban, s elsősorban az ifjúságban szükséges felkelteni a tanulás vágyát, mert a kisárutermelésben szerzett szakmai tapasztalatok nem elégségesek a szocialista nagyüzemi gazdálkodás irányításához. Ehhez új mezőgazdasági szakismeretekre, s legalább középiskolai képzettségre van szükségük azoknak, akik bármilyen vezető beosztásban dolgoznak a termelő- szövetkezetekben. Az elkövetkezendő 4—5 év alatt — ha meg akarjuk szüntetni a termelőerők elmaradottságát — el kell érni, hogy minden termelőszövetkezetben a vezetőposztokon lévőknek legalább a fele megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkezzen. Ennek eléréséhez az szükséges, hogy a termelőszövetkezetek haladéktalanul fogjanak hozzá a szervezőmunkához és a lehetőség határain belül biztosítsák azt, hogy minél többen jelentkezzenek a tsz-tagok és azok családtagjai közgazdasági, mezőgazdasági középiskola elvégzésére. Ott, ahol erre lehetőség van, a jelentkezők számára anyagi támogatást is biztosítsanak. A termelőszövetkezetekben olyan vezetőkre van szükség, akik a szakmai ismeretek mellett megfelelő politikai ismeretekkel is rendelkeznek. A természeti törvények mellett a társadalomban érvényesülő törvényszerűséget is ismerni kell. Azok a termelőszövetkezeti vezetők, akik ismerik az anyagi ösztönzés elvének jelentőségét, helyesen alkalmazzák ezt az elvet, s ezzel ösztönzik a tagságot az eredményesebb, jobb munkára. Az orosházi Dózsa Tsz az anyagi ösztönzés elvének alkalmazásánál helyesen teremtette meg az összhangot a tagság és a tsz érdeke között akkor, amikor a növénytermesztésben a premizálást a szerződéses termelés alapján termelésre kerülő növények fontossági sorrendjében dolgozta ki. Azok a termelőszövetkezeti vezetők viszont, ahol nem látják az anyagi ösztönzés elvének társadalmi és politikai jelentőségét, elhanyagolják ezen fontos ösztönző elvnek az alkalmazását, mint például a békéscsabai Béke Tsz-nél. Ez a termelőszövetkezet több mint 10 éve alakult, s az azóta eltelt idő alatt számos lehetőség lett volna a különböző premizálási módszerek kidolgozására. Hogy ez mégsem történt, ennek oka az lehet, hogy a termelőszövetkezet vezetői nem ismerték fel ennek jelentőségét. A szocialista nagyüzemi mező- gazdaság gyors fejlődését csak úgy biztosíthatjuk, ha a jelenleg elmaradt termelőerőket gyorsan felfejlesztjük a szocialista termelési viszonyok színvonalára, s ezzel biztosítjuk az összhangot a termelőerők és a termelési viszonyok között. A termelőerők és termelési viszonyok összhangja, dialektikus kölcsönhatása az a forrás, amely biztosítja a termelőszövetkezetek gazdálkodásában a terméshozamok emelését és ezzel az egész népgazdaság fejlődését. népünk életszínvonalának emelését. Dr. Végi József
