Békés Megyei Népújság, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-06 / 131. szám

t» NÉPÚJSÁG 1961. június 6., kedd Pedagógusnapi jutalom: külföldi üdülés A megbecsülés, a nevelő iránti tisztelet ezernyi jelét látjuk a pe- dagusmap alkalmával. A megbe­csülés egyike a külföldi üdülés is. A szarvasi járásban ebben az év­ben lényegesen több pedagógus kapott külföldi üdülésre szóló be­utalót egész évben végzett jó mun­kája elismeréséül, mint az elmúlt években. Az idén a járásból 18 pedagógus látogat él a Szovjet­unióba, Romániába és Csehszlová­kiába jutalomüdülésre. Így jut el a Szovjetunióba Bátora Emil, a szarvasi I-es számú általános' is­kola nevelője, aki az iskolában orosz nyelvet tanít. Tanítványai az orosz tagozatú osztályok me­gyei versenyén már két alkalom­mal nyertek első díjat. Nyelvtani- tói munkáját segítik majd azok a tapasztalatok és ismeretek, ame­lyekben a külföldi út alkalmával része lesz. Jutalomüdülésre megy Regös Emília és Macák Pálné is. ök a román tengerparton pihenik ki egész évi fáradalmukat. Borgulya Istvánná tíz éve tanít a szarvasi szlovák általános iskolában, ö Ó- tátrafüredre kapott beutalót, No- vodonszki András, az örménykúti általános iskola igazgatója brünn — prágai utazásra megy pedagó­gusnapi jutalomként. A tizennyolc pedagógus közül nem egy van olyan, aki még soha sem volt kül­földön, s talán ennél szebb él­ményt és nagyobb örömet semmi­lyen más jutalmazás nem adhatott volna. A külföldi utazásokon kívül ti­zenhármán tíznapos országjáró körútra mennek jutalomképpen. Köztük Szekeres János és felesé­ge Békésszentanórásról, Holp Jó­zsef és felesége a hertelendi ta­nyai iskolából és a többiek, nagy­részük fiatal, tanyai iskolai ne­velő. Ezek a pedagógusok Gyön­gyös—Galyatető—Miskolc—Aggte­lek és környékére látogatnak el. Ugyancsak a pedagógusnap alkal­mából szerez a járási tanács örö­met még huszonnyolc pedagógus­nak, akik Sztálinváros—Balaton— Pécs—Szeged útvonalon hatnapos körutazásra mennek. Szép és kedves pedagógusnapi ajándék ez, amely felejthetetlen élményt jelent majd minden ju- talmazottnak. A nevelők iránti megbecsülés így is kifejezhető, sokkal jobban, mint a pénz- és tárgyjutalommal. Hegyei választmányi ülést rendez a KSZKBI A Kisipari Szövetkezeti Kölcsö­nös Biztosító Intézet június 9-én délelőtt tartja meg megyei vá­lasztmányi értekezletét Békéscsa­bán, a KIOSZ székházban. A ta­nácskozáson a megyei vezetőség és az ellenőrző bizottság számol be múlt évi munkájáról, majd a ha­tározati javaslatot terjesztik be. BEFEJEZŐDTEK a járási tűzoltódersenyek Június 4-én a Nagyszénáson és Biharugrán megtartott járási tűz­oltóversenyekkel befejeződtek me­gyénkben az önkéntes tűzoltócsa­patok járási versenyei. A bihar- ugrai versenyen 26 önkéntes tűz­oltócsapat vett részt. A kora reg­geli órákban megtartott elméleti vizsgákon igen jól szerepeltek a csapatok tagjai. Az elméleti vizs­Új épületet kap a Gyulai Bútoripari Vállalat Még 1958-ban kezdték meg a Gyulai Bútoripari Vállalat épí­tését. Azóta műhelyt, szárítót és egyéb épületet kapott a vállalat. Ebben az évben pedig egy egy­emeletes épületrészt fejeznek be, melyben férfi- és női öltöző, mos­dó, zuhanyozó, ebédlő és egyéb he­lyiség is lesz. A vállalat ebben az évben kétmillió forintot fordít épületberuházásokra. Ezenkívül gépek vásárlására és egyéb be­rendezések felszerelésére 480 ezer forintot fordítanak. A vállalatban jelenleg 175 dol­gozót foglalkoztatnak. Az építke­zést 1965-ben fejezik be, amikoris teljesen felépítik a vállalat ösz- szes üzemrészeit. 1965-ig még öt­millió forintot fordítanak a válla­lat bővítésére. Ma tartja ülését a megyei tanács végrehajtó bizottsága Ma délelőtt 9 órakor tartja ren­des ülését a megyei tanács végre­hajtó bizottsága. Az ülésen az orosházi városi tanács v. b. irá­nyító és ellenőrző munkájáról szá­mol be Sinkó Sándor, Orosháza városi tanács v. b. elnöke. A ter­melőszövetkezetek tervteljesítésé­nek felülvizsgálatáról, valamint a jelenleg folyó növényápolási mun­kákról tesz jelentést a végrehajtó bizottságnak, ugyancsak ezen az ülésen Supala Pál, a megyei me­zőgazdasági osztály vezetője. Az ülés negyedik napirendi pontja­ként tárgyalják a mezőgazdasági tűzvédelem megszervezését és az önkéntes tűzoltótestületek mun­káját. Erről Várhegyi Ferenc szá­zados, megyei tűzrendészeti osz­tályparancsnok számol be. gák után a községi sportpályán gyakorlatban is bemutatták tudá­sukat. A sarkadi járási tanács ré­széről Juhász József, a járási ta­nács v. b. elnökhelyettese üdvö­zölte a versenyen megjelent csa­patokat. Biharugrán első ízben rendeztek járási tűzoltóversenyt, és a község lakossága igen szép számban jelent meg e nagy ese­ményen. A csapatok között több női és hét úttörőcsapat is ver­senyzett. A biharugraiak négy díjat vit­tek el. A mozdonyfecskendő sze­relési versenyében a biharugrai Felszabadult Föld Termelőszövet­kezet lett az első, s az eredmény ezer forint pénzjutalom. A közsé­gi csapat harmadik lett, 700 fo­rintos jutalommal, a Halgazdaság csapata pedig oklevelet kapott. Az úttörők versenyében első a köte- gyáni Táncsics Termelőszövetke­zet csapata, ezer forintos jutalmat kapott. A sarkadi úttörők a máso­dik helyen végeztek, jutalmuk 800 forint. A biharugrai úttörők pe­dig a harmadik helyet érték el a kocsifecskendő-szerelésben. Az eredményhirdetés után a já­rási tanács jutalmát osztották ki a tűzoltócsapatok tagjainak, a já­rási tanács 4000 forintot adott át a legjobban dolgozó tagoknak. A verseny befejezése után a résztve­vőket közös ebéden látta vendé­gül a tűzoltóparancsnokság. A bi­harugrai járási versenyen részt vett Várhegyi Ferenc százados, a megyei tűzrendészeti osztály pa­rancsnoka, a megyei tanács részé­ről pedig Farkas István elvtárs. Életmentők Nemrégen egy igen bensősé­ges hangulatú, meleg dobbanása kisebb ünnepségen vettem részt. Az ünnepséget a Vöröskereszt szervezete rendezte: véradók ta­lálkoztak azokkal a hajdani, volt betegekkel, akik mai egész­ségüket, sok esetben életüket kö­szönhetik azoknak, akik immár rendszeres véradói az ország egészségügyi szervezetének. Résztvenni ezen az ünnepségen többet jelentett, mint a ripor­ternek ott lenni egy akármilyen eseményen. Olyan emberek ta­lálkoztak itt, akiknek szíve-vére valóban együtt dobog; olyan emberek el nem múló háláját lehetett itt látni, tapasztalni, akik már-már a halál mezsgyé­jén jártak, amikor megjött a gyors segítség: egy másik dol­gozó ember piros vére. S a lan­kadó szív új erőt kapott, új erő­vel dobbant, s a már-már elil­lanó élet visszafordult, vissza­tért az elsápadó arcba, az el­gyengülő testbe. Csodálatosnál csodálatosabb történeteket hallottam ezen a találkozón. Hogyan sietett se­gítségére egy idős állami gaz­dasági dolgozónak egy fiatal, 18 éves fiú; hogyan vitték, szállítot­ták repülőgéppel az életet adó vért az ország más vidékére egy sebesült gépkocsivezetőnek; ho­gyan született boldog házasság abból, hogy egy fiatal lány adta vérét egy fiatal üzemlakatosnak, hogy az mielőbb meggyógyuljon, felépüljön, munkába állhasson... A fejlődő orvostudomány va­lóságos csodákat képes végbe­vinni vérátömlesztéssel. S ezek­re a „csodákra” a mi országunk­ban — amelyben ténybeli való­ság az a jelszó, hogy legfőbb ér­ték az ember — nagyon nagy szükség van. A mi országunk — az egészséges, életerős emberek hazája; nagyon jól tudjuk, hogy a szocializmus építésében ránk­háruló mind nagyobb és nagyobb feladatokat csak egészséges, élet­erős munkás nemzedék tudja végrehajtani. Népi kormányza­tunk egészségügyi politikájának éppen ezért igen fontos részét képezi a véradó-mozgalom ápo­lása és fejlesztése is. „Életet ment, aki vért ad!” — ez a jel­szó tekint ránk most a plakátok­ról; e jelszó igazságát mutatja ezernyi és ezernyi példa, ame­lyek közül csak néhányat idéz­tünk az imént. ' Békés megyében is vannak már nagyértékü hagyományai a véradó-mozgalomnak. E hagyo­mányok alapján a véradó-moz­galom most újra fellendülőben van megyénk városaiban és köz­ségeiben is. A megye vöröske­resztes aktívái fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy egyre szé­lesítsék, egyre bővítsék az ön­kéntes véradó-mozgalom háló­zatát. Fáradozásaik nincsenek eredmény nélkül, mert hiszen egyetlen nap sem múlik el talán a megyében,- hogy valaki vagy valakik ne jelennének meg az orvos előtt azzal a tiszta és ne­mes szándékkal, hogy vérüket adják a betegeknek, a most és majdan rászorulóknak. Nemrégen olvashattuk éppen a mi lapunkban, hogy Orosháza város Vöröskereszt-szervezete díjtalan véradó-napot rendezett a vérkonzerváló állomáson. Ezen a napon nem kevesebb, mint 117 embertől vettek vért. E 117 ember között ott voltak a város vezetői, ők mutattak első­sorban példát a díjtalan véradás­ra. E.117 ember cselekedete di­cséretre méltó és követendő pél­da is lehet. Legyen is követendő példa. D. F. Dél-flfrikáhan a színesek átlagos életkora húsz évvel rövidebb, mint a fehéreké A dél-afrikai statisztikai hiva­tal megállapítása szerint a dél-af­rikai színesbőrüek átlagos életko­ra 44,8 év, míg a fehérbőrű férfi- lakosságé 64,5 esztendő. A színes- bőrúek rendkívül alacsony átlagos J életkora a nagymérvű gyermek- halandósággal áll összefüggésben. Del-Afrikában 100 000 színesbőrű csecsemő közül 20 000 hal meg éle­tének első három esztendejében. Pedagógusnapi ünnepségek Az ünnepség kedves színfoltja volt, amikor a II. számú általános iskola úttörői virágcsokorral köszöntötték a kitüntetett pedagóguso­kat, akik közül többen az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést kaptak meg. Arany Tóth Lajos elvtárs, a me­gyei tanács v. b. elnöke köszön­tötte a pedagógusokat szombaton délben, a pedagógusnapi ünnepsé­gen. Beszédében elmondotta, hogy társadalmunk nemcsak anyagiak­kal kívánja jutalmazni a pedagó­gusokat, hanem erkölcsi megbe­csülésével is. Képünkön Tóth Zoltánná átveszi az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést Arany Tóth Lajos elvtárstól. A kitüntetettek nevében Manyák Lajos köszönte meg a kitüntetéseket. Pedagógustársak ne­vében ígéretet tett arra, hogy munkájukkal továbbra is azon lesz­nek, hogy szocialista hazánknak hasznos állampolgárokat nevelje­nek gyermekeinkből.

Next

/
Thumbnails
Contents