Békés Megyei Népújság, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-01 / 127. szám
1961. Június 1., csütörtök népújság 8 Kísérleti istállót építenek a békéscsabai Május 1 Termelőszövetkezetben Az elmúlt években termelőszövetkezeteink többségében olyan épületeket építettek, amelyek aránylag magas beruházási költséggel készültek. Két-három évvel ezelőtt a mezőgazdasági építészetben is változás kezdődött. Ez a változás a költségesebb építkezésekről az olcsóbb klvitelezé- sűek irányába halad. A termelőszövetkezetek többségében megkedvelték a szerfás építkezéseket, amelyek a célnak igen jól megfelelnek. A Földművelésügyi Minisztérium illetékes főosztályát hosszabb idő óta egyre inkább foglalkoztatja egy olyan 100 férőhelyes szarvasmarhaistálló megtervezése, amely aránylag kevés beruházást igényel. Szobek András — Békéscsaba szülöttje — országgyűlési képviselő, az Elnöki Tanács tagja hosszabb megfontolás után egy új, korszerű, a korábbiaknál lényegesen olcsóbban elkészíthető 100 férőhelyes szarvasmarha-istálló tervét készítette el. Az országban elsőnek a békéscsabai Május 1. Tsz-ben épül fel Szobek András tervei alapján a kísérleti épület. A termelőszövetkezet építőbrigádja június első hetében kezdi el a mintegy 800 ezer forint beruházást igénylő gazdasági épület alapozását. a faágukat, táeíetetülcet' A baromfitenyésztés nagyüzemi módszerei címmel az orosházi Űj Élet Termelőszövetkezet pecsenyecsirke- nevelési eljárásáról, továbbá a pecsenyekacsa-nevelés legfontosabb tennivalóiról ismeretterjesztő füzetet jelentet meg június 1- vel a Hazafias Népfront és a KISZ Békés megyei bizottsága, valamint a MÉSZÖV. A füzetben részletes beszámolót olvashatnak az orosházi Űj Élet Tsz-ben a padlásterek átalakításával nyert csí- beférőhelyek kihasználásáról, a nevelés módszereiről, a parabolatükör hasznosságáról, gazdaságosságáról, a dolgozók bérezéséről, a premizálásról, valamint -a pecsenyekacsa-nevelés általános teendőiről. A pecsenyecsirke-nevelés jól bevált módszerét Varga Mihály, az orosházi Üj Élet Tsz elnöke írta, a pecsenyekacsa-nevelés módszerét pedig dr. Debreceni István, a Békés—Csongrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának főállatorvosa állította össze. Az anyagot fényképfelvételekkel illusztrálva a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat békéscsabai telepén nyomtatták. A négyezer példányban megjelenő ismeretterjesztő füzetet a Hazafias Népfront bizottságai, a földművesszövetkezetek és a termelőszövetkezetek kapják. Nyugdíjas tsz-tagok tanácskozása a battonyai Kossuth Tsz-ben Az alig egy esztendeje gazdálkodó battonyai Kossuth Termelő- szövetkezet tanácskozásra hívta össze a napokban a nyugdíjas szövetkezeti tagokat, hogy elbeszélgessenek gondjaikról, bajaikról s amit tudnak, segítsenek az öregeken. A kitűzött határidőre 114 idős néni és bácsi érkezett a szövetkezet irodájába. Az arcukon látni lehetett a kíváncsiskodást. A feszült csendet egy töpörödött anyóka reszkető hangja törte meg: — Mondja mán lelkem — szólította meg bátortalanul az elnököt —, igaz, hogy nekünk is parcellát akárnak mérni s aki nem kapálja meg, annak levonják a nyugdijából a munkabért? Keszthelyi István tsz-elnök megdöbbenve hallgatta a néni aggodalmát, s hogy a rémhír okozta kételyeket eloszlassa, azonnal megnyitotta a gyűlést. Elmondotta, hogy a szövetkezet fiatalabb tagjai jól megszervezték a munkát, szívesen dolgoznak a földeken és az állattenyésztésben egyaránt. Az öregek nyugodtan pihenjenek, nélkülük Is elkészülnek minden munkával. Azért hívták össze őkét, hogy elmondják: hogyan élnek, milyen segítségre lenne szükségük, s amit törvényes keretek között megtehetnek, semmit nem mulasztanak el a sok munkában megrokkant, öreg szövetkezeti tagok életének szebbé tétele érdekében. Elmondotta azt is, hogy egyedül a Kossuth Tsz-ben 132 tag kap nyugdíjat s ha nem is olyan sok az az ősz- szeg, amit egyelőre az állam nyújtani tud, erre a pénzre biztosan számíthatnak minden hónapban. A háztáji földön a munkaképtelen tagok helyett a fiatalok vállalták a munkákat s csak bátran szóljanak, mivel állhatnak még rendelkezésükre. Arra is megkérte őket az elnök, hogy máskor ne hallgassanak a rosszindulatú fe- csegőkre. Ha kételyeik támadnak, kérdezzék meg a vezetőséget. A szövetkezet nyugdíjasai köny- nyes szemmel hallgatták az elnök szavait. Hosszas csend után a 75 éves Kovács Gáborné kért szót s valamennyi ük érzését juttatta kifejezésre, amikor azt mondta: — Köszönöm a jóságukat, a sze. retetüket. Nagyon féltem az öregségtől, de nem panaNzkodhaíoin, szépen éldegélek: Senkim sincs. A nyugdíjat megkapom, baromfit, disznót tartok. Bár csak munkaképes fiatalkoromban éltem volna ilyen jól. Többen elmondották, hogy jóljéljöi’edelmez A ------SZ ERZŐDÉSES tak** Most kössön. Szerződést az ÁLLATFORGALMI VÁLLALATTAL eső érzés a vezetőség és tagság érdeklődése, az öregekkel való törődés. örülnének, ha a jövőben is összejöhetnének néha, és a vezetőséggel megbeszélhetnék gondjai- kat-bajaikat. — Ary — Nyár ott adják ki a megyei statisztikai Évkönyvet A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatósága a múlt évről is elkészíti a megye fontos gazdasági, szociális, kulturális adatait tartalmazó Évkönyvet. A hivatalos használatra készülő adattárat, amely előreláthatólag mintegy 350 oldalt tartalmaz majd, a nyár folyamán adják ki. I Még nagyobb figyelmet ^ir ! a földművesszövetkezetek vagyonvédelmére A földművesszövetkezeti mozgalom több mint 10 éve összekötő kapocs a város és falu között. Több mint tíz éve fejlődik, egyre jobban bontogatja szárnyait, és igen sokrétű feladatot old meg. A fűszer- és csemegekereskedelem mellett a termelés szervezésében is részt kaptak a földművesszövetkezetek. Foglalkoznak zöldség- és gyümölcsfelvásárlással, hulladék- gyűjtéssel, tűzifa- és szénértékesítéssel. A falusi fmsz-üzletekben ugyanúgy, mint városon, minden közszükségleti és egyéb cikk megvásárolható. Ugyanakkor a városokban bőven áll zöldség és gyümölcs a vásárlók rendelkezésére. Hogy a földművesszövetkezeti mozgalom honnan indult, azt valamennyien tudjuk. S hogy hol tart ma, az sem titok: csupán megyénkben évente egymilliárd forintnál is több forgalmat bonyolítanak le a földművesszövetkezetek. Ez nem kis dolog. A szövetkezetek többségében jól szervezik a munkát, kellően foglalkoznak a vásárlókkal, védik a társadalmi tulajdont, eredményesen küzdenek a leltárhiányok és a többletek ellen. Munkájukba legtöbb helyen bevonják a bolti bizottságokat, a szövetkezetek ellenőrző szerveit és a tőlük telhetőt elkövetik az fmsz-i fegyelem betartására. Nagy forgalom, sokoldalú munka, jó kereskedelemszervezés — általában ez jellemző földművesszövetkezeteinkre. A szerteágazó feladatok teljesítése közben azonban hibák is előfordulnak. E hibák feltárásával foglalkozott az elmúlt hónapban 87 megyei népi ellenőr is, akik a földművesszövetkezetek megyei központjánál, a békési, a gyomai, a szeghalmi, a gyulai, a sarkadi, az orosházi és a mezőkovácsházi járási központoknál több napon át vizsgálták: hogyan lehetne a földművesszövetkezetek működését hibamentesebbé tenni. A földművesszövetkezetek leltárhiányainak száma az elmúlt évben lényegesen emelkedett. Elegendő talán arra hivatkozni, hogy amíg 1959-ben 5 ezer forinton felüli hiány 61 esetben volt, addig a múlt évben ez a szám 70-re nőtt, s összegszerűségében pedig meghaladta a 800 ezer forintot. Hasonló a helyzet a leltári többletek esetében is. Az 1959. évi 2 és fél millió forint leltártöbblet 1960-ban csaknem 3,8 millióra növekedett. A szövetkezetek vagyonvédelme helyenként sajnos, ma még nem teljés. Egyes helyeken raktározási gondokkal küszködnek, máshol a raktárakban nincs elegendő polc, ismét máshol az ajtók és ablakok, kerítések elhanyagolt állapotban vannak. Sok az egér és a patkány okozta kár. A szövetkezetek vezetői a leltárhiányok kinyomozását legtöbb esetben a rendőrségre bízzák. Konkrét bizonyítékot a leltárhiány bekövetkezéséről nem tudnak felmutatni, így a rendőrség beszünteti a nyomozást. Ha pedig az fmsz-ek bírósághoz fordulnak, a hiány okának nem kellő bizonyítása miatt felmentő ítéletet hoznak. Természetesen, az ilyen ítéletekkel a földművesszövetkezet vezetői nem értenek egyet, alkalmazottaikat a legmesszebbmenőkig büntetni akarják, ahelyett, hogy a leltárhiányok megszüntetésére hathatós intézkedéseket tennének. Az nem megoldás, hogy a leltárhiányokért csak az üzletvezetőt teszik felelőssé. A beosztottakat, akik végeredményben a leltárhiány kialakulásában közreműködtek, népi minden esetben vonják felelősségre. Nyilvánvaló, hogy a földművesszövetkezeti kereskedelem sokoldalúan képzett szakembereket igényel. Ezeket a szakembereket az fmsz-ek részben már ki is nevelték, csupán az a hiba, hogy velük szemben néha túlzottan bizalmatlanok. A szövetkezeti vagyonkezelésben vannak egyéb fogyatékosságok is. Gyakran előfordul, hogy pezsgős üvegek „robbantan” kerülnek selejtezésre, főként leltározások idején. De előfordul olyan eset is, ami Csorváson történt: két tételben, igazgatósági határozat nélkül, 30 626 forintot írtak le a szövetkezeti vagyonból göngyölegsérülés, késedelmes visszaküldés, MÁV fekbér címén. Lőköshá- zán 11,5 mázsa alma megromlott. Káreseti jegyzőkönyvet nem vettek fel. Természetesen az alma értékét leírták. Mint a csákiszal- májával, úgy bánnak egyesek a rájuk bízott értékekkel, nem törődnek a szövetkezeti vagyon egységével, a társadalmi tulajdon védelmével. De bőven akad példa a leltárhiányok mellett a leltártöbbletekre is. A vésztői vasboltban — műszaki cikket is árulnak — több mint 40 ezer forintos többlettel dolgoztak. Kinek-a zsebére? Az fmsz nem kéri dolgozóit a vásárlóközönség megkárosítására, egyes helyeken mégis előszeretettel könyvelik el a leltári többleteket. A népi ellenőrök vizsgálata rámutat arra is, hogy a leltárhiányok megszüntetése mellett a leltártöbbletek ellen sem lépnek fel. Megyénkben még nem volt példa, hogy valamelyik szövetkezeti bolt vezetőjét a jelentős leltártöbbletért felelőssé tették volna. Pedig a kereskedelemnek ez az oldala épp olyan torz, mint a leltárhiány. A földművesszövetkezeti mozgalom a falu dolgozóinak széles rétegeit egyesíti soraiban. Az egyszerű tagság falvaink többségében sajnos még nem ismeri jogát, kötelességét, s nem tud bekapcsolódni a vagyonvédelembe. A sok feladat, teendő ellátása mellett a földművesszövetkezeti vezetőknek időt kellene szakítaniuk széleskörű aktívahálózat kiépítésére, s arra, hogy a falubelieket tanítsák meg a földművesszövetkezetek szeretetére, megbecsülésére, vagyonának óvására és az ellenőrzések módszereire, A földművesszövetkezetek feladataikat — a falu és a város közötti összekötő kapocs szerepét — mind fokozottabban csak akkor tudják betölteni, ha a működésükben előforduló hibáktól, hiányosságoktól megtisztítják a mozgalmat, s ha ebben a munkában a falu lakosaira még nagyob bizalommal támaszkodnak, s bevonják, megtanítják őket az ellenőrzésre. Dupsi Károly Kiállításon mutatják be a nagyüzemi baromfitenyésztési épületek terveit A Földművelésügyi Minisztérium pályázatot hirdetett belter jes nagyüzemi baromfitenyésztési épületek terveire. A pályázatra 84 pályamű érkezett. A tizenötezer forintos első díjat mind a tojó- ház-, mind a csibenevelő-tervek csoportjában Szőnyi László, Bíró Sándor, Földváry György és Hajas József közös munkája nyerte. Ezeken , kívül további négy pályaművet díjaztak, hetet pedig megvásároltak. A díjazott és megvásárolt terveket a Technika Házában kiállításon mutatják be.
