Békés Megyei Népújság, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-28 / 150. szám

1961. június 28., szerda NÉPÜJSÁ6 7123 ragon gyümölcsre kötöttek szerződést a földművesszövetkezetek Korszerű istálló-modellek a Mezőgazdasági Múzeum új kiállításán Á mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek, termelőszövetkeze­ti csoportok, társulások és az egyéni termelők már az elmúlt években is meggyőződtek a gyü­mölcsértékesítési szerződések előnyeiről. Ez a magyarázata an­nak, hogy a földművesszövet­kezeti szervekkel június 1-ig már csaknem 7123 vagon gyü­mölcs, vagyis a tervezett meny- nyiség több mint 72 százaléká­ra kötöttek szerződést. Málnából például 117, kösz­météből pedig 161 százalékra teljesítették a tervet. A szerző­déskötések néhány más fonto­sabb cikkből is jó ütemben ha­ladnak. Őszibarackból például 566, kajszibarackból 583, sza­mócából 174, szilvából 167, téli almából eddig 3795 vagonra szerződtek a gazdaságok. Né­hány cikkből azonban jelentős lemaradás mutatkozik. Cseme­geszőlőből # és gesztenyéből a tervezett mennyiség 58—58, téli körtéből 52, étkezési szőlőből 50, Az aratás ideje alatt a gabona­földeken nagyobb a tűzveszély, éppen ezért fokozottabban kell gondoskodni a tűzvédelemről, be kell tartani a tűzrendészeti előírá­sokat. Megyénkben alighogy be­indult az aratás, gondatlanságból máris keletkezett tűz. Kisdomb- egyházán június 26-án aratógép­pel vágták az őszi árpát. A ter­melőszövetkezeti tagok a gép után azonnal összehordták a kévéket és keresztbe rakták. A nagy me­legben az egyik kereszt tövében rövid pihenőt tartottak, s bár a cseresznyéből 47, meggyből 26, nyári almából 22, nyári körtéből pedig csak 9 százalékra teljesí­tették az előirányzatot. dohányzást keresztek mellett tiltja a rendelkezés, mégis rágyúj­tottak. Amikor elmentek, a ke­reszt pillanatok alatt lángot fogott és veszélyeztette a közelben álló többi keresztsort is. A tüzet a ter­A Mezőgazdasági Múzeum júli­us 1-én megnyíló szarvasmarha tenyésztési kiállítása, a sok ér­dekesség mellett, igen szemléltető­en mutatja a szarvasmarha-elhe­lyezésnek különböző formáit, melőszövetkezei tagok hamar ész­revették és eloltották, azonban mivel az összehordás után még nem végezték el a védőszántást, nagyobb kár is keletkezhetett volna. módjait. Egyszerű házilagos épít» kezések, a szabadtartásos elhelye­zés, amely ma termelőszövetkeze­teink egyik legnagyobb gondja. A bemutatott istállómodellek és tervrajzok jó útmutatást nyújta­nak az állatférőhelyek megterem­téséhez. A múzeum ez esetben az egy­szerű építkezésnek többféle formá­ját mutatja be, ugyanakkor az is­tálló gépesítésének többféle módja­it szemlélteti és tájékoztatást nyújt az egyes megoldások előnyeiről. A magtárpadlásos istálló mellett bemutatja a különböző állásrend­szereket. A soros- é^ halszál kás fejőállást, valamint a fejés külön­böző módjait. Érdekességek külföldi lapokból A kolhozközi szarvasmarhahizlalás gazdaságossága * Kereszt tövében dohányoztak — tüzet fogott az árpa A marhahús önköltségét 1,3-szeresével, a sertéshúsét felére csökkentették Termelőszövetkezetek figyelem! Legújabb ajánlatunk! Magasabb egységárakkal, kedvezőbb súlykategória előírá­sokkal 1961. július hó 1-én megkezdi az Állatforgaimi Vál­lalat az új sertéshizlalási akció keretében a szerződéskötéseket 1962. FELTÉTELEK: fehér hússertés I. félévi átadásra. hús és húsjellegü zsír és zsírjellegű tenyésztésbe fogott koca és kanlott 106—120 kg 121— kg 106—130 kg 131— kg 126—140 kg 141— kg 170— kg 15,70 Ft 16.50 Ft 15,30 Ft 16.20 Ft 15.20 Ft 16,— Ft 14.50 Ft Fenti árakon kívül nagyüzemi felárat és az átadott darabok után 15,— Ft kamattérítést fizet a vállalat Meglévő süldőkre és malacokra haladéktalanul kössenek sertéshizlalási szerződést! BÉKÉS M. ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT 314 befogadására alkalmas istállókat építettek. Az építkezésre főleg le­értékelt épületfát és helyi építő­anyagokat használtak. Egy férő­hely átlagban 250 rubelbe került. J^zen az állomáson 1959- bsn 1042 szarvasmarhát hizlaltak. Az állatok takar­mányadagja főképpen napi 45—60 kilogramm törkölyből és 2—4 ki­logramm szálastafcarmányból állt. Ezenkívül 0,5 kilogramm melaszt, valamint 0,5—0,7 kiló abrakta­karmányt adtak, de ez utóbbit nem rendszeresen. Az ilyen ta­karmányadagokon tartott állatok napi átlagos súlygyarapodása el­érte a 836 grammot, az állatok kétharmad része átlagon felüli tápláltsági fokot ért el. A súly­gyarapodás egy mázsájának ön­költsége 482 rubel volt, míg a ke­rület többi kolhozában 1958-ban átlagosan 600 rubel. A tiszta jövedelem 531 ezer 600 rubel volt. Az állattenyész­tési épületek és a felszerelés be­szerzésére fordított összes költség egyetlen turnus hizlalása alatt megtérült, mivel ez az összeg 495 000 rubelt tett ki. ^ lubenszki kolhozközi hizla­ló állomás sertéshizlalást is sikeresen folytat. A sertések szá­jat — kacagott fel Szilágyi János, az Üj Hajnal Tsz elnökhelyettese, aki az­előtt nap bele bátorod olt a rendcsiná­lásba. Bohák Mihály baktatott a fogast vontató két deres után, éppen azt szá­molta, hogy hány forduló van még, miikor mehet át egy másik vállalt pap cellára, amikor a dülőúton jókora port verve, feltűnt a taxi. — Miféle úriember utazik errefelé autóval, tán a keresztanyjához jön valamelyik funkcionárius? — morfon­dírozott Bohák Mihály, miikor a taxit meglátta. Aztán lepődött csak meg, mikor az „urak” kiszálltak, és azt mondták: Vége a külön tavaszi mun­kának Bohák bácsi, be kell vinni' a lovakat, teljes felszereléssel. Ne le­pődjön meg, a taxit a maga számlá­jára fogadtuk. Bolhák Mihály zavartan pislogott, nem mert senkinek a szemébe nézni. — Máris induljunk? — kérdezte hal­kan. mára három gépesített sertésszál­lást építettek, kifutó udvarokkal* ahol önetetőket, önitatókat és a tejipari melléktermékek etetésé­re külön vályúkat szereltek fel. Múlt évben az állomáson 2397 sertést hizlaltak. A sertések ta- kairmányadagja a következő ta­karmányféleségekből állt: abrak­takarmány 1,2—1,5 kilogramm, író vagy savó 3—4 kilogramm ál­latonként naponta, ezenkívül a húsfeldolgozó kombinát vágóhidi hulladékait, továbbá nyáron zöld­takarmányt, télen szénát vagy szénalisztet kaptak az állatok. Ilyen takarmányadag etetése napi 650—700 grammos átlagos súly- gyarapodást eredményezett, míg a kerület többi sertéstelepein hiz­lalt sertések csaknem azonos ab- raktakalmány-felhasználással át­lag 380 grammos súlygyarapodást érnek el. A különbség csak az, hogy az állomás hízói rendszere­sen kapnak tejipari melléktermé­keket, amelyek kiegészítik a ta­karmányadag állati fehérje­egyensúlyát, javítják a takar­mány hasznosítását. A hizlaló állomáson történő ser- tézhizlalás nemcsak a súlygyara. podást növelte, hanem csökken­tette az önköltséget is. így a súly- gyarapodás egységének (egy má­zsának) önköltsége az első hizlalt turnusban csaknem .fele volt, a kerület többi kolhozai önköltségé­nek. A hizlaló állomást létesítő kolhozok csupán az önköltség­csökkentés révén csaknem ezer rubel bevételhez jutottak törzs­kocánként kolhozok és a hizlaló állo­más a hizlalás befejezése­kor számolnak el. A kolhozoknak kifizetik a hizlalásba fogott álla­tok értékét — állami felvásárlási áron, a kolhozok által szállított takarmányok értékét, valamint a tiszta jövedelem 70—80 százalé­kát, amelyet a súlygyarapodás és az állatok kondíciójának javítása révén értek el. A jövedelem fenn­maradó 20—30 százalékát az állo­más kibővítésére fordítják. (Csernyenkó) naik: miért etessem azt a két dögöt potyára? Az asszony majd kiugrott a bőréből, mikor a pénzt meglátta, ö már régebben biztatta emberét, hogy nézzen valami fuvar után, de az csak várta, hogy majd jönnek a lovakért. Még javában szántott, amikor egy özvegyasszony állt meg a föld végé­nél: Nekem is van egy kis szántanl- vetnivalóm. Elvállalja? — Nem lehet, szövetkezeti tag va­gyok. — Hát aztán. Attól felszánthatja. Ál­lami érdek is, hogy teremjen minden talpalatnyi föld. Nem én eszem meg az árpát, ami terem rajta, hanem a szerződött disznók. Az államnak adom eL — Igaza van, mit is csinálna a föld­del, traktort nem kap rá. Kétszázért felszántom, százért bevetem, elfogaso- lonii Megegyeztek. Este volt na­luk a brigád vezető, hogy menjen gép- farosnatk, mert vetik az árpát. — Nem mehet az uram egyelőre, kedves Bányi elvtárs, beteges az mos­tanában, most is csak vacsorázni kelt fel — hadarta nagy sietve az asszony, még mielőtt Bohák megszólalt volna. — Az ízületeivel van baj, talán trom­bózisa is van. Minden utoléri a sze­gényembert, nem elég, hogy a lovak megeszik a fejünket. — Nem sokáig lesznek már itt, már­cius elején elviszik az első 40 vágólo­vat, aztán a többit — vigasztalta őket a brigádvezető; és sietve nyúlt a ka­lapja után, amíg magasabb hangba nem csapnak Bohákék a lovak miatt. — Majd hívok másvalakit gépfaros­nak — határozta el ‘magát, s jó egész­séget, jó éjszakát kívánt. Bohák le is feküdt nyomban, mert fáradt is volt, meg aztán korán kellett kelni, etetni a lovakat, hogy bírják a szántást, mert ki tudja mennyi lesz? Sok egy-két hold van a belterületen, lovas gazda meg már alig. Szántott is, vetett is csaknem min­dennap. Azonban a községi tanács me­zőgazdasági osztályának beszámolót kellett készíteni a végrehajtó bizottság ülésére a tsz-be vitt vagy be nem vitt felszerelésekről. Amint nézegetik a kimutatásokat, az elnökhelyettes egy cifrát eresztett ki a pipaszár mellett, mert bizony a község 4 termelőszö­vetkezetébe 36 lovat még nem vittek be, — Nosza csak, Kürtösi kartárs — szólt a gazdasági felügyelőnek —, bi­ciklire, aztán maga az Üj Majnáiban, meg Jobb Jövendőben sürgeti meg a felszerelések bevitelét, én meg a má­sik kettőben. Csakhogy majdnem mindegyik tsz- elnök viszolyog attól, hogy házalni menjen, pláne lovakért. Kiderült, hogy az Üj Hajnal Tsz elnöke sem vitt be egy csaknem új kocsit, feltette az is­tálló padlására, és szénát dobált rá. A Jóreménység Tsz-ből kiment két igazgatósági és egy felügyelőbizottsá­gi tag, de megelégedtek az ígérettel, hogy majd beviszik a felszerelést. Bi­zony, a végrehajtóbizottsági ülésnek azt kellett tudomásul venni, hogy 30 ló és egy csomó felszerelés még kint van. J^z Ukrán SZSZK-ban a leg­utóbbi években igen elter­jedt a kolhozok által közösen lé­tesített hizlaló állomásokon a szarvasmarha-hizlalás. A hizlaló állomásokat rendszerint élelmi- szeripari üzemek mellett helye­zik el, ami lehetővé teszi, hogy az állatokat főképpen ezeknek az üzemeknek a hulladékain hizlalják. Ilyen hizlaló állomást szerveztek a Poltava terület Lu- benszk kerületében fekvő kolho­zok is A kolhozok meghatalmazot- tainak értekezletén megválasz­tották a kolhozközi tanácsot és az ellenőrző bizottságot. A szük­séges épületek építéséhez, a fel­szerelést, a berendezést és a ta­karmányok beszerzéséhez, vala­mint a gondozók bérének fizeté­séhez szükséges anyagi fedezetet a kolhozok adták össze. A meghatalmazottak közgyűlé. se úgy határozott, hogy a kolhoz mezőgazdasági haszonterületének minden hektárja után hét rubel­ben állapítja meg a részhozzájá­rulás összegét. Rövid Idő alatt 1000 szarvasmarha és 1500 sertés • Megjelent: a Koihoznoje Proiz- voősztvo 20. évfolyamának 3. számá­ban. — Kint is maradnak, ha csak mi ki nem megyünk, és azt nem mondjuk: Na, Péter bácsi, fogjon csak be. és hajtsa a lovakat a tsz-be — magya­rázta a tanácselnök-helyettes. — Akkor menjetek — szó­lalt meg a községi párttitkár —, kezd­jétek meg már holnap, Hajdú elvtárs. Érvényt kell szerezni az alapszabály­nak, amíg a felszerelésüket már régen bevivő tagok a fejünkre nem ütnek. Várj csak, tudom mit akarsz monda­ni, azt, hogy kevesen vagytok. Adunk segítséget a földművesszövetkezettől, a ktsz-től, no meg az állami gazdaság­tól is. Azt javaslom, hogy 3—3 tagú cso­port menjen ki, s mindegyik csoport­ban legyen legalább egy igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tag. A javaslat határozattá vált, s másnap hat kis csoport járta a falut váltako­zó szerencsével. — Többen odavan­nak 10—15 kilométerre is szántani — jelentette a gazdasági felügyelő a ta­nácselnöknek. — Hogyan menjünk utánuk? — Taxival, Kürtösi kartárs — mond­ta mosolyogva az elnök, arra gondol­va, hogy a gazdasági felügyelőben le­hetne annyi leleményesség, hogy bi­ciklivel el lehet jutni akár 30 kilomé­terre is. A gazdasági felügyelő is mo­solygott, bár nem vette tréfának az elnök szavait. Reggel megbeszélte csa­patának 3 tagjával, hogy Bohák Mi­hályt taxival keresik meg a felvégi határrészben. — Keresett ö már annyit a szántás­sal-vetéssel hogy kifizesse a viteldí­— Csinálja meg még azt a pár fordulót — mondta a gazdasági felügyelő —, ne maradjon félbe. — Még ilyet, taxival jönnek ki, az­tán velem fizettetik meg — mérgelő­dött magában, amint az utolsó for­dulót megtette. Aztán, mikor a szekér­be fogta a lovakat és felpakolta a szerszámokat, odaszólt a szövetkezeti elnökhelyettesnek: No, üljön fel. hajt­son a tsz-be, én taxival megyek, ha már nekem kell fizetni a taksát. A Nagysiénási Földművesszövetkezet eladásra felkínálja másfél tonnás gumikerekű, tel­jesen új laposkocsiját. Érdeklődni: a szövetkezet központi irodáján. Nagyszé­náson. Tel.: 15. 309 Kukk Imre

Next

/
Thumbnails
Contents