Békés Megyei Népújság, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-28 / 150. szám
1961. június 28., szerda NÉPÜJSÁ6 7123 ragon gyümölcsre kötöttek szerződést a földművesszövetkezetek Korszerű istálló-modellek a Mezőgazdasági Múzeum új kiállításán Á mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, társulások és az egyéni termelők már az elmúlt években is meggyőződtek a gyümölcsértékesítési szerződések előnyeiről. Ez a magyarázata annak, hogy a földművesszövetkezeti szervekkel június 1-ig már csaknem 7123 vagon gyümölcs, vagyis a tervezett meny- nyiség több mint 72 százalékára kötöttek szerződést. Málnából például 117, köszmétéből pedig 161 százalékra teljesítették a tervet. A szerződéskötések néhány más fontosabb cikkből is jó ütemben haladnak. Őszibarackból például 566, kajszibarackból 583, szamócából 174, szilvából 167, téli almából eddig 3795 vagonra szerződtek a gazdaságok. Néhány cikkből azonban jelentős lemaradás mutatkozik. Csemegeszőlőből # és gesztenyéből a tervezett mennyiség 58—58, téli körtéből 52, étkezési szőlőből 50, Az aratás ideje alatt a gabonaföldeken nagyobb a tűzveszély, éppen ezért fokozottabban kell gondoskodni a tűzvédelemről, be kell tartani a tűzrendészeti előírásokat. Megyénkben alighogy beindult az aratás, gondatlanságból máris keletkezett tűz. Kisdomb- egyházán június 26-án aratógéppel vágták az őszi árpát. A termelőszövetkezeti tagok a gép után azonnal összehordták a kévéket és keresztbe rakták. A nagy melegben az egyik kereszt tövében rövid pihenőt tartottak, s bár a cseresznyéből 47, meggyből 26, nyári almából 22, nyári körtéből pedig csak 9 százalékra teljesítették az előirányzatot. dohányzást keresztek mellett tiltja a rendelkezés, mégis rágyújtottak. Amikor elmentek, a kereszt pillanatok alatt lángot fogott és veszélyeztette a közelben álló többi keresztsort is. A tüzet a terA Mezőgazdasági Múzeum július 1-én megnyíló szarvasmarha tenyésztési kiállítása, a sok érdekesség mellett, igen szemléltetően mutatja a szarvasmarha-elhelyezésnek különböző formáit, melőszövetkezei tagok hamar észrevették és eloltották, azonban mivel az összehordás után még nem végezték el a védőszántást, nagyobb kár is keletkezhetett volna. módjait. Egyszerű házilagos épít» kezések, a szabadtartásos elhelyezés, amely ma termelőszövetkezeteink egyik legnagyobb gondja. A bemutatott istállómodellek és tervrajzok jó útmutatást nyújtanak az állatférőhelyek megteremtéséhez. A múzeum ez esetben az egyszerű építkezésnek többféle formáját mutatja be, ugyanakkor az istálló gépesítésének többféle módjait szemlélteti és tájékoztatást nyújt az egyes megoldások előnyeiről. A magtárpadlásos istálló mellett bemutatja a különböző állásrendszereket. A soros- é^ halszál kás fejőállást, valamint a fejés különböző módjait. Érdekességek külföldi lapokból A kolhozközi szarvasmarhahizlalás gazdaságossága * Kereszt tövében dohányoztak — tüzet fogott az árpa A marhahús önköltségét 1,3-szeresével, a sertéshúsét felére csökkentették Termelőszövetkezetek figyelem! Legújabb ajánlatunk! Magasabb egységárakkal, kedvezőbb súlykategória előírásokkal 1961. július hó 1-én megkezdi az Állatforgaimi Vállalat az új sertéshizlalási akció keretében a szerződéskötéseket 1962. FELTÉTELEK: fehér hússertés I. félévi átadásra. hús és húsjellegü zsír és zsírjellegű tenyésztésbe fogott koca és kanlott 106—120 kg 121— kg 106—130 kg 131— kg 126—140 kg 141— kg 170— kg 15,70 Ft 16.50 Ft 15,30 Ft 16.20 Ft 15.20 Ft 16,— Ft 14.50 Ft Fenti árakon kívül nagyüzemi felárat és az átadott darabok után 15,— Ft kamattérítést fizet a vállalat Meglévő süldőkre és malacokra haladéktalanul kössenek sertéshizlalási szerződést! BÉKÉS M. ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT 314 befogadására alkalmas istállókat építettek. Az építkezésre főleg leértékelt épületfát és helyi építőanyagokat használtak. Egy férőhely átlagban 250 rubelbe került. J^zen az állomáson 1959- bsn 1042 szarvasmarhát hizlaltak. Az állatok takarmányadagja főképpen napi 45—60 kilogramm törkölyből és 2—4 kilogramm szálastafcarmányból állt. Ezenkívül 0,5 kilogramm melaszt, valamint 0,5—0,7 kiló abraktakarmányt adtak, de ez utóbbit nem rendszeresen. Az ilyen takarmányadagokon tartott állatok napi átlagos súlygyarapodása elérte a 836 grammot, az állatok kétharmad része átlagon felüli tápláltsági fokot ért el. A súlygyarapodás egy mázsájának önköltsége 482 rubel volt, míg a kerület többi kolhozában 1958-ban átlagosan 600 rubel. A tiszta jövedelem 531 ezer 600 rubel volt. Az állattenyésztési épületek és a felszerelés beszerzésére fordított összes költség egyetlen turnus hizlalása alatt megtérült, mivel ez az összeg 495 000 rubelt tett ki. ^ lubenszki kolhozközi hizlaló állomás sertéshizlalást is sikeresen folytat. A sertések szájat — kacagott fel Szilágyi János, az Üj Hajnal Tsz elnökhelyettese, aki azelőtt nap bele bátorod olt a rendcsinálásba. Bohák Mihály baktatott a fogast vontató két deres után, éppen azt számolta, hogy hány forduló van még, miikor mehet át egy másik vállalt pap cellára, amikor a dülőúton jókora port verve, feltűnt a taxi. — Miféle úriember utazik errefelé autóval, tán a keresztanyjához jön valamelyik funkcionárius? — morfondírozott Bohák Mihály, miikor a taxit meglátta. Aztán lepődött csak meg, mikor az „urak” kiszálltak, és azt mondták: Vége a külön tavaszi munkának Bohák bácsi, be kell vinni' a lovakat, teljes felszereléssel. Ne lepődjön meg, a taxit a maga számlájára fogadtuk. Bolhák Mihály zavartan pislogott, nem mert senkinek a szemébe nézni. — Máris induljunk? — kérdezte halkan. mára három gépesített sertésszállást építettek, kifutó udvarokkal* ahol önetetőket, önitatókat és a tejipari melléktermékek etetésére külön vályúkat szereltek fel. Múlt évben az állomáson 2397 sertést hizlaltak. A sertések ta- kairmányadagja a következő takarmányféleségekből állt: abraktakarmány 1,2—1,5 kilogramm, író vagy savó 3—4 kilogramm állatonként naponta, ezenkívül a húsfeldolgozó kombinát vágóhidi hulladékait, továbbá nyáron zöldtakarmányt, télen szénát vagy szénalisztet kaptak az állatok. Ilyen takarmányadag etetése napi 650—700 grammos átlagos súly- gyarapodást eredményezett, míg a kerület többi sertéstelepein hizlalt sertések csaknem azonos ab- raktakalmány-felhasználással átlag 380 grammos súlygyarapodást érnek el. A különbség csak az, hogy az állomás hízói rendszeresen kapnak tejipari melléktermékeket, amelyek kiegészítik a takarmányadag állati fehérjeegyensúlyát, javítják a takarmány hasznosítását. A hizlaló állomáson történő ser- tézhizlalás nemcsak a súlygyara. podást növelte, hanem csökkentette az önköltséget is. így a súly- gyarapodás egységének (egy mázsának) önköltsége az első hizlalt turnusban csaknem .fele volt, a kerület többi kolhozai önköltségének. A hizlaló állomást létesítő kolhozok csupán az önköltségcsökkentés révén csaknem ezer rubel bevételhez jutottak törzskocánként kolhozok és a hizlaló állomás a hizlalás befejezésekor számolnak el. A kolhozoknak kifizetik a hizlalásba fogott állatok értékét — állami felvásárlási áron, a kolhozok által szállított takarmányok értékét, valamint a tiszta jövedelem 70—80 százalékát, amelyet a súlygyarapodás és az állatok kondíciójának javítása révén értek el. A jövedelem fennmaradó 20—30 százalékát az állomás kibővítésére fordítják. (Csernyenkó) naik: miért etessem azt a két dögöt potyára? Az asszony majd kiugrott a bőréből, mikor a pénzt meglátta, ö már régebben biztatta emberét, hogy nézzen valami fuvar után, de az csak várta, hogy majd jönnek a lovakért. Még javában szántott, amikor egy özvegyasszony állt meg a föld végénél: Nekem is van egy kis szántanl- vetnivalóm. Elvállalja? — Nem lehet, szövetkezeti tag vagyok. — Hát aztán. Attól felszánthatja. Állami érdek is, hogy teremjen minden talpalatnyi föld. Nem én eszem meg az árpát, ami terem rajta, hanem a szerződött disznók. Az államnak adom eL — Igaza van, mit is csinálna a földdel, traktort nem kap rá. Kétszázért felszántom, százért bevetem, elfogaso- lonii Megegyeztek. Este volt naluk a brigád vezető, hogy menjen gép- farosnatk, mert vetik az árpát. — Nem mehet az uram egyelőre, kedves Bányi elvtárs, beteges az mostanában, most is csak vacsorázni kelt fel — hadarta nagy sietve az asszony, még mielőtt Bohák megszólalt volna. — Az ízületeivel van baj, talán trombózisa is van. Minden utoléri a szegényembert, nem elég, hogy a lovak megeszik a fejünket. — Nem sokáig lesznek már itt, március elején elviszik az első 40 vágólovat, aztán a többit — vigasztalta őket a brigádvezető; és sietve nyúlt a kalapja után, amíg magasabb hangba nem csapnak Bohákék a lovak miatt. — Majd hívok másvalakit gépfarosnak — határozta el ‘magát, s jó egészséget, jó éjszakát kívánt. Bohák le is feküdt nyomban, mert fáradt is volt, meg aztán korán kellett kelni, etetni a lovakat, hogy bírják a szántást, mert ki tudja mennyi lesz? Sok egy-két hold van a belterületen, lovas gazda meg már alig. Szántott is, vetett is csaknem mindennap. Azonban a községi tanács mezőgazdasági osztályának beszámolót kellett készíteni a végrehajtó bizottság ülésére a tsz-be vitt vagy be nem vitt felszerelésekről. Amint nézegetik a kimutatásokat, az elnökhelyettes egy cifrát eresztett ki a pipaszár mellett, mert bizony a község 4 termelőszövetkezetébe 36 lovat még nem vittek be, — Nosza csak, Kürtösi kartárs — szólt a gazdasági felügyelőnek —, biciklire, aztán maga az Üj Majnáiban, meg Jobb Jövendőben sürgeti meg a felszerelések bevitelét, én meg a másik kettőben. Csakhogy majdnem mindegyik tsz- elnök viszolyog attól, hogy házalni menjen, pláne lovakért. Kiderült, hogy az Üj Hajnal Tsz elnöke sem vitt be egy csaknem új kocsit, feltette az istálló padlására, és szénát dobált rá. A Jóreménység Tsz-ből kiment két igazgatósági és egy felügyelőbizottsági tag, de megelégedtek az ígérettel, hogy majd beviszik a felszerelést. Bizony, a végrehajtóbizottsági ülésnek azt kellett tudomásul venni, hogy 30 ló és egy csomó felszerelés még kint van. J^z Ukrán SZSZK-ban a legutóbbi években igen elterjedt a kolhozok által közösen létesített hizlaló állomásokon a szarvasmarha-hizlalás. A hizlaló állomásokat rendszerint élelmi- szeripari üzemek mellett helyezik el, ami lehetővé teszi, hogy az állatokat főképpen ezeknek az üzemeknek a hulladékain hizlalják. Ilyen hizlaló állomást szerveztek a Poltava terület Lu- benszk kerületében fekvő kolhozok is A kolhozok meghatalmazot- tainak értekezletén megválasztották a kolhozközi tanácsot és az ellenőrző bizottságot. A szükséges épületek építéséhez, a felszerelést, a berendezést és a takarmányok beszerzéséhez, valamint a gondozók bérének fizetéséhez szükséges anyagi fedezetet a kolhozok adták össze. A meghatalmazottak közgyűlé. se úgy határozott, hogy a kolhoz mezőgazdasági haszonterületének minden hektárja után hét rubelben állapítja meg a részhozzájárulás összegét. Rövid Idő alatt 1000 szarvasmarha és 1500 sertés • Megjelent: a Koihoznoje Proiz- voősztvo 20. évfolyamának 3. számában. — Kint is maradnak, ha csak mi ki nem megyünk, és azt nem mondjuk: Na, Péter bácsi, fogjon csak be. és hajtsa a lovakat a tsz-be — magyarázta a tanácselnök-helyettes. — Akkor menjetek — szólalt meg a községi párttitkár —, kezdjétek meg már holnap, Hajdú elvtárs. Érvényt kell szerezni az alapszabálynak, amíg a felszerelésüket már régen bevivő tagok a fejünkre nem ütnek. Várj csak, tudom mit akarsz mondani, azt, hogy kevesen vagytok. Adunk segítséget a földművesszövetkezettől, a ktsz-től, no meg az állami gazdaságtól is. Azt javaslom, hogy 3—3 tagú csoport menjen ki, s mindegyik csoportban legyen legalább egy igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tag. A javaslat határozattá vált, s másnap hat kis csoport járta a falut váltakozó szerencsével. — Többen odavannak 10—15 kilométerre is szántani — jelentette a gazdasági felügyelő a tanácselnöknek. — Hogyan menjünk utánuk? — Taxival, Kürtösi kartárs — mondta mosolyogva az elnök, arra gondolva, hogy a gazdasági felügyelőben lehetne annyi leleményesség, hogy biciklivel el lehet jutni akár 30 kilométerre is. A gazdasági felügyelő is mosolygott, bár nem vette tréfának az elnök szavait. Reggel megbeszélte csapatának 3 tagjával, hogy Bohák Mihályt taxival keresik meg a felvégi határrészben. — Keresett ö már annyit a szántással-vetéssel hogy kifizesse a viteldí— Csinálja meg még azt a pár fordulót — mondta a gazdasági felügyelő —, ne maradjon félbe. — Még ilyet, taxival jönnek ki, aztán velem fizettetik meg — mérgelődött magában, amint az utolsó fordulót megtette. Aztán, mikor a szekérbe fogta a lovakat és felpakolta a szerszámokat, odaszólt a szövetkezeti elnökhelyettesnek: No, üljön fel. hajtson a tsz-be, én taxival megyek, ha már nekem kell fizetni a taksát. A Nagysiénási Földművesszövetkezet eladásra felkínálja másfél tonnás gumikerekű, teljesen új laposkocsiját. Érdeklődni: a szövetkezet központi irodáján. Nagyszénáson. Tel.: 15. 309 Kukk Imre
