Békés Megyei Népújság, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-27 / 149. szám

1961. JtJNIUS 27., KEDD AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM BÉKÉS MEGYEI * Ára 50 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! Jelentés a földekről 5341 holdat arattak le megyénkben Az orosházi járás lemaradt a növényápolásban fNDUl A TRAKTOROS-VERSENY Az elmúlt héten megkezdődött I lekaszáltak 18 868 hold lucernát is megyénkben a munka dandárja, j s ebből 4 ezer hold termését már A növényápolás, a kukorica, nap­raforgó, cukorrépa kapálása mel­lett kasza alá érett az őszi árpa, vágni kell másodszorra a lucer­nát és csépelni az aprómagvakat is. A termelőszövetkezetek jó ré­szében, mint például a dévavá- nyai Lenin Tsz-ben „nyújtott mű­szakban”, kora reggeltől késő es­tig dolgoznak a szövetkezeti gaz­dák. Vasárnap sem volt néptelen a határ Például az elmúlt vasárnap, júni­us 25-én is kapáltak a békéscsa­bai Dózsa Tsz tagjai, a körösladá- nyi Dózsa Tsz tagjai gyomlálták a rizst, a Mezőberényi Gépállomás kombájnosai pedig csaknem vala­mennyien arattak. Nagy szükség van a- szorgos munkára, mert a megyei tanács mezőgazdasági osztályára érkezett jelentés szerint június 24-ig a ku­korica első kézi kapálásával 95,7, első gépi kapálásával 99, második kézi kapálásával 51,1, második gé­pi kapálásával 69 %-nál tartanak megyénk termelőszövetkezetei. A napraforgó második kapálása 74, a cukorrépa második kapálása 84 százalékos a megyében. A nö­vényápolás közben a megye csak­nem valamennyi járásában meg­kezdték a termelőszövetkezetek az őszi árpa aratását, s június 24-ig összesen 5341 hold termését vág­ták le. Ugyanakkor másodszorra be is takarították. A növényvédő állomás is segít a termelőszövet­kezeteknek a kukoricát gyomtala- nítani. Terven felül az elmúlt hét végéig 4929 hold kukoricát per­meteztek meg vegyszerrel, ugyan- akkorra beporoztak különböző kártevők ellen 8671 hold lucerna- tarlót. Amint már fentebb szó volt ró­la, a körösladányi Dózsa Terme­lőszövetkezet tagjai vasárnap is gyomlálták a rizst Kovalik András, a tsz agronómu- sa elmondotta: öröm volt látni, hogyan sorakozott kifele a tsz 264 tagja, s milyen szorgalmasan gyomlált meg mintegy 20 hold rizst, amelyet szinte benőtt a kes­keny levelű gyékény. A szövetke­zet tagjai társadalmi munkában, azaz munkaegység-jóváírás nél­kül gyomlálták a veszélyeztetett rizst. Fizetségük egy közös ebéd volt, no és az, ami a közös ebéd­nél is többet ér: az idejében vég­zett gyomlálás következtében azon a 20 holdon átlagosan mint­egy három mázsával több lesz a termés. A körösladányi Dózsa Tsz-ben befejezték a kukorica második kapálását, s hétfőn boglyába rak­ták az utolsó lucernaszéna-rende- ket is, amelyek a 320 holdon még hátra maradtak. Mint leg­több helyen a megyében, ebben a termelőszövetkezetben is aratnak., Négy kombájn vasárnap is ara­tott, s folyamatosan megkezdik az) aratást: a hét kévekötőgép és a termelőszövetkezet 76 kézi kaszá­sa. Azért van ilyen nagy erőre i szükség a tsz-ben, mert 1450 hold az aratnivaló kalászos. 1 Vasárnap a szántási versenyre! összejött gépállomási vezetőknek Csillag Nándor elvtárs, a megyei gépállomások igazgatóságának ve­zetője azt mondotta, hogy legké­sőbb szerdáig minden kombájnt! állítsanak munkába. A rendelke­zésre álló összes gépekkel gyor­sítsák a növényápolást, különösen az orosházi járásban, ahol nagy a lemaradás. Javasolta, hogy a még! kaszálni való lucernát éjjel vág­ják, gépi erővel, hogy nappal an-i nál több kultivátort vontató gép! álljon rendelkezésre a még gyo- mos kukorica és egyéb növényi kapálásához. RIPORT A 3. OLDALON (Dupsi Károly felvételei.) A népront a faluért, a tsz-ek megszilárdításáért — Harmati Sándor nyilatkosata — Harmati Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára a falusi népfront- mozgalom tevékenységéről, ered­ményeiről nyilatkozott. A népfront-bizottságok munkája 800 ezer forintos költséggel bővítik a gyomai nyomdát A Békés megyei Nyomdaipari Vállalat gyomai telepén a múlt hét keddjén fejezték be az átala­kítási munkálatokat. A telep ve­zetője, Malatinszki Lajos így be­szél erről: — Novemberben kezdtük el az építkezéseket. Mintegy nyolc­százezer forintot fordítottunk a nyomda bővítésére. Ez nagyon szükséges volt már, hiszen eddig össze voltunk zsúfol­va. És bizony, ez is oka annak, hogy kissé lemaradtunk a tervtel­jesítéssel. A gyomai nyomda különösen a második negyedévben maradt le. Első negyedévi tervüket 99,9 százalékra teljesítették Ennél szo­morúbb képet mutat a második negyedév két hónapjának ered­ménye. Áprilisban például 93,8, májusban viszont már csak 92,9 százalékos eredményt értek el. — S mi az oka a terv-lemara­dásnak? A nyomda vezetői erre nem szí­vesen válaszolnak. — Jobb lenne, ha az elvtárs Gyulára menne, és ott beszélne a Nyomdaipari Vállalat vezetőivel — mondotta Malatinszki Lajos te­lepvezető. — Bár mi is tudjuk, hiszen az építkezés miatt is elma­radtunk egy kicsit. A legnagyobb baj azonban az volt, hogy nálunk a könyvkötészet a fő munka. Ami­kor ez szünetelt, kénytelenek vol­tunk a dolgozóinkat szabadságol­ni. Ez a probléma — úgy néz ki — a második negyedév vé­gére megszűnik. Részlegesen be­vezettük a második műszakot is a géptermekben. A tervteljesítés lemaradásának egyik oka a szakemberek hiánya is. A gyomai nyomdában bizony szűkölködnek a gépmesterekkel. — Nem valami jó az utánpót­lásunk — vélekedett a telepveze­tő. — Gépmestereket nehezen ta­lálunk. De nemcsak a gépmeste­rekkel, hanem egyéb szakembe­rekkel is gyengén állunk. Ezután a telepvezető a nyomda terveiről beszélt. A nyomda főleg könyvkészítés­sel foglalkozik. Jelenleg ötféle kö­tést alkalmazunk. Ezek közül is leggyakoribb a félbőr-, valamint az egészbőrkötés. Tavaly három el­ső helyezést is elhoztak az orszá­gos könyvművészeti kiállításról. Ennél nagyobb eredménnyel di­csekedhetnek az 1959-ben Lipcsében meg­rendezett nemzetközi könyv- művészeti kiállításon, ahol egy második és egy harmadik dí­jat nyertek. Az idei tervük könyvkészítésből 38—40 tonna. A múlt évben mint­egy százezer könyvet készítettek s ezt ebben az évben húszezer darabbal megtoldják. A rövid beszélgetés utón széj­jelnéztünk a géptermekben. Nem kis büszkeséggel mutatták meg az újonnan felszerelt fürdőt és öltö­zőt, amit a legmodernebb felsze­relésekkel láttak el. Eddig ez is sérelmes volt a dolgozóknak, de most már itt sem lehet probléma. A bővítéssel és a második műszak bevezetésével sokat tudnak tenni, hogy a lemaradásukat pótolják. A lehetőségek most már megvan­nak. Munka is akad bőven. —tyik színesebb, élénkebb lett, s különö­sen a társadalmi munkák szerve­zésében és lebonyolításában értek el szép sikereket. A népfront-moz. galom jelenlegi munkájának leg­nagyobb részét a falvakban végzi. A többi között segítséget ad az újonnan alakult termelőszövetke­zetek megszilárdításához. Egyik megyénkben az orvosok mimika- idejükön kívül sok ezer lakos Tbc szűrővizsgálatát végezték él, s ez­zel csupán az egyik járásban mint­egy hatmillió forintos, a másikban pedig csaknem tízmillió forintos kiadástól mentesítették egészség- ügyi kormányzatunkat. Az egye­temi akcióbizottság mellett műkö­dő különféle szakbizottságok ala­kultak, amelyek megyénként ál­talában 80-100 szakember munká­ját biztosítják a községrendezési tervek kidolgozásához. A Közleke­dés- és Postaügyi Minisztérium­nak semmiféle kapacitást nem kellett biztosítania a termelőszö­vetkezeti bekötőutak tervezésé­hez és egyéb mérnöki munkáihoz; ezt a feladatat aktivistáink a ma­guk erjéből meg tudjál^ oldani. Hét gépi vontatásé ara tógép és két kombájn vágja a búzát a kamuti Béke Tsz-ben A kamuti Béke Termelőszövet­kezetben eddig 250 katasztrális hold őszi árpát vágtak le. A ter­méskilátások jónak mondhatók. Ahogy a tsz vezetői számolták, őszi árpából az átlagtermés 16—17 mázsa lesz. Tegnap, június 26-án, hét aratógéppel és két kombájn­nal hozzáfogtak a búza aratásához is. A számítás itt is bevált. A vé­lemény az, hogy 13—14 mázsa át­lagtermés lesz. A termelőszövet­kezetben jól megszervezték az aratási munkálatokat. Jelenleg az őszi árpában mintegy 15 kézika­szás is dolgozik, ott, ahol a géppel nem tudják vágni. A kézikaszáso­kat mindig oda irányítják, ahol p legsürgősebb az aratás. Szolnok megyei bizottságunk tapasztalatcserékkel segíti a me­zőgazdaság fejlesztését. Jászbe­rényben tanácskozásra hívták meg a mezőgazdasági szakembe­reket és a tsz-ek asszonyait. Kez­deményezésükre minden háztáji porta legalább húsz baromfit, ezenfelül hízottsertést ad az idén az országnak. Csongrád megyében, de másutt is nagy gondot fordíta­nak a tsz-tagok szakmai és álta­lános műveltségének növelésére. Szakmunkás-tanfolyamat rendez­nek, segítenek az úgynevezett ki­helyezett mezőgazdasági techni­kumok szervezésében, népszerűsi­tik a fejlett mezőgazdasági terme­lési módszereket; Vas megyében a népfront meg­szervezte a tsz-ek vezetőinek ál­landó tapasztalatcseréjét is. Min­den járásban felkérték a már pél­dás munkát végző közös gazdasá­gok vezetőit, hogy fogadják ta­pasztalatcserére az új tsz-ek irá­nyítóit. Ebben az évben már több száz tsz-elnök vett részt ilyen ta­pasztalatcserén. Sok helyütt jogá­szok tartanak előadásokat a közös gazdálkodás útjára lépett falvak­ban, ismertetik a tsz-ekkel kap­csolatos jogszabályokat stb. Baranya megyében a Hazafias Népfront-bizottságok javaslatára száz községben vásároltak televí­ziót a falusi klubok számára. Tót- szentgyörgyön és Mágócson a mű­soros rendezvények bevételéből gyarapították a könyvtárak gyűjte­ményét. Falusi népfront-bizottsá­gaink általában megtalálták azt a formát, módszert, amellyel kive­hetik részüket az újjászülető, for­málódó falu életének alakításá­ból, gazdagításából. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents