Békés Megyei Népújság, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-23 / 146. szám

2 H É P ÚJ S Á 6 1961. június 23., péntek Miért Ellenségeink sem mondhatják, bogy hazánkban munkanélküli­ség van. Társadalmi rendszerünk egyik fő vívmánya a tervgazdál­kodás bevezetése, mellyel felszá­moltuk a dolgozni akaró embe­rek kapitalizmusban mindig kí­sértő rémét, a munkanélküliséget. Csak bele kell pillantani akár­melyik fővárosi vagy megyei lap­ba, s láthatjuk: özönével kínálják a különböző vállalatok, ipari- és mezőgazdasági üzemek a munka- lehetőségeket, hívják, várják a je­lentkezőket, főleg szakmunkáso­kat, de a szakmailag képzetlen se­gédmunkásokat is. Alkotmányunk mindenkinek biztosítja o munká­hoz való jogot. E jog gyakorlása ténnyé vált hazánkban, nem olyasféle tétellé, mint a kapitalis­ta országok alkotmányában a sze­mélyes szabadságról szóló pont, mely szerint mindenkinek joga van szabadon... a híd alatt aludni. A tőkés nem megy a híd alá, mert van villája, palotája. A munkanél­küli azonban, akit a házbér nem fizetése után kitesznek a lakásá­ból, családjával együtt kénytelen a híd alatt keresni menedéket. Mindezt azért érzékeltetjük ilyen részletességgel, hogy akikről általánosságban szó lesz az aláb­biakban, rádöbbenjenek cseleke­detük antihumanizmusára, ma­gyarán arra, hogy szubjektív okokból alkotmányellenes vétsé­geket követnek el. Miről van sző ? Arról, hogy mint fentebb írtuk — nálunk az alkotmány biztosítja mindenkinek a munkához való jogát, s min­denki dolgozik is, aki akar... ha hagyják. Mert van rá eset, hogy nem hagynak mindenkit. Nem tömeges jelenségről van szó, de akad néhány példa megyénkben, amely azt mutatja, hogy szubjek­tív tényezők sokszor erősebben hatnak egy-egy ember sorsának fordulására, mint az ésszerű, tár­gyilagos megfontolások, az ösz- szes körülmények figyelembevéte­le, melyek alapján lehet csak dön­teni emberi sorsok felett Egyszerű emberről van szó (saj­nos, megtörtént példaként), aki írni, olvasni sem tud, s akit úgy­szólván üldözötté tett a rosszindu­latú szubjektivitás. Ez az ember az egyik termelőszövetkezetben dolgozott mint állatgondozó, míg­nem összekülönbözött a tsz veze­tőivel, elsősorban az agronómus- sal. A vita hevében — miután csúnyán megalázták — magáról megfeledkezve, vasvillát ragadott, s Dózsa parasztjai módjára uta­sította ki az agronómust az istál­lóból. Számos olyan ösztönrugó mozgatta őt, hogy „az agronómus miért ellenőrzi olyan sokszor, el tudja látni ő anélkül is a felada­tát... s miért éppen ez az agronó­mus utasítgatja, akinek az apja földbirtokos volt... stb”. Szóval sok olyan helytelenül értelmezett (ha képzett emberről lenne szó, úgy mondanánk: balos) tényező­től indíttatva vétett súlyos fegyel­mezetlenséget, rendbontást, követ­te el a vezetők tekintélyének le­járatását — ami valóban elítélen­dő. Sőt, amikor a fentiekért köz­gyűlés elé került és igazát kereste, meggondolatlan kijelentéseivel csak toyább rontott a saját ügyén. Ennek aztán az lett a következmé­nye, hogy összeférhetetlenség mi­att kizárták a termelőszövetkezet­ből. Mindezek ellenére mégsem tekinthető ez az ember ellenség­nek, aki tudatosan és körmönfont módon a tsz szétbomlasztására tö­rekedett. Ezt munkája is bizo­nyítja, hiszen az elmúlt évben csaknem 700, ez év első öt hó­napjában pedig 320 munkaegysé­get szerzett Két izmos karjával számkivetettek ? tehát erősítette a termelőszövetke­zetét. Nem is ott a főhiba, hogy a tsz megvált tőle. Hanem ott, hogy mi­után a helyi tanácstól megfelelő papírt kapott új munkavállalás­ra, és örömmel fogadta is egy má­sik község termelőszövetkezete, amely tanyát adott neki — most meg kell válnia ettől a termelő- szövetkezettől is. Miért? Mert a helytelen, az osztályellenséget az egyszerű, talán faragatlan és a ré­gi munkahelyén hibát elkövető emberrel összetévesztő szubjektív információk annyira befeketítet­ték az új munkahelyén, hogy az itteni vezetők nem látták taná­csosnak a tsz-be való felvételét. Ez akkor történt, amikor az új tsz félig már beköltöztette őt és csa­ládját a számára kijelölt tanyá­ba. A másik példa városi jellegű. Itt ipari munkásról, méghozzá többszörös sztahanovistáról van szó, aki az ellenforradalom alatt a munkaterületén dolgozók jogos kérelmét tolmácsolta az üzem ve­zetőségének, s mivel elutasításban volt része, ezt az esetet megemlí­tette az ellenforradalom alatt is. 1957-ben aztán emiatt fegyelmi úton elbocsátották. Lehet, hogy hibát követett el akkor, de ez nem járt semmiféle, úgymond „ható­sági” következményekkel, rendőri felügyelettel, internálással stb. En­nek ellenére ez az ember azóta sem kap sehol állandó jellegű munkát és elkeseredésében már a megyei pártbizottságot kereste fel panaszával. Láthatatlan kezek — akárhányszor elküldi is valahova a munkaközvetítő —, utána nyúl­nak, lefestik, hogy így, meg úgy viselkedett 1956-ban és lehetetlen­né teszik, hogy biztos, állandó jel­legű keresetre támaszkodjon a családja. Ha olyan hibát követett volna el, ami főbenjáró bűn — meglakolt volna érte. De a börtön­ből kiszabadulva is joga lenne a megfelelő munkához. Miért akarják hát egyesek meg. változtatni az alkotmányt, amely ezt a jogot biztosítja mindenki­nek, aki becsületesen dolgozni akar? Mert ezek az egyesek nem tudnak még kiszakadni abból a dogmatikus gondolatvilágból, sőt gyakorlatból, amikor még egy-egy „flekket” egész életén át kényte­len volt viselni a hibát elkövető ember, ameddig pártunk erélye­sen fel nem lépett e hibás beska­tulyázások ellen. Nem értik meg, hogy pártellenes ez a felfogás azért is, mert pártunk nem a hibákat elkövető emberek ellen küzd, hanem a hibák ellen. így a fenti gyakorlat ellen is, amely nem engedi, hogy a munka front­ján, becsületes helytállással javít­sák ki a hibát azok, akik elkövet­ték. Szerencsére csak elvétve akad­nak ilyen merőben helytelen bal­oldali túlzások a megyénkben. De mivel akadnak, úgy véltük, érde­mes foglalkozni velük a sajtó ha­sábjain is, hadd ismerjenek ma­gukra azok, akiket illet. Varga Dezső Ülésezik a megyei képviselőcsoport és a Hazafias Népfront megyei elnöksége Ma délelőtt a Békés megyei képviselőcsoport rendkívüli ülést tart Ez alkalommal a képviselő- csoport tagjai látogatást tesznek Gyulaváriban, ahol megtekintik a Lenin Hagyatéka Tsz közös gaz­daságát. Ugyancsak rr»a délelőtt tart ülést a Hazafias Népfront megyei elnöksége a megyei pártbizottság tanácstermében. Első napirendi pontként az elnökség meghallgat­ja Merényi Ferenc megyei titkár beszámolóját a legutóbbi ülés óta végzett munkájáról, majd meg­hallgatják Szabó Sándor megyei elnök előadást. Kádár elvtárs látogatása a Dunai Cement- és Mészmű építkezésénél Csütörtökön kedves vendég látogatta meg az ötéves terv egyik legnagyobb beruházásának, a Dunai Cement- és Mészmű építőit: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára. Társaságában volt Szurdi István, az MSZMP Központi bizottsága ipari és közlekedési osztályának vezetője és Horváth András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titká­ra. Kádár elvtárs előzőleg Vácott a járási pártbizottság székházában megbeszélést folytatott. A Dunai Cement- és Mészmű építkezésénél Trautmann Rezső építésügyi miniszter, Szokup Lajos építésügyi miniszterhelyettes, Pataki László, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Mikó Balázs, a Dunai Cement- és Mészmű igazgatója és az építkezés vezetői, a dolgozók képviselői üdvözölték a vendégeket. Ezután Mikó Balázs adott tájékoztatást a beruházás méreteiről, az építkezés történetéről. A megbeszélés után a Dunai Cement- és Mészmű vezetői meg­mutatták Kádár elvtársnak az egyes munkahelyeket. Ebéd után Kádár elvtárs az Egyesült Izzó váci telepére, a képcsőgyárba látogatott, ahol beszédet mondott. (MTI) Hruscsov elviárs Alma-A fába érkezeit Alma-Ata (TASZSZ) Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke csü­törtökön Alma-Atába érkezett, hogy részt vegyen a Kazah Szov­jet Szocialista Köztársaság és a Kazah Kommunista Párt fennál­lásának 40. évfordulója alkalmá­ból rendezendő ünnepségeken. (MTI) A világ népeiben aggodalmat kelt az amerikai atom fegyverkísérletek tervezett njrafelvétele London (MTI) A Newsweek jelenti: Galbra­ith, az Egyesült Államok indiai nagykövete és Reischauer, az Egyesült Államok tokiói nagykö­vete bizalmas levélben figyel­meztette Kennedy!, hogy az atom­fegyverkísérletek tervezett njra­felvétele súlyos aggodalmat kelt és katasztrofális hatást gyakorol­na Indiában, illetve Japánban. Ehhez hasonló értesülések érkez­tek a legtöbb ázsiai, afrikai és latin- amerikai országokba! is. (MTI) Áz Egyesült Államok tekintélye hanyatlott Latin-Amerilcában Párizs (MTt) Az amerikaiak kubai partra­szállási kísérlete komoly károkat okozott az Egyesült Államok ame- rikaközi kapcsolatainak. Erre a végsó következtetésre jutott Ste­venson, az Egyesült Államok ENSZ-küldöttségének vezetője tíz dél-amerikai országban tett láto­gatása után — írja a New York Times párizsi kiadásában. A lap szerint Stevensonban az a meg­győződés alakult ki, hogy Latin- Ameri kában megingott az Egye­sült Államok tekintélye. az Aranymezé Terme­lőszövetkezet pórtalaip- szervezetének titkára elgondolkodva nézte a mennyezetről lecsüngő villainyégő körül repkedő éjjeli bogár vergődését. Bolond egy bogár — gondolta magában, aztán körülményes mozdulattal a szeméhez illesztette a szemüvegét és újra belemélyedt az előtte fekvő párthatározat tanulmányo­zásába. Annyira elmerült az olvasásba, hogy észre sem vette, amikor Pikó Balázs, a tsz agronómusa a pártvezetőség legfiatalabb tagja belépett az irodába. Csak akkor kapta fel a fejét, amikor Pikó elvtárs hangos jó­estét köszöntését közvetlen közelről meg­hallotta. — Jóestét — köszönt vissza barátságosan. — Jó, hogy jöttél, legalább megbeszélhe­tünk egy-két dolgot, ami már nem tűr ha­logatást — fordult a jövevény felé, miköz­ben levette szemüvegét, melyet csak olva­sáskor használt. Egy kis szünetet tartott, megvárta, amíg a másiknak felfokozódik az érdeklődése és akkor nekiszegezte a kér­dést: — Mondd Pikó elviárs, hogy állunk a nőkkel? A kérdésnek hangsúlyt adva szem­üvegével, komoly választ követelőén, türel­metlenül megkocogtatta az asztallapját. — Hogyhogy a nőkkel?! Nem csináltam én semmi kivetnivalót Gé­za bátyám. Egyébként is tudja, hogy nős vagyok és szeretem az asszonyt — méltat­lankodott Pikó, mert az öreg nagyon kuta­tón nézett rá. — Nem úgy te — mosolyodótt el a titkár, látva a másik zavarát. — Itt van —adta elő a határozatot —, ol­vasd! Az van benne, hogy elhanyagoltuk a nők társadalompolitikai nevelését. A jövő­IRÁDÖBBENÉS ben többet kell törődni a helyzetük javítá­sával, jobban be kell vonni őket a tömeg- szervezeti munkába, meg ahogy fejlődnek, a pártba, a vezetőségbe is, mert közülük soknak ott van a helye... — Ja, az más — sóhajtott egyet felszaba­dultan Pikó Balázs és megnyugodva maga alá húzott egy széket. — Máris van egy ja­vaslatom — folytatta fellelkesülve: Ugye ki akarjuk bővíteni a vezetőség létszámát, le­gyenek hát az újak a nők közül — tárta szét a kezét, jelezve, hogy máris lehet elérni előrehaladást a dologban. — Szóval válasszon a taggyűlés a veze­tőségbe két asszonyt? — ismételte a kérdést az öreg, miközben fürgébben kocogtatta a szemüvegét az asztal lapjához. — Persze! — ragyogott a szeme Pikó Ba­lázsnak. — Aztán te kiket javasolnál, Balázs? — folytatta Földi Géza kissé nyugtalanító él­lel a hangjában. — Hát ott lenne Barna Istvánná, meg Perjés Ferencné. Mindketten olyan derék asszonyok, hogy keresni kellene párjukat. A múlt évben szemináriumra is jártak. Barnáné meg brigádvezető is. A munkában a legjobbak. A legutóbbi közgyűlésen is ők kezdeményezték, hogy ugyanannyi munka­erő létszámmal kétszerannyi baromfit ne­velnek fel, mint azelőtt. Igaz, nemigen jár­nak a taggyűlésekre — morfondírozott vé­gül is lemondóan Pikó elvtárs. — Hát ami igaz, az igaz — hagyta helybe a titkár és megállt a szemüveg a kezében, úgy mondta a többit. Földi Géza, — Nem járnak ei, mert nem is járhatnak, ha egyszer még fel se vettük őket a pártba, — Nem! — nyújtotta a szót megütköz­ve az agronómus. — Hát te aztán jói adod. Mintha te nem is lennél felelős ezért a mulasztásért — von­ta fel a szemöldökét a titkár. — Akkor ott van még... akarta menteni a helyzetét Pikó, de a titkár közbevágott. Egy­______________________________álta­lán nincs senki ott... — szólt epésen Földi Géza. — Ugyanis egyetlen nő nincs a párt- szervezetünkben. Egy sem. Érted!? Férfiak vagyunk valamennyien, egytől egyig. A nők egyszerűen kimaradtak a látókörünkből. Le­becsültük őket, a tsz-vezetőség ben is csak ketten vannak. — Tényleg. Mi aztán jó! kinézünk az egyenjogúság elvének betartásával — csuk­lóit előre Pikó Balázs és elcsüggedve kér­dezte: Most aztán mi legyen? — Hát mi lenne?! A legközelebbi taggyű­lésünkön ez lesz a fő napirendi pont. Már jelentkeztek is négyen az asszonyok közül tagjelöltnek. — Felvesszük őket? — kapta fel a fejét reménykedve Pikó Balázs. — Azt majd a taggyűlés dönti ed — óvatoskodott a titkár, de máris megbánta, mert amaz hirtelen nagyon fur­csán nézett rá, mire gyorsan megtoldotta: Persze, hogy felvesszük őket. Különben is mondd meg őszintén: asszonyok nélkül mire mennénk9 Boda Zoltán — Senki sincs ott. Senki.

Next

/
Thumbnails
Contents