Békés Megyei Népújság, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-20 / 143. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1961. JÜNIUS 80., KEDD ÄZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM A MARADISÁG ELLENI HARCRÓL Jelentés a földekről R fiizesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben harmadszorra ekézik a kukoricát Megyesserte sok még a kapálnivaló szerint ezideig 4729 hold -kukori­Egyik legnagyobb fékező erő szocialista építésünk fejlődésében a maradiság. Ellene, ahogy az életkörülmények változnak, min­dig más és más formában kell küzdenünk, pontosabban a válto­zásoktól függően mindig új for­mában jelentkezik maga a mara­diság. Hogy csak a nagyobb pél­dákat említsük: még arra is volt eset a gyárak államosítása Után közvetlenül itt a megyénkben, hogy becsületes munkások, akik­nek második otthonuk volt a gyár, a megszokotthoz való ra­gaszkodás miatt ellene voltak mindenfajta munkai egy elem-ja vi­tásnak, normarendezésnek stb. a szocialista üzemekké vált mun­kahelyeken. A tőkés idejében — bár nem ez volt az általános, hi­szen a hajcsárrendszer nem enge­dett semmiféle lógást — a ké­nyelmes munkavégzés bizonyos ellenállásnak, az osztályharc egyik formájának számított, mert az órabérben dolgozó munkások lazsálása kisebbítette a tőkés pro­fitját. Az új, megváltozott körül­mények viszont, amikor miénk lett a gyár, új viszonyt is köve­teltek a munkához és bizony a maradi felfogás ellen sokat kel­lett 'küzdeni az üzemi pártszer­vezeteknek, amíg ezt megértette mindenki. Vagy vegyünk egy másik pél­dát a mezőgazdaságból, ahol a maradiság elleni harc a kapita­lizmust szülő egyéni gazdaságok felszámolása útján az osztályharc új körülmények közötti vívását jelentette. A saját kisparcellájuk- hoz ragaszkodó parasztok konzer­vativizmusa, maradisága, a régi, megszokott termelési formákhoz való görcsös ragaszkodása volt a legfőbb ellenálló erő, mely soká­ig gátolta a mezőgazdaság szocia­lista átszervezését. Ezeken a nehézségeken túljutot­tunk. Nemcsak a jó agitációs munka, hanem maga az élet bi­zonyította be a gyárak, s a hatal­mas egybeolvadt táblák tulajdo­nosainak, hogy saját érdekükben történt a változás, s ma már a munkások zöme csakúgy, mint a régi parasztemberek serege a gazdák felelősségével dolgozik a szocialista üzemekben. A maradiságot azonban ma sem száműztük még életünkből, csak az manapság ismét más formában jelentkezik és gátolja a tempó- sabb előrehaladást. Lépten-nyo- mon beleütközünk gazdasági te­rületen, amikor a dolgozók ide­genkedve fogadnak egy-egy ész- szerűsítést, a munkafolyamat gaz­daságossá tételét, mert az néhány hónap múlva a normák csökken­tésére vezethet. De még inkább tapasztalható a mezőgazdasági nagyüzemeken belül ez a káros maradiság. Alapjában véve — no­ha számos jó kezdeményezés már döngeti a régi formákat — zö­mében még ma is kisüzemi módszerekkel dolgoznak termelő- szövetkezeteinkben. Csak az idén kezdtek lényegesebb változásokat bevezetni, s tudjuk a kisparcel- lákon való hagyományos, megszo­kott gazdálkodás híveinek a ré­széről milyen heves ellenállásba ütközik a nagyüzemi módszerek bevezetése. Számos vitacikket je­lentetett meg lapunk is tavasszal például a nagyobb tőszámú kuko­rica vetéséről. Ugyanakkor közöl­te az ellenvéleményeket. Ez a vita igen hasznosnak bizonyult. Ma már a termelőszövetkezetek jelentős részében ugyanakkora területen jóval nagyobb tőszámú kukoricát, cukorrépát vetettek, mint tavaly. Az új, nagyüzemi termelési mód tehát ezen a téren lényegében győzedelmeskedett. De vajon megelégedhetünk-e ezzel? Egyáltalán nem. Elsősor­ban azért, mert míg nemcsak a mi ipari üzemeinkben, hanem vi­lágszerte és elsősorban a szocia­lista országok mezőgazdaságában is az utóbbi 5—6 év alatt meg­sokszorozódott a termelékenység, addig a magyar mezőgazdaság termelési eredményei alig fejlőd­tek valamit, s ez a növekedés, ép­pen a kisüzemi maradi módsze­rek miatt, nincs arányban az ál­talános fejlődéssel. Kínában pél­dául az élelmiszertermelés éven­te 5 százalékkal növekedik. A mintaparcellákon óriási mennyi­ségű termést takarítanak be évente. Búzából hektáronként 540, kukoricából 2600, rizsből 2700, gyapotból pedig 630 mázsa volt a rekord. Ez azt bizonyítja, hogy a munkatermelékenység növekedé­se szinte határtalan a mezőgazda­ságban. Mindez napirendre tűzi azt is, hogy politikai irányító szerveink sem maradhatnak meg a régi sablonok mellett, maguknak is küzdeniük kell a munkájukban mutatkozó maradiság ellen. Mire gondolunk itt? Arra, hogy azok a módszerek, amelyek évekkel ez­előtt jónak bizonyultak, ma már hellyel-közzel túlhaladottak, és szükséges, hogy általánossá válja­nak a pártmunkában jelentkező új vonások. A szocialista társada­lom mini tökéletesebb, érettebb lesz. Az építés közben szinte napról napra születik a munká­hoz való új viszony, a jobb mód­szer, az új élet új és új eleme. — ahogyan ezt megállapította a kommunista pártok képviselőinek moszkvai nyilatkozata. Ezeket észrevenni és általánosítani — ez a politikai szervek fő feladata. Számos jó példát hozhatnánk fel arról, hogy ez a gyakorlat jó irányba halad megyénkben is. Csak egyet említünk: az örmény­kúti községi csúcsvezetőség gya­korlatát, amely szakított a ko­rábbi, hosszabb időközi patronázs- munkával és valósággal kiköltö­zött Örménykút négy termelő- szövetkezetébe. Az újra tanítani nemcsak szavakban, határozatok­ban, papíron kell az embereket, hanem ha szükséges, a kezüket fogva is, a mindennapi életben, úgy, hogy ne csak futó vendégek legyünk, hanem munkatársai an­nak a kollektívának, amelyben meg akarjuk honosítani az új módszereket. Ezt értették meg az örménykúti elvtársak és ez jelenti ma kézzelfoghatóan a maradiság elleni harcot. Következésképpen azt, hogy az élet minden terüle­tén napról napra terebélyesítsük a szocialista építés új gyakorlatát. A sok és gyakori esőzések miatt megyénkben csak az utóbbi na­pokban lehetett hozzálátni gépi fogat- és kézi erővel a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa és egyéb kapásnövények gyomtala­nításához. A kapálás befejezését sürgeti a közeledő aratás, amit néhány helyen, többek között Ecsegfalván már meg is kezdtek és folyamatosan kezdik az őszi árpa betakarítását a hét elején több termelőszövetkezetben. A megyei tanács mezőgazdasági osztályára érkezett jelentések összesítése szerint gépi erővel 161 ezer 570 holdat kapáltak meg élő- szörre, a vetésterület 91,8 száza­lékát, másodszorra pedig 44 ezer holdat, a vetésterület 25 százalé­kát. A kukorica kézi kapálásával 80 százaléknál tartanak a termelő- szövetkezetek. Még a napraforgó első kapálása sincs teljesen befe­jezve, s másodszorra is mindösz- sze 8295 holdat kapáltak meg, a vetésterület 35 százalékát. A cu­korrépa második kapálása 79 szá­zalékban történt meg ezideig. A termelőszövetkezetek vegyszerrel is gyomtalanítanak. A jelentés Megyénk egyik legkorszerűbb öntözőműve a békésszentandrási lesz. Itt a következő ötéves terv végére több mint 12 ezer hold szántóföldet öntöznek majd a Kö­rös-holtág vizével. Az öntözőmű építését addig folyamatosan való­sítják meg Jelenleg a Horgaoldal- gödénylaposi öntözőrendszer első Washington (MTI) Az MTI washingtoni tudósítója jelenti: Az amerikai szenátus megaján- lási albizottságában a külügymi­nisztérium költségvetésének tár­gyalásakor Allen J. Eilender de­mokratapárti szenátor (Louisiana állam) éles szemrehányásokkal il­leti Rusk külügyminisztert, .ami­ért az Egyesült Államok vonako­dik normális kapcsolatokat fenn­tartani a magyar kormánnyal. Eilender szenátor, aki 1958-ban és 1960-ban Magyarországon járt — elmondotta, látogatásai során úgy találta, hogy a budapesti ame­rikai követségnek nincsenek kap­csolatai a magyar kormánnyal. Az amerikai ügyvivő visszautasította a szenátor kérését, hogy teremt­sen kapcsolatot a magyar hatósá­gokkal. „Nem tehetem ezt meg, cán történt vegyszeres gyomirtás. A növényápolásban élen járnak a füzesgyarmati termelőszövetke­zetek. Már minden kapásnövé­nyüket megkapálták kétszer, s most hozzáláttak a kukorica har­madszori ekézéséhez, a cukorrépát pedig negyedszerre kapálják. A Vörös Csilag Tsz a múlt héten befejezte, az Aranykalász Tsz pe­dig a héten fejezd be az 50 hold repcetermés cséplését. Mindkét tsz-ben szerdán, csütörtökön kez­dik meg az őszi árpa aratását. Jól halad a növényápolás Bé­késcsabán is. Gépi erővel az első kapálást teljesen, a második ka­pálást pedig 48 százalékban fe­jezték be eddig. A kukorica első kézi kapálásával 98, a második kaplásával pedig 22 százaléknál tartanak a termelőszövetkezetek. A gyulai járásban 90 százalékos a kukorica első és 22 százalékos a kukorica második kézi kapálá­sa. A gépi kapálást 100 százalékig befejezték előszörre, s másodszor­ra is megkapálták a vetésterület felét. Az orosházi járás termelő- szövetkezeteiben halad leglassab­fürtje készült el, amelynek átvéte­lére, illetve átadására július 1-én délelőtt II órakor kerül sor. Az ünnepségen részt vesz Dégen Im­re országos vízügyi főigazgató. Az öntözőmű átadásakor öntözési be­mutatót is rendeznek. Az első ön­tözőfürt több mint 1000 holdra juttatja el az éltető vizet. szigorú utasításaim vannak, hogy ne tárgyaljak a magyar kormány­nyal” — mondotta az ügyvivő a szenátornak. Eilender hozzáfűzte, hogy az amerikai diplomaták Bu­dapesten még a hivatalos fogadá­sokon is távol tartják magukat a magyar közéleti személyiségektől. A szenátor tiltakozott az ellen, hogy az Egyesült Államok követ­sége huszonöt személyt — köztük tíz amerikait — foglalkoztat, vi­szont ezek közül senkinek sincs felhatalmazása, hogy a magyar kormánnyal tárgyaljon. Eilender kijelentette, az Egyesült Államok budapesti diplomatái nem képe­sek rendes munkát végezni, amíg meg nem engedik nekik, hogy nor­mális kapcsolatokat tartsanak fenn a magyar hatóságokkal. Rusk külügyminiszter „csodál­kozását és meglepetését” fejezte ki Eilender szenátor megállapításai ban a kapálás. A kukoricát elő­szörre csak 58 százalékban ka­pálták meg kézzel. A gépi első ka­pálás 95, a második gépi kapálás pedig 15 százalékos. Viszont a cu­korrépa második kapálása 97 szá­zalékos, vagyis legjobb a megyé­ben. Versenyre készülnek a békéscsabai traktorosok Június 25-én, vasárnap rendezik meg hét gépállomási és tíz ter­melőszövetkezeti traktoros bene­vezésével a szántási versenyt Bé­késcsabán az Előre Tsz 30 holdas repce-tarlóján. Az első Békés me­gyei szántási verseny iránt nagy az érdeklődés. Az országos ver­senyrendező bizottság mellett részt vesznek a járási rendezőbizott­ságok, de a járási tanács mező- gazdasági osztályainak vezetői és a gépállomások vezetői is. A bé­késcsabai szántási versenyt ugyanis folyamatosan követik a járási szántási versenyek, ahol is eldől, hogy kik vehetnek részt majd az augusztus 20-i megyei szántási versenyen, s azt követően az országos szántási versenyen. A megyei szántási versenyre au­gusztus 20-án kerül sor ünnepé­lyes keretek között. A békéscsabai szántási verseny első díja egy táskarádió, plakett és oklevél lesz, a második díj egy fényképezőgép, a harmadik díj pedig egy karóra. Ezekért is érde­mes lesz versenyezni, de azért is, hogy az első helyezett előtt lehe­tőség nyílik díjat nyerni majd a megyei szántási versenyen is. miatt. Kijelentette, hogy a szená­tor értesülései nem egyeznek az övéivel. A külügyminiszter meg­ígérte, hogy vizsgálatot indít, s je­lentést tesz a kongresszus illetékes albizottságának az ügyről. Eilender ragaszkodott ahhoz a megállapításához, hogy 1956 óta „a budapesti követségen szolgála­tot teljesítő amerikai diplomaták közül a külügyminisztérium sen­kit sem hatalmazott fel tárgyalá­sokra a helyi kormánnyal.” A vitában felszólalt Mansfield szenátor, a demokrata szenátusi csoport vezetője is. Egyetértett ab­ban, hogy a budapesti amerikai ügyvivőnek ugyanolyan kapcsola­tokat kell fenntartania a magyar kormánnyal, mint amilyen kap­csolatokat a washingtoni magyar ügyvivő az Egyesült Államok kor­mányával fenntart. (MTI) Elkészült az önfőzőmü első fürtje Eilender szenátor szemére vetette az amerikai külügyminisztériumnak, hogy vonakodik normális kapcsolatokat teremteni a magyar kormánnyal

Next

/
Thumbnails
Contents