Békés Megyei Népújság, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-20 / 117. szám

1961. május 20., szombat NÉPÜJSÁG 3 Nyolcezer részre osztották a mezőkovácsházi járás szövetkezeteinek területét Nyugdíjas dohánykertészek tanítják mesterségre a nagyszénás! Dózsa Tsz fiataljait Ä mezőkováesházi járás me­gyénk egyik legnagyobb járása. Nagy többségében ott is termelő- szövetkezetekbe tömörültek az emberek, s az idei tavaszon 5300 hold cukorrépa, 16 600 hold kuko­rica, 4800 hold cirok és 2350 hold napraforgó termelésén fáradoz­nak. Tavaly — amint arról Kas­kötő János, a járási tanács főag- ronómusa is beszélt — sok nehéz­séggel kellett megküzdeni, mert a termelőszövetkezeti gazdákat nem mindenütt tették anyagilag érde­keltté a területek beművelésében. Az idén más a helyzet. A járás 44 közös gazdaságában még a tavaszi munkák elkezdése előtt legfonto­sabb feladatnak tartották az anya­gi érdekeltség tudatosítását. Mun­kavállalási lapokat adtak ki a szövetkezeti gazdáknak, akik el­határozásuk és munkabírásuk alapján bizonyos nagyságú — cu­korrépával, kukoricával, cirokkal, napraforgóval — bevetett terület beművelését vállalták. Kereken nyolcezer munkavállalási lapot osztottak ki. A szövetkezeti / gaz­dák vállalásaiknak megfelelően megkapták a beművelésre váró területet. Ezeken a tavaszi mező- gazdasági munkákkal jól előreha­ladtak. A tsz-tagok 80—90 száza­léka nap mint nap kijár a határ­ba, egyeli a cukorrépát, kapálja a kukoricát, a napraforgót és a cir­kot. A munkák gyors végzését nagyban elősegítették eddig is a családtagok. A múlt hét végén több községben számba vették a munkát vállaló családtagokat, s megállapították, hogy a nyolcezer tsz-tag mellett legalább ugyan­ennyi asszony és serdülő ifjú dol­gozik. A terméskilátások az egész já­rás területén biztatóak. A bánkúti búza jelenlegi fejlődése alapján 12, a magas terméshozamú külföl­A május 1 Tsz 3. számú ker­tészetét nagy öröm érte. Űj gép érkezett számára: Palántaültető­gép. Ilyen még nem dolgozott a fényest határban. Eddig ezt a fá­rasztó és eléggé aprólékos munkát görnyedező ember végezte. Még­pedig igen sok munkáskézre volt szükség. Az új gépóriás meglepe­tést okozott s nagy segítséget, idő-, munka-, ember-megtakarítást je­lent ... di búzafajták 18—20, az őszi árpa pedig 15—16 mázsa termést mu­tat. A növényápolásban legjobb eredményt elérő községek között Almáskamarást, Végegyházát, Nagybánhegyest és Mezőkovács- házát említették. A battonyai ter­melőszövetkezetekben, amint Kas­kötő elvtárs említette, kissé dö­cögve halad a tavaszi növényápo­lás, de nem kell félteni a batto- nyaikat, mert az esős idő után könnyen maguk mögött hagyhat­ják az utolsókat jellemző döcögő helyet. A géppel 4 ember dolgozhat, s naponta 80 000 palánta jut a föld­be. Kézzel, kitartó munkával, nagy fáradsággal az a 4 ember ez idő alatt csak 8000 palántát ültetett volna el. A gép tehát valóságos csodát jelent a fényesiek számára. 20 embert szabadít fel naponta, és rengeteg fáradságtól kíméli meg a tsz tagjait. Laurinyecz György brigádvezető Palántaültető-gép a békéscsabai Május 1 Tsz ben A nagyszénási Dózsa Termelőszövetkezetben — ahol az egykori urasági dohánykertészek lelkiismeretes jó munkája nyomán holdan- kint 17—18 ezer forint jövedelmet ad a dohány — ez évben 25 hol­don rendezkedtek be cigaretta-alapanyag termesztésére. Az idős do­hánykertészek nagy türelemmel és hozzáértéssel nevelik a fiatalo­kat: 22 ifjút képeznek ki a dohánytermesztés mestereivé. Törőcsik János és idős Tatár Gábor nyugdíjas létére rendszeresen eljár a dohányföldre, hogy fél évszázados tapasztalatait átadhassa az utó­kornak. Igaz, a mai dohánykertészeknek már sokkal könnyebb: palántázógép ülteti el a növényállomány jó részét, azért bőven akad tanulnivaló a pontos munkájukról ismert idős kertészektől. Angol, holland és nyugatnémet exportra termel világmagot a magyarbánhegyesi Dózsa Tsz Az aprómag termesztésről híres Magyarban1.! egyes termelőszövet­kezeti községben a Dózsa, Béke és Hunyadi Tsz határában nagyüze­mi módszerekkel termesztik az ezen a vidéken évtizedek óta jól bevált s magas jövedelmet hozó répa-, zöldség-, virág- és egyéb ap­rómagot. A Dózsa Termelőszövet­kezet nagy tábláin többek között viráigmagvakat is termesztenek, amit Hollandiába, Angliába és Nyugat-Németországba exportál­nak. Az aprólékos gondosságot igénylő virágmagvak termesztését a lányok vállalták, akiknek türel­mük és idejük is bőven akad a pepecselő munkára, hisz a külön­böző magvak tisztaságára, keve­résmentességére nagyon kell ügyel­niük. A Dózsa virág- és zöldség- kertészetében, a maghozó répa és zöldségtáblákon nagyon megele­venedett az élet: kora reggeltől késő estig gyomlálnak, palántát ültetnek és kapálnak a szorgos lá­nyok, asszonyok, hisz a kertészet és a magtermesztés fő jövedelmi forrásuk. Előreláthatólag az apró- mag, virágmag és a zöldség egy­millió forintnyi bevétellel emeli a szövetkezet mérlegét. NEB előtt a földmű ve*»**ö vet kezetek vagyonvédelme Már a nyári munkákra készül a Gyomai Gépállomás A gépállomási pártiroda falára helyezett Verseny Híradón a bri­gád-teljesítmény értékelései közt olvashatók a javító brigádok jutal­ri mezőgazdasági munkák meg­kezdésének idejére kijavítva, munkára készen áll a még javítat- iam 5 darab kombájn, 31 cséplő, tán mindnyájan elmondhassák: Ez jó mulatság, férfimunka volt! Dobi János, Gyoma. A Békés megyei Népi Ellenőrző Bizottság legutóbbi ülésén megvi­tatták az idei év egyik legjelentő­sebb vizsgálatának anyagát: a földművesszövetkezetek vagyon­védelmét. A vizsgálat néhány hét­tel ezelőtt fejeződött be. A népi ellenőrök sorra járták a földmű­vesszövetkezeteket és adatokat gyűjtöttek az általános vagyonvé­delemről, leltárhiányokról és több­letekről. Kutatták ezek okait, s megállapították, hogy a .földmű­vesszövetkezetek egy részében be­tartják, máshol viszont mellőzik a vagyonvédelem biztonságát előíró rendelkezések végrehajtását. a nagymamák is segítenek” mazásai. Tovább olvasva csak azt tudtam meg, hogy melyek a ju­talmazási feltételek, meg azt, hogy mennyi a jutalmak összege. De azt az inditó okot, amelyért mindazt létrehozták, nem sikerült belőle kihámozni. Róza Antal igazgató és Ádám József párttitkár elvtársakkal be­szélgetve tudtam meg, mi tette szükségessé a jutalmazásnak e formáját. A gépjavító műhelyek a jelenle­gi gépparkhoz viszonyítva már nagyon szűknek bizonyulnak. Év­ről évre nehezebben tudják meg­oldani mind az erő-, mind a mun­kagépek gondos, üzemképes meg­javítását. A műhely dolgozóinak nemegyszer a szabadságuk ideje alatt kell végezni a gépjavításo­kat, mivel géptároló szín is csak egy van. A melegebb idők beálltával — április végén — a párt-, a gazda­sági vezetők, valamint az üzemi tanács együtt beszélték meg a hyári mezőgazdasági munkagépek javításának menetét. Szükségessé vált egy olyan határozat hozata­la, amely megvalósításával a nyá­Tízéves a Békéscsabai Szőnyeg- és Takácsáru Háziipari Termelőszövetkezet A Békéscsabai Szőnyeg- és Ta­kácsáru Háziipari Termelőszövet­kezet május 20-án ünnepli fenn­állásának 10. évfordulóját. Az este 6 órakor kezdődő ünnepségen a szövetkezet elnöke beszámol a tízéves munkáról, majd utána a szövetkezet tagjai közös vacsorán Vésznek részt. 8 aratógép, 6 szalmakocsi, 20 ele­vátor. Ekkor beszélték meg, hogy mennyi létszámmal fognak a javí­tási munkákhoz, valamint azokat a feltételeket, amelyek elérése után jutalomban részesülhet a 3 el­ső cséplőjavító brigád, amelyek jutalmazási összege 1200 forint. A kombájnjavító brigádé 400. szal­magyűjtő javító brigádé 300, ka- zalozókat javítóké szintén 300 Ib­iin t. A javító brigádok közt május 2- től folyik a nemes versengés. Az eddigi eredményekből kitűnik, hogy az aratógépek és a kombáj­nok június 1-re, a cséplők, kaza- iozók június 10-re készen is lesz­nek. A verseny eredményét külön bíráló bizottság fogja értékelni s eldönteni, hogy melyik brigád tett teljesen, vagy esetleg kis eltérés­sel eleget a feltételeknek, hogy az­„Nálunk még A négy nemzetiség lakta Elek termelőszövetkezeti község egyet­len közös gazdaságában, a Lenin Tsz-ben családvállalási nyomtat­ványt készítettek az elmúlt ősz­szel. Küldöttgyűlések és egyéni el­beszélgetések után minden család írásban vállalta: milyen nagy te­rületen művelj meg és takarítja be a kapásnövényeket, hány hold kézi aratásra vállalkozik, meny­nyi csibét, viziszárnyast nevel és sertést hizlal közös értékesítésre. Az új rendszerű munkaszervezés előnyeiről Szatmári Sándor föme- zőgazdász a következőket mondot­ta el: — A mi szövetkezetünkben 3118 hold a kapálnivaló, de egy pillanatig sem fáj a fejünk miat­ta. Ha jó az idő, öröm a határban iárni, 700—800 ember nyüzsög a nagy­táblákon. Tavaly a legsürgősebb munkák idején is 7 óra felé áll­tak répa- vagy kukoricatáblába, s délután, ha egynek eszébe jutott, hogy 4 óra felé haza kellene men­ni, követte a többi tag is. Most so­kan 5 órakor elindulnak a mező­re, s a naplemente számos kapást a táblán talál. Amikor az időjárás miatt sürgős volt az egyelés, sen­kinek nem kellett szólni, vasár­nap is tudták a kötelességüket. Ilyenkor a mezőre ment a család­nak a városban dolgozó tagja is. Nem egy ipari munkás szabadna­pot kért az üzemben, hogy cu- korrépa-egyelésben segíthessen mert az 5 rokonsága sem akar le­maradni. Segítenek még a nagy­mamák is. Ahol tavaly csak a családfő szorgoskodott a szövetke­zet földjén, ott vele együtt megy a mezőre ma a fia. lánya, me­nye, veje vagy más családtagja is. — Mezőgazdász-szemmel ennél is fontosabb a minőségi változás: azelőtt csak az számított, hogy megkapáljon valaki mondjuk egy hold répát, s ezt beírhassák a munkaegység-könyvébe. Mi némi módosítással bevezettük a tótkom- lósi Haladás Tsz eredményességi jövedelemelosztási módszerét, mely szerint a megtermelt má­zsák döntik el a kereset nagysá­gát. Most tehát arra is ügyelnek a tagok,, hogy a saját vállalta terü­leten kifogástalan munkát végez­zenek. mert nem mindegy, hogy annyit takarít-e be, mint a szom­széd vagy többet. Máskor, a gyors kapálás érdekében nem vi­gyáztak a tőállományra, most ők kérdezik: milyen ennek a dűlő­nek a talajminősége, mennyi ré­pát, kukoricát hagyhatunk? Meg Is lehet a határt nézni, nagyké­pűség nélkül elmondhatom: nem volt még ilyen szép, sokatígérő kapásnövényünk. Már a vetésnél gondoltunk a folyama­tos munkára, ezért ha valaki egy hold cukorrépát vállalt, felét a korábbi vetésből, a másik felét , pedig a későbbiből kapta. így nem ' ég a körmükre minden egyszerre. Az új munkaszervezés eredmé­nye, hogy 540 hold cukorrépaföl­dünkön már rég elfelejtettük az I egyelést ifiá<Ti4lTit'T>T4iT áiT Munkával eltöltött, küzdelmes évtizedek után rövidesen jól megérde­melt pihenőjét kezdi meg Bárány Mihály elvtárs asztalos, a Szarvasi Me­zőgazdasági és Faipari Ktsz dolgozója. Bárány elvtárs ma 65 éves. Éle­tének delén túl még ma is aktív dolgozója a szö­vetkezetnek. Beszélgetésünk során szívesen emlékszik vissza küzdelmes fiatal éveire, hogy összehasonlítást te­gyen a múlt viszonyai között tengődő létbizony­talansága és a mai élet között. — 1919-ben önként je­lentkeztem a Vörös Had­seregbe és végig a Ta­nácsköztársaság bukásáig harcoltam a belső reak­ció és a román imperia­ÜULév) után.. lista hadsereg ellen — mondotta. A Tanácsköztársaság bukása után nehéz évti­zedek következtek életé­ben. A gazdasági válság, a munkanélküliség kese­rűvé tette életét, s kenye­rét. Hosszú volt az út 1919-től 1951-ig, amely Bárány elvtársat elvezet­te oda, hogy többedma- gával 1951. augusztus 1- én megalakítsák szövet­kezetüket. Ez a nagy energiájú ember idős ko­ra ellenére is még ma is részt vállal a szövetkezet előtt álló feladatok meg­oldásából, segíti a veze­tőség munkáját. Nem kis része van abban, hogy a szövetkezet az elmúlt év­ben is eredményes mun­kát végzett. Ahogy közeledik a nyugdíjazás napja, mind többet és többet foglal­kozik azzal a gondolattal, hogy mit fog csinálni az­után, és hogyan fogja megszokni, ha kizökken a megszokott környezetből, mit fog csinálni, ha majd utoljára veszi kezébe a szerszámot. — Nehéz lesz megválni a szövetkezettől — mond­ta. — Össz-fonódott enész lényem társaimmal, s munkámmal. Nem is bú­csúzom el véglegesen. Mindig akad majd olyan munka, melyet a lehető­ségeken belül el tudok végezni. Bárány elvtárs becsü­lettel helytállt, s tiz esz­tendeig aktív tagja, élen­járó munkása volt a szö­vetkezetnek. Munkájá­nak megbecsüléseként a mérlegzáró közgyűlésen a „Kisipari Szövetkeze­tek Kiváló Dolgozója" oklevelet kapta meg. Bá­rány elvtárs hamarosan kiválik a szövetkezet tag­jai közül, s becsületes munkával eltöltött évti­zedek után megkezdi nyugodt és megérdemelt pihenőjét. Ehhez a pihe­néshez további jó egész­séget kívánunk.

Next

/
Thumbnails
Contents