Békés Megyei Népújság, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-19 / 116. szám

4 NEPŰJSÁG 1961. május 19., isiitek Diószegi Balázs kiskunhalasi festőművész kiállítása Gyulán SZÍNVONALASNÁL SZÍNVO­NALASABB képzőművészeti al­kotásokat láthatunk egyre gyak­rabban a gyulai Erkel Ferenc Múzeumban, Távoli vidékeken élő művészek is szívesen elkül­dik ide munkáikat, mert hovato­vább rangot és elismerést jelent egy itteni szereplés. Dr. Dankó tere lelkes művészbarát múze­umigazgatónk jóvoltából most Diószegi Balázs kiskunhalasi fes­tőművész alkotásaival ismerked­hetünk meg. Diószegi Balázs póztalan, szem­lélődő művész. Képeiből mese­szerűség árad. Olajfestményei je­lentősebbek, mint grafikái — leg­alábbis nekem jobban tetszenek. Különösen az Asszony a fa alatt; a Ruszin ház; a Zsuzsi néni a hollókkal és az Anyám. AZ ASSZONY A FA ALATT csendjével, nyugalmával, meleg színeivel — ilyen, amire azt mond­ják: festői. — A Ruszin ház már jóval izgalmasabb. Magas tetejű kis házikó, mint egy kucsma. A házfal vidám-kék és az előtérben lévő lovacskák oly picinyek, hogy szinte mesevilágban érezzük magunkat. — A Zsuzsi néni a hollókkal is meseszerű. Töpörö­dött anyókát látunk vödörrel ke­zében, körülötte sötét hollók rep­desnek. És sötét Zsuzsi néni ruhá­ja is, csak a ház fala narancs- színű. (Ugyanolyan narancssárga, mint az Asszony a fa alatt képen, de ott a figura piros foltja fes- tőibb megoldás, mint az itteni sö­tét.) Diószegi Balázs merész em­ber, mert ilyen motívum ilyen megoldással könnyen a „boszor­kány” érzetét kelthetné — de ezt a Zsuzsi nénit inkább régi, kedves ismerősként üdvözöljük. — Ben­sőséges, egy cseppet sem hivalko­dó kép az Anyám. Nagy, csendes, nyugodtság honol a fejét lehajtó öreg néniben. A képkivágás csali a lényeget mutatja; nincs itt sem­mi fölösleges. Még a háttérben ál­ló tűzhely is hozzátartozik a fi­gurához, ezzel is többet ismerhe­tünk meg Anyám életéből. MARADVA AZ OLAJKÉPEK- NEL, a Korsó már nem ennyire sikerült. Szűkszavúságával itt nem tud olyan sokat mondani, mint például krétarajzaiban — melyekre később fogok rátérni. Valahogy hiányérzetünk támad e képpel szemben; nincs eléggé ben­ne a térben ez a korsó. (Talán a háttér tömény-sötétje okozza ezt?) Megállók a következő kép előtt. Felirata: Rózsaszínű ház. Néptelen utca, de beszédes a ház. A kis ablakok és a kis ajtók szólnak la­Munkás- és par ászt fiatalok a művelődésért A szarvasi József Attila műve­lődési ház vezetősége — miként erről már röviden beszámoltunk — munkás- és parasztfiatalokból 18 tagú színjátszó csoportot szer­vezett. A csoport tagjai nagyon lelkesen vesznek részt a próbá­kon. Jó példával járnak előttük és odaadóan foglalkoznak velük a vezetőség tagjai.. Közülük Klimaj Pál igazgató, Papp György művé­szeti vezető és Raífayné, Földes Emmi, a Szegedi Színház volt tag­ja. szerepet is vállaltak. Az iga­zi kollektív munkának köszönhe­tő, hogy március 21-én, az akkori járási Kulich Gyula seregszem­lén a csoport első lett, s ezzel bejutott a megyei döntőbe. Ger­gely Sándor Vitézek és hősök cí­mű háromíelvonásosával érték el a. sikert. A művelődési ház munkáját, együttesének működését támogat­ja Zvara János, jái'ási művelő­dési felügyelő. Ily módon már járt a színjátszó-csoport Örménykúton, Békésszentandráson és Kondoro­son. Mindig teltház fogadta őket. Az együttes nem pihen, tovább járja a környéket, műsorával fel­keresi a termelőszövetkezeteket is. Andrékovics Jánosné Szarvas J Ö NI JÖN! A PRÁGAI NAGYCIRKUSZ Békésen a volt búzapiac téren május 23—25-ig CSAK 3 NAPIG! 16 világszám! 3 órás kacagás! JÖN! JÖN! 5986 kőiről, akiket nem látunk, de még­is szimpatikusak számunkra. A Kislány íestőileg elüt a töb­bi olajtól. Rajzban biztos, de nem sikerült a külső karakter leírásá­nál többet nyújtani. És a blúz fe­hér színe kiesik a képből, nem alkalmazkodik a többi színekhez. A pasztellszínű Bárka a Sugo- vicán, a Férfiképmás és az Al­konyat (mely hasonló a később említendő Nyíregyházi 'utcarész­let krétarajzhoz) képek után vé­gére értünk az olajjal készült alkotásoknak. Itt jegyzem meg, hogy a rendezés talán helyesebb lett volna, ha külön falfelületet kaptak volna az olajképek és külön a grafikák. MEGLEPŐ képkivágás segíti a lényeg kiemelését a Reggeli című vízfestményen. Asztalra könyökö­lő asszony; kevés, nagybaloghos színek. Egyszerű életmódú, öreg néni. Vízíestmény a szinte drámai erőt árasztó Tejes is, szürkékből, zöldekből elővillanó fehér ingé­vel. — A Nyíregyházi utcarészlet szűkszavú motívum. Jellegzetes földszintes ház, kopasz fa és két beszélgető anyóka. Nem öncélú fi­gurák, hanem hangulatban fon­tos tényezők. A szinte sematikus formák mellett élénkítő hatást keltenek; mintha hallanánk be­szédüket is, mely megtölti a ké­pet. A figurák sötét foltja előse­gíti, hogy rájuk irányuljon a fi­gyelem. — Két fekete-fehér ló látszik a Lovaskocsi krétarajzon. Majdnem hintalovak, csak egy hajszál választja el tőle — mégis életszerű. — Gyermeki báj és kí­váncsiság van a figurák kifejezé­sében a Vonatnézők-ön. — Kréta a Nagy Baloghra emlékeztető Pi­henő is. Mély, kifejező emberi ér­zés árad a képről. Tömbszerüen összefoglal és érezzük a megmun­kálás hevét is. A művész itt ke­zeli legfestőibben a krétát, a legszebb munkája a grafikák kö­zött. — Színeskréta a Fiú is. Gon­dos rajz, de távolról sincs meg ben­ne az a kifejezőerő, hév, mint a Pihenőben. — A Kislány is in­kább tanulmányszerű. — Izgatott lelkiállapotról tanúskodó, izgatott vonalakkal húzott az Arcok a há­ború alatt kréta. Eltorzult és bá­natos, szenvedő asszonyi arcok. A forma nincs erőteljesen lezár­va, ezért lázas, heves hangulatú. — Végére maradt Önarckép-e. Fi­gyelő szem néz ki a kalapkarima alól. Póztalan, ami egyébként minden képét jellemzi. Kun típus; apró, fekete szem, lógó bajusz. Erős fény-árnyék játszik a felüle­ten. Igaz örömmel láttuk Diószegi Balázs munkáit Gyulán. Erdős Kamill Jól jár a tsz! Jól jár a tsz-tag! Ha minden háztáji gazdaság legalább 1 hizott sertést ad át az államnak MERT jeszámít a tsz árutermelésébe » 1,20 Ft lebonyolítási díjat s kap. ha takarmányt ad Kamatmentes előleg! Magas átvételi árak! tsz-tagnak takarmányjuttatás allami áron! i Ylost kössön szerződést az Adatforgalmi Vállalattal M Két ugrás A világhírű szovjet magasugró Brumel nemrégen újra össze­mérte erejét az amerikai Tho- massal. Az első összecsapás már az olimpián megtörtént kö­zöttük. Ott a szovjet verseny­ző szállt magasabbra. A vetél­kedés tovább folytatódott Moszk­vában. majd Amerikában. A „brumeli” magassággal azonban az amerikai versenyző nem tu­dott megbirkózni, leverte a lé­cet. Thomas azóta is „jeni a fo­gát” a revansra, szeretne maga­sabbra emelkedni, mint szovjet vetélytársa. A következő „magasugró-ver- seny” ez év tavaszán — a közel­múltban — játszódott le egy má­sik szovjet és egy másik ameri­kai fiatalember között. A szov­jet Gagarin, az amerikai pedig Shepard névre hallgat. A szovjet fiú már első kísérletre jóval a „léc fölött” vitte a legnagyobb magasságot és simán ért földet. Az amerikai fiú többször neki­lendült, búr a léc nagyon alacso­nyan állt... hiába, nem jött ki a lépés, leverte a „lécet”. Azután volt egy sikeres kísérlete, sok­kal kisebb magasságon. Biztos, hegy tovább fog próbálkozni, biztos, hogy újra és újra nekilen­dül a gagarini „magasságnak”. Feni a fogát a revansra, szeret­ne túljutni szovjet vetélytársán. Nemes sportot vívnak ezek a fiatalok: Brumel és Thomas is, Gagarin és Shepard is. Nemes versenyben érték el győzelmei­ket a szovjet fiúk és nem vitás, hogy a következő összecsapások újabb szovjet sikereket hoznak. Az amerikai fiúk felkészülé­süknél komoly hátránnyal in­dulnak a jövőben is. Nem elég a tréning, az akaraterő, a rugal­masság, a revans-vágy. Pedig biztos, hogy nagyszerű emberek ők is, csak hát... rosszul válasz­tották meg a talajt, amelyről a magasba lendültek. Kollárik János Jól vizsgázott az Ifjú Gárda Hat hónap lelkes, küzdelmekkel teli munkáját zárta le a gyulai területi Ifjú Gárda. A fiatal gár­disták hónapokon keresztül tanul­ták a harcászat ezernyi csínját- bínját. Ugyan azokra a vizsgakér­désekre kellett felelniök, mint a honvédségnél vizsgázó honvédek­nek. Egyaránt biztosan kellett tá- jékozódniok a modern fegyverek ismeretkörében, a harcászati, cél­lövészeti kérdésekben vagy a ka­tonai szolgálati szabályzatban, ami pedig sokszor a legjobb hon­védeket is zavarba hozza. A fiatal fiúk, akik már sokszor bebizonyították, mennyire mél­tók az ifjú gárdista névre, ezúttal is szinte minden várakozást fe­lülmúló felkészültségről tettek bi­zonyságot. A 35 vizsgázó gárdista közül ti­zenöten kiválóan megfeleltek. Az örökké vidám Vozár Mihály szo­katlan komolysággal készült fel az elméletre. Gőg János, aki ép­pen ellentéte Vozár Mihálynak, a lövészetben ért el kiemelkedő eredményt. Tíz lövésből 94 kör­egységet lőtt. Ez az eredmény a honvédségnél is első osztályú mi­nősítést jelent. Lehetne sorolni azok neveit, akik kiválóan vizsgáztak, mint Borek János, Mészár József. Böőr Ferenc, Perei Péter, Hurguly Attila. A nehéz hónapok eredmé­nye nem maradt el, de fiatalja­ink nem elégszenek meg ezekkel az eredményekkel sem, tovább folytatják tanulmányaikat maga­sabb szintek eléréséért. Pécsre és környékére rándulnak ki a tarhosi úttörők Hagyományos nyári országjáró kirándulásra készül a tarhosi központi általános iskola úttörő- csapata. A pajtások ebben az év­ben Pécsre és környékére láto­gatnak el, ahol egy hetet tölte­nek. Többek között felkeresik Szigetvárt, Siklós várát és kirán­dulnak a Mecsek festői szépségű helységeibe. A 'kiránduláson negy­ven úttörő vesz részt. VALLOMÁS Tudom, hogy későre jár az * idő, és még hosszú az útja hazáig, de én már régebb óta sze­retném elmondani egy tollforga­tó embernek: írja meg, miért nem akart szövetkezetbe lépni a körös- újfalusi Posztós Sándor, miért akart lebeszélni másokat is a be­lépésről, s most, hogy a második tavasz köszöntött rá a közösben, mire vitte, hogyan van megeléged­ve. Nem és nem akartam belépni az istennek sem 1959. március el­sejéig, és mondom, hogy másokat is erre biztattam. Egyszer egy gyűlésen, ahol a közös gazdálko­dásról szónokolt egy kiküldött, én felálltam, s a jelenlevőkkel szem- beford.ulva szinte kiabálva mond­tam: Emberek, hát nem voltunk mi rabok eleget? Vegyük újra nya­kunkba a cselédjármot? Mert as. lesz, csak más néven, mint 45 előtt. Nekem elég volt belőle, én legutoljára lépek be, de inkább soha. Az előadó vitába szállt velem ott nyomban. Azt mondtam neki: Jöjjön el a lakásomra, hajlandó vagyok neki bebizonyítani: a nép­gazdaság rosszul jár, ha beléptet­nek a szövetkezetbe minden pa­rasztot. Eljött, ő mondta a ma­gáét, én meg a magamét, azt, hogy kétféle parasztot ismerek. Az egyik az a fajta, aki csak úgy tud termelni, ha irányítják, a másik tud, és csakis irányítás nélkül tud termeim. Azokat, akik önállóan, jól tudnak gazdálkodni, bűn be­szervezni. mert megsínyli az or­szág. bjtoiidlam én még sok mindent, amit az ellenszenv, a belép­ni nem akarás diktált. Mert nem akartam belépni egyáltalán. Ügy ereztem, hogy a szövetkezében rabbá, cseléddé válik az ember, ahol parancsszóra kell dolgozni, s a megélhetés olyan bizonytalan, mint a kutya vacsorája. Én na­gyon megutáltam a szegénységet,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents