Békés Megyei Népújság, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-17 / 114. szám
fSÉPÚJSA G 1961. május 17., szerda Ne adjanak lovat a fiatalok alá Párttaggyülés az ifjúság neveléséről a Békési Nyomdában II két hosszú asztal mellől komoly arcú nyomdászok figyelmesen hallgatják Gera Lajos párttitkár szavait. Olykor, egy-egy különö sen hangsúlyozott mondatnál papírra vetik gondolataikat, halk szót váitaiiak egymással. Legélénkebbek ilyenkor a baloldali asztal végén helyet foglaló ifjúmunkások, mert hiszen róluk van szó; a Békési Nyomda párttaggyűlése a fiatalok neveléséről szóló napirendi pont tárgyalását tartja. Igen magvas a beszámoló. Elemzi a fiatalokkal való foglalkozás jelentőségét általában, és konkrétan a nyomdára vonatkoztatva, ahol mintegy 100 ifjúmunkás — a dolgozóknak csaknem a fele — műveli ezt a szép mesterséget. A fejlődő üzemben néhány év múlva a ma tanuló ifik alkotják majd a törzsgárdát, s éppen ezért a velük való foglalkozás — ahogy erre a taggyűlés rámutatott — túlnő a szakmabeli tudás elsajátításán. Botyánszki Pál Igazgató mondta felszólalásában: — A szakma fogásait meg lehet tanulni a tankönyvekből, de az őszinteséget, a becsületességet, a szocialista öntudatot a párttagoknak kell beleoltani az ifjúmunkásokba ... Azért kezdem ezzel a felszólalással a taggyűlésről szóló tudósítást, mert a beszámolót csakúgy, mint valamennyi hozzászólást ennek a gondolatnak a tudata irányította. A Békési Nyomdában valamennyi üzemünk között legtöbb az érettségit tett ipari tanulók száma, ennek ellenére sincs kevesebb gond a fiatalok nevelésével, mint akármelyik üzemünkben. Sőt, ez a körülmény csak sokrétűbbé teszi az ifik között végzett politikai munkát. A taggyűlésen ugyanis kiderült, hogy néhány érettségizett fiatal csupán „ugródeszkának”, szükségmegoldásnak tekintette az üzemet. Többen közülük azért lettek nyomdásztanulók, mert érettségi után nem vették fel őket az egyetemre. Meg is bírálta azért a taggyűlés a nyomda vezetőségét, hogy felületesen bírálta el a jelentkezőket és állást foglalt amellett, hogy a jövőben a tanulófelvételeknél előnyben részesüljenek azok, akik nem ősszel (miután nem sikerül egyetemi felvételük), hanem közvetlen az iskola befeje. zése után jelentkeznek ipari tanú. lónak. Az üzem úgyis elküldi felső iskolába azokat, akiket erre érdemesnek tart. Sok jót mondott el a taggyűlés az üzem KISZ-szervezetének munkájáról Száz fiatal közül 66-an KISZ-tagok, és különösen a kultúr- és sportmunkában tűnnek ki városi viszonylatban is. Ennek elismeréséül Percei Lászlót, az üzem KISZ-titkárát egy bécsi ta- nulmányűttal jutalmazták meg. A fiatalok nevelése terén azonban még sok tennivalója akad a KISZ-nek, valamint a pártszervezetnek is, ahogyan ezt önkritikusan leszögezte a taggyűlés. A beszámoló adatokkal bizonyította, hogy a tanulók elsősorban a szedőteremben nincsenek megfelelően munkával ellátva. Egy hónap alatt a munkaórák mindössze 24,2 százaléka jut a közvetlen tér. melésre. A többi tanulásra használódik fel és jelentős idő el- íecsórelődik semmittevéssel. Több hozzászóló beszólt arról, hogy nem kielégítő a fiatalok fegyelme. Sok szakmunkás panaszkodik azzal osztályvezetőjének, hogy ez vagy az az ifi nem végezte el a reá bízott munkát, tisztességtelenül viselkedik az idősebbekkel szemben, vagy félórákat eltűnik cigarettázni, sétálgatni. Engedély nélkül bemennek a női öltözőkbe, vagy csoportosan kibámulnak az ablakon. Többen kifogásolták, hogy egyes nyomdászfiatalok az utcán sem viselkednek kultúremberhez méltóan, sőt előfordul olyan is, hogy „elfelejtenek” köszönni az idősebb szakmunkásoknak. A felszólalók közül — bár minde- nik felszólaló a dolgok elevenjére tapintott — mégis talán Kovács Gyula gépmester mondotta el a legfrappánsabban, hogy a hiba nem az élettől duzzadó, dinamikus, állandóan tenni akaró fiatalokban van elsősorban, hanem azokban, akik foglalkoznak velük, akik mellé be vannak osztva, az idősebb szakmunkások nemtörődömségében. Példát is mondott erre. — Megtörtént olyan eset — beszélte —, hogy az egyik fiú, miután jó negyedórát késett, a terembe belépvén, egyenest odament a géphez dolgozni. „Ne azt csináld most” — mondtam neki. „Mosd el a festéktartót”. — Miért?! — ágaskodott a tanuló. „Azért, mert negyedórát késtél... ” — Bizony nyolc óra óta lógott az udvar- sarkán — szólt ekkor közbe egy kollegám. — Honnan tudod? — kérdeztem tőle. — Hát együtt beszélgettünk — felelte még csak nem is res- tellkedve. Sokan krifizálták az ifjúmunkások viselkedését, ahelyett, hogy helyes mederbe irányítanák azt. emberségesen foglalkoznának velük. Vannak olyan esetek is, amikor keresetlen szavakkal elkergetik őket a géptől. Ez nem helyes — mondották a felszólalók s visz- szaidézték azokat az időket, amikor nekik is rosszulesett a szakmunkások velük szemben tanúsított durva viselkedése. A KISZ sokat tudna segíteni azon, hogy a fiatalok között is kulturáltabb legyen a hang. De ne adjanak lovat az idősebb szakmunkások sem a helytelenül viselkedő fiatalok alá magatartásukkal. Követeljék meg mindenkor a rájuk bízott feladat elvégzését. Sok szakmunkásnak azért nincs tekintélye a fiatalok előtt, mert maga is hanyag, nem következetes, ezért nem is tudja őszinteségre, becsületre nevelni a hozzá beosztott fiatalokat. Pedig nem egy példa van a nyomdában sem arra, hogy akikről azelőtt minden rosszat mondtak, mert fegyelmezetlenek, csak magukkal törődök voltak, ma már a közösségi szellem hatására kiváló szakmunkások, nagyszerű emberek lettek. Szilvási Ferenc KISZ-tag felszólalása igen egészségesen mutatta a fiatalok gondolkozását, s egyben kívánnivalóit is az idősebbektől. — Valóban. van közöttünk olyan, aki csak ugródeszkának tekintette a nyomdát, amikor ide szerződött. Bevallom őszintén, én sem akartam itt maradni. De itt maradtam, mert megszerettem a szakmát, a nyomdászmesterséget... Azt mondják sokan, hogy szemtelenek vagyunk — folytatta mosolyogva. — Ez is így van. De csak azzal, aki hagyja. Ancsin kollégával például nem merünk szem- telenkedni, ő nem hagyja. Fegyelmezetlenek vagyunk, mondják. A gimnáziumban nem a munkára neveltek bennünket, ott a2 egyetemre készülődtünk. Más az élet az iskola falai közül nézve, és más a gyakorlatban. Még kicsit bennünk van ez a szemlélet... Lógás... Nem adnak sokszor munkát, ez nem tőlünk függ. De van olyan dolog is. hogy azt mondja nekem az osztályvezető: — Oszd szét a betűket, osszál. És ezt mondja a segédnek is. És a segéd karbate- szi a kezét. A tanuló erről vesz példát, mert ez kényelmesebb... Nem köszönünk az utcán. Figyelmeztessenek bennünket. Biztos vagyok benne, hogy akit ilyen elemi dologért egyszer figyelmeztetnek, egész életére elszégyelli magát és többet nem fog vele előfordulni.v. Igen hasznos volt a taggyűlés. Hasznos volt azért, mert nemcsak a felszíni jelenségeket mutatta meg az ifjúság nevelésének problémáiban, hanem a mélyrehatóit. Ennek megfelelően hoztak határozatot is, mely részben a KISZ nevelőmunkájának további erősítését segíti, részben pedig a párttagoknak adott feladatot az üzemi ifjúság szocialista tudatformálásának elősegítésében. Varga Dezső A brit „Leopard” Angola partjainál London (TASZSZ) Az angol Munkáspárt alsóházi képviselői hétfőn élesen bírálták az angol kormányt, amiért a „Leopard” nevű hadihajót Luanda kikötőjébe küldte „baráti látogatásra”. Hangoztatták, Afrika népei e látogatást úgy értelmezik, mint az angolai nép ellen folyó háború támogatását. Angolában csaknem húszezer embert gyilkoltak meg — mondotta Padget munkáspárti képviselő, majd leszögezte: az afrikaiak úgy vélekedhetnek, hogy e látogatás beavatkozást jelent Nagy-Britan- nia részéről. Orr-Ewing haditengerészet államtitkár válaszában azt erősít- gette, hogy e látogatást nem szabad úgy tekinteni, mint a portugál politika jóváhagyását, de hozzáfűzte: semmi okát nem látom annak. hogy Nagy-Britanniának cserben kellene hagynia egyik NATO-beli szövetségesét. (MTI) A Palet Lao küldöttségének részvétele a genfi értekezlet munkájában az Egyesült Államok súlyos veresége — írják az angol lapok London (MTI) A Laosz kérdésével foglalkozó genfi értekezlet kedd délutáni megnyitása — mint több angol lap megállapítja — az Egyesült Államok újabb diplomáciai vereségét jelenti. A Daily Express genfi tudósítója írja: a felbőszült amerikai küldöttség azt hangoztatja, hogy Lord Home annak érdekében, hogy véget vessen az értekezlet megnyitása körüli huzavonának, kirántotta a gyékényt Rusk lába alól, aki így magára maradt álláspontjával. — A kommunisták nyerték meg Géniben a Laoszért folyó harc első fordulóját. Az értekezlet az ő feltételeik elfogadásával nyílik meg — hangoztatja a Daily Mail tudósítója. A Daily Telegraph második vezércikkében annak a véleményének ad kifejezést, hogy az 1954. évi genfi egyezmény óta a helyzet a Nyugat rovására változott meg. Amerikának arra irányuló törekvése, hogy Washingtonhoz hű kormányt juttasson hatalomra La- oszban, megalázó kudarcot szenvedett. Ebből a helyzetből az Egyesült Államok csak tekintélyveszteséggel kerülhet ki. A lap a továbbiakban Laosz jövőjének kérdésével foglalkozik, s hangoztatja, hogy igen sok függ majd az ország semlegességének nemzetközi ellenőrzésétől. A Daily Herald úgy véli, hogy Laosz kettéosztása — a földrajzi nehézségek ellenére — az egyetlen megnyugtató megoldás volna a Nyugat számára. fANTASZriKVS KIGPEG-Etiy a Tótkomlósi Földmüvesszövelkezet szakképzett cukrászt keres azonnali belépésre Érdeklődni: személyesen a Földművesszövetkezet központi irodájában. Tótkomlóson. x (20.) Másnap, kora reggel a nap még alig kelt fel a Jordánon túli dombok felett, amikor Ábrahám megint ott ült sátorának nyílásában és szemeit lehunyva megszállott perceit várta. Házanépe messze elkerülte a nagyurat, mert ha ilyenkor megzavarták és haragra gerjedt, haragja iszonytató volt... A vénember Elohimot, a nagy istent hívta. Rabszolgái, akik urukat látták, imára borultak és könyörögve kérték a hatalmas istent: fordítsa jóságra Ábrahám haragját, megértésre kegyetlenségét és nagylelkűségre gyűlölködését. Mert Elohim, a nagy és hatalmas isten Ábrahám által hozta szigorú törvényeit és a rabszolganép hitte, hogy így a jó és sorsuk ezáltal beteljesedett... És a reggel hűvös szelet hozott a folyó felől, és Ábrahám egyedül volt sátorában. Juhai tengerként hömpölyögtek a Jordan partjának mezőségein. Ábrahám örömmel számlálta bennük gazdagodását. ... Elohimot hívta. Az isten nem jött. Ábrahám kö- nyörgött, könyörgött, míg végre gyötrő kínok között álommal hódítja őt és mondta neki: — Ábrahám, szolgám, borulj le előttem és hallj engem! A vénember a földet csókolta, ott, ahol révületében az isten saruit látta állani. — Avagy eltitkoljam-é cselekedetemet tőled? Ábrahám sárral szennyezte ősz szakállát és hörögve szólt: — Ne titkold uram, mert bizonyára hasznunkra és okulásunkra tennéd, nekem az egész házamné- pének... — Szólok, Ábrahám! — dörögte az Úr. — Elküldöm hozzád angyalaimat, hogy lássanak téged és szolgálhasd őket, míg házadnak vendégei lesznek. Ábrahám megtépte az ő ruhájúi és sárral szennyezte az ő testét. — Elohim! Nagy isten! Az Ür leintette öt és mondotta végezetül: — íme, ezt kívántam közölni veled, Ábrahám, Thárénak fia, én szolgám. Angyalaim járjanak nálad békességgel... Ügy legyen! ... Ábrahám vonagló, kínokba torzult teste felett aggódva állt Sárai, az ő felesége és házanépé- nek több rabszolgája. Amikor megnyugodni látszott lelisztítotrítottak, mellkasát ecetfa nedvével dörzsölték. A roham elcsillapult. A vénember kinyitotta szemét és körben járatta fáradt tekintetét. Már éppen szóra nyílt a szája, amikor öt pásztor érkezett sátorához rémült arccal és kimerültén hosszú rohanástól. A nagyúr előtt porba omlott az öt bőrruhás ember és kiáltozva Flohim nevét emlegették. Ábrahámot a féktelen harag ták arcát, ruháját és ültették őt vasmarka szorongatta és elűzni /issza óvatosan székébe, a sátoi akarta az öt pásztori. jrt. — Korbács sújtson reátok, ganyílásába. Fejére vizestömlőt szó-
