Békés Megyei Népújság, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-09 / 107. szám
BÉKÉS MEGYEI * Ara 50 fillér * Világ proletariat egyesüljetek* Jó munkát, sok sikert elvtársak! Egyszerűbb gazdasági együttműködést és önálló közös vállalkozást hozhatnak létre a szövetkezetek Nem új az, hogy a párt- és a tanácsapparátusból, gyárakból és vállalatoktól nagy politikai képességű, a gazdálkodáshoz értő káderek, szakemberek mennek falura segíteni a dolgozó parasztságnak. Segítenek tisztábban látni a célt, amiért szövetkeztek, jobbá tenni a nagyüzemi gazdaság munkaszervezését, termelését, hogy valóban azt adják a termelőszövetkezetek, amiért létrejöttek: emberi munkaikörülményeket, anyagi és kulturális jólétet. Hosszú volna mindazt felsorolni, amiben eddig is szakadatlanul segítettek a munkások. Jól emlékszünk rá, hogy az egész heti üzemi munka után vasárnaponként falura utaztak, traktorokat, szerszámokat javítani, ajtókat, ablakokat, tetőt készíteni a romos házakra. A munkások verítékeztek azért, hogy a gépállomások megteremtéséhez mielőbb elegendő traktor és munkagép legyen. De járták a falut, látogatták a dolgozó parasztokat, baráti jótanácsokkal, félvilágosító szóval tanították őket élni a szabadság adta lehetőségekkel, igyekeztek rávezetni őket a szövetkezésben rejlő adottságok kiaknázására. A párt, az állam, a munkásosztály nem tekintette befejezettnek munkáját falun, akkor sem, miután szövetkezetbe tömörült a dolgozó parasztok többsége. Nem hagyták és nem hagyják most sem magukra a falut. A közeli években, 1959 tavasza óta nem kevesebb, mint 381 politikai munkás, agro- nómus és könyvelő vállalt munkát megyénk 235 termelőszövetkezetében, egy vagy több évre. Azok közül, akik 1959-ben mentek ki, 31-en úgy határoztak, hogy nem térnek vissza korábbi munkahelyükre, a kényelmesebb életet biztosító városban. Ök végleg kinn maradtak a termelőszövetkezetben, a szövetkezeti gazdák között, akikkel kölcsönösen megszerették egymást, eggyé forrtak abban a törekvésben, hogy minél többet teremjen a föld, minél nagyobb legyen az állatállomány hozama, egyre magasabb a szövetkezet jövedelme, a szövetkezetbe tömörült emberek jóléte. Az ilyen értelmű segítség és a szövetkezetbe tömörült dolgozó parasztok szorgalma együttesen eredményezte azt, hogy megyénk 235 termelőszövetkezete közül csaik néhány gazdálkodik gyengébben. Csak néhány tsz-t rendített meg átmenetileg tavaly a kezdet éve, a szeszélyes időjárás, az aszály, s az, hogy ezeknek a szövetkezeteknek a tagjai közül többen még idegenkedtek a közös munkától, félszegen, bizonytalankodva, nem egész emberként dolgoztak, s akadtak szép számmal olyanok is, akik hónapokig egy kapavágást sem tettek a közösben. Néhány év múlva megerősödnének, s jövedelmezően gazdálkodnának ezek a szövetkezetek maguktól is. A párt- és a tanácsi szervek azonban nem nézik tétlenül vergődésüket, hanem segítségükre sietnek. Amellett, hogy ezekben a tsz-ekben a szövetkezet vezetőivel együtt intézkedési terveket készítettek, amelyben pontról pontra meghatározták, hogy mit kell tenni az év jövedelemmel zárása, a tagokat megelégedéssel eltöltő részesedés-osztás érdekében, most a napokban a politikai és gazdasági munkában jártas elvtarea.vat küldött ki a párt az országos, a megyei és a járási szervek funkcionáriusainak legjobbjai közül. Ezek az elvtársak sok nagy feladat megoldására mozgósítottak már sikerrel az elmúlt évek folyamán saját munka- területükön, s minden bizonnyal sikerrel oldják meg küldetésüket most a szövetkezetekben is. Rátermettségük, sokoldalú tapasztalatuk birtokában sok segítséget adnak majd ahhoz, hogy abban a termelőszövetkezetben, amelyben hat hónapot töltenek el, azzá váljon a pártszervezet, aminek lennie kell: a termelés, a gazdálkodás irányításának motorjává. A mezőgazdasági termelés, az agrotechnikai eljárások alkalmazásán túl, főleg azon múlik, hogy idejében, késedelem nélkül történjen a növényápolás és a betakarítás. Az általános tapasztalat az, hogy az idén nagy kedvvel dolgozik a termelőszövetkezeti gazdák zöme. Ez az általános kép megyénk termelőszövetkezeteiről. Sajnos, tavaly számos tsz-ben a vezetők egész évben mindössze két- szer-háromszor hívták össze a közgyűlést, hogy számot adjanak a gazdálkodás irányáról, hogy kikérjék a tagság véleményét a további teendőkről. Sok helyen a páittaggyűlést nem értek rá rendszeresen megtartani. Ha az a 36 elvtárs, akiket most a napokban küldött ki a párt, csak azt éri el hat hónap alatt, hogy felismerteti a tagok állandó tájékoztatásának jelentőségét és rászoktatja a tsz párt- és gazdasági vezetőit a vezetőségi ülések, a párttaggyűlések és a közgyűlések rendszeres megtartására — ez is nagy eredmény lesz. Azért, mert az ilyen tanácskozásokon dől el a mit, hogyan, a feladatok végrehajtásának sikerei, ott születnek a jobbnál jobb ötletek, s derül fény, a sok szem sokat lát elv alapján, a javításra váró hibákra, mulasztásokra. A fentieken kívül természetesen sok szerteágazó feladat vár hat hónap alatt az elvtársakra, amelyeket minden bizonnyal sikeresen megoldanak a termelőszövetkezeti vezetőkkel, tagokkal együtt. Jó munkát, sok sikert felelősség- teljes küldetésükhöz, elvtársak.-- Rendelet a termelőszövetkezetek termelési kapcsolatairól — A városok, nagyobb községek termelőszövetkezetei az utóbbi időben számos esetben fogtak össze közös gazdasági feladatok megoldására. Együttes erővel már több olyan nagyméretű baromfi-üzemet, sertéshizlaldát hoztak létre, amelyet önállóan nem tudtak volna felépíteni, üzemeltetni, így viszont gazdaságosan működtetnek. A termelőszövetkezetek között szórványosan eddig is kialakult termelési kapcsolatokat a földművelésügyi miniszter most rendeletben szabályozta. A szövetkezetek közötti termelési kapcsolat a következő területekre terjedhet ki: a főüzemága- kon belüli bizonyos konkrét feladatok megoldása (baromfikeltetés és nevelés, szarvasmarha- és sertéshizlalás, szőlőtelepítés, stb.), melléküzemági tevékenység (szaporítóanyag-termesztés, tógazdaság, méhészet, stb.), gazdasági (kovács, bognár, lakatos, stb.) műhely létesítése és üzemeltetése, építőanyag kitermelése és készítése, építőipari munkák, feldolgozó üzem (tejkezelő, zöldségszá. rító, daráló, stb.) létrehozása és fenntartása, háziipar, egyes közérdekű feladatok (nádkitermelés, kútfúrás, kertépítés, földmunkák stb.) ellátása és végül gazdasági, kulturális vagy szociális rendeltetésű létesítmények (öntözőtelep, kultúrház, napközi otthon, stb.) építése és használata. A termelőszövetkezetek közötti termelési kapcsolatnak két formája lehet: egyszerűbb gazdasági együttműködés vagy önálló közös vállalkozás. A termelés megalapozásához szükséges álló- és forgóeszközöknek legalább felét mindkét esetben a résztvevő termelőszövetkezeteknek saját erejükből kell biztosítaniuk, ennek kiegészítésére beruházási hitelt igényelhetnek. Az egyszerűbb gazdasági együttműködés létrehozása akkor célszerű, ha a közös tevékenység nem igényel költségesebb eszközöket és különösebb szakértelmet, illetve ha a közös üzem nem kíván meg önálló szervezeti formát. Az egyszerűbb gazdasági együttműködéssel létrehozott gazdasági eredmény (termény, állat, épület stb.) a résztvevő szövetkezetek közös tulajdonába kerül, ugyanolyan arány szerint megosztva, mint ahogyan a szövetkezetek az együttműködéshez hozzájárultak. A termelőszövetkezetek önálló közös vállalkozásának létesítése általában akkor indokolt, ha a gazdasági tevékenységhez szükséges nagyobb szervezettség, költségesebb eszközök és a fokozott szakértelem az erők egyesítésével biztosítható és a vállalkozás népgazdasági szempontból is jelentős, A vállalkozás önálló jogi személy, szervei: az igazgatótanács, az igazgatóság és az ellenőrző bizottság, A szakszerű vezetés biztosítása érdekében műszaki vezetőt, főkönyvelőt és esetleg más szakképzettséggel rendelkező személyt kell a tagok sorából kijelölni, illetve alkalmazni. A vállalkozásnál dolgozó termelőszövetkezeti tagok díjazását és a szerződéssel alkalmazott dolgozók munkabérét az állami vállalatoknál hasonló munkakörben foglalkoztatottak bérezésének alapulvételével állapítják meg. A rendelet kimondja, hogy a vállalkozás elszámoló egységként gazdálkodik, saját bevételéből tartja fenn magát, majd intézkedik a jövedelem felhasználásának módjáról. Ezek szerint az esedékes kötelezettségek teljesítése és a termelési költségek levonása után fennmaradó jövedelem 40 százalékát a vállalkozás fejlesztésére fordítják, 10 százalékot a beruházási alaphoz csatolnak, 50 százalékot pedig a résztvevő termelőszövetkezetek kapnak meg nyereségrészesedésként. Az első években azonban lehetőség van arra is, hogy a tiszta jövedelmet teljes egészében a vállalkozás fejlesztésére használják fel. A rendelet lehetővé teszi, hogy — amennyiben ezt gazdasági érdekek indokolják — a termelőszövetkezetek egyszerűbb gazdasági együttműködést vagy önálló közös vállalkozást hozzanak létre földművesszövetkezettel, illetve földművesszövetkezeti szervvel is. (MTI) Hétköznapok, ünnepnapok Nemzetiségi könyvtár működik Békéscsabán, a Sztálin úton. A könyvtámapló szerint 200 olvasó keresi fel rendszeresen a könyvtárat és itt 2300 kötet könyv között válogathatnak. Ebben az évben már közel 3 ezer kötet könyvet kölcsönzött ki Kiszely Mihályné könyvtáros. Képünkön éppen Kovács Elek szabadkígyósi fiatalember iratkozik be a könyvtár tagjai közé. A művelődési autó 28 tanyai települést keres fel rendszeresen havonta. Termelőszövetkezetekben, tanyai iskoláknál könyvkölcsönzést végez, ismeretterjesztő előadásokat tart, és esténként filmvetítéssel szórakoztatja a tanyai lakosságot. Képünkön a kamuti Kossuth Tsz-ben veszik körül az öregek és fiatalok a művelődési autót. Balogh Ferenc
