Békés Megyei Népújság, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-09 / 107. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ara 50 fillér * Világ proletariat egyesüljetek* Jó munkát, sok sikert elvtársak! Egyszerűbb gazdasági együttműködést és önálló közös vállalkozást hozhatnak létre a szövetkezetek Nem új az, hogy a párt- és a tanácsapparátusból, gyárakból és vállalatoktól nagy politikai képes­ségű, a gazdálkodáshoz értő ká­derek, szakemberek mennek fa­lura segíteni a dolgozó parasztság­nak. Segítenek tisztábban látni a célt, amiért szövetkeztek, jobbá tenni a nagyüzemi gazdaság mun­kaszervezését, termelését, hogy valóban azt adják a termelőszö­vetkezetek, amiért létrejöttek: em­beri munkaikörülményeket, anyagi és kulturális jólétet. Hosszú volna mindazt felsorol­ni, amiben eddig is szakadatlanul segítettek a munkások. Jól emlék­szünk rá, hogy az egész heti üze­mi munka után vasárnaponként falura utaztak, traktorokat, szer­számokat javítani, ajtókat, abla­kokat, tetőt készíteni a romos há­zakra. A munkások verítékeztek azért, hogy a gépállomások meg­teremtéséhez mielőbb elegendő traktor és munkagép legyen. De járták a falut, látogatták a dol­gozó parasztokat, baráti jótaná­csokkal, félvilágosító szóval taní­tották őket élni a szabadság adta lehetőségekkel, igyekeztek ráve­zetni őket a szövetkezésben rejlő adottságok kiaknázására. A párt, az állam, a munkásosz­tály nem tekintette befejezettnek munkáját falun, akkor sem, mi­után szövetkezetbe tömörült a dolgozó parasztok többsége. Nem hagyták és nem hagyják most sem magukra a falut. A közeli években, 1959 tavasza óta nem kevesebb, mint 381 politikai munkás, agro- nómus és könyvelő vállalt munkát megyénk 235 termelőszövetkezeté­ben, egy vagy több évre. Azok kö­zül, akik 1959-ben mentek ki, 31-en úgy határoztak, hogy nem térnek vissza korábbi munkahe­lyükre, a kényelmesebb életet biz­tosító városban. Ök végleg kinn maradtak a termelőszövet­kezetben, a szövetkezeti gazdák között, akikkel kölcsönösen meg­szerették egymást, eggyé forrtak abban a törekvésben, hogy minél többet teremjen a föld, minél na­gyobb legyen az állatállomány ho­zama, egyre magasabb a szövetke­zet jövedelme, a szövetkezetbe tö­mörült emberek jóléte. Az ilyen értelmű segítség és a szövetkezetbe tömörült dolgozó parasztok szorgalma együttesen eredményezte azt, hogy megyénk 235 termelőszövetkezete közül csaik néhány gazdálkodik gyen­gébben. Csak néhány tsz-t rendí­tett meg átmenetileg tavaly a kez­det éve, a szeszélyes időjárás, az aszály, s az, hogy ezeknek a szö­vetkezeteknek a tagjai közül töb­ben még idegenkedtek a közös munkától, félszegen, bizonytalan­kodva, nem egész emberként dol­goztak, s akadtak szép számmal olyanok is, akik hónapokig egy kapavágást sem tettek a közösben. Néhány év múlva megerősödné­nek, s jövedelmezően gazdálkod­nának ezek a szövetkezetek ma­guktól is. A párt- és a tanácsi szervek azonban nem nézik tétle­nül vergődésüket, hanem segítsé­gükre sietnek. Amellett, hogy ezekben a tsz-ekben a szövetke­zet vezetőivel együtt intézkedési terveket készítettek, amelyben pontról pontra meghatározták, hogy mit kell tenni az év jövede­lemmel zárása, a tagokat megelé­gedéssel eltöltő részesedés-osztás érdekében, most a napokban a po­litikai és gazdasági munkában jártas elvtarea.vat küldött ki a párt az országos, a megyei és a já­rási szervek funkcionáriusainak legjobbjai közül. Ezek az elvtársak sok nagy feladat megoldására mozgósítottak már sikerrel az el­múlt évek folyamán saját munka- területükön, s minden bizonnyal sikerrel oldják meg küldetésüket most a szövetkezetekben is. Ráter­mettségük, sokoldalú tapasztalatuk birtokában sok segítséget adnak majd ahhoz, hogy abban a terme­lőszövetkezetben, amelyben hat hónapot töltenek el, azzá váljon a pártszervezet, aminek lennie kell: a termelés, a gazdálkodás irányí­tásának motorjává. A mezőgazdasági termelés, az agrotechnikai eljárások alkalma­zásán túl, főleg azon múlik, hogy idejében, késedelem nélkül történ­jen a növényápolás és a betaka­rítás. Az általános tapasztalat az, hogy az idén nagy kedvvel dolgo­zik a termelőszövetkezeti gazdák zöme. Ez az általános kép me­gyénk termelőszövetkezeteiről. Saj­nos, tavaly számos tsz-ben a ve­zetők egész évben mindössze két- szer-háromszor hívták össze a köz­gyűlést, hogy számot adjanak a gazdálkodás irányáról, hogy ki­kérjék a tagság véleményét a to­vábbi teendőkről. Sok helyen a páittaggyűlést nem értek rá rend­szeresen megtartani. Ha az a 36 elvtárs, akiket most a napokban küldött ki a párt, csak azt éri el hat hónap alatt, hogy felismerteti a tagok állandó tájékoztatásának jelentőségét és rászoktatja a tsz párt- és gazdasági vezetőit a veze­tőségi ülések, a párttaggyűlések és a közgyűlések rendszeres megtar­tására — ez is nagy eredmény lesz. Azért, mert az ilyen tanács­kozásokon dől el a mit, hogyan, a feladatok végrehajtásának sikerei, ott születnek a jobbnál jobb ötle­tek, s derül fény, a sok szem sokat lát elv alapján, a javításra váró hibákra, mulasztásokra. A fentieken kívül természetesen sok szerteágazó feladat vár hat hónap alatt az elvtársakra, ame­lyeket minden bizonnyal sikere­sen megoldanak a termelőszövet­kezeti vezetőkkel, tagokkal együtt. Jó munkát, sok sikert felelősség- teljes küldetésükhöz, elvtársak.-- Rendelet a termelőszövetkezetek termelési kapcsolatairól — A városok, nagyobb községek termelőszövetkezetei az utób­bi időben számos esetben fogtak össze közös gazdasági feladatok megoldására. Együttes erővel már több olyan nagyméretű ba­romfi-üzemet, sertéshizlaldát hoztak létre, amelyet önállóan nem tudtak volna felépíteni, üzemeltetni, így viszont gazdaságosan mű­ködtetnek. A termelőszövetkezetek között szórványosan eddig is kialakult termelési kapcsolatokat a földművelésügyi miniszter most rendeletben szabályozta. A szövetkezetek közötti terme­lési kapcsolat a következő terüle­tekre terjedhet ki: a főüzemága- kon belüli bizonyos konkrét fel­adatok megoldása (baromfikelte­tés és nevelés, szarvasmarha- és sertéshizlalás, szőlőtelepítés, stb.), melléküzemági tevékenység (sza­porítóanyag-termesztés, tógazda­ság, méhészet, stb.), gazdasági (ko­vács, bognár, lakatos, stb.) mű­hely létesítése és üzemeltetése, építőanyag kitermelése és készí­tése, építőipari munkák, feldol­gozó üzem (tejkezelő, zöldségszá. rító, daráló, stb.) létrehozása és fenntartása, háziipar, egyes köz­érdekű feladatok (nádkitermelés, kútfúrás, kertépítés, földmunkák stb.) ellátása és végül gazdasági, kulturális vagy szociális rendelte­tésű létesítmények (öntözőtelep, kultúrház, napközi otthon, stb.) építése és használata. A termelőszövetkezetek közötti termelési kapcsolatnak két for­mája lehet: egyszerűbb gazdasá­gi együttműködés vagy önálló kö­zös vállalkozás. A termelés meg­alapozásához szükséges álló- és forgóeszközöknek legalább felét mindkét esetben a résztvevő ter­melőszövetkezeteknek saját ere­jükből kell biztosítaniuk, ennek kiegészítésére beruházási hitelt igényelhetnek. Az egyszerűbb gazdasági együtt­működés létrehozása akkor cél­szerű, ha a közös tevékenység nem igényel költségesebb eszközö­ket és különösebb szakértelmet, illetve ha a közös üzem nem kí­ván meg önálló szervezeti formát. Az egyszerűbb gazdasági együtt­működéssel létrehozott gazdasági eredmény (termény, állat, épület stb.) a résztvevő szövetkezetek közös tulajdonába kerül, ugyan­olyan arány szerint megosztva, mint ahogyan a szövetkezetek az együttműködéshez hozzájárultak. A termelőszövetkezetek önálló közös vállalkozásának létesítése általában akkor indokolt, ha a gazdasági tevékenységhez szük­séges nagyobb szervezettség, költségesebb eszközök és a fokozott szakértelem az erők egyesítésével biztosítható és a vállalkozás népgazdasági szem­pontból is jelentős, A vállalkozás önálló jogi személy, szervei: az igazgatótanács, az igazgatóság és az ellenőrző bizottság, A szak­szerű vezetés biztosítása érdeké­ben műszaki vezetőt, főkönyvelőt és esetleg más szakképzettséggel rendelkező személyt kell a tagok sorából kijelölni, illetve alkalmaz­ni. A vállalkozásnál dolgozó ter­melőszövetkezeti tagok díjazását és a szerződéssel alkalmazott dol­gozók munkabérét az állami vál­lalatoknál hasonló munkakörben foglalkoztatottak bérezésének ala­pulvételével állapítják meg. A rendelet kimondja, hogy a vállalkozás elszámoló egységként gazdálkodik, saját bevételéből tartja fenn magát, majd intézke­dik a jövedelem felhasználásának módjáról. Ezek szerint az esedékes kötelezettségek tel­jesítése és a termelési költségek levonása után fennmaradó jöve­delem 40 százalékát a vállalkozás fejlesztésére fordítják, 10 száza­lékot a beruházási alaphoz csatol­nak, 50 százalékot pedig a részt­vevő termelőszövetkezetek kapnak meg nyereségrészesedésként. Az első években azonban lehetőség van arra is, hogy a tiszta jöve­delmet teljes egészében a vállal­kozás fejlesztésére használják fel. A rendelet lehetővé teszi, hogy — amennyiben ezt gazdasági ér­dekek indokolják — a termelőszö­vetkezetek egyszerűbb gazdasági együttműködést vagy önálló közös vállalkozást hozzanak létre föld­művesszövetkezettel, illetve föld­művesszövetkezeti szervvel is. (MTI) Hétköznapok, ünnepnapok Nemzetiségi könyvtár működik Békéscsabán, a Sztálin úton. A könyvtámapló szerint 200 olvasó keresi fel rendszeresen a könyv­tárat és itt 2300 kötet könyv között válogathatnak. Ebben az évben már közel 3 ezer kötet könyvet kölcsönzött ki Kiszely Mihályné könyvtáros. Képünkön éppen Kovács Elek szabadkígyósi fiatalem­ber iratkozik be a könyvtár tagjai közé. A művelődési autó 28 tanyai települést keres fel rendszeresen ha­vonta. Termelőszövetkezetekben, tanyai iskoláknál könyvkölcsön­zést végez, ismeretterjesztő előadásokat tart, és esténként filmvetí­téssel szórakoztatja a tanyai lakosságot. Képünkön a kamuti Kos­suth Tsz-ben veszik körül az öregek és fiatalok a művelődési autót. Balogh Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents