Békés Megyei Népújság, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-06 / 105. szám
IMI. május 6., szombat NÉPOJSAG 5 A tsz-asszonyok részvétele a vezetésben erősíti a szövetkezeti demokráciát Gépesítették a szénabetakarítást a Szőlősi Állami Gazdaságban AZ ENDRÖD1 asszonyok nemrég szóvá tették, hogy bár sokoldalúan érzik a társadalom megbecsülését, de még nincs minden rendben, ami a kózségbeíi helyzetüket illeti: — A Búza kalász Tsz- ben évek óta nincs nő a vezetésben — mondották többek között. Nem is igen kerül napirendre az asszonyok, lányok mindennapi gondja. Javaslataiknak nem tudnak kellően érvényt szerezni és kevésbé tájékozódhatnak a szövetkezei helyzetéről, a munkák menetéről. Hangoztatták, hogy a szövetkezeti demokrácia úgy lenne teljesebb, ha a nők is méltó helyet kapnának a vezetésben ... Úgy gondoljuk, az endrődi asz- 6zonyok egészséges, bátor véleménye tükrözi mindazoknak a gondolatát, akik így vagy úgy de még mindig érzik hátbérbe-szorí- tottságukat. AZ EMLÍTETT termelőszövetkezeti gazdasszon yok és a hasonló helyzetben élő nők a megyénkben bárhol is dolgozzanak, jogosan követelik a vezetésben a helyüket. — Mi egyetértünk véleményükkel, de a mi asszonyaink még nem elég fejlettek arra, hogy bevonjuk őket a vezetésbe — mondhatják és talán mondják is egyik-másik helyen a „teremtés koronái”, a férfiak, esetleg hozzáteszik: várjunk még ezzel egy-két évet, amíg asszonyaink alkalmasak lesznek ilyen felelősségteljes munkára .,. őszintén szólva ebben a kérdésPeking (Űj-Kína) Managuából, Nicaragua fővárosából küldött tudósításában írja George Southworth, a Washington Post munkatársa: „Ha az ember olyanokkal beszélget, akik nem függenek közvetlenül a kormánytól, hamarosan az a benyomás érlelődik meg benne, hogy a felszín alatt az Egyesült Államok gyűlölete izzik.” A tudósító beszámol róla, hogy »a gondolkodó nicaraguaiak az Xind Lind megbabonáaottan vizsgálta a csillagokat. A világ- egyetem új és új arcát mutatta feléjük, és a csillaigásznő nem akart könnyelműen elszalasztani egyetlen alkalmat sem, hogy megfigyeléseket végezzen, és rögzítse azokat. A Plet Rox csillagképben fényesen tündökölt a Tellus-4. Később azonban, ahogy egyre fokozódott a íényrakéta sebessége, a Tellus—4 sárga színe lassan zöld tónusú lett. aztán kék színt sugárzott, majd csodálatos ibolyaszínűvé változott. Xind Lind pontosan feljegyezte a változás átmeneteit, időtartamát. Az érdekes tünemény magyarázatát jól ismerték. Ha a fény forrása — ebben az esetben a Tellus—4, az apró, sárga csillag — és a megfigyelő egymáshoz' közelednek, a megfigyelő szeméhez másodpercenként sokkal több fényhullámrezgés érkezik, tehát megváltozik a fényforrás színe, mint akikor, ha a megfigyelő mozdulatlan, vagy éppen távolodik a fényforrástól. Xind Lind megfigyelései roppant fontosak voltak Horx Lendnek ahhoz, hogy az Endroxlán 245 sebességét pontosan meghatározhassa. A fényrajkéta egyre jobban megközelítette a fény sebességét, és másodpercenként már közel 300 ezer kodent tett meg az űrben. Útjuk utolsó szaben semmiféle várakozásnak nincs helye. MA, AMIKOR négyszer annyi nő dolgozik a népgazdaságban, mint a múltban, s több mint másfélmillió az önálló keresettel rendelkező nők száma és tizenháromezer megválasztott női tanácstag és hatvanöt országgyűlési képviselőnő tanúskodik arról, hogy a nők milyen tevékenyen vesznek részt az államhatalom gyakorlásában, ma, amikor nálunk nem ritka a női gyárigazgató, tsz-elnök és agronómus, nincs különösebb ok a várakozásra. Az elért vívmányok arra köteleznek, hogy azokat tovább fejlesszük. — Jó, jó. Ez mind rendben van. így igaz, de a mi tsz-béli asszonyainknak még tanulniok kell ahhoz, hogy a vezetésben eredménye, sen dolgozhassanak — hangoztatják ellenérvként itt is, ott is. Jóllehet, van ebben valami igazság, de emlékezzenek csak, vajon mennyire értett a vezetéshez és mit tudott a társadalom fejlődésének törvényeiről és agyebekről az a proletárférfi, aki ma kiváló vezető, jóllehet a felszabadulás előtt talán soha nem ült íróasztal mögött, vagy később, amikor a gyűlésen először felszólalt, a nyelve a torkára szorult. Ne felejtsük el, hol kezdtük mi is és hogyan lettünk azzá, amik vagyunk. Ne feledjük el, hogy mindenütt ott voltak mellettünk asszonyaink, táEgyesült Államokat tartják felelősnek azért, hogy Somoza elnök már több mint húsz éve zavartalanul gyakorolja hatalmát«. Southworth ezután idéz egy ma- naguai egyetemi hallgatót, aki kijelentette: „Nekünk is egy Fidel Castrora lenne szükségünk itt Nicaraguában”. A tudósító kesernyésen megjegyzi: „Ez az ország megérett, hogy Fidel Castroja legyen”. (MTI) kaszában eltűnt előlük a Tellus— 4, mert a szédületes iramú közlekedés olyan magasra emelte az égitestből kiinduló fényhullámok rezgésszámát, hogy azok már az ibolya színen túli régiókba jutottak, és ezt a Tixon-lakók szeme már nem tudta érzékelni. Speciális műszereikkel azonban „fogták” a Tellus—4-et, és így biztosították az Endroxlán 245 megfelelő haladási irányát. Xind Lind fáradhatatlannak bizonyult. Egyre sűrűbben végzett kísérleteket a fényraikéta különleges megfigyelő fülkéjében is, melynek acél-üveg kupoláját gombnyomásra elfordíthatta, és kozmosz-öltözetben közvetlen méréseket végezhetett a rakétát körülvevő Térben. Ilyenkor különös, megfoghatatlan érzés fogta el a szép csillagásznőt, úgy érezte: egy mozdulat, és akár kézzel is megfoghatná akármelyik csillagot, vagy a furcsa spirál-vonalban hengeredé fénylő ködöket... Tudta, hogy vigyáznia kell, hiszen a mesterséges gravitáció ellenére, elég egy erősebb mozdulat, és a nyitott. fülkéből pillanatok alatt kizuhan, és menthetetlenül odaveszik. Dox Ten minden ilyen közvetlen kísérletnél óva intette Xindet. — Xind, drága, vigyázz magadra. Óvatos légy! irogatásuk nélkül nem jutottunk volna el fejlődésünk mai fokára. Az asszonyok mindig mellettünk voltak és,sokat tapasztaltak és tanultak. A FALUSI ASSZONYOK is meggyőződtek arról, hogy jól választottak, amikor beléptek a termelőszövetkezetbe. A termelőszövetkezeti asszonyok sokat tehetnek azért, hogy a község harmóniája megszilárduljon, ók, akik eddig az élet mondhatni legnagyobb terhét vállukon viselték és ma is sok családban többet dolgoznak, mint élettársuk, a férfi, vajon pont ők ne tudnák elősegíteni a munkák ésszerű megszervezését? Ök, akik legjobban érezték és érzik a tévedések és a helytelen munkamegosztás, vagy a munka alóli kibúvás és egyéb hasonló jelenségeknek a súlyát, éppen ők ne tudnának ezek ellen a jelenségek ellen szenvedélyesen küzdeni? ók, akik beosztják a család jövedelmét, hogy mindenre jusson, éppen ők ne tudnának helyesen gazdálkodni? Nem hihetőek ezek a feltételezések. A MEZŐGAZDASÁGBAN évszázadok óta dolgoznak nők, megvan a gyakorlatuk. Az igaz, hogy ma már ez a foglalkozási ág magasabb szakképzettséget követel. Ezért nagyon fontos a tanulás a nők számára az élet minden területén. A műveltség megszerzésére azonban időre és időre van szükség. Ha a férfi lerázza a válláról a család, az otthon mindennapi gondjait, ha a gyermekekkel való törődést és a házimunkát teljes egészében felesége vállaira rakja, nyilvánvalóan nagy akadályokat gördít az asszony fejlődése elé. Ilyen helyzetben tényleg nagyon sokáig kellene várni, amíg a nő utolérné élettársát és zavartalanul élhetne egyenjogúságával... HASZNOS LENNE, ha azokon a helyeken, ahol a nőket még ma is háttérbe szorítják, vagy kisebb- nagyobb mértékben kirekesztik a fontos közéleti tevékenységiből, megvizsgálnák, hol mulasztottak és mit tehetnének azért, hogy a nők még szabadabban élhessenek törvényadta jogaikkal. Boda Zoltán Xind mosolygott, és újra csak mosolygott. Szívét jólesően melengette az a tudat, hogy a férfi félti őt.-.. És egyszer — már száguldásuk második esztendejének végén jártak —. mégis megtörtént a tragédia. Xind Lind megrészegülit az elébetáruló gyönyörű látványtól. A beépített távcső képmezejében ismeretlen, soha nem látott spirál- köd tűnt fel. A kékes fényű köd az Endroxlántól balra látszott, a 200 ezer fénysugár-év messzeségben fénylő Uxetu-csillagkép mellett, mely alig változtatta helyét, majdnem ugyanott heiyezkedett el a világűrben, ahol a Tixonról is látszott. Egy hirtelen mozdulat — melyet nem is a meggondolatlanság, hanem az öröm okozott —, elvesztette biztonság-érzését, görcsösen kapaszkodott volna a félre-' húzott acél-üveg kupola peremébe, de csak a semmit markolta meg, és kilendült a fülkéből. Ami azután következett, másodpercek története volt. Xindon Tor megnyomta a riadócsengő kapcsoló-gombját: az Endroxlán 245 valamennyi fülkéjében felberregett a vészjei. A fedélzeti rádió Xindon Tor rémült kiáltozását bömbölte. — Xind Lind kizuhant a különleges fülkéből! Segítsetek! (Folytatjuk) A mint megebédelt, újra a há** tárba készült Kosztolányi Imre, a Szőlősi Állami Gazdaság főagronómusa. Nagy, 6 ezer holdas a gazdaság területe, s dolgoznak benne mindenfelé. A 154 hold mákban is hajladoznak vagy öt- venen. Az egyéb kapálni-, egyel- nivalóban is vannak. A főagronó- must most legjobban a lucerna betakarítása érdekli. Körülhordozza tekintetét az égbolt kupoláján, latolgatja, lesz-e eső a kószáló fellegekből. — Nem kellene eső, legalább csak egy hétig ne esne — mondja a renden lévő lucernára gondolva, s beülünk a terepjáró-autóba, hogy egy kis szemlét tartsunk a szívderítőén szép határban. Jó termőföldek vannak itt Orosháza határában, s ami a föld színén megterem, azt még gazdagítja a szaporodó kutakból felbuzogó olaj és gáz. Nagy tábla, térdig érő haragoszöld búzatábla mellett haladunk el. — Bezosztája, háromszáz hold van belőle gazdaságunkban. Holdanként 28—30 mázsa termés mutatkozik. — Annyi?! — szaladt ki számon a csodálkozás. Tavaly is 25,60 mázsájával fizetett ez a szovjet búzafajta, pedig ilyenkor, május elején közel sem volt olyan szép, mint ez. — Miután ilyen naggyá nőtt a gazdaság, mi a fő profilja? Termelnek most is aprómagvakat? — A mák kivételével nemigen. A tavalyi 48 fajta növény helyett az idén csak 23 félét vetettünk. ftendenfekvő, napszőkítette lucernatáblához érünk. A fő- agronómust úgy látszik a lucernabetakarítás foglalja’ el, mert erről beszél legtöbbet. Ennél a témánál is maradunk, mert érdekes és tanulságos. A hatszáz hold régi vetésű lucernát tíz munkanap alatt akarják levágni, behordani és mintegy kétszáz szárítóállványon megszárítani. S a hatszáz hold lekaszálása. behordása hihetetlenül kevés, mindössze 20 ember feladata. — Szinte hihetetlen ez — jegyzem meg. — Pedig így van, megmutatom az egész folyamatot. Cgv jókora lucernásban négy. kaszával felszerelt Maulwurf traktor köröz, öröm nézni, amint fürgén haladnak egymás után. Nyomukban négyméternyi széles rend terül a földre. Az ember önkéntelenül is a testet nyüvő kézi kaszára gondol Arra, hogy ha nem volna gép. hány napig tai-ta- na itt a 600 hold lucerna lekaszálása, hány embernek fájna napokon és heteken át a karja, dereka, s hogyan dőlnének esténként az ágyba a fáradtságtól lihegve. — Ez a négy Maulwurf 60 holdat vág le naponta — magyarázza a főagronómus — nyújtott műszakban napi 14 órán át dolgoznak. Amint a levágott lucerna annyira megfonnyad, hogy a szárítóra kerülhet, akkor a reggeli vagy az esti órákban a Maulwurfok rend- sodrózzák. Egy ideig nézegetjük a négy gépet, a biztoskezű traktorosokat, aztán tovább megyünk egy másik,: egy már rendsodrózott lucernatáblára. — Méltóságossá válik az ember! — kiáltottam fel önkéntelenül, mert a táblán két Zetor egy-egy Mählader-t, s a Mählader után kapcsolt pótkocsit vontatva nyelte a vastag rendet, s szórta rá a pótkocsira. — Ezzel a módszerrel holdanként 24 forint összegyűjtési költséget takarítunk meg — mondja a főagronómus. — És egy csomó emberi fáradságot, sok drága, esőtől veszélyeztetett napot — teszem hozzá. — Igen, mert a két Mählader naponta 40—50 holdról szedi fel a rendet, s a két géppel mindössze 12 ember dolgozik. Mindegyiken egy traktoros, egy munkagépkeze- Jő, és négy rajtodé van, akik időnként váltják egymást. A z egyik összekapcsolt gép- ** komplexum közben a föld végére ért, ahol lekapcsolták a jó magasra megrakott pótkocsit, s egy Zetor, amely ingajáratban van a Mählader és a szérű között, már kapcsol is rá, s indul a két rakodóval együtt, lerakodni. — ötletes, gyors munka. — Ezzel még nincs befejezve a szénagyűjtés. A Mahladerek után hat lógereblye kaparja össze az elszóródott szénaszálakat A lóge- reblyéket műtrágyaszóró gépek követik. Holdanként 50 kiló nitrogénműtrágyát adagolunk a tarlóra, s aztán megíogasoljuk. Azért tesz- szük ezt, hogy siettessük a második kaszálást, mert a harmadik kaszálásból, vagy ötszáz holdon, magot akarunk fogni. — Nem a második kaszálást hagyják meg magfogásra? — Tavaly is a harmadikat hagytuk 350 holdon, s ötszázezer forint terven felüli bevételhez jutott belőle a gazdaság. Még egyszer megnéztem a rendet faló gépeket, aztán indultunk a szénát szállító vontató után a szérűre, Messziről, mint sok-sok földre állított, hegyes bundakucsma, állványra rakott szénapetren- cék látszottak. — Kilencszáz darab szárítóállványt az erdőgazdaságból rendeltünk — magyarázza a főagronó- mtís. — Jó kivitelűek, de nagyon drágák. Darabonként 67 forintba kerülnek. Mi magunk is csinálunk vagy 1100 darabot, lényegesen olcsóbban, mindössze 23 forintba kerül darabja. — Kinek az ötlete volt az állványok házilagos előállítása? — Az Állami Gazdaságok Igazgatóságáé. A z állványok közelében talál- ** koztunk Fülöp Péterrel, a Ravasz-tanyai üzemegység vezetőjével, akitől megtudtam, hogy két évvel ezelőtt sokat spekuláltak a lucernaszéna betakarításának gépesítésén. Megpróbálták kombájn szalmagyűjtővel is, míg végül rájöttek, hogy a Mählader a legalkalmasabb a rend felszedésére. |yí ár spekuláltunk azon is, 1 hogy a kézi erő megtakarítása és a széna töréstől való meg- kímélése mellett, hogyan tudnánk megoldani a kazalozást — sorolja a főagronómus. — Ügy gondoljuk, hogy az általunk készített állványokat a Zetor hidraulikájával emeljük fel, és visszük a kazal mellé, ahonnan gólyával emeljük fel szénával együtt a kazalra. Az erdőgazdaságból vásárolt állványokat csúszdán huzatjuk a kazal mellé, és ugyancsak gólyával emeljük fel. Akármi késztette a Szőlősi Állami Gazdaság vezetőit, hogy a rengeteg lucernaszéna betakarítását gépesítsék, nagyon ötletesen oldották meg, módszerüket alkalmazhatják a többi állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek is. Kukk Imre „Nicaragua megérett arra, hogy Fidel Castrója legyen44