Békés Megyei Népújság, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-31 / 126. szám

1961. május 31.. szerda népújsAg 5 A körösladányi honismereti szakkörben Ez a divat Egy kemény . arcélű, idős veterán számol be a körösla­dányi honismereti szakkörben az 1919-es élményeiről. Ombódi Ist­vánnak hívják, 1886-ban született Körösladányban. Már 1907-ben kiszolgálta a katonasort Ferenc József hadseregében. Részt vett az 1914—18-as háborúban. Az őszirózsás forradalom idején tért haza Körösladányba. Bizony ő sem gondolta 1914- ben, amikor a többi fiatallal Kö- rösladányból kiment a frontra, hogy a Szerbia elleni hadművelet világháborúvá fejlődik. Amikor az állomásra kikísérték őket az édesanyák, feleségek, menyasszo­nyok, a virágos csákójú katonák boldogan integettek. — Mire le­hullanak a falevelek, itthon le­szünk! A falevelek négyszer is le­hullottak és a pergő levelekkel egy időben jöttek a frontról a leg­szörnyűbb gyászt okozó halotti levelek. A régi vidám katonákat sebesültszállító vonatok hozták vissza. Az integető fehér zsebken­dők szélére gyászkeret került. Megszaporodott a hadiözvegyek, hadiárvák száma. A község főte­rén lévő emlékmű' tanúsága sze­rint 268-an estek el. A nagybirtok fojtogató igája amúgy is megterhelte ezt a sze­gény községet. A falu asszonyai nemcsak a házuk körüli szikes földön álltak helyt, hanem az uraság földjén is gürcöltek. Ott dolgoztak mint sommások, nap­számosok. A háborús nyomor megmutat­kozott az iparcikkek hiányában is. Nem volt szappan, cukorjegy, kenyérjegy, petróíeumjegy járta. Még a kávét is hamisították. Az emberek fatalpú cipőben jártak. Hadiárváknak nagyon csekély já­randóságot adtak. Bizony tized- részének sem jutott belőle. A földeket művelni kellett. Ez nagy terhet rótt az asszonyokra és az öregekre. A kiábrándult nép sóvárogva várta az orosz forrada­lom hírét. 1918 őszén jöttek a ka­tonák haza a frontról, örültek, hogy életben maradtak. A Földművelő Munkásegylet volt a központja a hazatérő kato­náknak. Még az asszonyok is el­mentek a férfiak gyűléseire ek­kor. Rózsa János vitte a szót, akik ismerték, igen higgadt, ko­moly, de amellett lelkes vezetőnek tartották. Együtt dolgozott Va­karcs Bálinttal, Sánta Péterrel, Sánta Mihállyal. Ott volt közöt­tük Ombódi István bácsi és Sánta Imre is. 1918 októberétől 1919. április 2-ig a körösladányi di­rektórium megalakulásáig állan­dóan balra tolódás volt észlelhető. Munkásegyletbe járt a Népszava. Jöttek Budapestről az agitátorok is. Azt nem tudja pontosan senki sem, hogy ki volt az első, aki a Kommunisták Magyarországi Pártjának első sejtjeit megalapí­totta, de azt ismerik veteránjaink, hogy Gurmai Gyula, Nyéki János, az öreg Gurmai László, Kovács Károly, Füfa Albert és Nyéki Ká­roly voltak az elsők, akik a párt munkájában lelkes szervező mun­kával dolgoztak. Egy hatalmas rokonszenvező tömeg vette őket körül. A Munkásegyletbe járó le­szerelt katonák, a körösladányi nép legjava, 500—600 tág volt a magja annak a hatalmas mozga­lomnak, amely a körösladányi di­rektóriumot létrehozta. Kun Béla rendelkezése alapján április 2-án alakult meg a Direk­tórium. Az alakulás a Földművelő Munkásegyletben folyt le. Az újladányi munkásegylet tagjai lelkesen, énekszóval vonultak be a községbe. Voltak vagy kétezren a gyűlésen. Közfelkiáltással vá­lasztották meg Rózsa János di­rektóriumi elnököt. Ennek a tes­tületnek 22 tagja volt. Titkárrá Sánta Pétert Választották. Alel- nökké Vakarcs Pétert és Sánta Mihályt. A direktóriumi tagok közül Ombódi István visszaemlé­kezik még Sánta Imrére, Gurmai Gyulára, Gurmai Lászlóra, Nyéki Jánosra, Kovács Károlyra, Füfa Albertre, Nyéki Károlyra és Her- pai Istvánra. A Direktórium fennállása idején a magyar Vörös Hadsereg fenntartását tekintette legfőbb gondjának, összeszedték a fegyvereket, élelmiszert gyűj­töttek. De vajon honnan gyűjtöt­ték, amikor a szegénynépnek még betevő falatja sem volt7 Gazdag élelmiszer-raktárak vol­tak a kulákoknál — mondja Om­bódi István. F. Nagy János mag­tárából két vagonnal vittek. Volt még az urasági raktárban is bő­ven. Első dolguk az volt, hogy a szűkölködőknek, hadiözvegyek­nek, a hadiárváknak adtak belőle. Az iskolát ellátták tüzelővel. Megindult a 8 osztályos népokta­tás. Földre vonatkozólag intézke­dést nem tettek a rövid fennállás idején. Megindult a Vörös Hadse­reg újjászervezése is. A négyéves háború után, az emberek még a saját ruhájukban is elmentek. A tarisznyát is az itthoni szűkös élelemből rakták meg. Idős Kar­dos Lajosné elmondja, hogy milyen jó mulatság volt akkor, amikor a nagy vendéglő helyén bevonultak a vöröskatonák. Sebők Ferenc bácsi elmondotta, hogy a Tanács- köztársaság kikiáltása alkalmá­val néhány fiatalember olyan helytelen dolgot tett, amit* később a Horthy-korszakban a Direktóri­um és a Tanácsköztársaság rová­sára írtak. Ezek a fiatal csavargók feltörték a kis-kastély pincéjét, eleresztették a bort, több ablakot bevertek, még a piac-téren boltot is fosztottak ki. Maga Rózsa János volt az, aki nagygyűlést hívott össze és le- csendesitette a forrófejűeket. Megtiltván az ilyen atrocitáso­kat. A Direktórium tagjai semmi törvényellenes kilengést nem en­gedtek meg. A hadiözvegyek, hadiárvák, és a vöröskatonák hozzátartozóinak küldöttsége egyízben a Direktó­riumhoz fordult azzal a kérés­sel, hogy engedjék meg a nagy tüzelőanyag-hiány miatt az erdő­ből a tűzifa-kivágást. Erre a Di­rektórium maga intézkedett az ügyben. Ombódi István direktóri­umi tag végezte a négy vágás er­dő kitermelését. Ebből lett később baja a fehéruralom idején. A Direktórium minden favágónak 25 kéve rozsét és tüsköt engedé­lyezett. A rendre id. Baliga József és a nemzeti őrségi néhány tagja vigyázott. A faderekakat az isko­lának és a kórháznak szállították. A könyvtárakat és az olvasó­köri helyiségeket a nép tulajdoná­ba vették. Legyen a kultúra a népé. Az egyházakkal szemben türelmes álláspontot tanúsítottak. A földosztásra vonatkozóan meg­kezdték a hadbavonultak össze­írását. Ezeknek hozzátartozóit Aranylakodalom Muronyban Igen kedves és családias ünnep- g zajlott le május 28-án Mu- myban. Ekkor ünnepelte Üjvári mos és felfesége 50 éves házas- igi évfordulóját. E kedves ün- sp alkalmával hét gyermekük itt részt, vejeik, menyeik, 19 unokájuk, az ismerősök és jó ba­rátok, valamint az MSZMP köz­ségi vezetősége és a tanács vég­rehajtó bizottságának tagjai, akik meleg szavakkal köszöntötték az idős házaspárt. PETRAS JÓZSEF akarták először földhöz juttatni. De erre már nem volt idő. Rózsa János nem engedte meg a köztulajdonban lévő intézmé­nyek széthurcolását. A kastély, téglagyár, ipari üzemek bántatla- nul maradtak. A Direktórium olyan lelkesen és szakértelemmel végezte a népuralmat, mintha ezer év óta ők uralkodtak volna. Tanácsköztársaság idején a Di­rektórium a Munkásegyletben székelt. A községházán zavartala­nul folyt tovább az adminisztráció Sebők Ferenc vezetésével. Hor­váth főjegyzőt még kezdetben el­zavarták. mert ő a háború alatt legelni küldte az embereket. Vass Gábor takarékpénztári igaz­gatót, valamint Koncz intézőt szintén elzavarták a községből. Utolsó munkája a Direk­tóriumnak a május 1-re való fel­készülés volt. Szép külsőségek között akarták megünnepelni az első szabad május egyet. Sajnos erre nem került sor. A bojár ro­mán hadsereg óriási túlerővel be­nyomult a községünkbe. A vörös­katonák hősies védekezése kevés­nek bizonyult a túlerő ellen. A román hadsereggel együtt jöttek a román csendőrök. A Direktóri­um tagjai együtt harcoltak a vö­röskatonákkal. Elvonultak a Vö­rös Hadsereggel. Itthon csak Om­bódi István maradt. Öt elfogása után deresre húzták. Huszonöt botütéssel kezdték. Minden nap ez volt a menázsi — mondja Om­bódi bácsi. Romániába, a buka­resti fogházba szállították, ahol találkozott a később elfogott di­rektóriumi elnökkel, Rózsa Já nossal is. Egy cellába zárták őket halálra ítélték, minden nap kor­bácsot kaptak. A ladányi direktó­rium derék vezetői itt sínylődtek addig, amíg ki nem Vizsgálták az ügyet. A körösladányi lakosság csak jót tudott mondani a maga választotta vezetőire. így megke­gyelmeztek nekik, de még sokéig zaklatták őket a Horthy-terror szomorú éveiben. Az első Tanácsköztársaság elő­készítette az utat a mi államunk, a Magyar Népköztársaság előtt. Adassák tisztelet az emléküknek! Végh Mihály tanár szakkörvezető. Meleg napokra Virágos mintájú, karton nyári ru­ha. Széles öv és a nagy kerek nyakkivágáson széles fehér piké pánt díszíti. Nyári divat Egyszerűségében is nagyon csinos és szép ez a különleges mintájú nyári kartonruha. A békéscsabai Körös Állami Áruház divat bemu­tatóján láthatta a közönség, s akik nem voltak ott, azoknak mi mutat­juk be most. Átmeneti időkre kellemes viselet A békéscsabai Állami Áruház di­vatbemutatóján láttuk ezt a csíkos blúzt és a csíkjával egyező színű halásznadrágot. A blúz bevarrott ujjú, elöl végig gombolt, nagy zse­bekkel. A hűvösebb nyári napo- célszerű viselet. c/l tu diát táif eláztam... Fontos ügyben akartam a mi­nap telefonálni, tárcsáztam a nul­lát. Búgó hang helyett azonban csilingelő női hang hallózott. Le­tettem a hallgatót, aztán a bal ke­zembe fogtam újra, s tárcsáztam. Klik-klakk, brrrr... Azt sem tud­tam melyik kezemmel fogjam be fülem, hogy az éktelen zajtól mentsem zaklatott idegeimet. — Csak nyugalom — nyugtat­tam magam, s néhány apró fehér tablettát gurguláztam be torko­mon. Aztán újra tárcsáztam, de már ketten beszéltek. Ismétlés Egy kattanás és boldogító meleg­ség futotta be bensőmet, mert megjelent a búgó hang. No tár­csázzuk a... mennyi is... megvan a 21—37-et. Várok. Csend. Semmi nesz. Aztán újra a búgó hang. Mielőtt azonban újra kezdtem volna a szerencsés 21-et tárcsáz­ni, vidéknek bontották a vonalat. Mit tehettem mást, mint kezd­tem elölről a tárcsázást, néhány nyugtató kíséretével. Tárcsáztam. Beszéltek. Több­ször tárcsáztam. Hatványozódtak a hangok. Már izzadságcseppek gyöngyöztek rajtam. Ügy néztem az éjfekete színű készüléket, hogy ha élő lett volna, biztosan holtan terül el. Jobb kezembe fog­tam a hallgatót, s bal kézzel tár­csáztam. Beleszóltak. A nyugodt­ságtól elszorult torkomon alig hallható torz hang préselődött ki. Egy kopaszodó férfihang jelentke­zet, s sajnálkozását fejezte ki, hogy nem televíziós a telefon. Legalább látnánk egymást. Az árva vonalban később heten is beszéltek. Kisebb eszmefuttatás után vezért választottunk. Megtar­tottuk az első tanácskozásunkat. Bn lettem Álmos. Mit bántam én, már csak ez a fránya telefon ne lett volna álmos. A tárgyalás vé­gén javasoltuk, hogy minden tele­fonkészülék mellé helyeztessék el egy csomag nyugtató. Az illetékeseket nem volt idő értesíteni. Majd legközelebb, tele­fonon... —aj— Irodalmi est Szarvason Már több alkalommal ren­deztek Szarvason irodalmi estet, mindig nagy sikerrel. Ezúttal a Hazafias Népfront járási elnök­ségének meghívására a Tisza- táj írói látogattak el május 28- án Szaivasra, hogy megismer­kedjenek az olvasókkal és az Alföld irodalmát, valamint az írók munkáját megtárgyalják. A szakadó eső ellenére is szép számmal jelent meg a járási ta­nács dísztermében megtartott irodalmi esten Szarvas iroda­lomkedvelő közönsége. Az ér­dekes előadás után még sokáig együtt maradtak a résztvevők A vendégeknek Hódsági Ernő, a Hazafias Népfront járási el­nöke mondott köszönetét az ér­tékes estért.

Next

/
Thumbnails
Contents