Békés Megyei Népújság, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-27 / 123. szám

2 NÉPÜJSAG 1961. május 27., szombat Két ország—két világ A 38. szélességi foktól északra és délre Észak-Korea A 38. szélességi fokon lévő ha­tárkövek, amelyeket az amerikai imperialisták agressziója kénysze- rített Koreára, nemcsak politikai, hanem elsősorban szociális határt jelentenek: elválasztják a szoci­alista északot a kapitalista déltől. Északon a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság szilárd, ön­álló népgazdasággal rendelkező ipari- mezőgazdasági államot te­remtett Korea északi részéből. A koreai nép gyorsan begyógyítot­ta a háborús sebeket és sok mun­kasikert ért el. Az utóbbi hat esztendőben az ipari termelés átlagos évi növeke­dése elérte a 43 százalékot. Jelen­tősen kiszélesedett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kohá­szati, nyersanyag- és energetikai alapja. A hegyvidéki területeken, a Jalu és a Tumangan folyókon, s mellékfolyóin például hét nagy vízierőmű épült, összesen 1470 megawatt kapacitással. A most épülő vízierőművek összkapacitá- sa háromszorosa a dél-koreai ví­zierőművekének. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság az elő­irányzat szerint 1960. évben éven­te 17 milliárd kilowattóra villa­mosenergiát fog termelni. • A gépgyártás mellett különösen gyorsan fejlődött a vegyipar. .4 vegyipari üzemek közül különösen kiemelkedik a hingnami vegyipari kombinát, amely nemcsak Korea, hanem egyúttal Ázsia legnagyobb hasonló üzeme. A koreai háború idején az egyik amerikai tábor­nok parancsot adott arra, hogy ezt a kombinátot a földdel egyenlővé tegyék, majd utána kijelentette: „Az üzemet örökre kikapcsoltuk a termelésből”. Jóslata azonban nem vált be. A Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság egyik üzemében ugyanis ebben az évben megindult a vinalon-gyártás, amely a világ egyik legnagyobb ilyen üzeme. 1962-ben évente több mint 20 ezer tonna vinalont Ciliit majd elő. Ebből a mennyiség­ből 170 millió méter szövet állít­ható elő. 1958-ban, 5 évvel a háború után befejeződött a falvak szövetkeze­tesítése. Az egykor elmaradott koreai falu szocialista faluvá vál­tozott. Ezekben a falvakban szinte hónapról hónapra emelkedik a me­zőgazdasági gépek száma. Jóllehet a múlt évben rendkívül kedvezőt­lenek voltak az időjárási viszo­nyok, mégis kétszerannyi gabonát takarítottak be, mint 1946-ban. DóI-Korea R el-Korea gazdasági helyzete Kétségbeejtő. Az ipari üzemek 66 százalékát bezárták, a szén- és ércbányák 80 százalékában rész­ben vagy teljesen leállították a termelést. Dél-Koreát a második világhá­ború előtt az ország gabonatárá­nak tekintették. Mi a helyzet most? 1959-ig 6 millió szék gabo­nával kevesebbet termeltek, mint 1936-tól 1940-ig (1 szék = 150 kg). A dél-koreai városok utcáin 6 millió munkanélküli és részleges munkanélküli lézeng. A 38. szélességi toktól délre nyomor és éhség, északra pedig alkotó munka és boldog élet ural­kodik. A kettéosztott Vietnamban 1958-tól 1960-ig a Vietnami De­mokratikus Köztársaságban 124 új vállalat épült, s az országban fel­számolták a munkanélküliséget. Ezzel szemben Dél-Vietnamban jelenleg 1,5 millió dolgozónak nincs munkája. Míg régebben Vietnam déli ré­sze az ország gabonaraktára volt, ugyanis másfélszer annyi gabo­nát takarítottak be, mint észa­kon, eddig jelenleg pontosan for­dított a helyzet: a Vietnami De­mokratikus Köztársaságban csak­nem kétszer annyi gabonát taka­rítanak be, mint Dél-Vietnamban. A Vietnami Demokratikus Köz­társaságban az iskolákban jelen­leg 5.5-ször annyi tanitó tanít, mint régebben egész Vietnam területén. A Vietnami Demokra­tikus Köztársaságban minden tanköteles gyermek iskolába jár Ezzel szemben Dél-Vietnamban 2,5 millió gyermek közül 1 mil­lió 650 ezer gyermeknek nincs le­hetősége a tanuláshoz. íme a tények a két északi és két déli állam helyzetéről. A dél-koreai ENSZ-p a puccsistákkal tárgyal Szöul (MTI) Kim Csöng Pii alezredes, a dél­koreai junta képviselője két és fél óra hosszat tanácskozott Magru- der tábornokkal, a Dél-Koreában állomásozó ENSZ-csapatok pa­rancsnokával. Az alezredes kije­lentette, a tárgyalások barátságos légköre arra a következtetésre jut­tatja, hogy hamarosan teljesen el­simulnak a katonai junta és az ENSZ-parancsnokság között mu­tatkozó „bizonyos nézeteltérések”. Az alezredes hozzáfűzte, az ENSZ-parancsnokság most már befejezett tényként könyveli el a dél-koreai államcsínyt. Nyugati hírügynökségek jelen­tése szerint szabadonbocsátották Csang Mjun-t, a puccsiták által megdöntött kormány miniszterel­nökét. Szabadlábra került a volt dél-koreai kormány öt másik tag­ja is. A kabinet négy más tagja még mindig fogságban van. Green marsall, az Egyesült Ál­lamok dél-koreai ügyvivője han­goztatta, lsét ízben találkozott Csang Do Jung-gal, a katonai jun­ta vezetőjével és a tanácskozások után most már tisztán látja az ál­lamcsíny végrehajtóinak célját. •K Mint az AP és a Reuter leg­újabb jelentésében közli, a kato­nai junta pénteken beleegyezett, hogy csapatait az ENSZ-főpa- rancsnokság ellenőrzése alá bo­csátja. (MTI) II Pravda az Egyesült Allamalmak a Laosszal foglalkozó genfi értekezleten tanúsított magatartásáról Moszkva (TASZSZ) Megjegyzéseket fűzve az Egye­sült Államok genfi küldöttségé­nek a laoszi semlegességre vonat­kozó, úgynevezett „új koncepció­jához”, V. Ovcsinnyikov, a Prav­da genfi különtudósítója hangsú­lyozza: Az amerikai küldöttség az értekezlet figyelmét el akarja te­relni a legfontosabb kérdésekről és az ellenőrzés mechanizmusára akarja összpontosítani; megkísérli felfújni e mechanizmus jelentősé­gét, hogy később annak tevékeny­ségét ne csak Laoszon kívül, ha­nem magában az országban is a laoszi nép szabad akaratnyilvání­tása ellen fordítsák. A tudósító rámutat, hogy az amerikaiaknak ez az álláspontja jelenleg a legnagyobb akadály a laoszi probléma rendezéséhez ve­zető úton. A békeszerető erők — mutat rá a továbbiakban a cikk — nem is engedik meg, hogy a Nemzet­közi Ellenőrző Bizottság állammá váljon az államban, olyan szervvé legyen, amely bilincsbe verné La­osz társadalmi fejlődését. Csak a laoszi nép — és senki más — ha­tározhatja meg országa fejlődésé­nek további útjait — írja befeje­zésül a cikk szerzője. (MTI) A genfi értekezlet szovjet és angol küldöttségének vezetője kormányától kért utasítást Holnap adják át n itat tt hú sörök ajándékát egy esapatzáaxlót n dévaványai kisdobos pajtásoknak Ünnepségre készülnek a déva­ványai kisdobos pajtások. Ünnep­ségre, amelyen átveszik új csapat- zászlójukat, a munkásőrség szép ajándékát. Már csak egy nap vá­lasztja el őket e szép naptól, de ők hetekkel ezelőtt készültek erre a napra. Levelekben köszönték meg az ajándékot, levelekben tet­tek fogadalmat, hogy jól tanulnak, hogy szótfogadnak, hogy segítik szüleiket. Éneket tanultak erre az alkalomra, új verseket szavalnak majd az ünnepi aktus során. Pici szájak őszinte szavai hangzanak majd el holnap, május 28-án, amikor köszönetét mondanak a; munkásőröknek. Már csak egy nap és megperdül- i nek a dobok, megkezdődik az ün-; népi csapatgyűlés. A zászlót Fa-; ragó Elek százados, a munkásőr-', ség parancsnoka adja majd át, s a ; kisdobosok nevében Farkas Éva ; mond köszönetét. Ezután elének- J lik a „Csapatzászlónk selyme fé- < nyesen ragyog” című dalt, melyet; erre az alkalomra szerzett Vass; Lajos. Énekek, dalok és jelenetek! teszik ezután még feledhetetle-; nebbé azt a napot, amikor a dé-; vaványai kisdobos pajtások csa-! patzásziót avatnak. Gagarin Várnában Várna (TASZSZ) Csütörtökön délután Várnába ■kezett Jurij Gagarin, a Szovjet- nió Hőse. A repülőtéren ünne­élyesen fogadták a város és a legye vezetői, majd innen nyitott jpkocsin diadalmenetben hajta­tott a Szeptember 9. térre, ahol; hatvanezer főnyi tömeg nagy gyű-; lésen köszöntötte a világ első űr-; hajósát. Gagarinnak átadták a várnai' díszpolgárságról tanúskodó okle-; velet. (MTI) ; Genf (MTI) Hírügynökségi jelentések sze­rint a Laosz kérdésével foglalko­zó genfi értekezlet két társelnöké­nek — az értekezlet szünetében távollévő szovjet és angol külügy­miniszternek — képviseletében G. M. Puskin, a szovjet és Malcolm Macdonald, az angol küldöttség vezetője vitatta meg csütörtökön este a laoszi nemzetközi fegyver­szüneti ellenőrző bizottság leg­újabb jelentését a laoszi helyzet­ről. A két küldött megegyezett, hogy mielőtt választ adna a bizottság jelentésére, utasítást kér kormá­nyától, és ezért következő megbe­szélésük időpontját nem tűzi ki. Az AP genfi tudósítójának érte­sülése szerint az Egyesült Álla­mok küldöttsége, amely, mint is­meretes, az értekezlet ered­Miska bácsi már túl volt a hetvenen, ahogy mondani szokták, meg­ette már a kenyere ja­vát. Néha elmesélt egy- egy kisebb epizódot az életéből, amit mi nagyon nevetségesnek találtunk mindig. Pedig néha in­kább szomorú volt, mint komikus. Egyszerű sza­bómester volt fiatalkora óta, átélte a háborúkat, volt fogságban, megnő­sült, megöregedett. Ta­lán sohasem gondolko­dott arról, hogy mi tör­ténik körülötte, mi miért van. Csak megöregedett, úgy. mint ahogyan meg­öregszenek a házak, az utcakövek... Van ebben — úgy érzem — valami nagyon szomorú. Itt van velünk, de bármennyire is közel kerülünk hozzá, egy kicsit mindig idegen marad nekünk. Erre ; mondják, hogy mi már : egy újabb nemzedék va- 1 gyünk? Ott dolgozott kö­zöttünk nap mint nap, de nekem mindig az volt az érzésem, hogy nem tu­dott minket hova tenni az ö egyszerű, naiv vilá­ményes munkáját minden alkal­mat megragadva igyekszik meg­hiúsítani, így például annak han­goztatásával is, hogy csak akkor vesz részt az értekezleten, ha La- oszban megvalósul a tűzszünet — a helyszínen működő laoszi nem­zetközi tűzszüneti ellenőrző bi­zottság közléseinek , cáfolására igyekszik „részletes jelentést” ösz- szeállítani. Ezt a „jelentést” an­nak bizonyítására szeretné fel­használni, hogy „nem valósult meg Laoszban a tűzszünet. (MTI) Bertrand Russell: Amerika szövetségeseinek ki kell lépniök a NATO-ból Bukarest (MTI) A Scinteia, a Román Munkáspárt központi lapja közli Bertrand Russell ismert angol filozófus a Dromitisz Irinisz című görög fo­lyóiratnak adott interjúját. A gö­rög újságíró kérdésére válaszolva Bertrand Russell a leghatározot­tabban elvetette azt a Nyugaton hirdetett felfogást, hogy az „erő- egyensúly” képes biztosítani a Nyugat és a Kelet közti békét. Bertrand Russell rámutatott, hogy a NATO nem biztosít sem­miféle védelmet, hanem csak a gyűlöletet szítja. Ezért Amerika szövetségeseinek ki kell lépniök a NATO-ból. (MTI) Miska bácsi gában. Sokat gondolkoz­tam azon, hogy szeretett- e minket. Haragudott-e ránk, amikor megenged­tünk magunknak egy- egy csínyt, ugratást, amelynek ő volt a cél­táblája? Vagy talán kö­zömbösek voltunk neki, mint a többi tárgy, ami körülveszi az embert, a házak, az utcakövek...? Egy hűvös, márciusi este volt, amikor a sar- kadi kultúrház előtt megállt a békéscsabai Jókai Színház együttesé­nek autóbusza. Kiszáll­tunk. Most már el kell mondanom, hogy Miska bácsi nálunk volt öltöz­tető szabó, és talán ő volt a legfürgébb közöt­tünk, hiszen sok mun­kája volt még az előadás kezdetéig. Közülünk né­hányon, miután „tartal­mas tapasztalatcserét” folytattak a szemben lé­lő italboltban (nem kell elítélni őket, nagyon hi­deg lett közben), azzal a rendkívüli és örvendetes hírrel jöttek vissza, hogy a Sarkadi Földműves­szövetkezet italboltja csodálatos vendéglátás­ban részesítette őket. Mindenki kapott egy da­rab féldecis originál cseresznyepálinkát, mint Sarkad község ajándé­kát. Egy-két ember talán hajlandó lett volna ugra­ni, azonban a felharsanó nevetés és a kétkedés za­jos orgánumai féket eresztettek a lelkesebb művészekbe. A sikeres előadás után valamennyien a jó meleg italboltban vártuk a díszletek felpakolását és az ezt követő indulást. Néhányon, akik a pult előtt álltunk, arra let­tünk figyelmesek, hogy Miska bácsi tör erélyes léptekkel a söntés felé és az egyenesben járó em­ber magabiztosságával kéri az értetlenül néző csapostól Sarkad község ajándékát, a féldecis ori­ginál cseresznyét. A mi félre nem érthető, kirob­banó nevetésünk ma­gyarázta meg legvilágo­sabban szegény öreg előtt az ajándék erede­tét. Ő nem szólt semmit, csak valami szokatlan keserűség csillant fel a szemében és elindult az ajtó felé. Mi összenéz­tünk. Én azt olvastam ki a többiek szeméből: al­jasok vagyunk. Aztán benyúltunk a zsebünkbe, és egy féldeci originál cseresznye ott állt a pul­ton. Valaki Miska bácsi után szaladt. Amikor megitta a cse­resznyét, boldogan nézett ránk — nem tudta, hogy mi vettük —, csak azt érezte, amit talán egész életén keresztül soha­sem éreztettek vele, hogy ő is közénk tartozik. Valamelyikünk utána­szólt még: — Na látja Miska bá­csi, nem ugratjuk mi magát... SZABÓ LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents