Békés Megyei Népújság, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-26 / 122. szám
4 NÉPÚJSÁG 1961. május 26,, péntek Füzesgyarmaii kezdeményezés jé falu, a vidék múltbeli kulturális elmaradottságának jellemzésére a sok más ezernyi és ezernyi példa közül gyakran idézik Móricz Zsigmond egyik hódmezővásárhelyi riportját, amelyben az író vádló szomorúsággal állapítja meg: a nagy alföldi városban egy esztendő alatt egyetlen könyvet sem vásároltak a parasztok. S egy másik, 1933- ban megjelent írásban ezt vetette papírra: „Hogy milyen nehéz .dolog a népművelés, azt csak az tudja, aki maga is benne van. A nagy alföldi községek lakossága ott él a hatalmas közösségekben, él a maga csöndes életében, s nem tud semmit a távoli világok harcairól ...” Attól a világtól, amelyet Móricz Zsigmond riportjaiban rajzolt meg, magasságos messzeségben vagyunk már. A népi hatalom szélesre tárta a művelődés kapuit a dolgozó emberek előtt. A párt művelődéspolitikáját megvalósítva, ma már széleskörű lehetőségek állnak a város és falu népe előtt a művelődéshez; e lehetőségek jelentős anyagi és messzemenő erkölcsi segítségen alapulnak. S azok a változások, amelyek a falvakban — éppen az elmúlt közeli évek, hónapok során — végbementek, felvezetik az új úton járó dolgozó parasztságot is a kultúra még magasabb csúcsaira. Azt mondtuk mindig és ma is mondjuk, mert igaz: csak a közös összefogás hozza meg a könnyebb, szebb, gazdagabb életet — s csak ennek alapzatán nyílhat ki minden pompájában a kultúra virága a falvak népének. A párt művelődéspolitikai irányelveit megválósítva a Békés megyei Füzesgyarmat termelőszövetkezeti községben helyes és országos jelentőségű kezdeményezés született. A község művelődési otthonát a termelőszövetkezetek vették át. — új gazdái lettek a füzesgyarmati művelődési otthonnak. A község kulturális Május 30-án, a könyvhét alkalmával író-olvasó találkozót rendeznek Sarkadon, a járási könyvtár és az Irodalmi Színpad közös rendezésében. Ez alkalomra meghívták Csoóri Sándor fővárosi költőt, így Sarkad irodalomkedvelői személyesen " >' " ■— életében ezzé! a megvalósult elhatározással valósággal új fejezet kezdődött. A nyolcezer lakosú község termelőszövetkezeteinek minden egyes tagja ezután még inkább magáénak érzi és tudja a művelődési otthont, méginkább második lakhelyének ismeri el, hiszen munkája, tevékenysége az egész falu igényeinek kielégítését szolgálja. A füzesgyarmati termelőszövetkezeti kezdeményezés szilárd alapokon nyugszik. Az elmúlt év őszén a községi művelődési otthon a szokásos — országosan kialakult — módon működött. Az évi állami támogatás összege mintegy ötezer forintot tett ki, élén tiszteletdíjas igazgató állt. Az évi költségvetés összege — az állami támogatást és a helyi forrásokból származó összegeket is beleértve — 16 000 forintot tett ki. Most mi a helyzet? A múlt év őszétől kezdve — miután az állami felügyelet jogának érvénybenmaradásával, a község termelőszövetkezetei átvették a művelődési otthont — a költség- vetés lényegesen magasabb számokat mutat. Az otthon anyagi támogatása 5000 forintról nyolcvanhétezerre szaporodott —, tehát több, mint tizenhétszeresére nőtt. Ebből az összegből 80 000 forintot a termelőszövetkezetek biztosítanak a szociális-kulturális alapból. Hétezer forintot a községi tanács biztosít. Az évi költség- vetés végösszege pedig a múlt évi 16 000 forinttal szemben, előreláthatólag 160 000 forintot mutat majd. A termelőszövetkezet vezetői és a megalakult népművelési tanács — amikor a művelődési otthon további sorsáról döntöttek — úgy határozott, hogy élére oly mi függetlenített igazgatót állítanak, akinek legalább főiskolai végzettsége van. A művelődési otthon igazgatójának évenként be kell számolnia a tanácsülés előtt és az összevont tsz-gyűléseknek az elismerkedhetnek meg a neves költővel. A találkozón elbeszélgetnek a mai magyar irodalomról, majd az Irodalmi Színpad tagjai műsort adnak Csoóri Sándor verseiből. A költő két verseskötetét a helyszínen dedikálja. végzett munkáról. Valamennyi tsz : vállalta, hogy részt vesz a műve- • lődési tanács tevékenységében és ! mindent megtesznek az otthon tá- ■ mogatása érdekében. Az igazgatót ■ Jámbor Gyuláné, főiskolát végzett * pedagógus személyében meg is * találták, aki lelkesedéssel fogott ; munkához, vállalván az új hely- ; zetből adódó megnövekedett fel- £ adatokat. • V/ alóban új helyzetről van szó, : hiszen az eddig — úgymond i — termelőszövetkezetenként szét- : szórt kulturális tevékenységet : centralizálni kellett és kell a mű- jj velődési otthonban. A kezdeti • eredmények biztatóak. A művelő- j dési otthonban igen nagy látoga- • tottság mellett előadássorozat kéz- • dődött világnézeti, természettudo- ■ mányi, művészeti és pedagógiai ■ kérdésekről. Jól működik a meg- ; szervezett gazdaasszony-szakkör ■ és fotoszakkör is. A fotoszakkör ■ felszerelését tagjai vásárolták : meg. S aminek annak idején Fű- : zesgyarmaton csak hírét hallót- : ták; a vívásnak ma már hódo- J lói is vannak a művelődési ott- i honban. Most szerveződnek a kü- j lönböző művészeti öntevékeny • csoportok, a színjátszók már be is ■ mutatkoztak. ■ A változás óta valóban kézzel ■ foghatóan megpezsdült a kulturá- • lis élet Füzesgyarmaton. A mű- ; velődési otthon rendezvényei most ; már még inkább látogatottak, ■ egy-egy hónapban — átlagosan — : ezerkétszázan fordulnak meg az : otthon előadótermében. Az új : alapokra fektetett kulturális tévé- : kenység azonban nemcsak a köz- : ség lakosságára hat pozitív előjel- • lel, hanem utánanyúl azoknak a fiataloknak is, akik a távoli vagy közeli múltban elhagyták a községet. Egyetlen példát csupán: az elmúlt esztendőben 27 fiatal ment el a községből a városokba — s távozásuknak oka nem csupán az volt, hogy vonzódnak az üzemekhez, hanem az is, hogy a város feltétlenül magasabb kultúrát képviselt számukra. Ebből a 27 fiatalból az idei esztendőben — pedig még csak néhány hónap múlt el 1961-ből — húsz már visz- szatért, s nemcsak azért mert visszavonzotta őket az új úton járó falu egyre szélesedő, egyre magasodó gazdasági perspektívája, hanem azért is, mert előttük is nyilvánvalóvá vált: ezen a szélesedő és magasodó gazdasági perspektíván a kulturális felemelkedés is gazdag fénnyel tükröződik. Már most is, és a jövőben még inkább. A fémbeöntött Egy traktor áll előttem. Oj, most készült el. Még a festék is frissen csillog rajta. A közismert RS—09-es univerzális eszközhordozó erőgép. Olyan, mint soksok társa, ameVy a határt járja, segítve a szövetkezeti gazdáknak. Olyan... de mégsem olyan. Ez a traktor olyan kicsi, hogy elfér egy kisebb íróasztalon. Az eredetinek csak az ötödrésze, ötszörösen, de tökéletes arányosan kisebbített mása. Miniatűr traktor, működő modell. Modell? Ez több mint modell. Ez komoly erőgép, amelyet közel háromezer óra alatt állítottak össze a gyulai Iparitanuló Intézet fiataljai, a Jurij Gagarin szakkör tagjai: Orbán József, Szokoly Ottó, Sebestyén István ipari tanulók, mesterük, Ferenczi István vezetésével. Nézegetem a kis gépet és megnéztem a nagyot is. Tökéletesen ugyanaz. Még a kerekek gumiköpenye — amelyeket ök öntöttek ki —, futófelületének apró récéi is ugyanolyanok. Parányi csavarok, műszertábla (mind működő), a sebességváltó, a gázpedál. Egyiket sem díszként helyezték rá, mindnek ugyanaz a rendeltetése és ugyanúgy működik, mint az eredeti erőgépen. Megszámoltam a parányi csamunkaszeretet vart, láncszemeket, amelyek egy csaphoz kapcsolódnak, még szám szerint is ugyanannyi volt. Csodálkozva nézegettem a parányi gépet — amelyet másnap az országos iparitanuló-kiállítás- ra szállítottak el, amelyet a Budapesti Ipari Vásáron is ki fognak állítani, és amelyhez hasonlóval ritkán találkozik az ember. Az árát, értékét nem is lehetne felbecsülni, (az intézet vezetői ötvenezer forintot emlegettek) — hisz ez nemcsak fém, ez nemcsak munka; ez az áldozatkészség, a munka, a hivatásszeretet, az alkotási vágy igazi szobra. Többet ér, nagyobb az értéke az eredetinél, mert ennek nincs párja. Alkotói sok-sok szabadnapot, sok álmatlan estét töltöttek mellette, tervezgetve, dolgozva, míg az ezer órákból egy ilyen gépcsodát összehozott a „vasas szív”, mert ezek a fiatalok a szívüket is beleépítették. Ott állnak körülötte féltőn, nem tudnak elszakadni tőle. Az arcukon látszik a fájdalom, amint nézik a becsomagolt gépet, nézik, mert útnak indul, hogy mások is megcsodálják, mert az ez, csoda, amit a munkaszeretet alkotott. Kollárik János A halálhajó Nyugatnémet film Csoóri Sándor költi) Sarkadra látogat a könyvhét alkalmából Országos néprajzi vándorgyűlés Gyulán Philip Gale amerikai tengerésztől egy éjszakai kiruccanása során Antwerpenben ellopják a tengerészigazolványát és papírjait, hajója pedig idő előtt kifut a kikötőből. Vissza szeretne jutni hazájába, de iratok nélkül egyetlen hajón sem alkalmazzák. Az amerikai konzul se segít rajta, mert a fiatal matróz nem tudja bizonyítani, hogy ö valóban Philip Gale. Sok viszontagság után végre álláshoz jut, a Yorikke nevű gőzösön alkalmazzák. így kezdődik ez az izgalmas film, melyet a békéscsabai Brigád filmszínház mutat be. KISZ-esküvő Békésen A Magyar Néprajzi Társaság annak emlékére, hogy 1921-ben, ezelőtt negyven évvel városunkban tartotta első vándorgyűlését, június 1—3-án országos vándor- gyűlést rendez Gyulán. A változatos, gazdag műsorú vándorgyűlésre az egész országból 120 tudós, kutató érkezik a városba. Itt lesz mindhárom egyetemünk néprajzi tanszéke. Az önkéntes gyűjtőket is számosán képviselik. Ortutay Gyula akadémikus, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke június 1-én, csütörtökön 9 órakor nyitja meg a vándorgyűlést, amelyet a megyei tanács nevében Nagy Ferenc fog üdvözölni. Ezután Bodrogi Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum—Néprajzi Múzeum főigazgatója tart előadást, „Az országos múzeumok és a vidéki múzeumok viszonyáról”. A neves óceán-kutató előadását Vin- eze István kandidátus, a Magyar Nemzeti Múzeum—Néprajzi Múzeum tudományos titkárának előadása követi „Az ötéves és a távlati tudományos tervről”. Délután fél négykor Dankó Imre múzeumigazgató tart előadást „Gyula és környéke néprajzi kutatásának feladatairól”. Ezután Vargha László műegyetemi docens fog vetítettképes előadást tartani „Változásvizsgálatok a tiszántúli népi építkezés területén” címmel. Másnap, június 2-án (pénteken) 9 órai kezdettel „A magyarországi nemzetiségek néprajzi kutatásáról” több előadás hangzik el, az erre legilletékesebb szakemberek részéről. Előadást tartanak: L. Kovács Agnes, Vujicsics D. Szto- ján, Vajkai Aurél, Manga János. Délután Dankó Imre vezetésével város- és várnézésre indulnak a vándorgyűlés résztvevői. Este 7 órai kezdettel pedig az Erkel Ferenc művelődési otthonban műsoros est lesz, amelyen fellép a III. számú általános iskola énekkara, a dobozi citerazenekar, a városi ének- és zenekar, továbbá a román iskolák népi együttese, az eleki román és német népi együttes, a Gyula városi népi együttes, a battonyai délszláv népi együttes és a békéscsabai szlovák népi együttes. A színes, művészi műsort balladaszavalatok és szóló énekszámok egészítik ki. A harmadik nap az önkéntes gyűjtők napja lesz. Kilenc órai kezdettel széleskörű ankétot rendeznek, amelyet Morvay Péter vitaindító előadása vezet be. A vitát Dömötör - Sándor, a Népművelési Intézet osztályvezetője, neves néprajzkutató vezeti. Az ankéton részt vesznek az ország felsőfokú tanítóképző intézetei magyar tanszékének vezetői is. Az ankét alatt a kutatók érdeklődési körüknek megfelelően Doboz, Sarkad és Gyulavári községekbe tesznek kirándulást. Majd szombat délután ünnepélyesen befejeződik a vándorgyűlés. Dankó Imre múzeumigazgató Esik az eső, az emberek azonban csak úgy tódulnak a községi tanács díszterme felé. Hiszen itt olyan dolog történik, amilyent nem mindennap lát az ember. KISZ-esküvő lesz, ahol kommunista szülők kommunista gyermekei kötnek házasságot. Az egyenruhás úttörők és a Kosárüzem ifjúgárdistái — mint élő virágok minden egyes lépcsőfokon — ünnepélyes arccal várják az ifjú párt. „Jönnek már” — hangzik az egyik „felderítői szolgálatot” teljesítő úttörő ajkáról. Komoly, meghatódott arccal jelennek meg I a lépcsőfeljárat előtt az ünnepeltek. A nagyteremben ünnepélyes csend honol, pedig talán egy gombostűt sem lehetne leejteni, anyut -.in vannak. Még egy pár perc, és az anyakönyvvezető elmondja a formaságokat, megtörténik a gyűrű csere, Jobb Andrást és Horváth Katalint házastársaknak nyivánítja. Nagy Imre ünnepi beszédében köszöntötte az ifjú házasokat Aztán jön a gratulációk özöne. Papp Imre, Békés