Békés Megyei Népújság, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-25 / 121. szám
1961. május 25., csütörtök KÉPÚJSÁG 3 'lő&qjujajn khjdiJ a m e n e * Május 28-án 0 órakor éleibe lép az új menetrend. De milyen előkészületeken keresztül jut el idáig? Milyen is a menetrendkészítés? A MÁV menetrend-osztályán hatalmas lapokat mutatnak. Kuszán tutó fekete, piros vonalak. A kockás papíron grafikonszerű ábrák az idő (óra) és a megállók koordinátájában. Ez a menetrendkészítés első fázisa — azaz itt nincs is kezdet, mert mindig a már meglevő menetrend és a nemzetközi személy- és teherszállító értkezleteken születő megállapítások variálása, kibővítése a feladat. A személyszállító és a tehervonatokhoz is külön-külön, de egymással összhangban levő menetrend készül. Már tavaly október óta dolgoznak rajta a menetrendi előadók. A MÁV Főigazgatóságon 20 ember közvetlenül ezzel foglalkozik. Először a megyei tanácsok, a vidéki igazgatóságok és a vasúti csomópontok küldik el a javaslataikat. Ekkor már figyelembe veszik a helyi adottságokat, az esetleg megváltozott műszakkezdéseket. Minden vonalról külön ábrát és úgynevezett szolgálati menetrendet terveznek. A szolgálati menetrendkönyv a vasutasok tájékoztatását célozza — a legaprólékosabb adatokkal. Ezután összeegyeztetve elkészül a polgári menetrend. trend? Békéscsaba—Budapest vonalra módosul. Nagykátáróí (Szolnokon kersztül) 5 óra 05 perckor indul és Békéscsabára érkezik 9 óra 20 perckor. Ehhez a vonathoz a megye valamennyi mellékvonalának van csatlakozása Békéscsabára. Vissza 10 óra 50 perckor indul és Budapestre érkezik 16 óra 46 perckor. Több éves jogos kívánságot is teljesít a MÁV. A Vésztő—Köte- gyán vonalról csatlakozást biztosít Békéscsaba—Budapestre. Vésztőről 4 óra 30 perckor induló vonattal. A nemzetközi vonal pályafelújításával sok helyütt rövidül a menettartam. így a szeged—békéscsabai vonalon 22—26 perccel rövidítették a menetidőt. Részben a pálya javítással, másrészt az állomásokon csökkentették a vonat várakozását. A hajnali 4 óra 30 perces vonat most például 5 órakor indul Szegedről. Az idén még szemléltetőbb, egyszerűbb lesz a pályaudvari menetrend is. Ez komoly mértékben javítja majd az utastájékoztatást. De szükséges ehhez az is, hogy a közönség ismerje, tudja kezelni a menetrendet. A MÁV Igazgatóságon hallottuk azt az életrevaló javaslatot: tanítsák a menetrend kezelését az iskolákban is! Kádár Mária A típusterv sem lehet szentirás! Az ízlések és a pofonok különbözőek ' — tartja egy régi közmondás. Ez így igaz. Azonban vannak, akik saját ízlésüket szeretik rátukmálni másokra. Tisztelet a kivételnek — ilyenek a tervezők is. Nem vaktában való vagdalózás ez, özön példával lehet bizonyita- ni, hogy így van. A termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozása és az állami gazdaságok megalakulása óta láttunk már palotának is beillő istállót és istállónak sem beillő lakást felépülni. Az a baj, hogy a tervezők, a szó szoros értelmében, távol élnek a gyakorlati élettől, nem ismerik s nem veszik figyelembe a községenkénti, tájakként váltakozó szokásokat, s azt sem, hogy a gyakorlatban mennyire megfelelő az általuk tervezett épület. Ök megtervezik, ráfogják, hogy az típus, és olyan megkötéssel szentesittetik, hogy az a termelőszövetkezet, amely a típustervtől eltérően építi fel az istállót, az nem kaphat hitelt a Nemzeti Banktól. Többek közt a gyomai Zöld Mező Tsz is igényelt szerfát egy lóistálló építéséhez, de mikor bejelentették: ők padlásosra akarják csinálni az épületet, hogy ne legyen hideg, meg hogy tároló helyet is nyerjenek, azt a választ kapták: Jó, csinálják, de ha az istálló padlásos lesz, egy fitying kedvezményt sem kapnak rá. S nemcsak, hogy padlásosra nem lehet építeni a típusistállót, de nem lehet eggyel sem több ajtaja, ablaka, mint amennyi „típustervezve” van. A termelőszövetkezetek egy része e miatt a megkötöttség miatt hallani sem akar szerfás épületről, nemhogy építeni.Más részük, a leleményesebbek azt mondják: ha a „típustervezőkben” gyakorlatiasság és praktikusság helyett bürokratikus megkötöttség van, mibennünk akad egy kis huncutság. így aztán, ha azt szeretnék, hogy az istállónak ne a két végén legyen az ajtaja, hanem az oldalán és ne kettő, hanem három, hát megépítik úgy, beállítják az ajtófélfákat, de befalazással eltüntetik a műszaki átvevők szeme elől, akiket vagy a típusterv szállt meg, vagy nagyon rájuk parancsoltak, hogy „A típusnál egy ablakkal sem többet!” Jó, jó, tudjuk, azért van szükség a típustervre, mert úgy vélik, hogy ez meggátolja a tsz-eket abban, hogy nagyon roskatag, vagy agyonkombinált, drága épületeket emeljenek. De sok példa bizonyítja. hogy túljárnak a „típustervezők” és a műszaki átvevők eszén, a fenti módon, falazással, S akárhogy vesszük, nem olcsó mulatság előbb befalazni a rejtekaj- tókat, aztán kibontani és az engedélyezett ajtókat befalazni. Nem akarunk mi hadat üzenni a típustervek ellen. Begyen, de ne „szentírásként erőszakolják rá a tsz-ekre, hanem tegyék lehetővé, hogy a tsz-ek a helyi szokásoknak, a gyakorlatnak megfelelően és természetesen az anyagi eszközök határain belül változtathassanak az épület formáján, ne kelljen örökösen hallani: azért hagy szeget a csizmadia a csizmában, mert nem ő jár benne, azéirt terveznek ilyen épületet a tervezők, mert nem ők élnek, dolgoznak benne. A gyomai Dózsa Tsz szerfás épületeire azért nem akartak kedvezményt adni, mert ügyes megoldással kevesebb fát építettek bele a tervezettnél. Nevetséges ez, mert éppen Gyomén van egy másik véglet: az Űj Élet Tsz-ben majdnem olyan vastag téglaíalú tyúkólat „típusterveztek’', amilyen fala a gyulai várnak van. Ez nem vicc, sok helyen a karikázatlan orrú, sokat éhező anyakocákat sem tartják olyan vastagfalú ólban. Ha az Űj Élet Tsz vezetői és mesteremberei beleszólhattak volna a tervbe, akkor sokkal olcsóbban épült volna fel a tyúkól. De nem szólhattak bele, * Ez így elmondva nem is olyan bonyolult. De ha arra gondolunk, mennyi probléma, nehézség adódhat „menet közben”, elég csak azt számba venni, hogy az utasforgalom országosan négyszeresére, a teherforgalom háromszorosára emelkedett. A pályák és az állomások időközben elavulnak. s most kell behozni azt az elmaradást, ami a magyar vasutat a felszabadulás előtt jellemezte. Hiszen az egész Horthy-rendszer- ben nem fordítottak olyan összeget a vasút fejlesztésére, mint most, az utóbbi egy-két év alatt. S végül is az utazás egyre kulturáltabbá, kényelmesebbé válik. A megnövekedett igénybevételt ez a néhány szám is jól kommentálja. Hét végén a legerősebb a forgalom. Budapestről szombatonként 270 személykocsi indul vidékre. A szolnoki vonalon 10 percenként mennek a vonatok. A Nyugati-pályaudvarról hat percenként indul egy-egy vonat. Naponta átlag 2300 személy- és 1400 tehervonat közlekedik Magyarországon (az új menetrend szerint még több lesz). A menetrendek gyakorlatbani beválását a pontosan közlekedő vonatok bizonyítják. Egyre kevesebb a késés, a pontatlanság. A menetrendszerű közlekedésben Magyarország európai szinten is a legjobbak között van. A Szegedi Igazgatóság területén (Csongrád, I Békés megye egésze és Bács-Kis- ! kun megye egy része) pedig 99 j százalékos menetrendszerűséggel közlekednek a vonatok. Naponta 500 személyszállító vonatból 4—5 késik csak. Csongrád megyében még ennél is jobb az átlag. Néhány Békés megyei menetidő-rövidülésről és új vonat beállításáról is beszámolhatunk olvasóinknak. A Budapest—Szolnok—Lőkös- háza—Békéscsaba vonalon megszűnik az Orient-Arlberg express. Helyette azonban a hazai közlekedést javító távolsági személy- vonat közlekedik. Eddig Szolnok —Gyoma közötti vonat most Nagykáta—Békéscsaba, illetve Számokban egy kiváló erdészetről ÉVEK ÓTA nyereségesen gazdálkodik a hétezer holdas póstele- ki erdészet. A legutóbbi két gazdasági évben (1958—59-ben és 1959—60-ban) hárommillió forint tiszta nyereséget tett a népgazdaság kasszájába. A munka nagyon sokirányú s nem is könnyű, hiszen a hétezer hold erdő széjjelszórtan, tíz község határában van telepítve. Az ősz és a tavasz minden évben űj erdőtelepítéssel telik el. Ebben az évben is 500 holdat telepítettek. Többek között hat hold fenyőerdőt. Szépen fejlődik itt a fenyő, a negyedik évben már ritkíthatják és a kiritkított példányokat karácsonyfaként értékesítik. Egy három évvel ezelőtt telepített 3 holdas fenyőerdőben már több olyan példány akad, amit szépen fel lehetne díszíteni ez év karácsonyán. A fenyőcsemeték között nó- táskedvű lányok kapálnak. A facsemete is éppen úgy megkívánja a kapálást, mint bármely más növény. S kapálnivaló bőven van az idén telepitett 500 holdon túl is. A TÉL FOLYAMÁN ebben az erdészetben is folyamatosan vijjogott a fűrész: mintegy 11 ezer köbméter fát termeltek ki ősz óta. Ennek több mint felét ipari célra szállították el, s vagy 180 ezer kéve rőzsét, több száz köbméter tüsköt értékesítettek tüzelőként. Mint a megye többi erdészetében, itt is termeltek ki szerfás épülethez szükséges anyagot. A tervezett 50 növéndék-istálló, juhhodály, fiaztató garnitúrából 35-öt már elszállítottak s a pós- teleki erdészet egyik hat tagú szer- íásépítő brigádja után, rövidesen megkezdi az építkezést egy másik is. A fakitermelés még mindig folyik, de most csak cserkéreg-gyűj- tés végett. Szaporátlan munka ez, csak a frissen kivágott fáról jön le a kéreg, akkor se könnyen. Egy- egy ember naponta 40—50 kiló légszáraznak megfelelő cserkérget tud lekapircsolni. Az a 100 ember, aki ezzel foglalkozik, ka- pircsolhat eleget, amíg összegyűlik a megrendelt 400 mázsa kéhyúk-palola Az endrődi Búzakalász Tsz korszerű, modern baromfinevelőjét mutatjuk be képünkön. Mészáros István, a baromfigondozó azt mondja: Valóságos tyúk-palota ez kérem, akárki megnézheti! Igaza van. (Foto: Juhos) reg, amiből majd kivonják a cserző anyagnak használt tannint. A FENTIEKEN TÜL még háromezer darab szénaszárító is készül Pósteleken. Minden munkát szorgalmasan, idejében csinálnak meg az erdészet dolgozói. De Tamási elvtárs, az erdészet vezetője, aki már nagy vonalakban tudja, hogy mennyi lesz a póste- leki erdészet nyeresége az 1960— 61-es gazdasági évben, nem hajlandó erről nyilatkozni. Mindössze annyit mondott: Nem kell szégyenkeznünk a korábbi évekhez viszonyítva. Ez a titkolózó mondat legalább egymillió forint ez évi nyereséget takar. Vigyázat! Az egész megye területén a répavetésekben Közepes és erős levéltetű- fertőzés várható. Ezért felhívjuk a tsz- ek és állami gazdaságok figyelmét a répavetések figyelésére és szükség esetén a védekezés végrehajtására. Kártétel felismerhető: a rópalevélte- tű szívogatása következtében a t'onáka felé begörbülő, összezsugorodó levelekről. Védekezés: Wofatox porozó- aaer. 8—12 kgíkh. vagy Wofatox per- metezöszer, 0.3 százalékos oldatával katasztrábs holdanként 300 litert kiiper- metezve, « A megye területén az áttelelt bur- gonyabőgár tömeges megjelenése május lo-e után várható. Ezért felhívjuk a tsz-ek és állami gazdaságok figyelmét, hogy burgonyavetéseiket állandóan figyeljék. Sürgősen szervezzék meg a burgonyabogár figyelő- és ke- reso-szolgulatot. Fertőzés észlelése esetén a védekezést a lárvák megjelenéséig mechanikai úton, a bogarak és a tojáscsomók üss «szedésével és elégetésével kell végezni. Igen nagy gondot kell fordítani az árvakelések megsemmisítésére, mivel ezek az áttelelt bogarak kora tavaszi táplálékaként szolgálnak. Vegyi védekezés: a burgonyabogár ellen 1,2 kilogramm 5» százalékos DDT-t használunk, virágzás után pedig 5—6 kilogrammot. Holló 10-et permetezünk ki 4M liter vízben oldva, o Erős lucerna bogár-lárva, lucemaor- mányos-lárva esdpkézőbogár és gyen-1 és mások is kénytelenek úgy fogadni a terveket, ahogyan van, mintha semmi közük nem volna hozzá, és mintha annyira nem értenének az építkezéshez, annyira nem tudnák, hogyan felel az meg legjobban a gyakorlati életben, hogy nem is érdemes megkérdezni, megvitatni velük: nézzétek, ilyet akarunk építem nektek, a ti pénzeteken, mit szóltok hozzá? Engedeimet, de még egy ötéves gyerektől is megkérdezik, melyik cipő. ruha tetszik neki, és ha az jó, akkor meg is veszik. Jóllehet, goromba a hasonlat, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy az épületek elsősorban azoknak legyenek jók. akik majd benne élnek, dolgoznak és ne a tervezőknek. Kukk Imre Kártevők! ge lucernabode-lárva-fertőzé» várt«a«6 a megyében. Ezért teih ívjuk a tsz-ek és állami gazdaságok figyelmét a lucernavetéseik figyelésére s SBükség esetén a védekezést hajtsák végre. A védekezést lehetőleg az első kaszálás után tarlóporozásként végezzék. A kártétel könnyen felismerhető csipkézett és hámozott levelekről. Erős lárva-fertőzés után az első kaszálás után a lucerna nem tud kisarjadni, ami miatt egy egész kaszálás kimaradhat. Védekezéshez használható szer: 10 százalékos HCH, vagy DDT. 20—25 kilogramm katasz/trális holdanként. « A szövőlepke rajzása az egész megye területén megkezdődött. A hernyók megjelenése május lö-e után várható. Ezért felhívjuk a tsz-ek, állami gazdaságok és gyümölcstermelő gazdák figyelmét a gyümölcs- és haszonfák fokozott figyelésére, hogy a fertőzést idejében észrevegyék és megszüntessék. A hernyók megjelenésének kezdetén, amikor még a hernyőfészekből nem másztak szét, a védekezést mechanikai úton kell végezni, a fészkek levágásával és elégetésével. Ha a hernyók szétmásztak. akkor haladéktalanul kezdjük meg a vegyszeres védekezést. Használható szer: Holló 10, 0.8—1 százalékos oldata, vagy érzékeny gyümölcsfáknál 50 százalékos DD 1 százalékos oldata. KOMI.ODI JÓZSEF laboratóriumvezető, Tarhos
