Békés Megyei Népújság, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-24 / 120. szám

1961. MÁJUS 24., SZERDA AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xvi. évfolyam, 120. SZÁM A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának jelentése a megye I. negyedévi gazdasági, szociális, kulturális és egészségügyi helyzetéről rint értékű építési-szerelési mun­Gyomai képek r trj lakónegyed épül Gyomén, a Bév-laposon. 1956-tól 60-ig 468 kislaka», építési engedélyt adtak ki a gyomai járásban. Képünkön a gyomai új lakó­házak egy csoportját mutatjuk be. Nőtt a zöldségtermesztést kedv, tovább javítják a megye gyümölcsellátását — Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága — Ipar 1961. I. negyedévben az állami ipar termelése — termelési érték alapján számítva, 16,7 százalékkal növekedett a múlt év azonos idő­szakához képest. A minisztériumi ipari vállalatok termelése 19,4 százalékkal, a tanácsi iparé 2,6 százalékkal növekedett. A tanácsi iparon belül a könnyűipari ter­melés 15,5 százalékkal több, az élelmiszeripar termelése 5,5 szá­zalékkal kevesebb volt. A szövet­kezeti ipar termelése egy év alatt 15,2 százalékkal nőtt. A műit év azonos időszakához képest jelentősen növekedett a bútor, a közszállítási fehérnemű, a női, kabát és a cukor termelése, csökkent a férfimunkaruha, a gyermekcipő, a takarmányliszt, a hús és zsír, valamint a vágottba- romfi- és tojástermelés. Az export­ra termelő vállalatok általában kevesebbet exportáltak, mint 1960 első negyedévében, csak gyulai kolbászból növekedett az export mennyisége. Az állami iparban 1961. T. ne­gyedévben 2.6 százalékkal, a szö­vetkezeti iparban 3,5 százalékkal több munkást foglalkoztattak, mint az előző év azonos időszaká­ban. A tanácsi iparban a munká­sok száma 4,3 százalékkal na­gyobb mértékben nőtt, mint a ter­melés, mivel az élelmiszeriparban a termelés 5,5 százalékos csökke­nése ellenére 6 százalékkal növel­ték a munkások létszámát. Az egy munkásra jutó termelés — ugyancsak értéki adatok alap­ján számítva — az állami iparban 13,5 százalékkal, a szövetkezeti iparban 11,2 százalékkal növeke­dett 1960. I. negyedévéhez képest. Az állami iparon belül a tanácsi iparban 4,2 százalékkal csökkent a termelékenység, mert az élelmi­szeriparban 12 százalékkal vissza­esett a színvonal. Az első negyedévben átlagosan 5900 munkás végezte munkáját munkanormán alapuló teljesít­ménybérben, ebből körülbelül 1300 fő (a darabbéres dolgozók 22 százaléka) március 31-én már új normák alapján dolgozott. A havi átlagkereset a múlt év első ne­gyedévéhez képest 1,9 százalékkal emelkedett. A minisztériumi ipar­ban az átlagkereset növekedésé­hez hozzájárult a túlórák számá­nak több mint 10 százalékos nö­vekedése is. A túlórafelhasználás az egyes hónapokban nem ará­nyosan jelentkezett. A minisztéri­umi iparban a negyedév során felhasznált 16 000 túlóra közel 55 százaléka márciusban merült fel. A tanácsi iparban és a szövet­kezeti iparban kevesebb túlórát vettek igénybe, mint az előző év azonos időszakában. A tanácsi iparban felmerült túlóráknak 67 százalékát a sütőiparban teljesí­tették. Építőipor Az állami építőipar az első ne­gyedévben mintegy 29 millió fo­kát végzett, csaknem 4 millió fo­rinttal többet, mint 1960. I. ne­gyedévében. A tervezettnél 11,3 százalékkal kisebb volt a terme­lés. A Békés megyei Tanács Ta­tarozó és Építőipari Vállalata 73,3 százalékra, a Békés megyei Álla­mi Építőipari Vállalat 89,4 száza­lékra teljesítette termelési felada­tát. A tervezett építőipari munkás­létszámot az állami építőiparban azonban csaknem egészében fog­lalkoztatták. Javult az építkezések koncent­ráltsága. Míg 1960. 1. negyedév­ben a megkezdett építmények át­lagos generálköltségvetési össze­ge 1,2 millió forint, addig 1961. I. negyedévben 1,6 millió forint. Mezőgazdaság A megye állatállománya a ló és a baromfi kivételével nagyobb, mint a múlt évben volt. A sertés- állomány, növekedése ellenére, még 30 000 darabbal alatta ma­rad a két évvel előbbinek. Az összes számosállatnak a múlt évben 43,9, most 47,6 száza­lékát a szarvasmarha teszi ki. A szarvasmarha-állomány átlagos emelkedésén belül a tehenek szá­ma kisebb mértékben növekedett, így csökkent a tehenek aránya. A kocaarány a múlt évihez ké­pest kedvezően alakult. A mező- gazdasági termelőszövetkezetek intenzívebb állattartása mellett elősegítették ezt a növekedést a különböző kocakihelyezési akciók. A megye összes kocaállományá­nak 35,9 százaléka van a mező- gazdasági termelőszövetkezetek közös tulajdonában, a múlt évi 18,5 százalékkal szemben. A megye egészét tekintve mint­egy 15 ezer kocával, 16 ezer ma­laccal, 15 ezer süldővel van több, mint a múlt évben; ezzel szemben mintegy 14 ezerrel csökkent a hí­zóállomány. A baromfiállomány mintegy 17 ezer darabbal alacso­nyabb a múlt évinél; tyúkféléből 12 ezer, libából 4 ezer, kacsából 9 ezer darabbal van kevesebb, egyedül a pulykaállomány na­gyobb (több mint 8 ezerrel), mint egy évvel előbb volt. A termelőszövetkezetek további térhódítása következtében a szá­mosállatra átszámított összállo- mánynak már 73,5 százaléka van a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek és azok tagjainak tulaj­donában. A közös állatállomány jelentősen emelkedett egy év alatt; számosállatra átszámítva 27 szá­zalékkal több, mint egy évvel előbb volt (a közös szántóterület 16 százalékkal növekedett). így a közös állatsűrűség a ta­valyinál lényegesen kedvezőbb. A lóállomány kivételével minden ál­latfajból több jut 100 katasztrális hold közös szántóterületre, mint egy évvel korábban. Az újabban alakult termelőszö­vetkezetekben a negyedév végén az állatsűrűség még alacsonyabb, mint a régebbiekben. A közös baromfiállomány, bár a területhez viszonyítva a múlt évinek megközelítően kétszeresé­re emlekedett, még mindig ala­csony. A háztáji állattartás általában visszaesett a múlt évihez képest. A gazdaságok 22 százaléka csak baromfit, illetve méhet tart, ke­vés a gazdaságokban a tehén és az anyakoca. 1961. I. negyedévben a termelő­szövetkezetekbe több mint 12 ezer család 13 ezer taggal, 62 ezer katasztrális hold összes területtel I lépett be. Március végén a taná- , esi szektor szántóterületének így már 89,1 százalékán termelőszö­vetkezetek folytatnak közös gaz­dálkodást — szemben az egy év­vel előbbi 80.5 százalékkal. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek száma 235, összes kö­zös területe 551 ezer katasztrális hold, közös szántójuk 490 ezer ka­tasztrális hold. A 100 családra jutó tagok száma 107, hattal ke­vesebb. mint két évvel előbb. Egy tagra 5,6 katasztrális hold kö­zös szántó jut a negyedév végén. Növénytermelésben azonban a tagoknak csak mintegy 46 száza­léka dolgozik. így közülük egyre átlag 12 katasztrális hold jut. A negyedév folyamán mintegy 17 millió forint készpénzelőleget osztottak ki a termelőszövetkeze­tek, több mint a kétszeresét az 1960. I. negyedévinek. A baromfiállomány fejlesztése érdekében 560 ezer darab napos­baromfit keltettek, illetve vásá­roltak a termelőszövetkezetek. Sok baromfi hullott azonban el a negyedévben is, ami gondozási és elhelyezési hiányosságokra mutat. A gépállomások 135 ezer nor­málholddal több gépi munkát vé­geztek, mint az előző év azonos időszakában. A gépállomási telje/ sítmények növekedését mindenek­előtt szükségessé tette az ősszel elmaradt szántások mielőbbi pót­lása és a tanácsi szektorban egy év alatt kiesett 20 000 darab ló munkájának elvégzése, ugyanak­kor elősegítette a kora tavaszi ked­(Folytatás a 2. oldalon) Kedden végre kedvezett az idő­járás a vásárlátogatóknak, s ka­punyitáskor már sok ezren vár­ták. hogy megtekintsék a hazai és a külföldi ipar remekeit. A látogatókat tíz órakor a francia rádió és televízió által összeállí­tott zeneműsorral köszöntötték, kedd ugyanis a franciák nemzeti napja a vásáron. Kedden megtekintette az ipari vásár több kiállítását a hazánk­ban tartózkodó román könnyű­ipari miniszter, Alexandru Sen­Kedden, május 23-án délelőtt Békéscsabán ülést tartott a me­gyei tanács végrehajtó bizottsága. Megvitatták többek között a me­gye zöldség- és gyümölcs-ellátását. Megállapították, hogy a termelő- szövetkezetek többségében — az elmúlt évihez képest — lényege­sen nőtt a zöldségtermesztési kedv. A zöldségtermesztés iránti érdeklődés és a termesztésben el­ért eddigi eredmények lehetővé teszik, hogy a megye a föld jó covici is Nagy József né könnyű­ipari miniszterrel együtt. A Műszaki Könyvkiadó, amely szintén rendezett kiállítást a vá­sáron, kedden délelőtt sajtótájé­koztatón ismertette munkáját. Dr. Csanádi György, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyette­se méltatta a műszaki könyvkia­dás jelentőségét, hangsúlyozta, egy esztendő alatt a kiadó egy­millió példányban 180 műszaki könyvet és négymillió példányban ötven folyóiratot jelentet meg. beművelésével konyhakerti növé­nyekből ellássa önmagát, sőt a népgazdaság szükségleteire, vala­mint exportra szállíthat. A zöldségellátás kedvező alaku­lása mellett mindez nem mondha­tó ei a megye gyümölcsellátásá­ról. A felszólalók kifejtették véle­ményüket atekintetben, hogy a községi tanácsok, termelőszövet­kezetek nem használják ki a gyü­mölcstermesztés adott lehetősége­it. Klaukó Mátyás elvtárs, a párt megyei bizottságának titkára szó­vá tette: mérlegelés tárgyává kel­lene tenni, hogy a megye útjai mellett — ide értve a közutakat és földutakat, utcákat — a kü­lönböző díszcserjék és díszfák he­lyett miért nem gyümölcsfákat telepítenek. Klaukó elvtárs javas­latát a végrehajtó bizottság tudo­másul vette és a közeljövőben szakemberek bevonásával az adott területek gazdaságosabb hasz­nosítására javaslatot készítenek. Ezután a v. b. utasította keres­kedelmi osztályának vezetőjét, folytasson tárgyalást, hogy a Mezőhegyesi és Gyulai Állami Gazdaságban termett gyümölcsöt — az export-szállítási kötelezett­ségek teljesítése után — a megye szükségleteinek kielégítésére for­dítsák. A végrehajtó bizottság a továb- 1 biakban folyó ügyeket tárgyalt. Francia nap az ipari vásáron — Sajtótájékoztató a műszaki könyvkiadásról — A román könnyűipari miniszter látogatásai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents