Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-19 / 91. szám

1961. április 19.. szerda M t P ÚJ S AG a Országos baromfitenyésztési tapasztalatcsere Aiagon A Földművelésügyi Minisztéri­um az Alagi Állami Gazdaság sződligeti üzemegységében szer­dán, április 19-én országos tapasz­talatcserét tart. Megyénkből Pataj Mihály, a megyei tanács főállatte­nyésztője és Varga Mihály, az orosházi Üj Élet Tsz elnöke — neves baromfitenyésztő — utazott Alagra. hogy részt vegyen az or­szágos megbeszélésen. Az érdek­lődők megtekintik a baromfineve­lés és tartás különféle módjait, és az országos hírű sződligeti leghorn tojóállományt. Új módszer a legelők füvesítésére Néhány évvel ezelőtt Dévavá- nyán és Kunágotán a községi le­geltetési bizottság úgy döntött, hogy a legelőterületből kijelölnek magtermesztésre egy olyan részt, amelyen viszonylag nem kevert a fűállomány. Az innen nyert fű­magot a legelők füvesítésére for­dítják. Az akkori kísérlet ered­ményesnek bizonyult, mert a dé- vaványai, illetve a kunágotai le­gelőn jól díszlő füveket szaporí­tották el, s ezáltal 20—25 száza­lékkal, sőt talán még ennél is több fűterméshez jutottak. Kezdemé­nyezésüket az idén a megyei ta­nács kiterjeszti megyénk vala­mennyi legeltetési bizottságára. Az idén mintegy 400 holdon jelöl­nek ki fűmagtermesztésre alkal­mas területeket a községi legelte­tési bizottságok és 3—5 holdas parcellákban a helyszínen ter­mesztik meg az újabb legelők te­lepítéséhez szükséges fümagva- kat. Dr. Grűber Ferenc, az ÖRKI kutatója, valamint Fogarasi La­jos, a Kertimag Vállalat Békés megyei vezetője támogatásáról biztosította a kezdeményezést. a Hasznos tudnivalók ciroktermesztésről A magyar seprűcirok amellett, hogy belföldön számottevő ipari nyersanyag, igen keresett cikk a világipiacon is. A fogyasztás, illet­ve az exportigények évről évre nőnek, s a korábbi évek vetéste­rületéről már nem fedezhető a ma fennálló szükséglet. A seprűcirok- kivitel a népgazdaság számára je­lentős devizabevételt eredményez, s ezért fontos érdekek fűződnek ahhoz, hogy a vetésterületet évről évre növeljük. A cirok iparilag fontos szakálltermése mellett szá­mottevő magtermést is hoz, mely az árpával csaknem egyenértékű takarmány. A ciroktermelés feltételei az elő­ző évekhez képest — a szétszórt, kisparcellás termeléssel szemben — sokkal kedvezőbbek, mert a mezőgazdaság szocialista átszer­vezése a ciroktermelésnél is lehe­tővé teszi a nagyüzemi gazdálko­dás előnyeinek gyümölcsöztetését. A gépesített talajművelés, aratás, maglehúzás, valamint a megfelelő trágyázás biztosítja a gazdaságos termelést és közepes termelésnél is egy katasztrális holdról 6 má­zsa szakáll, 15 mázsa magtermés, valamint 700 kéve szár takarítha­tó be. Ezek pénzértéke körülbelül 7 ezer forint. A jó talajelőkészítés, növény- ápolás, az időbeni betakarítás és a nyersáru gondos kezelése mel­lett 8 mázsa szakáll és 18—20 má­zsa magtermés is elérhető, amit számos, jól dolgozó tsz munkája bizonyít Békés megyében. A seprűcirokra kötött termelési szerződés alapján a MÉK elsősor­ban minőségi vetőmagot biztosit. Kamatmentesen előlegezi továbbá a termelőszövetkezeti csoportok­nak a vetőmagot, a növényvédő­szert, a gépszántást, a műtrágya ellenértékét, továbbá holdanként 300 forint művelési előleget is folyósít. A tsz-ek az említett elő­legek, igénybevett hitelek után 12 forint holdanként! kamattérítés­ben részesülnek. A szerződéses le­hetőség a szakálltermésen kívül a magra is biztosítva van. A termeltető a termelés folya­mata alatt szaktanácsadással, szakmai útbaigazítással minden­kor ingyenesen a termelő rendel­kezésére áll. Azok a termelőszövetkezetek, melyek a szerződés alapján lega­lább 250 mázsa szakáUtermést ad­nak át, az átvételi áron felül (mely 4—600 forint/mázsa, a mi­nőségtől függően) további 25 fo­rint/mázsa nagyüzemi felárban részesülnek. A termelők nagyüze­mi felárat a szerződött cirokmag után is kapnak, ha átadások a 150 mázsát eléri. Itt a felár mér­téke mázsánként 5 forint. Az elmondottakból kitűnik, hogy érdemes ciroktermeléssel foglalkozni. A termelőszövetkeze­tek a szerződéskötés érdekében mielőbb forduljanak a Földmű­vesszövetkezetek Megyei Értékesí­tő Központjához (MÉK), mert a szerződéskötések határideje rövi­desen lejár. Győry Lajosné Egy „rangadóról“ és ami mögötte ran Tavaly május 27-én már ha­________________________ todszor ve tte kezdetét a „mérkőzés” — ez • alkalomból mezőkovácsházi kezdeményezésre —, s a napokban fejeződött be. Amint megtörtént az eredmény értékelése, gyorsan megkerestem a győztes csapat „öltözőjét”, ahol felvilágosítást kaptam á hosszan­tartó küzdelemről. — Nagyon örülünk és büszkék vagyunk a győzelemre — kezdő­dött a beszélgetés Gabnai elvtárs­sal, a tanács v. b. elnökhelyette­sével. — De úgy vélem, egyikünk­nek sincs szégyenkeznivalója, ér­tem ez alatt a „vesztes” csapatot. Ugyanis a végeredmény 43,3 pont- különbséget hozott, s ez szoros küzdelemre vall. Azonban még mielőtt folytat­nánk a beszélgetést, szeretném el­mondani, miről is van szó. A mezőkovácsházi és orosházi járás termelőszövetkezetei egész éves szocialista munkaversenyben vannak egymással. A cél: a szo­cialista nagyüzem gazdasági és szervezeti megerősítése. A taná­csok mezőgazdasági osztályai ki­dolgozták a versenyfeladatokat, s mint igazi „rangadóhoz” illik, semleges döntőbírónak a szarvasi járást kérték fel. A verseny lefo­lyásáról Csernői elvtárs, a mező- gazdasági osztály közgazdásza tá­jékoztat. négy feladat- csoportból és állt. Ezekben előre meghatározott pontszámok szerepeltek, amelyek teljesítése alapján történt az ér­tékelés. Példaként egyet szeretnék megemlíteni — folytatta Csernői elvtárs. — A tavaszi árpánál 10 mázsás járási átlag 50 ponttal ér fel, viszont az orosháziak 12,5 mázsa átlaga 62,5 pontszerzést eredményezett. Igen, ebben a versenyben az a I — A verseny további 41 részfeladatból lényeg, hogy a pontok mögött ter­méseredmények legyenek. Amint itt bent az irodában lapozgatjuk a jegyzőkönyveket, kiderült, hogy a versenyben 2473,5:2430,2 arányú mezőkovácsházi győzelem szüle­tett. Érdemes megnézni az egyes feladatcsoportokat is. Növényter­melésben: Mezőkovácsháza 581,5 pont, Orosháza 544,2 pont. A 100 katasztrális holdra jutó állatte­nyésztési eredményeknél: Oros­háza 1316,2 pont, Mezőkovácshá­za 1301,7 pont. A másik két fel- adatcsoportnál: árutermelési pénz­bevételnél és saját erőből végzett építkezéseknél mezőkovácsházi győzelem született. A versenyben az előírt pont­szám 1950 pont volt, s ezt mind a két járás túlszárnyalta, mint­egy 500—500 ponttal. S ezek mö­gött a plusz pontok mögött me­gint a gabonával és hússal meg­rakott vagonok allnak. Ha az ország minden járását érintené egy ilyen verseny, s ott mindegyik az adottságához mért pontszámo­kat 500—500 pont értékű termék­kel túlszárnyalná, akkor milyen sok-sok vagon búzát, húst, tojást adnának a népgazdaságnak. Természetesen a verseny során, amellett, hogy bebizonyosodott a szocialista nagyüzem teherbíró képessége, jelentkeztek azok a problémák, amelyek még megol­dásra várnak, szinte mindkét já­rásban. A lucerna és a vöröshere _______________ termesztésénél vi­szonylag lemaradás volt. A gazda­sági épületek hiánya is gondot je­lent az állattenyésztésben. A kér­dés megoldásánál a szövetkeze­tek leleményességén sok múlik, mert a helyi adottságok felhaszná. lásával sokat nyerhetnek. (Például a fölöslegessé vált tanyák lebon­tásával anyaghoz juthatnak, vagy azokat csekély költséggel átala­kíthatják.) A saját erőből végzett építkezéseket feladatul tűzte a verseny, és az eredmények alap­ján valamelyest javult a helyzet. Mindenesetre jó lenne megnézni egy jövő évi értékelést — mert bizonyára megismétlődik ez a „rangadó” —, s akkor látni le­hetne, ki mennyit tanult az ez évi versenyből. A két járás közötti ver­senyben a nagyüzem bebizonyí- hiszen járás szocialista tóttá teherbíróképességét, a győztes mezőkovácsházi a verseny kezdetekor 25 ezer ka' tasztrális holdról 100 ezer ka rális holdra növelte a nagyüzem földterületét, még az átalakulás idején rülő nehézsége mellett is el tud ta érni azt, amit célul tűzött ga elé. Ifj. Veszély József Gépszemle a mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz-ben A napokban nagy volt az izga­lom a mezőkovácsházi Üj Alkot­mány Tsz traktorosai között: gép­szemlét tartottak az I. számú üzemegységben. A járásban ez volt az első gépszemle, amelyet a termelőszövetkezetekben rendez­tek meg. A szakemberek és veze­A szocialista munkaverseny legjobbjai tanácskoztak Több mint száz személyt hivott össze a napokban a KPVDSZ me­gyei bizottsága, hogy megbeszél­jék a szocialista munkaverseny legmagasabb formájában a szocia­lista brigádok versenyének eddigi tapasztalatait. A vitaindító előadást Zámori elvtárs, a megyei bizottság köz- gazdasági felelőse tartotta, össze­gezte azokat a tapasztalatokat, amelyeket az elmúlt esztendő fo­lyamán a szocialista brigádok munkájában tapasztalt a szakszer­vezet. Örömmel állapította meg, hogy csak az fmsz-ek vonalán 1961-ben már harminckét brigád jelentette be csatlakozását a szo­cialista brigádmozgalomba, az elmúlt évi tizenkilenccel szemben. E mozgalom egyre inkább széle­sedik a kereskedelemben is, amely azt jelenti, hogy javul a kiszolgá­lás, az áruellátás és a közös va­gyon védelme. A brigádok jelsza­vukban is azt vallják: „Szocialis­ta módon élni, tanulni és dolgoz­ni.” Az eredmények felsorolása mel­lett sorra kerültek a hozzászólá­sokban azok a hiányosságok is, amelyek nem segítik, vagy egy­Tiibb mint másfélmillió forint értékű felajánlás a Felsőnyomási Állami Gazdaságban A Felsőnyomási Állami Gazda­ság dolgozói már évek óta ver­senyben vannak. Minden brigád­tag, minden munkaterület dolgozó­ja szakszervezeti gyűléseken teszi meg a vállalását. Az elmúlt gaz­dasági évben is közel kétmillió fo­rint volt olyan jövedelme a gazda­ságnak, amely a terven felüli fel­ajánlásokból eredt. Az idén is több mint másfélmillió forint ér­tékű felajánlást tettek a dolgozók. A növénytermesztők vállalták, hogy őszi árpából a tervezett 16,3 aratnak egy hold földről. A 21,2 mázsa májusi morzsolt kukorica helyett 22 mázsát termelnek. A gépműhely dolgozói 5 százalékos alkatrész megtakarítást vállaltak, a borjúnevelők pedig minden mes­terségesen nevelt borjú havi 25,4 kilogramm súlygyarapodása he­lyett 27 kilogramm súlygyarapo­dást. Vállalást tettek a tehenészek, a baromfisok, állattenyésztők, nö­vénytermesztők, egyszóval a gaz­daság valamennyi dolgozója részt vállal a több és nagyobb termés­mázsa átlag helyett 17 mázsát eredmények eléréséből. szerűen gátolják a szocialista bri­gádok munkáját. Ilyen többek kö­zött, hogy a vállalatok vezetői és sok esetben a szakszervezeti bi­zottságok nem támogatják a meg­lévő brigádokat. Ebből az követ­kezik, hogy nem ismerik azok problémáit és kellő segítséget nem tudnak adni munkájukhoz. Igen helyesen beszélt Sicz Já­nos elvtárs, aki azt mondta: sok esetben a brigád tagjai túllőnek a célon és olyan vállalásokat tesz­nek, amelyek teljesítése lehetet­len. Problémaként vetődik fel a brigádok életében az is, hogy ke­vés a fiatal, pedig nekik kell e mozgalom zászlóvivőinek lenni. A mozgalom fejlődését nagyban gátolja az is, hogy a brigádok vál­lalásait az illetékesek nem értéke­lik. Az értékelést sok esetben a termelési tanácskozások is csak felületesen végzik el, amely csök­kenti a versenylendületet és igen rossz hatással van a szocialista brigádmozgalomra. Az értekezlet felszólalói kivétel nélkül megállapították, hogy gaz­dasági vezetőink és szakszervezeti bizottságainknak egyaránt első­rendű kötelessége e nemes ver­seny segítése, a szocialista brigá­dok versenyeinek szélesítése, mert ez az a versenyforma, amely az új, a szocialista embertípus neve­lését segíti élő. Héjjá Sande előadó tők megnézték a csapágya porlasztókat, iékberendezéseke., egyszóval mindent, amelyek a gé­pek fontosabb alkatrészeit képe­zik. Az eredmény mindenütt ki­elégítő volt. A bizottság megálla­pította, hogy a tsz-traktorosok sze­retik a gépeiket, ápolják, rend­ben tartják, s nemcsak kenyérke­resőnek, hanem sajátjuknak is tekintik azt. Dicséret illeti a jó munkáért Kastyálik traktorvezetőt, aki a ta­vaszi idényben 435 normálholdat teljesített. Nem sokkal kevesebb a teljesítménye Papp Ferencnek és Sodor elvtársnak sem, akik 365 normálhold teljesítménnyel van­nak mögötte. Bajkán György egy új Belorusz traktorral csak 20 napja dolgozik, s 202 normálhold teljesítményt ért el. Megdicsérte a bizottság Pálfi József tehergépko­csivezetőt is. Pálfi József 1959 óta vezeti a gépkocsit, és eddig több mint 48 ezer kilométert tett meg. A kötelező szervizen kívül javítá­son nem volt a kocsi. A szemle végén a szakemberek a rendszeres karbantartásra hívták fel a traktorosok figyelmét. A traktorosok pedig azt kérték, hogy a termelőszövetkezet erejéhez mérten még több munkagépet vá­sároljon, mert csak így tudnak több és jobb munkát végezni. Nyúlvásár Gyulán A gyulai földművesszövetkezet fel­vásárló telepén újfajta ácu tömege, át­vételét kezdték el.. Ebben a városban különböző fajtájú házinyulakat te­nyészt több mint harminc család, akik a földművesszövetkezettel korábban nyúleladási szerződést kötöttek. A nyúl felvásárlása egész éven át folya­matos. Hétfőn délelőtt például több mint hatvan csincsilla nyulat vásárol­tak fel, természetesen élő állapotban s ezeket Budapestre szállították. A nyúlt^nyésztő társulat idei szállításai közül ez volt a legjelentősebb.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents