Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-18 / 90. szám
1961. április 18., kedd MÉPÜJSÁO 3 Vetik a kukoricát a gyomai járás tsz-eiben A gyomai járás termelőszövetkezeteiben teljes lendülettel vetik a kukoricát. Az endrődi Űj Barázda Tsz 80, a Búzakalász Tsz 100, a hunyadi Aranykalász 90, a gyomai tsz-ek pedig már közel 500 hold kukoricát vetettek el. 3211 mázsa hibrid vetőmagot cseréltek ki a termelőszövetkezetek, s így a közös kukoricavetés mindenütt nemesített hibrid vetőmagból történik. Több tsz-ben, mint a gyomai Űj Élet Tsz-ben a háztáji kukorica vetése is hibrid vetőmagból történik. Járásonként parasztifjúsági tanácsokat szerveznek A KISZ Parasztifjú"ági Tanácsa szombaton megbeszélést tartott Békéscsabán az Ifjúsági Házban. Megbeszélték többek között a termelőszövetkezeti fiatalság helyzetét, a Kommunista Ifjúsági Szövetség falusi munkáját, az Ifjúság a szocializmusért mozgalomban eddig elért eredményeket és meghatározták a következő időszak feladatait. Több felszólaló kérte, hogy az orosházi járási parasztifjúsági tanács példája nyomán a megye többi járásában és városában is hozzanak létre hasonló szervezetet. A talajt készítik elő, szórják a műtrágyát a Muronyi Állami Gazdaságban A Muronyi Állami Gazdaságban a föagronómust kerestük. — Kinn van a földeken — adta a felvilágosítást egy idősebb férfi —, de itt van Kovács Albert üzemgazdász. R szeghalmi járás 13 termelőszövetkezetében alakították meg a nöbizoitságot A szeghalmi járás 24 termelő- szövetkezetéből már 13-ban alakították meg a nőbizottságot. Április 11-én a körösladányi termelőszövetkezetekben jöttek össze az asszonyok, hogy megválasszák az 5—7 tagú nőfelelősöket. A megválasztott nőfelelősök tanácskozási joggal minden alkalommal részt vesznek a tsz igazgatósági üléseiken, ahol az asszonyok érdekeit képviselik. így megnőtt a járásban az asszonyok részvétele is a tsz vezetőségben, irányításban. Az agronómián valóban otttaláltuk a fiatal agronómust. — Mi újság a gazdaságban, hogyan haladnak a tavaszi munkákkal? — A kukoricán kívül minden tavaszi mag a földben van. — A kukoricavetést még nem kezdték el? — Nem. Csak április utóján fogunk a vetéshez. Jelenleg a talajelőkészítésen dolgoznak a kultivátorok meg a tárcsák. — A gazdaságban csak hibrid kukoricát vetnek? — Igen! Már régóta csak ezt vetünk. Ebben az évben 100 holdon hibrid előállítású kukoricát vetünk, ezenkívül a 230 holdon silókukoricát, de több mint valószínű, ez kevés lesz. — Ezenkívül min dolgoznak még a gazdaságban? — Jelenleg szórják a műtrágyát. Eddig 1200—1200 holdon fejeztük be ezt a munkát. —lyik Hogy ilyen tőszámot kialakíthassunk, már a vetésnél ügyelni kell, hogy any- nyi magot kivessünk, hogy a megfelelő tőszámot feltétlen meghagyhassunk. Négyzetes vetés esetén a fészkenkénti 2 szálas művelést jó táperőben lévő talajokon minden veszély nélkül javasoljuk. A művelésnél nagyon vigyázni kell, hogy a művelési veszteséget a minimálisra csökkentsük. A ritkítást úgy végezzük, hogy a 70 cm-es sortávolságot alapul véve a tőtávolság 30- tól 45 cm-ig legyen. Ebben az esetben 18—-23 000 növényt kapunk kát. holdanként. Ezt a sűrűséget a hibrid kukoricák bírják és jó termést csak így adnak. Ez is egyik előnye a hibrid fajtáknak a korábban szokásos fajták termesztésével szemben. Nagyon kell vigyázni a ritkításra, mert a szokás hatalma alatt élő ember kapálás közben továbbra is önkéntelenül a kis lépésre hagyja egyik tövet a másiktól, mint ezt korábban a fajtakukoricák termesztésénél történt. Az így kiritkított kukoricáról nagy termést ne várjunk. Kísérleteink azt bizonyítják, hogy a művelési veszteség néha meghaladja a 20 százalékot is. Helyes volna, ha a tsz-ek a területeiken állítanának be egy-egy kisebb kísérletet a tőszámkérdés tisztázására. Egy-egy táblát osszanak ketté, az egyik felét a szokásos módon műveljék, a másik felét pedig az álalunk javasolt magas tőszámmal, ősszel a 3- takarításkor mérjék le a termést kü- lön-külön s akkor a mérleg meg fogja győzni az említettek helyességéről. Persze törekedjünk arra, hogy a magasabb tőállományú kukoricának is, de minden kukoricának minél több tápláló anyagot biztosítsunk. Nem ringathatjuk magunkat megelégedésben akkor, amikor megyénkben jó kukorica- termő adottságainkat csak úgy használjuk ki, hogy termésátlagaink megyei szinten 14—15 mázsa májusi morzsolt kukoricát adjon. Ha megnézzük a Szovjetunió, vagy a Kínai Népköz- társaság élenjáró termelőinek eredményét, akkor láthatjuk, hogy a termésnagyságban mi még a rekordtábláinkon is a plafonhoz messze járunk. Pl. Ukrajnában, a Sztálin nevű kolhozban Dolinyuk elvtársnő munkacsapatával 1953-ben 129 mázsás szemtermést ért el kát. holdanként. Ismeretes, a Kínai Szputnyik parcellák eredményei is, ezek kimagasló rekordot értek el, 260 mázsa szemtermést egy kát. holdról. S éppen az eredmények bizonyítják, hogy még ezek sem jelentik termésben a plafont. Meg kellene próbálnunk mindannyiunknak egy-két holdas darabon, ahol mindent megadnánk a kukoricának (műtrágyát, szervestrágyát, komposzt trágyát, sűrű növényállományt) biztosítva, esetleg 20—25 000-es tőszámot kát. holdanként, biztos, hogy jó eredményeket érhetünk el. Helyes volna, hogy ebben az évben kísérletezzünk kisebb területen s az őszi betakarítás után, a- mérlegeredmények alapján maguk jönnek rá az eredményekre. Ezzel nagyobb mértékben elősegíthetjük esetleg magunk által is kidolgozott termésnövelő módszerek hatásosságát. Nem szabad elfelejteni azt, hogy a kukorica az ember gondosságát a legjobban megfizető növény, de az ember hanyagságát a legjobban megtorolja. Mi megyei szinten nem óhajtunk lehetetlent elérni, csupán a jelenlegi állapotból kimozdulni, hogy mindany- nyian rájöjjünk, hogy érdemes a kukoricával foglalkozni. Miután az újat bátran alkalmazzuk és ennek eredményeit élvezni fogjuk. Egyes gazdaságaink, termelőszövetkezeteink bekapcsolódtak a 30 mázsás mozgalomba. Sikereket értek el. Nagyon szép eredményt tudunk felmutatni az állami gazdaságoknál is megyénk területén. De nem egy termelőszövetkezet van olyan, mint a kamuti Béke Termelőszövetkezet, amelynek 50 má- j Hasznos tapasztalatokat szereztek a baromfi-ankét résztvevői Füzesgyarmaton A nötanács és a Szabad Föld szerkesztőségének közös rendezésében április 14-én, Füzesgyarmaton baromfinevelési ankét volt. Az ankéton részt vett Fehér La- josné. a Magyar Nők Országos Tanácsa szervezési osztályának vezetője, Szegő Lajos, & Szabad Föld főagronómusa, valamint több munkatársa. A községi pártbizottság nagytermében megrendezett ankéton a járás termelőszövetkezeteinek legjobb baromfigondozói, tsz-elnö- kök, agronómusok és állattenyésztők vettek részt. Lakatos István, a községi tanács v. b.-elnökének megnyitója után Fehér Lajosné beszélt az Országos Nőtacács által elindított baromfitenyésztési mozgalom jelentőségéről, majd Szegő Lajos tartott előadást a baromfitenyésztésről. A jelenlévők közül igen sokan ismertették munkájuk tapasztalatait Özv. Kincses Ferencné, a szeghalmi Rákóczi Termelőszövetkezet 60 Repülőről vetik az előcsíráztatott rizsmagot a Szarvasi Állami Gazdaságban A Holt-Körös partján gazdálkodó Szarvasi Állami Gazdaságban 860 holdon termesztenek rizsi. A saját nemesítésű, magas sikértartalmú, bőtermő Káka/126-os rizsfajtából — ami az utóbbi években huszonöt-harmincöt mázsás átlagtermést adott — 165 vagon vetőmagot adnak a népgazdaságnak, főleg exportra. A gazdaság vezetői elhatározták, hogy 400 holdon alkalmazzák a Szarvasi öntözési és Rizstermesztési Kutatóintézet Kísérleti Gazdaságában jól bevált vetési módot: az előcsíráztatott magot repülőről szórják az elárasztott rizsföldre. A tapasztalatok szerint így nemcsak a kelés gyorsabb és egyenletesebb, de a növény fejlődése is jobb. A Szarvasi Állami Gazdaság határában gondosan előkészített magágyba a traktorok már megkezdték a szárazföldi vetést, s pár nap múlva munkába áll a rizsvető repülőgép is. Az első mérlegzáró közgyűlés eredménye: 120 ezer 500 forint nyereség Rövid múltra tekint vissza a Békéscsabai Építő és Épületkarbantartó Ktsz. Ez a közösség tavaly, február 22-én alakult meg. Ekkor tizennyolcán határozták el, hogy összefognak, közösen dolgoznak. A munkát április ötödikén kezdték meg és bizony rendkívül sok nehézséget kellett leküzdeni ahhoz, hogy a kezdeti bajokon túljussanak. De sikerült, amit az is bizonyít, hogy ma már mintegy 80 tagja van a szövet- .ezetnek. zsa csöveskukoricája termett kát. holdanként. A kukorica nagyon megfizeti az öntözést is. Az öntözött kukoricák országunkban is kimagasló eredményeket mutatnak még rosszabb minőségű talajon is. Ahol lehetőség van, ott bátran alkalmazzuk az öntözést, fáradságunkat jó termés fogja követni. Ki kell használni minden lehetőséget arra, hogy a termésátlagainkat növeljük. Az öntözhető kukoricaterületeken öntözés mellett a tőszámot bátran fokozhatjuk. Sem az öntözés, sem az esetleg felhasznált műtrágyát, istállótrágyát, vagy komposzt-trágyát a kukorica kiritkított állapotban nem fizeti meg. Ezért hangsúlyozzuk a főszám növelését, mert ez a jó talajmunka mellett legfőbb biztosítéka a magas termésnek. Ha megnézzük a megye termésátlagait, az egyes termelőszövetkezetek termésátlagait, azt látjuk, hogy igen nagy ingadozás van még egy-egy gazdaságon belül is még az esetben is, ha a termelési feltételek teljesen egyformák. Előfordulnak egyes gazdaságokban, hogy a 10 mázsa májusi morzsolt- röl 40 mázsa májusi morzsoltig van ingadozás. Véleményünk szerint ennek az ingadozásnak a fő oka az emberi gondatlanság. Azok a táblák keveset termetiek, melyek kevesebb gondossággal lettek előkészítve és kezelve. Ha egyforma gondossággal, nagy figyelemmel termesztjük, azonos feltételek mellett nem szabad ilyen ingadozásnak lenni, s a termésátlagaink általában emelkedni fognak. Ne felejtsék el, a kukorica termesztésével foglalkozó dolgozók azt, hogy egy kis figyelem, egy kis hozzáértés nagy terméseredmény növeléséhez vezet. VARGA ISTVÁN, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság agronómusa, növénytermesztési szakbizottsági tag. A fiatal szövetkezet tagjai április 15-én, szombaton délután tartották meg a KIOSZ székházban első mérlegzáró közgyűlésüket Az első olyan alkalom volt ez a közösség életében, amikor számot vethetnek egy sikerekben gazdag év után. Mert eredményekben nem volt hiány, erről szólt beszámolójában Pribojszki Mátyás, a ktsz elnöke. A sok nehézséget sikerült legyűrni, a közösség a múlt évet adósság nélkül zárta, sőt figyelemre méltó nyereséget is elért. — Bizony nehéz volt — mondotta a szövetkezet elnöke beszámolójában —, de volt bennünk akarat, bíztunk a szövetkezés erejében. Ezek a szavak azt is bizonyítják, hogy sikerült összekovácsolni a közösséget. Persze azért akadt még tennivaló, hiszen a beszámoló is utalt rá, hogy a jövőben még nagyobb gondot kell fordítani a minőség javítására. Agócs Piroska, a ktsz főkönyvelője beszámolójában elmondotta, hogy a múlt évben a ktsz tagjai 4 millió forint értékű termelést értek el. Ennek eredményeként a tagok között felosztható nyereség 120 500 forint lett, amivel bizony még sokkal régebbi szövetkezetek sem igen dicsekedhetnek. A városi pártbizottság nevében Várai Mihály, a KISZÖV részéről Karasz elvtárs, a városi tanács képviseletében Zelenyánszki elvtárs köszöntötte a fiatal szövetkezet tagjait. Csaknem 4200 holdon folytatnak öntözéses gazdálkodást A gyomai járás területén ebben az évben 4195 holdon folytatnak öntözéses gazdálkodást a termelő- szövetkezetek. Megöntöznek 67 0 hold rizst, 750 hold szántóföldet barázdás módszerrel, 700 holdat permetező módszerrel, 1920 holdat egy nyári öntözéssel és több mint 100 holdat csatornás konyhakerti öntözéssel. A gyomai Új Élet Tsz- ben, ahol a legjobb a vízgazdálkodási lehetőség, 700 holdat öntöz-1 | nek, ebből 300 hold lesz a rizs. i éves baromfigondozója többek között elmondotta, hogy az elmúlt évben 660 munkaegységet teljesített és 1958 óta a tsz baromfitenyésztője. Elmondott^, hogyan oldották meg a baromfi elhelyezését és milyen módszerekkel érték el eredményeiket. Ebben az évben már jelentős mennyiségű baromfit adtak át és az elmúlt évben voltak olyan jércéi, amelyek már négyhónapos korukban tojtak. Ezután a baromfitenyésztés jövedelmezőségéről beszélt, vázolta, hogy milyen jelentős hasznot hozott ez a termelőszövetkezetnek. Kiss Ferencné, a körösladányi Dózsa Tsz tagja arról szólt, hogy a napokban 4500 darab csirkét adtak át a termelőszövetkezeteknek tovább tenyésztésre, valamint a baromfifeldolgozó vállalatnak. Férjével együtt az elmúlt évben 1400 munkaegységet teljesítettek Beszélt arról is, hogy amióta a baromfinevelési mozgalom megkezdődött, a termelőszövetkezet a tagoknak is ad ki nevelésre állatokat. Csüllög Istvánná, a vésztői Aranykalász Termelőszövetkezet t^gja ismertette: a férőhelyek biztosítását úgy oldották meg, hogy a régi tanyákban kernen cefűtéses melegítéssel nevelik a baromfiakat. Megkezdték a liba keltetését is és már eddig 1300 darab liba- tojást adtak át a keltetőállomásnak. Daru István, a körösladányi Zalka Máté Termelőszövetkezet tagja a pulykatenyésztés előnyeiről és módszereiről beszélt. Elmondta, hoay az elmúlt évben 8 kilogrammos pulykákat adtak át decemberben és az elhullás mindössze 3 százalékos volt. Foglalkoznak csibeneveléssel is, s a téli hónapokban 1200 darab 80 dekás csirkét adtak át a felvásárlóknak. Benedek József, a füzesgyarmaifci Vörös Csillag Termelőszövetkezet állattenyésztője hozzászólásában részletesen beszélt a baromfiak takarmányozásáról, almozásáról és egyéb tenyésztési módszerekről. Igen hasznos tanácsokat adott a pecsenye-kacsa tenyésztésére. Többen beszéltek azokról a nehézségekről is, amelyek gátolják a baromfitenyésztés megszervezését. Tóth Károlyné, a szeghalmi Béke Termelőszövetkezet tagja elmondotta, hogy a termelőszövetkezetben nagy költséggel felépítettek egy modern baromfinevelőtelepet, de azt más célokra használják és a szövetkezet vezetősége idegenkedik a baromfitenyésztéstől. Ökrös Lászlóné, a szeghalmi Kossuth Termelőszövetkezettől aiu. ról beszélt, hogy az asszonyok gondja, hogy nem tudják hová elhelyezni gyermekeiket és így nem tudnak dolgozni a termelőszövetkezetben. A vitában felszólalt Bálint Istvánná, a járási nőtanács titkára, valamint Barkóczi Pál, a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelő- szövetkezet elnöke. Barkóczi elvtárs a gyűlésen baromfitenyésztési versenyre hívta ki az Aranykalász Termelőszövetkezet tagjait, akik a kihívást el is fogadták. A vita után Boros Gábomé, a megyei nőtanács titkára szólalt fel, aki ugyancsak hasznos tapasztalatokat mondott el a jelenlévőknek a baromfitenyésztésről. Az ankét résztvevőit ezután a Vörös Csillag Termelőszövetkezet asszonyai ebéddel látták vendégül, majd a résztvevők megtekintették a Vörös Csillag és az Aranykalász Termelőszövetkezet tjpromfíállo- mányát. Kasnyik Judit
