Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-14 / 87. szám

6 NÉPÚJSÁG 1961. április 14., péntek HÍREK Talán kivétel nélkül mindenkit meglepett a hír, hogy fellőtték az első szovjet űrutast. En­gem nem lepett meg. Ennek pedig oka van. Méghozzá nem is akár­milyen. Kedden értekezleten vettem részt Budapesten. Amikor a Keleti pálya­udvarra igyekeztem, al­kalmam volt arra, hogy elkapjam néhány jólér­tesült „bennszülött” sza­vát. — Hallotta — ütötte meg a fülemet az egyik helyen — a szovjetek embert lőttek a világűr­be? A megkérdezett kicsit Pesti szimat hüledezve nézett, s csak ennyit tudott mondani: — Tényleg? És amíg a pályaudva­rig eljutottam, többször hallottam a szenzációt. Az utcán természete­sen odasiettem az első újságárushoz és egy Es­ti Hírlap-ot vettem. Bön­gésztem a lapot, de ta­lán mondani is felesle­ges: a szenzációról egy szót sem találtam. Na, gondoltam magam­ban, jól átejtettek a pes­tiek. A hír azonban csak nem hagyott nyugodni. Gondoltam, biztosan már lapzárta után érkezett, ezért nem közölte az es­ti újság. Hazaérve este, 11 órakor meghallgattam a Petőfi Rádió híreit. Az űrutasról egy árva hi- recske sem beszélt. Már végképpen pesti pletykának könyveltem el magamban az egészet. Szerdán reggel azon­ban, amikor arról hal­lottam, hogy valóban fellőtték a szovjet űr- utast — igaz, később, mint a pestiek terjesz­tették —, csoda hát, hogy nem lepődtem meg? Hi­szen én már egy nappal előbb tudtam róla a jó szimata fővárosiak jó­voltából. (POMNA) — TÁRSADALMI munkával parkosítják a tanácsháza előtti te­ret Kardoskúton. Ezenkívül a köz­ség határában és a termelőszövet­kezetek környékén több ezer fa­csemetét ültetnek el társadalmi munkával a község lakói. — IPARI VEZETŐK részére tart értkezletet ma délelőtt Békés­csabán a Megyei Tűzrendészeit Osztályparancsnokság. Az érte­kezleten megbeszélik a nyári tűz­védelmi feladatokat. — Köszönetnyilvánítás. Mind­azon rokonok, elvtársak, KISZ- tagok és ismerősök, akik drága fiúnknak temetésén részvételük­kel fájdalmunkat enyhítették, ezúton mond köszönetét a gyá­szoló Gulyán család. 5381 — VASÁRNAP, április 16-án mutatják be a tótkomlósi művelő­dési ház színjátszói Romhányi- Fényes: Két szerelem című zenés vígjátékát. — A VILÁG LEGNAGYOBB virslijét németek készítették 1601- ben a céh-ünnepre. A virsli több mint 900 méter hosszú volt, a céh­mesterek felvonulásán 103 hentes vitte. A hatalmas virsli körül­belül 400 kilót nyomott és a céh­tagok az ünnepi ebéden fogyasz­tották el. — AZ ELMÜLT két év alatt 650 alkalommal vetítettek egész­ségügyi filmet megyénkben a vö­röskeresztes szervezetek. A film­vetítéseket mindenütt egészség- ügyi előadások előzték meg. A kiszesek már nagyon várnak odahaza « A KIVÁLÓ tanulmányi ered­ményéről és szorgalmas gyakor­lati munkájáról híres Szabadkí- gyósí Mezőgazdasági Szakiskola tanáraival és az évzáróra készülő­dő fiatalokkal a diákélet szépsé­géről, a tanulás hasznosságáról beszélgettünk. — A kiszesek már nagyon vár­nak odahaza — magyarázza íel- nőttes komolysággal Orbán János másodéves hallgató, aki a tótkom- lósi Alkotmány Tsz-be megy visz- sza állattenyésztőnek. — Én főleg a törzskönyvelés kialakításában szeretnék sokat segíteni. Gyerek­korom óta nagyon szeretem az ál­latokat, itt az iskolában az elmé­leten kívül gyakorlatban is sokat tanultam, megismerkedtem az állattenyésztés, állategészségügy különböző tennivalóival. Szüleim kezdet óta a szövetkezetben dol­goznak, egy kicsit a közösség gyermekének is érzem magam, mert iskola előtt sokat sürögtem- forogtam a szövetkezetben. — Kislányosan elpirul s halkabban folytatja: — Mi, akik ezt az isko­lát kijárjuk, egy kicsit tanult embereknek is számítunk a falu­ban. A fiúk és a lányok azért is várnak nagyon, hogy egy kicsit a kulturális munkában is segíthes­sek. A DIÁKOK szinte egymás sza­vába vágva mesélik el, hogy mi­lyen sok szépet és jót tanulnak Kígyóson, aminek hasznát veszi majd a szövetkezet. Rádiójuk, te­levíziójuk, saját tánczenekaruk van, a színjátszók seregszemlére készülnek, a fotoszakkör tagjai szebbnél szebb felvételeket készí­tenek a hétköznapi élet aprósá­gairól. Tizenhét fiú iratkozott be a gépesítési szakkörbe, itt autó, vontató és tehergépkocsi vezetési jogosítványt szereznek, megtanul­ják a gépek kezelését, a kisebb hibák kijavítását. Amint mond­ják, az egyre gazdagodó termelő- szövetkezetekben soha nem tud­ni, mikor veszik hasznát a jogo­sítványnak. Sokat tanulnak a nö­vénytermesztési szakkörben is, megismerik a legújabb módszere­ket, a bonyolult mezőgazdasági gépeket. Ezért is várják őket any- nyira haza, hisz az állattenyészté­Szaktanácsadó csoportok, bemutató gazdaságok a megyében Egyéni vállalások alapján osztották fel a kapálnivalót a pusztaföldvári Aranykalász Tsz-feen Pusztaföldváron a télen alakult Aranykalász Tsz határában a ku­korica kivételével minden tavaszi vetés szépen zöldell. Az újdonsült szövetkezetben 800 hold vár kapá­lásra, amit egyéni vállalás alapján osztottak szét a tagok között. A munkavállalásban elsők voltak azok a gazdák, akik azelőtt 4—5 hold földjükről szorgalmas mun­kával magas átlagterméseket ta­karítottak be. Botyán János ha­todmagával, Dobak Béla negyed-, Belaki János pedig harmadmagá- val jelentkezett munkára. Jelen­leg az őszi vetésekről szedik le a csutkatövet, hogy semmi ne aka­dályozza a gépi aratást. Nagy gonddal készültek fel a kapálásra is: felosztották a területet s a na­pokban a cukorrépa-sarabolást. A néhány hónapos múlttal rendelke-, ző Aranykalász Tsz a tavaszi1 munkák megszervezésében nem ( maradt le a környékbeli idősebb i szövetkezetek mögött. Munkájuk-' ban sokat segít Gergely Sándor i könyvelő, aki a kardoskúti Petőfi' Tsz-ben szerzett tapasztalatait < hasznosítja a pusztaföldvári fiatal közös gazdaságban. , A fejlett mezőgazdasági mun­kamódszerek elterjesztésére né­hány nappal ezelőtt megyénkben az állami, kísérleti és a tangaz­daságok egy részéből bemutató üzemeket hoztak létre. Egy-egy gazdaság körzetébe tíz-tizenöt termelőszövetkezetet soroltak. Ezekben a gazdaságokban szak- tanácsadó csoportokat hoztak lét­re az ott dolgozó szakemberek­ből. A szaktanácsadó és bemutató üzemek a körzetükben lévő ter­melőszövetkezetekkel állandó kapcsolatot tartanak és biztosít­ják részükre a fejlett mezőgazda- sági munkamódszerek megisme­rését, ezek gyakorlati alkalmazá­sát, az alkalmazás gozdaságossá- gát. Az Orosházi Mezőgazdasági Technikum Tangazdasága ilyen módon például az ugyancsak orosházi Béke, Dózsa, Petőfi, Üj Élet, Szabadság, Törekvés, Vörös Csillag, valamint a nagyszénási, a gádorosi, a kardoskúti, puszta- földvári és a pusztaszőlősi terme­lőszövetkezeteket patronálja. A gyulai járásban a felsőnyomási és a gyulai, a szarvasi járásban az ÖRKI és a csabacsüdi, a békési járásban a hidasháti, a gyomai járásban pedig a Körösi Állami Gazdaság vállalta eddig a szak- tanácsadó és bemutató gazdaság szerepét. , sen kívül sokmindenhez hozzá tudnak szólni. — Azért is nagyon jó itt, mert segíti egymást a diák­ság — avatkozik a beszélgetésbe az eddig félrehúzódó Marosán Já­nos, battonyai tsz-fiatal. — Én 23 éves vagyok, jónéhány év eltelt már az általános iskola óta. Ro­mán iskolába jártam, nehéz volt megérteni eleinte az előadásokat. Amit megértettem, azt sem tud­tam összefoglalni és jól visszaad­ni. A tanulótársaim sokat segítet­tek, sohá senki nem nevetett ki. így lehet jól előrehaladni. Mindig szerettem az állatokat, azért irat­koztam be ebbe a szakiskolába. Nem is bántam meg. , HASONLÓAN vélekedett Mit- nyon Mihály, a tótkomlósi Vihar­sarok Tsz tagja, aki az általános iskola felső tagozatát Békéscsa­bán szlovák iskolában járta. Neki is voltak nyelvi nehézségei, de a kollektíva segített s ma már min­den jól megy. Balázsi János KISZ-titkár Sza- bolcs-Szatmár megyéből került erre az iskolára. Ismeretlen volt neki a vidék, de hamarosan meg­szokta, megszerette a kedves ta­nárokat, akik órán kívül is sokat segítenek a fiataloknak. Megsze­rette a diáktársakat, akik minden iránt érdeklődnek, szeretnek ta­nulni, szórakozni s a gyakorlati munkából sem húzzák ki magu­kat. Ö különösen a diáktanács és a KISZ-alapszervezet munkájáról mesél sokat. A tanárok munkáját megkönnyítik azzal, hogy apró- cseprő ügyekkel nem rohannak hozzájuk, hanem maguk között elintézik. — Vagyunk egypáran, akik tovább szeretnénk tanulni — ma­gyarázza a KISZ-titkár. — Én is beiratkoztam egyéves továbbkép­zőre, gondolom nagyobb felké­szültséggel még többet segíthetek majd a termelőszövetkezetnek. Közeledik az évvége, örülünk is, bánkódunk is, hisz jó kis kollektí­va alakult ki Szabadkígyóson. No, de odahaza se várjanak ránk hiá­ba. Arg Róza A megye minden járása és városa teljesítette első negyedévi adóbevételi tervét A megyei tanács v. b. pénz­ügyi osztálya a napokban ösz- szesí^ette a járások, városok és községek ez év első negyedévi adóbevételi tervének teljesíté­sét. Ez év első negyedévében mindegyik járás és mind a há­rom város teljesítette adóbevé­teli tervét. A sarkadi és a szarvasi járás kivételével azon­BÉKÉS MEGYEI NEPÜJSAG Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Cserei Pál Szerkesztőség: Békéscsaba, József a. u. 4., l. em. Telefon: 22—96. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat. Békéscsaba, Szt, István tér 3 Felelős kiadó: Lehóczky Mihály. Telefon: 10—21. Békés megyei Nyomdaipari Vállalat. Békéscsaba. Felelős nyomdavezető: Kendra György Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a oostahivataloknál és a kézbesítőknél* A kiállhatatlan leli zsebről, teli kamrá­ról, meg tsz-muriról ír a lapba, igaz-e? — No, mit akarsz hát? — juhászodott némileg Csicsák. — Nem sokat, Tóni bá­tyám, csak megértetni magával, meg még né­hány százzal, hogy nem a Stabil Anti, meg a Ma- czák Pali, nem a Kiss Pista, meg a Nagy Jan­csi rakja ki ezt, meg azt a Kenderföldi Hírlapba, hanem mindenki saját magát, ha igen jót mű­velt hát úgy, ha igen hit­ványát, akkor úgy. Ta­lán jól csinálta a Kóbor Feri, hogy télvíz idején világnak kergette az asz- szonyt meg a gyereke­ket, hogy helyettük sze­retőjét babusgassa az otthonában? — Az cudar dolog volt nagyon. — No, Kóbor Feri kiál­lította magáról a bizo­nyítványt, hogy betyárul viselkedett és hozta a lap. Ha Kóbor Feri nem ilyesmiben, hanem a munkában jeleskedik, ar­ról állított volna ki ma­gának bizonyítványt, azt is hozta volna a lap, de még milyen örömmel! Ért engem, Tódor bá­tyám? Ha a péküzemben jól vagy rosszul sütik a kenyeret, ha az iskolában így vagy úgy tanítanak, ha a pártszervezet, a ta­nács ilyen vagy amolyan munkát végez, ha a köz­ségbeliek jól vagy rosz- szul élnek, dolgoznak, igyekeznek, a Hírlap köz­li. Én csak ceruza va­gyok. — Ceruza ám az eszed tokja — felelte kedves zsörtölődővé változottan Csicsák Tódor, aztán Sta­bil Antal vállára téve a kezét, a fülébe súgta: — Azért mégis csak kiáll­hatatlan vagy te. A ré­szegségemről, arról igen, ahhoz fogott a ceruzád, de mikor a múlt héten azt „írtuk” a földeken, hogy mindent elvetet­tünk ... Stabil Anti a zsebébe nyúlt és egy múlt heti újságot húzott ki. Nagy komótosan szétbontotta Csicsák orra előtt, s az arról szóló cikkre bök­ve csak annyit mondott csuda elégedettel}: — A jót is észre kelle­ne venni a lapban, Tódor bátyám, nemcsak ami bosszantó. Üj Rezső gal « tetézed gazságo­dat? — Ne, ne olyan heve­sen, Tódor bátyám. Hall­gasson csak meg, mielőtt rámsújtana azzal a gör­csös suhángjával. Tán még emlékszik a zár­számadás utáni ünnepi murira? — Hogy a fenébe ne emlékeznék — mosolyin- totta el magát a vissza- gondolás kellemes csik- landására Csicsák. De , mi köze annak a te döb­beni badar állításodhoz? — változott gyanakodóvá a csicsáki ábrázat. — Ha akarjuk semmi, ha akarjuk, minden. A jó évzárás, meg az annak okából való igaz mulat­ság bekerült az újságba, baj volt? — Ne beszélj bolondo­kat, dehogy volt. Látod, olyanokat írj mindig. — Nem én írtam. — Hát ki az isten, ha egyszer a te utálatos ne­ved volt alákanyarintva. — A tsz-tagok írták, mivel pedig az egész köz­ség tsz, hát az egész köz- i ség. Maga is, Tóni bá­tyám. Mert, ha teszem < azt, rosszul zárunk, ak- i kor nincs az a Stabil An- tál ebben a faluban, aki , — De kiállhatatlan va­i gyök! — kiáltott fel ka- ' cagva Stabil Antal, Ga- ' lambfalva közvélemé- i nyének egyik oszlopos ' tagja, a Kenderföldi Hír- . lap helyi levelezője. \ — Az vagy komám, , hiába is kacagsz — mo- ■ rogta mogorván egyik ' utcabelije, a sánta Csi- i csák Tódor — költött en- 1 gém újságba tenni azér | a micsodáét, azér a kis i ablakbetörésér, meg ke- ' rítéstépésér. Jó, jó, két- | szer már kérleltél, hogy i ne tegyek ilyet, de hát 1 három a magyar igazság , a kiralejzumát annak az i italnak, ha egyszer úgy ' fűti az embert! Baj az, , ha erős a magyar bor, i mi? Másutt agyondicsér- \ nék az ilyen szeszt, itt ' meg van egy... eh, te i becsületbe gázoló, te! ’ — Maga rakta magát i az újságba, Tódor bá­* tyám, nem én — taszaj- ’ tóttá oldalba kedélyesen , Stabil a Csicsákot. | Annak úgy tágra nyi- i tódott a szeme a csodál- 1 hozástól, hogy a szemöl- 1 döke homlokának a leg­> magasabbik ráncában * akadt fenn: J — Mi? Hogy én maga­> mat? Hát még hazugság­ban a többi járásokban akadt1 egy-két község, melyek nem, teljesítették adóbevételi tervü-i két. A békési járásban Murony1 84,7, Bélmeg.yer 78,4, Mezőme-j gyér lakossága pedig csak 70,3i százalékra tett eleget kötelessé-1 gének. A gyomai járásban Gyo-' ma kivételével a legkisebb köz-i ség is eleget tett kötelezettségé-1 nek. A gyulai járásban csak| Kétegyháza maradt le a terv teljesítésétől. A mezőkovács-, házi járásban két község lett sereghajtó: Mezőhegyes, ahol 72,6 és Reformátuskovácsiiáza, ahol mindössze 44,5 százalékos1 tervteljesítéssel „dicsekedhet-j nek". A szeghalmi járásban, ugyancsak két község maradt le:1 Bucsa, ahol 91,1 és Kertészszi-| get, ahol mindössze 49,7 száza-, lékra teljesítette a lakosság adóbevételi tervét. Mindent egybevetve, a me­gye 79 községe közül 66 becsü­lettel eleget tett az adóbevételi lerv teljesítésének.

Next

/
Thumbnails
Contents