Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-30 / 101. szám
L G TJ BÉKÉS MEGYEI * Ara 60 fillér * Világ proletarian egyesüljetek NÉPUJSAG 1961. ÁPRILIS. 30., VASÁRNAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 101. SZÄM A nemzetközi munkásszolidaritás ünnepe írta: Kocsis József, a SZMT vezető titkára A világ munkásai már a múlt j században elhatározták, hogy minden évben megünneplik ezt a napot — május 1-ét. A világ •szocialistáinak párizsi kongresz- szusán született meg ez a hata- íozat 1889-ben. A szervezett | dolgozók mái' 1890-ben az egész . világon megünnepelték május j 1-ét, s azóta az ünnepségek mindig a proletár-szolidaritás jegyében zajlottak le. Ezen a na- j pon a szervezett dolgozók fennen hirdették: Mindenkinek i munkát! Mindenkinek szabad- \ ságot! Minden embernek egyen- i lőséget! S az évtizedek folyamán, szüntelen harcban a kizsákmányoló osztályokkal — egyre szélesebben ömlik szét a munkásmozgalom óceánja, átfogja, körülöleli az egész világot. Az elmúlt évtizedek gazdagok . harcban, az osztályharc tapasz- | talataiban s a nemzetközi mun- j kásmozgalom büszkén tekinthet j vissza a megtett útra. A szervezett dolgozókat büszkeséggel töltheti el az a tudat, hogy a munkásmozgalom kialakulásától kezdve helyes választ adott az egész emberiséget mélyen érintő legfontosabb problémákra. Küzdött e kérdések megoldásáért. Szeme előtt mindig az emberi társadalom többségének igazi érdekei voltak. Nem véletlen tehát az a hatalmas fejlődés, mely a munkásmozgalomban bekövetkezett az egységbontó osztályellenség minden mesterkedése ellenére is. A nemzetközi munkásmozgalom fellépésének hatékonysága mindig azon múlott, hogy miképpen tudta megvalósítani a szervezett dolgozók akcióegységét. Nem véletlen tehát, hogy a kommunista és munkáspártok Moszkvai Nyilatkozata nagy figyelmet fordít a munkásegység megteremtésére. Rámutat arra, hogy a munkásegység megteremtésének megvannak a feltételei. A szakszervezeti mozgalom rendelkezik azokkal a lehetőségekkel, amelyek alapját képezhetik a munkásegység megteremtésének. Hiába mesterkednek azonban a széthúzás zászlóvivői. Egyre gyakrabban tapasztalható. hogy a dolgozók felismerik érdekeik azonosságát a kizsákmányolás megszüntetéséért folytatott harcukban, s ha különböző irányzatú szakszervezetekhez tartoznak is, mégis egységesen lépnek fel, az összes dolgozók érdekeinek védelméért. Természetesen napjainkban is megvannak még azok az erők — és működnek is —, amelyek újabb és újabb eszközökkel próbálják megbontani a nemzetközi munkásosztály egységét. Valójában az imperialista háborús törekvések a világ ösz- szes dolgozóinak érdekei ellen törnek. Hiszen minden dolgozó embernek egyformán érdeke, hogy tartósan biztosítsuk a békét. növekedjék a dolgozók jóléte, és a tudomány, a technika vívmányai a háborús készülődések helyett a békés építőmunkát, a termelést szolgálják. A nemzetközi osztályharcnak igen sok színtere, csatatere van és igen sokfajta porondon mérik össze erejüket a szocializmus és a kapitalizmus hívei. Ha ezt a világméretű küzdelmet összegezzük, a megállapítás csak az lehet, hogy a világ küzdőterén mindjobban megnyilvánul a szocializmus erőinek fölénye a kapitalizmussal szemben. Erőt ad és büszkeséggel tölthet el bennünket az a tudat, hogy mint ahogy azt a Moszkva Nyilatkozat megál&pítja, korunk fő jellegzetessége, hogy a szocialista világrendszer az emberi társadalom fejlődésének legfőbb tényezőjévé válik és a szocializmus teljes győzelme elkerülhetetlen. Az a tény, hogy a kapitalizmusban a gazdasági válság, a szocializmusban viszont a fellendülés új szakasza következett be, lehetővé teszi, hogy korunk legfontosabb problémái új módon oldódjanak meg. Ezek a legfontosabb problémák a következők: a háború és béke kérdése, a gyarmatosítás felszámolása, ’a szocializmus győzelme. A Nyilatkozat új lendületet ad a nemzetközi békeküzdelemnek és megerősíti, hogy adott a reális lehetősége annak, hogy a népek szervezett békeharca a szocialista tábor növekvő erőfölényére, következetes békepolitikájára támaszkodva, keresztülhúzza az imperialista országok uralkodó köreinek agresszív terveit. Az az időszak, amelyet élünk, olyan, melyben a szocialista világtábor, a nemzetközi munkásosztály, a nemzeti felszabadító mozgalmak, a háború ellen síkraszálló valamennyi ország és békeszerető erő együttes erőfeszítései útján el lehet hárítani a világháborút. A Moszkvai Nyilatkozat egy másik igen fontos kérdésben is harcra szólít. Ez a másik igen fontos kérdés az anyagi termelés. Korunkban igazolódnak Lenin előrelátó szavai, amelyek arra utalnak, hogy a szocializmus országai főleg a gazdasági építéssel gyakorolnak befolyást a nemzetközi munkásmozgalom fejlődésére. Igaz, hogy a szocialista világrendszer csak II. évtizedének első felét éli, mégis megállapítható, hogy fejlődésének üteme gyors, sikerei oly félreérthetetlen tendenciát mutatnak, hogy rövid idő alatt túlszárnyalja a kapitalista világ anyagi termelését is. Láthatja tehát az egész világ, hogy közeledik az az idő, amikor a szocializmus az ipari és mezőgazda- sági termelésben egyaránt a háta mögé utasítja a kapitalizmust. Ezt elősegítenünk legfontosabb feladatunk. A jobb, termelékenyebb munka a szocialista világrendszer sikereinek alkotó ereje. Ez járul hozzá, hogy a sikerek példája forradalmasítja a tőkés országok dolgozóinak tudatát. Lelkesíti őket a kapitalizmus elleni harcra és megkönnyíti harci feltételeiket. Többször tapasztaltuk, hogy amikor kapitalista, vagy gyarmati sorban élő országokból érkeznek megyénkbe delegációk, a vendégek összehasonlítást tesznek a saját országukban dolgozók életnívója és a mi dolgozóink életnívója között. Ebből mérik le, hogy miképpen* gazdálkodtunk a munkáshatalom- adta lehetőségekkel, hol tartunk a termelési kultúra fejlesztésében, a munkásvédelmi intézkedések fejlesztésében, és miképpen alakul a magyar dolgozók élete. A saját maguk által tapasztaltak meggyőzőbbek minden szóban ismertetett ténynél. A nálunk járt munkástestvérek saját tapasztalataik révén győződhetnek meg a bekövetkezett változásokról, melyek dolgozó népünk élet- és munkakörülményeiben éppen az elmúlt 16 év áldozatos munkája következtében bekövetkeztek. Ezekből az összehasonlításokból rendszerint az derül ki, hogy bár igen nagy volt a II. világháborút pusztítása országunkban, komoly károkat okozott az ellenforradalom, dolgozóink életviszonya kedvezőt^), mint a legtöbb nyugati kapitalista ország dolgozóinak életviszonya. Megyénk dolgozói II. ötéves tervünk első évében újabb rnun- kasikerekkel ünnepük meg a munka ünnepét. Lelkesítsen bennünket az a tudat, hogy gazdasági eredményeink, a termelés és termelékenység frontján elért újabb munkasikerek dolgozó népünk anyagi és kulturális felemelkedésének útját egyengetik s egyben e sikerekkel erősítjük a ma még kapitalista viszonyok között élő munkástestvéreinket a kizsákmányo- lókkal szemben vívott harcukban. MÁJUS ELSEJE Ä kukoricavetés, a cukorrépasarabolás befejezésével köszöntik május elsejét új tsz-eink Az új termelőszövetkezetek a ] patronálok segítségével a régi j termelőszövetkezetekben szerzett tapasztalatok alapján jól megszervezték az első közös munkát s megyeszerte élen járnak a tavaszi szántásban, vetésben, sarabolásban. A bucsai Béke Tsz-ben például — ahol a tagság többsége évekig iparban dolgozott s ritkán látta a családját — szombatra elvetették a kukoricát, a családtagok bevonásával befejezték a mák és a cukorrépa sarabolását. A kö- röstarcsai Űj Élet Tsz-ben — ahol már induláskor egyénekre osztották fel a területet — szintén sokat segítenek a családtagok. Május elsejét ők is a vetés és sarabolás befejezésével köszöntik. A pusztaíöldvári Aranykalász Tsz-ben az ünnepek előtti napokban a gondosan előkészített magágyba negyven pár lófogat segítette a kukorica vetését. A Kondorost Gépállomás teljesítette tavaszi tervét A Kondorosi Gépállomás üzemi bizottsága tegnap, szombaton táviratban értesítette a szerkesztőséget, hogy a május elsejei ünnepi műszak eredményeként április 30-ra tavaszi tervüket 105 százalékra teljesítették.
