Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-28 / 99. szám
f 2 népújsag 1901. április 28., péntek ........... -.............................■» Ko vács Imre elvtárs élelmezésügyi miniszter Békéscsabán Az igazságtalanságról Csütörtökön Békéscsabára látogatott Kovács Imre elvtárs, élelmezésügyi miniszter, Sághy Vilmos, miniszter-helyettes és Rékai Gábor, a Terményforgalmi Igazgatóság vezetője. Megbeszélést folytattak a megye párt és állami vezetőivel a napirenden lévő mezőgazdasági felvásárlási kérdésekről, valamint az élelmiszeripar Békés megyei fejlesztésének lehetőségeiről. Délután megtekintették a békéscsabai vágóhidat és az új hűtőház építkezését. Sierra Leone, Afrika 28. független állama 19«. április 27-én Sierra Leone angol gyarmat független állammá vált. Sierra Leone Afrika 28. független állama. Az ország területe 72,3 ezer négyzet- kilométer — körülbelül akkora, mint Írország vagy Svájc — lakosainak száma 2,3 millió. Ezt az országot 1362-ben a portugálok fedezik fel, s a Sierra Leone (Oroszlán-hegység) nevet adják neki. 1562- ben északról érkező Temne-törzsek államot alapítanak területén. A XVIII. század végén az angolok amerikai né,,alkotmányos jövőjére’* vonatkozólag. (Times, I960. IV. 19.) a küldöttek vezetője Sir Milton Margai miniszterelnök volt. A tárgyalások eredményeképpen Sierra Leone képviselői megegyeztek az angol gyarmatügyi miniszterrel, Macleoddal, hogy Sierra Leone 1961. április 27-én a brit nemzetkőzösségen belül függetlenné válik. Sierra Leone gazdasági lehetőségei eleggé korlátozottak, a ez a körülmény megnehezíti, hogy teljesen függetlenné váljék. Az ország legfőbb jövedelemSIERRA LEONE ger rabszolgákat telepítenek le a partvidékén, megalapítják Frectownt, a „szabad várost’1. A partvidék a XIX. Kzázad elején brit koronagyarmattá válik. A hátországot 1898-ban védnökségnek nyilvánítják. 1928-ban megszüntetik a rabszolgaságot. 1951-ben az ország „alkotmányt” kap. 1953-ban megalakul az első kormány, melynek hatásköre a gyarmatra és a védnökségre egyaránt kiterjed. 1957. május 5-én rendezik az első képviselőházi választásokat. 1960. tavaszán Londonban tárgyalások indulnak Sierra Leone iorrása a gyémánweemelés. Sierra Leone kitűnő minőségű ipari és ékszer- gyémántot szállít a világpiacnak. A lakosság főként szudáni négerekből, valamint a Mende, Mandmgo, lennie, Limba törzsek tagjaiból, továbbá az rleuropatasodott, angolul beszélő „kreol” négerekből áll. Az európaiak száma körülbelül ezer, ezeknek nagy része angol. A lakosság főként mezőgazdasággal foglalkozik, pálmamagot (kivitelre) és rizst termel. Egyéb fontos terményei a kakaó, a kávé és a banán. (MTI) Gyulai Vas-9 Fémes Gépipari Ktsz Bádogos, villanyszerelő, vízvezetékszerelő, lakatos, épületlakatos, motorkerékpár-szerelő szakmák i területén mindenféle javítást és új munkát elvégez szövetkezetünk a lakosság szolgálatában! JAVtTÖRÉSZLEG: Gyula, Szent István út 14.. (volt Karácsonyi műhely.) KÖZPONT: Gyula, Thezarovits u. 1. sz. TELEFON: 248. 4279 Igazságtalanság sokszor éri az embert. Talán nincs is, akit a zajló közélet forgatagában, munkahelyen vagy másutt ne ért volna valamilyen igazságtalanság. Semmi sem fájóbb, mint az igazságérzet megsértése, mégis kölcsönösen követjük el egymással szemben. Ez többnyire azért van így, mert még manapság is élnek bennünk az önzésnek bizonyos formái. Kollektív érzéseink még J sokszor nem elég erősek ahhoz, hogy mások sérelmeit közel, magunkénak érezzük. Valljuk be őszintén: fejlődésünk mai fokán I nem túlságosan sok azoknak a száma, akik ugyanúgy felháborodnak a másokat ért igazságtalanságokon, mintha a dolog velük történik meg. Nemegyszer könnyedén mondunk vádló, megítélő szavakat egymásra, melyeknek megalapozottságára alig gondolunk; elvégre nem rólunk van szó... Előfordul a sok helyes bírálat mellett, hogy valakit oktalanul megbírálnak, a másiknak eltúlozzák a hibáit, vagy a háta mögött teljesen indokolatlanul becsmér- Jik. Esetleg valaki nem jut hozzá valamihez, melyet jogosnak vélt, .vagy a másikhoz viszonyítva, kevesebb jutalmat kapott a munkahelyén, mint amit érdemelt volna és így tovább sorolhatnánk a vélt, vagy valóságos igazságtalanságok hosszú sorát, skáláját. Sajnos egyesek a felsorolt és hasonló igazságtalanságok előfordulását szocialista társadalmunk jellemvonásának tulajdonítják, nem egy esetben úgy tüntetik fel a dolgot, mintha régen csak hírből ismerték volna az igazságtalanságot. Mások nem egy esetben a valóságos és vélt igazságtalanságra megsértődéssel, visszavonulással, passzivitással válaszolnak: — Ha nem ismertek el annak, ami vagyok, ezután annyit sem csinálok, mint eddig... — mondogatják kiábrándultán: takarod ót fújnak, lemondanak a harcról, kilátástalannak tartják a helyzetet. — Hát érdemes küzdeni, ha ilyen igazságtalanság éri az embert? — kérdezik néhányan és legyintenek, s míg meg nem unják, mogorván járnak-kelnek közöttünk. Nem látják, sőt akadnák olyanok is — ők tuják, miért —, akik nem is akarják észrevenni, hogy szocializmust építő társadalmunk és vezető ereje, a kommunista párt az igazság zászlaját szilárdan tartja kezében és az igazságtalanságok ellen szenvedélyesen harcol. Vannak, akik önmaguk apró sérelmeitől elvakulnak, nem nézik az egészet, azaz a társadalom egészének eredményeit és célkitűzéseit, csak szűk, személyes sérelmüket látva, könnyedén hátat fordítanak a nagy közös ügynek. Elfelejtik, hogy a népi demokrácia idején a szocializmus építése közben szüntettük meg — közös erőfeszítéssel — a legkiáltóbb társadalmi igazságtalanságokat, többek között az ember ember által való kizsákmányolásának lehetőségét. Tobzódnak nálunk fényűző gazdagok, miközben a széles. tömegek nyomorognak? Nyilvánvaló: nálunk ilyesmit nem tapasztalni. Aki ilyen nagy igazságtalanságot alkar látni, annak el kell utaznia a kapitalizmus düledező világába. Nagy igazságtalanság volt a fel- szabadulás előtti időben, hogy a nemzeti jövedelem nagy része, a termőföld többsége, a gyárak és egyéb termelőeszközök pontosan azoknak a tulajdonában voltak, akik a legkevesebbet tették a közügyért, nem művelték a földet, nem dolgoztaik. Megszüntettük ezt a nagy igazságtalanságot? Megszüntettük. Egyszer és mindenkorra a nép tulajdonába kerültek a termelőeszközök és a jövedelem elosztása nem egy szűk tőkés csoport érdekében történik, hanem az egész dolgozó társadalom élet- színvonalának rendszeres növekedését szolgálja. így tovább, más területeken is eltűntek társadalmunkból a nagy és kibékíthetetlen igazságtalanságok. Azok, melyek még előfordulnak, nem a szocialista rendszer lényegéből fakadnak, hanem éppen ellenkezően: a kapitalista rendszerből ránk maradt kistulajdonosi gondolkodásmódból erednek, mely gondolkodásnak megnyilvánulása a mások ügye iránti érzéketlenség, a felületesség, a kényelmesség stb. A ma még előforduló igazságtalanságok már nem képeznek kibékíthetelen ellentétet társadalmunkban, közös erőfeszítésekkel leküzdhetőek, csökkenthetőek, mint ahogyan csökkennek is a társadalmi élet fejlődésével, az emberek szocialista tudatának erősödésével. Az elmondottakból nem szeretnénk, ha valaki azt a következtetést vonná le, hogy a mai igazságtalanságok nem lényegesek és nem kell velük sokat törődni. Erről szó sincs, sőt fokozni kell a küzdelmet minden ellen, mely meghamisítja a valóságot; a megalapozatlan megítélések ellen és így tovább, szenvedélyesen álljunk szembe a legkisebb igazságtalansággal is. Azok azonban, akik a még előforduló igazságtalanságokért társadalmi rendszerünket teszik felelőssé és következtetésképpen hátat fordítanak, félreállnak, megsértődnek, rossz arcot vágnak a dolgok miatt, vagyis egyesek, vagy szűk csoportok tévedéseit, hibáit azonosítják az egésszel, éppen olyan igazságtalanságot követnek el szocialista társadalmunkkal szemben, mint ami ellen, ha rossz módszerrel is, de maguk is hadakoznak. Bőét Zoltán Bükét termelőszövetkezeti tagok részére • A Magyar Jogász Szövetség, az Országos Hazafias Népfront, az Országot Termelőszövetkezeti Tanács rendezésében, s a megyei bíróság közreműködésével, május 6-án, Békéscsabán, a városi tanács dísztermében, a megye termelőszövetkezeteinek vezetői részére ónkétól tartanak. Az ankéton dr. sárárt di Imre, egyetemi adjunktus tart előadást „A termelési szerződések jogi problémái és a termelőszövetkezeti tagok érdekeltsége a termelés fokozásában” címmel, az ankéton előreláthatóan részt vesz dr. Nezvál Ferenc igazságügyi miniszter, valamint dr. Benedek Jenő, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára és több neves jogász is. iiiiiiiiiinHUNiHiiimiimmHiiHi manmznmzrnmmmzmtm H. Fejezet A NAGY KÍSÉRLET Nagyon szép volt azon az estén a tixoni éjszaka. A nyárutó langyos fuvallatai lengedeztek a táj felett, az égbolton milliárd csillag ragyogott. A Tixon-lakók számára is a nyár és a tavasz volt a legszebb, legkedvesebb évszak, ilyenkor káprázatos színpompában bontakozott ki a bolygó százezernyi virágfajtája, a hegyek oldalán mélyzöld színű lomboserdők suhogtak, és a fényesség óráiban azúrkéken sugárzott az égbolt, úgy borult a látóhatár szélére, mint valami óriási félgömb. Amikor Dox Ten rakétája, a CCS—23 leereszkedett a kutatóállomástól néhány kodenre épített leszállóhelyen, a tudós elektromos órája pontosan 23 óra 40 percet mutatott. Az ügyeletes parancsnok fogadta az irányítóépület csarnokában. — Köszöntőm, Dox Ten! Másodpercnyi pontossággal érkezett! Dox Ten arcán futó mosoly suhant át. — Hát persze! De ehhez nekem ugyancsak nincs sok . közöm, parancsnok. Az automata robotgép a tettes. Azt nem lehet becsapni, sem úgy, hogy siessen, sem úgy, hogy késsen egy kicsit. — A Nagy Tanács 24 órakor ül össze — közölte a parancsnok. — Még húsz perce van. A xenotor vezetője már várja a sugárúton. Dox Ten az irányítóépület öltözőjébe sietett, levetette kozmosz-öltözetét, néhány pillanatra bekapcsolta a frissítő sugárzó kékszínű gömbjét, és hunyt szemmel élvezte a jótékony sugarakat. Amikor a xenotorhoz érkezett, nyoma sem volt rajta a néhány órás űrutazással járó enyhe fáradtságnak, és vidáman üdvözölte a különleges személyszállító gé- pecske vezetőjét. — Szép éjszakánk van, öreg barátom, Horx Tér! Hogy érzi magát? Öröm még a munka? Horx Ter, a xenotor vezetője már közel járt a 90. évéhez, fiatalos mozgását látva azonban fele annyinak sem gondolta volna senki. Csak ezüstfehéren csillogó haja árulkodott koráról. — Az éjszaka valóban szép, Dox Ten. Mégis szebb lehet ott, fenn a magasban, az Endroton megfigyelőablakain át... Ügy látszik, az öreg Horx Tér mar nem használható ilyesmire! Hogy öröm-e még a munka? Élni sem tudnék tétlenül... Dox Ten beszállt az ellipszis alakú szerkezetbe, amit ugyan xenotornak hívtak, mégis mindenki „xen-xen”-nek becézte a fura kis alkotmányt. — Ügyes gépecske ez a xen- xen — bólintott elismerően Dox Ten, és így volt ezzel bármikor, ha utazott vele. Több évtizeddel ezelőtt készítette első példányát a Tixon egyik legismertebb gépkonstruktőre, On Mexio. Messziről olyan, mint egy összelapított tojás és nem magasabb, ha az úton pihen, fél méter-egységnél. Kereket ugyan hiába keresne alatta bárki, nem kerekeken suhan, hanem a levegőn ... Hogyan? Egyszerű! Menet közben sűrített levegőt fúj maga alá, ami alig észrevehetően felemeli az egész
